38/1968. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet

a bauxitcement felhasználásával készült építmények helyreállítási munkáinak elszámolásáról

A Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben a következőket rendeljük:

1. §

A rendelet hatálya - a tulajdonjogi viszonyoktól függetlenül - valamennyi bauxitcement felhasználásával készült épületnek, építménynek (a továbbiakban: építmény) a beton szilárduláscsökkenése miatti teljes, illetve részleges helyreállítására és ezzel egyidejűleg végrehajtott korszerűsítésére, illetve a szükségessé váló megerősítési munkákra (a továbbiakban: helyreállítás) terjed ki.

2. §

(1) Az állami vállalatok - a 4. §-ban foglaltak kivételével - a kezelésükben, a szövetkezetek a tulajdonukban levő építmények helyreállítási költségeit állóeszközfenntartási költségként kötelesek elszámolni.

(2) Az (1) bekezdésben említett helyreállítási költséget - a vállalat, szövetkezet elhatározásától függően - 3 évre, egyéb eredményhelyesbítés címén időbelileg elhatárolhatók.

(3) Azoknál a vállalatoknál, szövetkezeteknél, ahol az építmények túlnyomó többségben bauxitcement felhasználásával készültek, a (2) bekezdésben foglaltaktól a Pénzügyminisztérium - a felügyeleti szerv javaslatára, egyedi elbírálás alapján - eltérhet.

3. §

(1) A költségvetési szerveknek és intézményeknek a kezelésükben levő építmények helyreállítási költségeit költségvetési felújítási alapból kell fedezniük.

(2) Abban az esetben, ha a felújítási alap fejezetszinten nem nyújt fedezetet a helyreállítás költségeire, a felügyeleti szerv előterjesztése alapján a Pénzügyminisztérium felújítási alapkiegészítést biztosít.

4. §

(1) Az ingatlankezelő vállalatok kezelésében levő építmények helyreállítási költségeit az évenként megállapításra kerülő lakóházjavítási előirányzat terhére kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdésben említett lakóházjavítási előirányzaton belül az Ingatlankezelő Vállalat elsősorban a bauxitcement felhasználásával készült építmények helyreállítását köteles elvégezni.

5. §

(1) A személyi tulajdonban levő építmények (családi ház és öröklakás) tulajdonosa (tulajdonosai) részére a helyreállítás elvégzésére az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár) kölcsönt folyósít.

(2) A kölcsön összege általában a helyreállítási költségek 90%-áig terjedhet. Indokolt esetben - egyéni elbírálás alapján - a kölcsön mértéke kivételesen a 100%-ot is elérheti.

(3) A kölcsön egyéb feltételei tekintetében a 8/1967. (X. 17.) PM rendeletben foglaltak az irányadók.

(4) Az építményt a helyreállítással kapcsolatban megilleti a házadóról szóló 49/1962. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében biztosított adómentesség, illetve adókedvezmény.

6. §

(1) A Takarékpénztár által - a jelen rendelet hatálybalépése előtt - a 27/1959. (V. 7.) Korm. rendelet, illetve az ennek végrehajtása tárgyában megjelent 3/1959. (VIII. 12.) PM-ÉM számú együttes rendelet alapján értékesített, bauxitcement felhasználásával épült építmények értékelésekor azok megállapított ún. beköltözhető árát a helyreállítási költségek összegével csökkenteni és ezzel arányosan az eladási árat is mérsékelni kell.

(2) Az eredeti eladási ár és az (1) bekezdés szerint mérsékelt eladási ár különbözetével - mint állami támogatással - a vevő vételár-hátralékát csökkenteni kell. Ha a vevő a vételárat időközben már kiegyenlítette, vagy a vételár-hátraléka kisebb mint az állami támogatás összege, akkor a különbözetet az igénybe vett helyreállítási kölcsön törlesztésére kell fordítani.

(3) Ha a vevő a helyreállításhoz nem igényel kölcsönt, úgy az állami támogatást részére meg kell téríteni, illetőleg az építésügyi hatóság által a vevő terhére elvégeztetett helyreállítási munkák esetén a hatósági határozattal megállapított költségeket kell csökkenteni az állami támogatás összegével.

(4) A vevő kérheti az állami támogatás helyett a Takarékpénztárral kötött korábbi adásvételi szerződés felbontását.

7. §

(1) A közös tulajdonban levő építmények helyreállítási költségeit a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában kötelesek viselni.

(2) A közös tulajdonú építmények állami tulajdont képező része vonatkozásában a 2.-4. §-okban, a személyi tulajdont képező rész tekintetében pedig az 5. és 6. §-ban foglaltak az irányadók.

8. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Vályi Péter s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter