1968. évi 2. törvényerejű rendelet

a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában Moszkvában 1963. október 22-én aláírt Egyezmény és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Alapszabályának kihirdetéséről

(Az Egyezmény - a XIV. cikkében foglalt rendelkezésének megfelelően - az aláíró államok viszonylatában 1964. május 18-án hatályba lépett)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában Moszkvában 1963. október 22-én aláírt Egyezményt és a Nemzetközi Együttműködési Bank Alapszabályát e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény és Alapszabály hiteles magyar fordítása a következő:

EGYEZMÉNY[1]

a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában

A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányai

a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztésének és elmélyítésének, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további kiszélesítésének és erősítésének érdekeitől vezettetve, valamint

az elszámolási rendszer tökéletesítése és a kölcsönös kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos valutáris-pénzügyi ösztönzés fokozása céljából

a következőkben állapodtak meg:

I. cikk

A Szerződő Felek közötti kölcsönös áruszállításokról szóló kétoldalú és sokoldalú megállapodások és egyes kötések, valamint más fizetésekről szóló megállapodások által előírt elszámolások 1964. január 1-től kezdve transzferábilis rubelben történnek.

A transzferábilis rubel aranytartalma 0,987412 gr tiszta arany.

A transzferábilis rubel-számlákon levő eszközeit minden Szerződő Fél szabadon felhasználhatja a többi Szerződő Féllel lebonyolódó elszámolás céljára.

A kereskedelmi megállapodások megkötése során minden Szerződő Fél biztosítani fogja az összes többi Szerződő Féllel szemben egy naptári éven belül transzferábilis rubelben jelentkező bevételei és kiadásai globális egyensúlyát. Ennek kapcsán figyelemmel kell lenni az esetleges transzferábilis rubeltartalékok képzésére vagy felhasználására, valamint a hitelműveletekre is.

Minden Szerződő Fél biztosítani fogja a többi Szerződő Féllel és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal szemben fennálló transzferábilis rubelfizetési kötelezettségének időben és teljes mértékben történő teljesítését.

II. cikk

A Szerződő Felek gazdasági együttműködésének és népgazdaságuk fejlődésének elősegítése, valamint más országokkal való együttműködésük kiszélesítése céljából Moszkva székhellyel megalakul a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank.

A Bank tagjai a Szerződő Felek.

A Bank feladata:

a) a sokoldalú elszámolások transzferábilis rubelben való lebonyolítása;

b) a Szerződő Felek külkereskedelmi és egyéb műveleteinek hitelellátása;

c) szabad transzferábilis rubeleszközök szerzése és őrzése;

d) aranynak, szabadon konvertálható és más devizáknak számlákon és betétként a Bank tagországaitól és más országoktól való gyűjtése, továbbá ezekkel az eszközökkel műveletek végzése a gyűjtött összegek erejéig.

A Bank Tanácsa a Bank első működési évének letelte után megvizsgálja a Bank alaptőkéje egy részének aranyban és szabadon konvertálható devizában történő képzésének kérdését, és tanulmányozza, hogy a Bank végezhet-e olyan műveleteket, amelyek tárgya a transzferábilis rubelnek aranyra és szabadon konvertálható devizára történő átváltása;

e) más olyan bankműveletek végzése, amelyek megfelelnek a Bank Alapszabályból eredő céljainak és feladatainak.

A felsorolt műveleteken kívül a Bank az érdekelt országok megbízása alapján foglalkozik iparvállalatok és más létesítmények közös építésének felújításának és üzemeltetésének ezen országok által rendelkezésre bocsátott források terhére történő finanszírozásával és hitelezésével.

A Bank tevékenységét a jelen Egyezmény, az Egyezmény elválaszthatatlan részét képező Bank-Alapszabály, valamint a Bank által hatáskörén belül kiadott utasítások és szabályzatok határozzák meg.

III. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank alaptőkéje háromszáz millió transzferábilis rubel. A Szerződő Felek hozzájárulása (kvótája) ehhez a tőkéhez, a kölcsönös kereskedelmükben lebonyolított export volumene alapján, a következő:

Bolgár Népköztársaság 17 millió rubel

Magyar Népköztársaság 21 millió rubel

Német Demokratikus Köztársaság 55 millió rubel

Mongol Népköztársaság 3 millió rubel

Lengyel Népköztársaság 27 millió rubel

Román Népköztársaság 16 millió rubel

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 116 millió rubel

Csehszlovák Szocialista Köztársaság 45 millió rubel

A Szerződő Felek a Bank alaptőkéjéhez való hozzájárulásukat a kiegyensúlyozott áruszállításokon felül teljesített export többletszállításaikból fogják biztosítani, a kvótájukkal azonos mértékben. Az egyes országok a Bank transzferábilis rubel alaptőkéjéhez való hozzájárulásukat kívánságuk szerint szabadon konvertálható devizában vagy aranyban is teljesíthetik.

A Szerződő Felek hozzájárulásukat az első évben kvótájuk 20%-a erejéig, a továbbiakban pedig a Bank Tanácsa határozatainak megfelelően fizetik be.

A Bank alaptőkéjének összegét a Szerződő Felek elhatározása alapján meg lehet változtatni.

A Bank tartaléktőkével rendelkezik; a tartaléktőke képzésének időpontját, mértékét, célját és módját a Bank Tanácsa állapítja meg.

A Banknak speciális alapjai is lehetnek, amelyeket a Bank Tanácsa a Szerződő Felek közötti megállapodások alapján létesít.

IV. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a Bank tagországai teljes egyenjogúsága és szuverenitásuk tiszteletben tartása alapján jön létre.

A Bank tevékenységével kapcsolatos kérdések megvizsgálása és eldöntése során a Bank tagjait azonos jogok illetik meg.

V. cikk

A Szerződő Felek közötti elszámolások a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankon keresztül, a Szerződő Felek bankjai részvételével, transzferábilis rubelben bonyolódnak le. A sokoldalú elszámolási rendszer alapelvei a következők:

a) az elszámolások a Szerződő Felek bankjai részére a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknál vagy a Bankkal történő megállapodás alapján a Szerződő Felek bankjainál nyitott transzferábilis rubelszámlákon bonyolódnak le. Az exportőr ország bankja a megfelelő, az áru feletti rendelkezést biztosító és fizetési okmányokat közvetlenül küldi meg az importőr ország bankjának. Az országok bankjai meghatározott formában naponként tájékoztatják a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot a követelések (bevételek) összegének vagy az exportőr bankjának javára jelentkező fizetések összegének feltüntetésével;

b) a fizetéseket az egyes bankoknak a transzferábilis rubelszámlákon mutatkozó eszközei erejéig teljesítik; ezeken a számlákon írják jóvá a számlatulajdonos bank javára befolyó összes bevételeket, ideértve a kapott hitelek összegét is;

c) a transzferábilis rubelszámlákon jelentkező eszközökkel annak a Szerződő Félnek a bankja rendelkezik, amelynek nevére a számlát nyitották;

d) a Szerződő Felek bankjainak transzferábilis rubelben levő saját és kölcsön eszközeit elkülönítik; e célból e bankok részére külön számlákat nyitnak, amelyeken az említett bankokat megillető eszközöket őrzik és külön kölcsön- (hitel) számlákat, amelyeken e bankoknak a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal szemben fennálló hiteltartozásait tartják nyilván;

e) az elszámolások fő formája az utólagos akceptinkasszó (promtinkasszó). A Szerződő Felek bankjai közötti kölcsönös megállapodás alapján más elszámolási formákat is lehet alkalmazni (előzetes akceptinkasszó, akkreditív, bankátutalás stb.);

f) a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a számlakövetelések és betétek formájában elhelyezett pénzeszközök után kamatot fizet; a kamat mértéke a számlakövetelés (betét) fennállásának időtartamától függ.

A Bank Tanácsa megállapíthatja a számlán levő eszközöknek azt a legkisebb összegét, amely után a Bank nem számít kamatot.

VI. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank hiteleket nyújthat:

a) az áruforgalommal kapcsolatos elszámolások kellő időben való lebonyolításának biztosítására, ha a kiadások rövid időre meghaladják a bevételeket (elszámolási hitel). Ezt a hitelt a Bank haladéktalanul folyósítja az áru ellenértékének kifizetésére, amennyiben a fizető számláján nincsenek megfelelő eszközök. Az egyes Szerződő Felek bankjainak nyújtható hitel összegét a Bank Tanácsa állapítja meg;

b) a bevételeket meghaladó kiadások fedezésére, amennyiben az eszközhiányt a termelés és értékesítés idényszerű és más körülményei váltották ki; az ilyen hitel összegét és törlesztésének időpontjai a Bank Tanácsa határozza meg az export- és import-, valamint más műveletek tervén alapuló bevételi és kiadási tervek alapján. A Bank ezt a hitelt egy naptári éven belüli lejárattal nyújtja;

c) olyan időleges terven felüli fizetési egyensúlyhiány fedezésére, amely abból adódik, hogy az áruszállítások elmaradnak a megállapított határidőkhöz képest. Ezt a hitelt a Bank Tanácsának határozata alapján nyújtják úgy, hogy a hitelt a naptári év végéig kell kiegyenlíteni, és magasabb kamatot kell utána fizetni. Az ilyen hitel nyújtásáról a Bank a jelen Egyezmény VII. cikkének megfelelően egyidejűleg tájékoztatja a Szerződő Feleket;

d) az áruforgalomnak a Szerződő Felek által egyeztetett árukontingenseken felüli kiszélesítésével kapcsolatos műveletekre, a következő év végéig terjedhető lejárattal;

e) a fizetési mérleg kiegyensúlyozására az egyes országok áruforgalmában mutatkozó időleges nehézségekkel összefüggésben. Ezt a hitelt a Bank Tanácsának határozata alapján kivételes esetekben nyújtják; a hitel lejáratát a Bank Tanácsa a konkrét feltételektől függően határozza meg, de a határidő nem haladhatja meg a következő év végét;

f) iparvállalatok és más létesítmények közös építésére, felújítására és üzemeltetésére. Ezt a hitelt a Bank az érdekelt országok által rendelkezésre bocsátott forrásokból nyújtja.

A hitelek igénybevételéért kamatot kell fizetni. A kamat mértékét a Bank Tanácsa differenciáltan állapítja meg, a hitel fajtájától és lejáratától függően, valamint abból kiindulva, hogy ösztönözni kell a pénzeszközök gazdaságos felhasználására és biztosítani kell a Bank rentabilitását.

A Bank Tanácsának határozata alapján elszámolási hitel kamatmentesen nyújtható; az egyes országok áruforgalmi sajátosságainak figyelembevételével kamatmentes hitel nyújtható az idényszerű szükségletekre azzal, hogy a kamatmentes hitelek teljes összege nem haladhatja meg az adott országnak a Bank tagországaival lebonyolított éves áruforgalma három százalékát.

VII. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, az elszámolások és a hitelnyújtás terén rábízott funkciók ellátása során, minden módon elősegíti a kölcsönös áruszállításokkal kapcsolatos kötelezettségeknek a Szerződő Felek által történő teljesítését, a terv- és fizetési fegyelem megszilárdítását a közöttük lebonyolódó elszámolások területén.

Ezzel kapcsolatban a Bank felhatalmazást kap arra, hogy:

a) korlátozza vagy teljesen megszüntesse a hitelnyújtást azon Szerződő Felek bankjai számára, amelyek a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal vagy más Szerződő Féllel szemben fennálló fizetési kötelezettségeiket megsértik. A hitelezés korlátozása és megszüntetése a Bank Tanácsa által megállapítandó időre történik;

b) a rendelkezésre álló adatok alapján tájékoztassa a Szerződő Felek megfelelő szerveit, szükség esetén pedig kormányait a részükre szállított árukért járó fizetésekkel kapcsolatos kötelezettségek, valamint a közös iparvállalatok és más létesítmények építésének, felújításának és üzemeltetésének finanszírozásával és hitelezésével kapcsolatos kötelezettségek megsértéséről.

A Bank a transzferábilis rubel-els7ámolások lebonyolítása és transzferábilis rubel-hitelek nyújtása mellett gondoskodik a Szerződő Felek fizetési kötelezettségei teljesítésének nyilvántartásáról.

VIII. cikk

A belföldi kiskereskedelmi árakon és szolgáltatási tarifák alapján lebonyolított nem kereskedelmi műveletekkel kapcsolatos elszámolások a Szerződő Felek között a nem kereskedelmi fizetések tárgyában kötött érvényes megállapodásoknak megfelelően a Szerződő Felek bankjainál nemzeti valutában vezetett külön számlákon történnek. Ezek a számlák feltölthetők a transzferábilis rubelszámlákról a nem kereskedelmi fizetések tárgyában kötött Egyezmény által megállapított koefficiens és nem kereskedelmi árfolyam alkalmazásával. A nem kereskedelmi fizetések számláiról eszközök átvihetők a transzferábilis rubelszámlákra a fent említett koefficiens és árfolyam alkalmazásával.

IX. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Tanácsának határozata alapján a Bank lebonyolíthat transzferábilis rubelelszámolásokat olyan országokkal is, amelyek nem vesznek részt a jelen Egyezményben. Az ilyen országokkal lebonyolódó transzferábilis rubelelszámolások rendjét és feltételeit - az érdekelt országokkal egyetértésben - a Bank Tanácsa határozza meg.

X. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankban való részvétel és a Bank tevékenysége nem akadályozhatja a Szerződő Felek egymás között, vagy más országokkal lebonyolódó közvetlen pénzügyi és egyéb üzleti kapcsolatainak fejlesztését.

XI. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank minden Szerződő Fél területén rendelkezik a funkciói ellátásához és céljai eléréséhez szükséges jogképességgel.

A Bankot, valamint az országoknak, a Bank Tanácsában résztvevő képviselőit és a Bank felelős tisztségviselőit minden Szerződő Fél területén megilletik a jelen Egyezményben és a Bank Alapszabályában meghatározott funkciók teljesítéséhez és célok eléréséhez szükséges kiváltságok és mentességek.

A jelen cikkben említett jogképességet, kiváltságokat és mentességeket a Bank Alapszabálya határozza meg.

XII. cikk

A Szerződő Felek végrehajtják a jelen Egyezmény folytán szükségessé váló módosításokat a közöttük érvényben levő olyan megállapodásokon, amelyek klíringszámlákon való elszámolást írnak elő, vagy pedig új megállapodásokat kötnek, amelyek transzferábilis rubelelszámolásokat fognak előírni.

A jelen Egyezmény aláírása után a Szerződő Felek bejelentik a sokoldalú klíringről szóló 1957. június 20-i Egyezmény felmondását, az említett Egyezmény 15. cikkének megfelelően.

A Szerződő Feleknek a kétoldalú klíringszámlákon 1964. január 1-én fennálló tartozásait az 1964. évre szóló kereskedelmi megállapodások megkötésénél figyelembe fogják venni és ezen megállapodások keretében transzferábilis rubelben fogják visszafizetni, az érdekelt Felek által egyeztetett rendben.

XIII. cikk

Valamennyi Szerződő Fél egyetértése esetén a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak más olyan országok is, amelyek egyetértenek az Egyezmény céljaival és alapelveivel, egyben elvállalják az Egyezményből és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Alapszabályából eredő kötelezettségek teljesítését.

A csatlakozásról szóló okmányt a jelen Egyezmény letéteményesének kell átadni.

XIV. cikk

A jelen Egyezményt ratifikálni kell. Az Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor az utolsó Szerződő Fél átadja ratifikációs okmányát a jelen Egyezmény letéteményesének.

Az Egyezmény azonban 1964. január 1-től ideiglenesen alkalmazásra kerül akkor is, ha addig a jelen cikk első bekezdésének megfelelően nem lép hatályba.

Az olyan országok vonatkozásában, amelyek csatlakoznak ezen Egyezményhez, az Egyezmény hatályba lépésének napja az az időpont, amikor az összes Szerződő Felek egyetértenek az érdekelt országoknak az Egyezményhez való csatlakozásával.

XV. cikk

A jelen Egyezményt csak az összes Szerződő Felek egyetértésével lehet megváltoztatni.

Minden Szerződő Fél felmondhatja a jelen Egyezményt oly módon, hogy erről a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Titkárságát legalább hat hónappal előbb értesíti és a jelen Egyezményből eredő kötelezettségeinek e határidőn belül eleget tesz.

A jelen Egyezmény érvényét veszti, ha azt a Szerződő Felek legalább kétharmad része felmondja.

XVI. cikk

A jelen Egyezményt megőrzésre át kell adni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságának, amely ellátja az Egyezmény letéteményesének funkcióját.

Készült Moszkvában, 1963. október 22-én, egy példányban, orosz nyelven. A jelen Egyezmény hiteles másolatait a letéteményes valamennyi Szerződő Félnek megküldi.

A Bolgár Népköztársaság Kormányának meghatalmazásából

Todorov Sz.

A Magyar Népköztársaság Kormányának meghatalmazásából

Apró A.

A Német Demokratikus Köztársaság Kormányának meghatalmazásából

Rumpf W.

A Mongol Népköztársaság Kormányának meghatalmazásából

Molomzsamc D.

A Lengyel Népköztársaság Kormányának meghatalmazásából

Jaroszevicz P.

A Román Népköztársaság Kormányának meghatalmazásából

Birladeanu A.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányának meghatalmazásából

Leszecsko M.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányának meghatalmazásából

Simunek O.

Melléklet

a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában kötött Egyezményhez

A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BANK ALAPSZABÁLYA

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányai között létrejött egyezménynek megfelelően a Bank tagországai gazdasági együttműködésének és népgazdasága fejlesztésének, továbbá más országokkal fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai kiszélesítésének elősegítése céljából létesült.

I.

Általános rendelkezések

1. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, a továbbiakban Bank, elszámolási, hitel-, pénzügyi és egyéb műveleteket szervez és bonyolít le.

2. cikk

1. A Bank jogi személy, elnevezése: Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank.

2. A Bank jogosult arra, hogy:

a) hatáskörén belül megállapodásokat kössön, valamint bármilyen ügyleteket lebonyolítson;

b) vagyont szerezzen, béreljen és elidegenítsen;

c) bíróság és döntőbíróság előtt felperesként és alperesként perben álljon;

d) székhelyének országa, valamint más országok területén fiókokat és ügynökségeket nyisson és ugyanott képviselőket bízzon meg;

e) rendelkezéseket és szabályzatokat adjon ki a hatáskörébe tartozó kérdésekben;

f) egyéb tevékenységet végezzen a jelen Alapszabállyal a Bankra bízott feladatok teljesítése céljából.

3. A Bank kötelezettségeiért vagyona erejéig felelős. A Bank nem felel a Bank tagországainak kötelezettségeiért, ugyanígy a Bank tagországai sem felelnek a Bank kötelezettségeiért.

4. A Banknak "Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank" feliratú pecsétje van. Ugyanilyen feliratú pecsétje van a Bank fiókjainak és ügynökségeinek, a fiók vagy ügynökség megnevezésével kiegészítve.

A Bank székhelye Moszkva, SzSzKSz.

3. cikk

A Bank szavatolja ügyfelei és levelezői műveleteinek, számláinak és betéteinek titkosságát.

A Bank valamennyi felelős tisztségviselője és alkalmazottja köteles a Bank, továbbá a Bank ügyfelei és levelezői műveleteinek, számláinak és betéteinek titkosságát megőrizni.

II.

A Bank tőkéje és alapjai

4. cikk

A Bank alaptőkével és tartaléktőkével rendelkezik. A Banknak lehetnek speciális alapjai is.

5. cikk

A Bank alaptőkéje 300 millió transzferábilis rubel; az alaptőke transzferábilis rubelben történő befizetések útján jön létre.

A Bank tagországának joga van arra, hogy a Bank (transzferábilis rubelben meghatározott) alaptőkéjére szabadon konvertálható devizában vagy aranyban is teljesítsen befizetést.

Az alaptőkebefizetéseket a Bank Tanácsa által megszabott rendben és időben kell teljesíteni.

A Bank alaptőkéje a Bank kötelezettségeinek fedezetéül szolgál és a Bank Alapszabályában meghatározott célokra használható fel.

A Bank alaptőkéjének összegét a Bankban résztvevő országok elhatározása alapján meg lehet változtatni.

A befizetéseket a Bankból való kilépés esetén vissza kell fizetni. A befizetés összegéből azonban le kell vonni az érdekelt országnak a Bankkal szemben fennálló tartozását.

A Bank működésének megszűnése esetén a befizetéseket és a Bank más eszközeit, a Bank tagországai követeléseinek kölcsönös rendezésekor mutatkozó tartozás fedezésére szolgáló összeg levonása után, vissza kell fizetni a Bank tagországai részére.

6. cikk

Az az ország, amely befizette hozzájárulását a Bank alaptőkéjéhez, a befizetés igazolására szolgáló tanúsítványt kap.

7. cikk

A Bank tartaléktőkével rendelkezik; a tartaléktőke képzésének időpontját, mértékét, célját és módját a Bank Tanácsa állapítja meg.

8. cikk

A speciális alapokat a Bank Tanácsa létesíti, a Bank tagországainak egyetértésével.

III.

A Bank műveletei - A Bank elszámolási műveletei

9. cikk

A Bank megszervezi és lebonyolítja a kereskedelmi és más műveletekkel kapcsolatosan transzferábilis rubelben teljesítendő sokoldalú elszámolásokat.

10. cikk

Az elszámolások a Bank tagországainak bankjai, a továbbiakban: meghatalmazott bankok nevén a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknál vagy - a Bankkal egyetértésben - más meghatalmazott bankoknál nyitott transzferábilis rubelszámlákon keresztül bonyolódnak le.

A fizetéseket a Bank a meghatalmazott bankok transzferábilis rubelszámláin levő eszközök erejéig teljesíti.

11. cikk

A Bank - a Bank Tanácsa által megszabott rendben - transzferábilis rubelben és más devizában eszközöket fogad el és helyez ki. A Bank más bankműveleteket is lebonyolít.

A műveletek lebonyolítása, a számlák nyitása, vezetése és lezárása a Bank Tanácsa által megállapított rendben történik.

Azok a meghatalmazott bankok, amelyeknek a Banknál vezetett számláin transzferábilis rubeleszközeik vannak, ezekkel az eszközökkel a transzferábilis rubelben lebonyolítandó elszámolások céljára szabadon rendelkezhetnek.

A Banknál más devizában vezetett számlák tulajdonosai az ezeken a számlákon levő eszközökkel szabadon rendelkezhetnek.

12. cikk

A meghatalmazott bankok transzferábilis rubeleszközeiket a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknál tartják. A Bank ezek után az eszközök után a Bank Tanácsa által megállapított mértékű kamatot fizet.

13. cikk

A Bank lebonyolít olyan elszámolási műveleteket, amelyek beruházások finanszírozásával, valamint az érdekelt országok által közösen épített, felújított és üzemeltetett vállalatok és más létesítmények részére történő hitelnyújtással függenek össze.

14. cikk

A Bank transzferábilis rubelben bonyolíthat le elszámolásokat olyan országokkal is, amelyek nem tagjai a Banknak. Az ilyen transzferábilis rubel-elszámolások rendjét és feltételeit - az érdekelt országokkal egyetértésben - a Bank Tanácsa szabályozza.

15. cikk

A Bank transzferábilis rubelre és más valutára szóló csekkeket bocsáthat ki és ezekkel a csekkekkel, valamint más bankok csekkjeivel műveleteket hajthat végre. A Bank - a Bank Tanácsának határozata alapján - más fizetési okmányokat is kibocsáthat.

16. cikk

A Bank kezességet vállalhat a tagországok bankjainak, más jogi, valamint természetes személyeknek a pénztartozásaiért.

17. cikk

A Bank közreműködhet, vagy résztvehet olyan szervezetekben, amelyek tevékenysége összhangban van a Bank feladataival.

18. cikk

A Bank más bankokkal az elszámolásoknak és a Banknál nyitandó számlák vezetésének rendjére vonatkozó megállapodásokat, valamint levelezői és egyéb szerződéseket köt.

A Bank hitelműveletei

19. cikk

A Bank a meghatalmazott bankoknak hiteleket nyújt. A hitelnyújtás meghatározott céllal és meghatározott idő alatt leendő visszafizetés feltétele mellett történik.

A hitelnyújtás céljait, a hitelfolyósítás, a fedezetnyújtás és a törlesztés rendjét a Bank Tanácsa határozza meg.

20. cikk

A hitelműveletek lebonyolítására a Bank hitelterveket készít.

A Bank hitelterveit a kétoldalú és sokoldalú kereskedelmi megállapodások alapján állítják össze a meghatalmazott bankok hitelkérelmeinek figyelembe vételével. A hitelterveket a Bank Tanácsa hagyja jóvá. Abban az eseten, ha egyik meghatalmazott bank a hiteltervben előirányzott összegen felül kér hitelt, a Bank ezt a kérelmet a meghatalmazott bank arra vonatkozólag közölt adatai, valamint az arra vonatkozóig szükséges más anyagok figyelembevételével vizsgálja meg, hogy az illető ország miként teljesíti kereskedelmi megállapodásait.

21. cikk

A Banktól igénybevett hitelek után az adósok a Bank Tanácsa által megállapított mértékű kamatot fizetnek.

22. cikk

A Bank által nyújtott hitelek törlesztése a fizetés esedékességének időpontjában történik, oly módon, hogy a Bank a hitel összegét az adós bank által kiállított határidős kötelezvény alapján, feltétlen rangsor-elsőbbséggel bíró kötelezettségként, az adós bank esetenkénti rendelkezése nélkül, folyószámlájáról leemeli.

Ugyanilyen eljárásnak van helye, ha az adós bank folyószámláján nincsenek eszközök, vagy nincs elegendő eszköz, az erre a számlára befolyó eszközök tekintetében.

23. cikk

A Bank az érdekelt országok megbízása alapján elvégzi iparvállalatok és más létesítmények közös építésének, felújításának és üzemeltetésének az ezen országok által rendelkezésre bocsátott forrásokból való finanszírozását és hitelezését.

24. cikk

A Bank elszámolási, hitel- letét-, arbitrázs-, kezességi és egyéb műveleteket végez szabadon konvertálható és egyéb devizával, valamint arannyal is, a nála elhelyezett eszközök erejéig.

IV.

A Bank igazgatása

25. cikk

A Bank igazgatásának szervei: a Bank Tanácsa és Ügyvezetősége.

A Bank Tanácsa

26. cikk

A Bank Tanácsa a legfelsőbb igazgatási szerv, amely a Bank tevékenységének általános irányítását végzi.

A Bank Tanácsa a Bank összes tagországainak képviselőiből áll; a Bank minden egyes tagországa egy szavazattal rendelkezik, függetlenül a Bank alaptőkéjéhez való hozzájárulásának mértékétől.

A Bank Tanácsának tagjait a Bank tagországainak kormányai nevezik ki; minden egyes országnak legfeljebb három képviselője lehet.

A Bank Tanácsa a szükség szerint, de negyedévenként legalább egyszer ülésezik.

A Tanács ülésein, egymást követő sorrendben, az egyes tagországok képviselői elnökölnek.

27. cikk

A Bank Tanácsa határozatait egyhangúlag hozza.

A Tanács ügyrendjét maga a Tanács állapítja meg.

28. cikk

A Bank Tanácsa:

a) megszabja a Bank tevékenységének általános irányvonalát egyrészről a Bank, másrészről a tagországok bankjai és más országok bankjai közötti üzleti kapcsolatok és együttműködés kiépítésére, valamint az olyan szervezetekkel való együttműködésre vagy az azokban való részvételre vonatkozólag, amelyek tevékenysége összhangban van a Bank feladataival;

b) a Bank Ügyvezetőségének javaslata alapján jóváhagyja a Bank hitel- és egyéb terveit, a Bank évi beszámolóját, mérlegét és nyereségének felosztását, a Banknak a hitelezési, finanszírozási, nemzetközi elszámolási és devizaműveleti kérdésekre vonatkozó azokat a rendelkezéseit és szabályzatait, amelyek megszabják a Bank kapcsolatait az ügyfelekkel; megállapítja a hitelek, a betétek, a folyószámlák és egyéb számlák után fizetendő kamat mértékét, a Bank szervezeti felépítését és létszámkeretét, a Bank adminisztratívigazgatási költségelőirányzatát;

c) a Bank tagországainak egyetértésével létrehozza a Bank speciális alapjait;

d) kinevezi a Bank Elnökét és a Bank Ügyvezetőségének tagjait;

e) kinevezi a Bank Ellenőrző Bizottságát, meghallgatja annak beszámolóit és azokkal kapcsolatban határozatokat hoz;

f) engedélyt ad a Bank fiókjainak, ügynökségeinek és képviseleteinek megnyitására és bezárására;

g) meghallgatja a Bank Ügyvezetőségének a tevékenységéről készült beszámolóit és azokkal kapcsolatban határozatokat hoz;

h) megvizsgálás végett javaslatokat terjeszt a tagországok elé új tagoknak a Bankba való felvételével kapcsolatban;

i) jóváhagyja a Bank munkatársainak Munkaszabályzatát;

j) ellát a jelen Alapszabályból adódó egyéb olyan funkciókat, amelyek a Bank céljainak és feladatainak elérése érdekében szükségesnek mutatkoznak.

A Bank Ügyvezetősége

29. cikk

A Bank Ügyvezetősége végrehajtó szerv, amely a jelen Alapszabállyal reá ruházott hatáskörben és a Bank Tanácsa határozatainak megfelelően közvetlenül irányítja a Bank tevékenységét.

Az Ügyvezetőség felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik a Bank Tanácsának.

Az Ügyvezetőség az Ügyvezetőség Elnökéből és tagjaiból áll, akiket a Bank összes tagországainak állampolgáraiból legfeljebb öt évig terjedő időre neveznek ki. Az Ügyvezetőség tagjainak számát a Bank Tanácsa állapítja meg.

Az Ügyvezetőség Elnökének időleges távolléte esetén az Elnök kötelezettségei az Ügyvezetőség határozata alapján az ügyvezetőség egyik tagjára szállnak át.

Az Ügyvezetőség Elnöke és tagjai hivatali kötelezettségeik teljesítésekor annak az országnak a szervezeteitől és hivatalos személyeitől független nemzetközi hivatalos személyekként járnak el, amelynek állampolgárai.

30. cikk

Az Ügyvezetőség - Elnöke vagy a Banknak az Ügyvezetőség által meghatalmazott más felelős tisztségviselője útján - látja el a képviseletet a Bankkal kapcsolatos minden kérdésben és ügyben hivatalos személyekkel, állami és nemzetközi szervezetekkel, valamint más jogi személyekkel szemben, továbbá érvényesíti az igényeket és terjeszti elő a kereseteket a Bank nevében bíróságok és döntőbíróságok előtt.

A Bank Ügyvezetősége meghatalmazhatja a Bank felelős tisztségviselőit, hogy külön meghatalmazás alapján a Bank nevében eljárjanak.

A Bank kötelezvényei és meghatalmazásai két aláírással érvényesek, nevezetesen az Ügyvezetőség Elnökének és egyik tagjának aláírásával, az Elnök távolléte esetén pedig az Ügyvezetőség két tagjának aláírásával, akik közül az egyiknek az Ügyvezetőség Elnökének teendőivel megbízott ügyvezetőségi tagnak kell lennie.

31. cikk

A Bank Ügyvezetősége megvizsgálja a Bank operatív működésének főbb kérdéseit, egyebek közt:

a) azokat a kérdéseket, amelyek eldöntése vagy jóváhagyása a jelen Alapszabály szerint a Bank Tanácsának hatáskörébe tartozik, egyben megvizsgálás végett megfelelő anyagokat és javaslatokat terjeszt a Bank Tanácsa elé;

b) a fizetési és elszámolási okmányoknak, valamint a levelezésnek a Bank nevében történő aláírása rendjének,

meghatalmazásoknak a Bank fiókjai és ügynökségei nevében való aláírása és kiadása rendjének,

a Bank és ügyfelei közötti kapcsolatokban alkalmazandó fizetési és elszámolási okmányok formáinak,

a Bank Tanácsa határozataival összhangban a hitelek, betétek, folyó- és egyéb számlák kamattételeinek,

az ügyfelek és levelezők megbízásának teljesítésével kapcsolatos jutalékok mérvének,

a Bank által történő garancianyújtás feltételeinek és rendjének, valamint azoknak a feltételeknek a megállapítását, amelyek mellett a Bank váltókat és más fizetési kötelezvényeket leszámítolásra, illetve fedezetként elfogad;

c) a Bank igazgatóságai, osztályai, fiókjai, ügynökségei és képviselői munkájának ellenőrzését;

d) a Bank vagyona és eszközei felhasználásának kérdéseit.

A Bank Ügyvezetőségének jogában áll, hogy hatáskörén belül javaslatokat terjesszen megvitatás céljából a Bank Tanácsa elé.

Az Ügyvezetőség munkarendjét maga az Ügyvezetőség állapítja meg.

A Bank Ügyvezetősége által elfogadott határozatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az Ügyvezetőség határozatainak végrehajtására utasítások, rendelkezések vagy szabályzatok adhatók ki, amelyeket az Ügyvezetőség Elnöke vagy az ő felhatalmazása alapján az Ügyvezetőség valamelyik tagja ír alá.

32. cikk

Az Ügyvezetőség Elnöke vezeti a Bank ügyvezetőségének működését és intézkedéseket tesz a Bank azon feladatainak teljesítése érdekében, amelyek a jelen Alapszabály értelmében a Bankra hárulnak.

Az Ügyvezetőség Elnöke:

a) a jelen Alapszabálynak és a Bank Tanácsa határozatainak megfelelően rendelkezik a Bank összes vagyonával és eszközeivel;

b) képviseli a Bankot;

c) utasításokat ad ki és határoz a Bank működésének operatív kérdéseivel kapcsolatban;

d) a jelen Alapszabály 30. cikkének megfelelően a Bank nevében kötelezvényeket és meghatalmazásokat ír alá;

e) kinevezi és felmenti a Bank munkatársait, kivéve azokat az igazgatókat, akik a Bank Ügyvezetőségének tagjai, egyben a Tanács által jóváhagyott létszámkeretnek és adminisztratív-igazgatási költségelőirányzatnak megfelelően megállapítja az alapbéreket és jutalmazza a munkában kitűnt dolgozókat;

f) a jelen Alapszabályból és a Bank Tanácsának határozataiból adódó egyéb funkciókat lát el.

V.

A Bank szervezete

33. cikk

A Banknak igazgatóságai, osztályai, fiókjai, ügynökségei és képviseletei vannak, amelyeket a Bank Tanácsa által jóváhagyott bank-szervezetnek megfelelően alakítanak meg.

A Bank személyzete a Bank munkatársainak Munkaszabályzatával összhangban a tagországok állampolgáraiból tevődik össze.

A Bank munkatársait - annak érdekében, hogy független helyzetben teljesítsék kötelezettségeiket - a jelen Alapszabály 40. cikke szerinti kiváltságok és mentességek illetik meg.

VI.

A Bank működésének ellenőrzése

34. cikk

A Bank működésének a Bank Ügyvezetősége évi beszámolójára, a Bank pénztárára és vagyonára, a Bank, továbbá a Bank fiókjai és ügynökségei számvitelére, kötelező adatszolgáltatására és ügyvitelére kiterjedő ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság végzi, amelyet a Bank Tanácsa két évi időtartamra nevez ki és amely az Ellenőrző Bizottság Elnökéből és négy tagjából áll.

Az Ellenőrző Bizottság Elnöke és tagjai a Bankban semmiféle egyéb tisztséget nem tölthetnek be.

Az ellenőrzés szervezetét és rendjét a Bank Tanácsa állapítja meg.

35. cikk

A Bank Ügyvezetősége az Ellenőrző Bizottság rendelkezésére bocsátja az ellenőrzés végrehajtásához szükséges összes anyagokat.

Az Ellenőrző Bizottság beszámolóit a Bank Tanácsa elé kell terjeszteni.

VII.

A viták eldöntésének módja

36. cikk

A Bankkal szemben fennálló igényeket attól az időponttól számított két éven belül lehet érvényesíteni, amikor a keresetlevél benyújtásához való jog megnyílt.

37. cikk

A Bank és ügyfelei között felmerülő vitákat döntőbíróság dönti el, amelyet a felek megállapodása szerint vagy a működő döntőbíróságok közül választanak, vagy pedig újonnan alakítanak.

Ilyen megállapodás hiányában a vitát a Bank székhelye országának Kereskedelmi Kamarája mellett működő Döntőbíróság dönti el.

VIII.

A Bankot és felelős tisztségviselőit megillető kiváltságok és mentességek

38. cikk

1. A Bank vagyona, aktívái és okmányai, hollétüktől függetlenül, valamint a Bank műveletei mentesek mindenfajta adminisztratív és bírósági beavatkozástól, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Bank lemond a mentességről. A Banknak, valamint a Bank fiókjainak, ügynökségeinek és képviseleteinek helyiségei a Bank minden tagországának területén sérthetetlenek.

2. A Bank a Bank tagországainak területén:

a) mentes az összes állami és helyi egyenes adók és illetékek alól. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közszolgáltatásokért, valamint más szolgáltatásokért járó fizetésekre;

b) mentes a hivatali célokat szolgáló tárgyak behozatalával és kivitelével kapcsolatos vámok és korlátozások alól;

c) élvezi a Bankban résztvevő minden egyes ország területén mindazokat a kedvezményeket, amelyek ebben az országban a diplomáciai képviseleteket a soronkívüliség, a postai, távíró- és távbeszélődíjak, valamint díjszabások tekintetében megilletik.

39. cikk

1. Az országoknak a Bank Tanácsában résztvevő képviselőit hivatali kötelezettségeik teljesítése során a Bank összes tagországainak területén a következő kiváltságok és mentességek illetik meg:

a) mentesség a személyes letartóztatás vagy őrizetbevétel, valamint a bíróságok joghatósága alól minden olyan ténykedésükkel kapcsolatban, amelyet képviselői minőségükben végeznek;

b) az összes iratok és okmányok sérthetetlensége;

c) személyi poggyászaira ugyanazok a vámkedvezmények, amelyek a diplomáciai képviseletek hasonló rangú tagjait az adott országban megilletik;

d) mentesség a személyes szolgálatok, továbbá az országuk által fizetett összegek után az egyenes adók és illetékek alól.

2. A jelen cikkben előírt kiváltságokat és mentességeket az említett személyek kizárólag szolgálati érdekből élvezik. A Bankban résztvevő valamennyi országnak joga és kötelessége lemondani képviselőjének mentességéről minden olyan esetben, amikor a mentesség, megítélése szerint, akadályozza az igazságszolgáltatást és a mentességről való lemondás nem sérti a mentesség megadásánál szem előtt tartott célokat.

3. A jelen cikk 1. pontjának rendelkezései nem vonatkoznak a képviselőnek azon ország szerveivel való kapcsolatára, amelynek a képviselő állampolgára.

40. cikk

1. A Bank Tanácsa a Bank Ügyvezetőségének előterjesztésére megállapítja a Bank azon felelős tisztségviselőinek körét, akikre a jelen cikk előírásai vonatkoznak. Ezeknek a felelős tisztségviselőknek a nevét az Ügyvezetőség Elnöke rendszeres időközökben közli a Bank tagországainak illetékes szerveivel.

2. A Bank felelős tisztségviselői szolgálati kötelezettségeik teljesítésekor a Bank minden tagországának területén:

a) mentesülnek a büntetőjogi és adminisztratív felelősségrevonás alól mindazon cselekmények tekintetében, amelyeket felelős tisztségviselői minőségükben követnek el;

b) mentesek a személyes szolgálatok alól, valamint a Bank által részükre kifizetett munkabér után az egyenes adók és illetékek alól. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Bank azon felelős tisztségviselőire, akik annak az országnak az állampolgárai, amelyben a Banknak, a Bank fiókjának, ügynökségének vagy képviseletének székhelye van;

c) személyi poggyászaik tekintetében ugyanazokat a vámkedvezményeket élvezik, amelyek a diplomáciai képviseletek hasonló rangú tagjait az adott országban megilletik.

3. A jelen cikkben meghatározott kiváltságok és mentességek a Bank felelős tisztségviselőit kizárólag szolgálati érdekből illetik meg.

A Bank Ügyvezetősége Elnökének joga és kötelessége lemondani a Bank felelős tisztségviselőinek mentességéről minden olyan esetben, amikor a mentesség, megítélése szerint, akadályozza az igazságszolgáltatást és a mentességről való lemondás nem sérti a mentesség megadásánál szem előtt tartott célokat. Az Ügyvezetcség Elnöke és tagjai tekintetében a mentességről való lemondás joga a Bank Tanácsát illeti meg.

IX.

Mérlegbeszámoló

41. cikk

A Bank gazdasági éve január 1-től december 31-ig tart.

Az évi mérlegeket az Ügyvezetőség hozza nyilvánosságra a Bank Tanácsa által meghatározott módon.

X.

A nyereség felosztása

42. cikk

A Bank nyeresége az évi beszámoló jelentés jóváhagyása után a Bank Tanácsának határozata alapján kerül felosztásra, és a Bank tartaléktőkéjének feltöltésére, továbbá egyéb célokra fordítható.

XI.

A Bank új tagjai felvételének rendje; a Bankból való kilépés rendje

43. cikk

Új tagoknak a Bankba való felvétele a Bank összes tagországainak egyetértésével történik. A Bankba belépni kívánó ország nyilatkozatot juttat el a Bank Tanácsához, amelyben kijelenti, hogy egyetért a Bank céljaival és alapelveivel, egyben magára vállalja a jelen Alapszabályból eredő kötelezettségek teljesítését, többek között a Bank alaptőkéjéhez való részarányos hozzájárulásnak a Bank Tanácsa által megszabott összegben és időben történő befizetését.

Minden ország kiléphet a Bankból, ha erről a Bank Tanácsát legalább hat hónappal előbb értesíti. A Bank és az érdekelt ország között fennálló kölcsönös kötelezettségeket az említett határidőn belül rendezni kell.

XII.

Záró rendelkezések

44. cikk

Az Alapszabály módosítása

A Bank minden egyes tagországa javasolhatja a jelen Alapszabály módosítását. A Bank Alapszabályának módosításához a Bank összes tagországainak egyetértése szükséges.

45. cikk

A Bank működésének megszüntetése

A Bank működése a Bank tagországai kétharmadának határozata alapján megszüntethető; a Bank felszámolásának rendjét a Bank tagországai állapítják meg."

3. § E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1964. május 18. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a pénzügyminiszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseteki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára