47/1968. (XII. 19.) MÉM rendelet

az egyes bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző (járványos) állatbetegségek leküzdésében az államhatalmi, az államigazgatási és társadalmi szervek szervezett együttműködéséről szóló 14/1967. (V. 28.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A 14/1967. (V. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: JR.) 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a JR. végrehajtására - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályával, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a munkásőrség országos parancsnokával egyetértésben - a következőket rendelem:

[A vastagbetűs szedés megismétli a JR. szövegét, a vékonybetűs szedés a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]

RENDKÍVÜLI JÁRVÁNYVESZÉLY

JR. 1. §

(1) Rendkívüli járványveszély áll fenn, ha az állategészségügyi szervek

a) az állategészségügyről szóló 21/1953. (V. 15.) számú minisztertanácsi rendelet (a továbbiakban: R.) 25. §-ában felsorolt bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző (járványos) állatbetegségek közül a szarvasmarhák ragadós tüdőlobját, a keleti marhavészt, a ragadós száj- és körömfájást, az afrikai sertéspestist, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által esetenként meghatározott más fertőző (járványos) állatbetegséget összefüggő területen, legalább 10-15 községben megállapították és a betegség továbbterjedésével számolni kell;

b) a szomszéd országban az országhatárhoz közeleső területen rendkívüli mértékben veszélyes fertőző (járványos) állatbetegség fellépéséről szereztek tudomást, s annak behurcolásával számolni kell.

(2) A rendkívüli járványveszély fennállását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állapítja meg és rendeli el a veszély tartama alatti különleges készültségű védekezést (a továbbiakban: védekezés).

(3) A rendkívüli járványveszély akkor szűnik meg, amikor a további védekezés szükségtelenné vált, mert

a) sikerült a betegséget csökkenteni és a betegség terjedését megfékezni,

b) a szomszédos országból az (1) bekezdés b) pontjában említett behurcolás veszélye megszűnt.

Vhr. 1. § (1) A rendkívüli járványveszély fennállását az ország egész területére, egy vagy több megye (főváros) területére, illetőleg egy vagy több járás területére lehet megállapítani. A megyére vagy a járásra megállapított járványveszély kiterjed a megye, illetőleg a járás területén fekvő megyei és járási jogú városra is.

(2) A rendkívüli járványveszély fennállásának és megszűnésének megállapítása határozattal történik. A határozat alapján a járványveszély fennállásáról, illetőleg megszűnéséről az érdekelt állattartókat és a lakosságot a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságának elnöke haladéktalanul tájékoztatja.

JÁRVÁNYVÉDELMI KORMÁNYBIZTOS

JR. 2. §

(1) A rendkívüli járványveszély tartama alatt a védekezést kormánybiztos irányítja.

(2) A kormánybiztos a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter.

JR. 3. §

(1) A kormánybiztos feladata különösen:

a) a védekezés egységes és központi irányítása,

b) a betegség megelőzését, elterjedésének megakadályozását és leküzdését szolgáló rendszabályok meghatározása,

c) intézkedés a szükséges állategészségügyi és egyéb munkaerő kirendeléséről.

(2) A kormánybiztos a rendkívüli járványveszély tartama alatt az ország egész területén gyakorolja a védekezés körébe tartozó, illetőleg annak érdekében álló összes hatósági jogokat.

(3) A kormánybiztos iskolai szorgalmi időben a tanulóifjúság iskolalátogatását korlátozó rendelkezéseit a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben adja ki

Vhr. 2. § A járványveszéllyel kapcsolatos nemzetközi bejelentésről, valamint a határforgalom esetleges korlátozásáról a járványvédelmi kormánybiztos gondoskodik.

SZEMÉLYEK ÉS ANYAGI ESZKÖZÖK IGÉNYBEVÉTELE

JR. 4. §

(1) A kormánybiztos a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében - a honvédség, a belügyi szervek, a büntetésvégrehajtási őrség és az Országos Pénzügy- és Vámőri Parancsnokság szerveinek, valamint a vasút, posta és távközlés dolgozóinak kivételével - rendelkezik az állami szerveknek (hatóságok, hivatalok, intézetek, intézmények, vállalatok, gazdaságok és üzemek stb.) a járványveszély elhárításához szükséges dolgozóival, felszereléseivel, eszközeivel, anyagkészletével és járműveivel; anyagokat, eszközöket és felszereléseket állampolgároktól is igénybe vehet.

(2) A kormánybiztos a járványveszély leküzdéséhez szükséges munkaerőt elsősorban a helyi állategészségügyi hatósági szervek, ezenkívül a mezőgazdasági üzemek és ezek dolgozóinak, a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok és intézmények állategészségügyi szakembereinek igénybevételével (kirendelésével) biztosítja.

(3) A kormánybiztos a R. 25. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott zárlati intézkedések biztosítására jogosult a belügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter útján és vele egyetértésben a belügy, illetőleg a honvédség műszaki és karhatalmi egységeinek, valamint állategészségügyi személyi állományának segítségét igénybe venni. A karhatalmi egységek igénybevételének módját - a belügyminiszterrel, illetőleg a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szabályozza.

(4) A munkásőrség igénybevételére a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 3. § (1) A fertőző állatbetegségek megelőzése, terjedésének megakadályozása, illetőleg leküzdése rendkívüli járványveszély fennállása alatt is elsősorban az országos és tanácsi állategészségügyi szakigazgatási szervek és intézmények, valamint az érdekelt állattartók feladata.

(2) Amennyiben az állategészségügyi szervek és az érdekelt állattartók a fertőző állatbetegséget nem tudják saját erejükkel leküzdeni, a JR. alapján a védekezéshez szükséges munkaerő, anyagok eszközök, járművek, gépek és felszerelések igény bevétele iránt kell intézkedni.

Vhr. 4. § (1) A járványvédelmi munkához szükséges munkaerő igénybevételére a járványvédelmi kormánybiztos rendelkezése, illetőleg a járványvédelmi megbízott javaslata alapján a megye és járási állategészségügyi járványvédelmi bizottság elnöke (Vhr. 13. és 16. §) jogosult. Az igénybe vételt a járványvédelmi bizottság elnöke határozatban mondja ki. A belügyi szervek, a honvédség a munkásőrség kirendelését a járványvédelmi bizottság elnöke a járványvédelmi bizottság illetékei tagja útján kéri. A határozatban, illetőleg a kérelemben meg kell jelölni a szükséges létszámot, a kirendelés helyét, lehetőleg várható időtartamát és az elvégzendő feladatot is.

(2) A védekezéshez szükséges anyagok, eszközök, járművek, gépek és felszerelések igénybevételét a járványvédelmi kormánybiztos rendelkezésére, illetőleg a járványvédelmi megbízott előterjesztésére a járványvédelmi bizottság elnöke határozatban rendeli el. A határozatnak tartalmaznia kell az igénybe vett eszközök mennyiségét és az igénybevétel várható időtartamát is. A határozat végrehajtásáról a járványvédelmi bizottság elnöke az illetékes tanács végrehajtó bizottsága útján gondoskodik.

ORSZÁGOS JÁRVÁNYVÉDELMI BIZOTTSÁG

(JR. 4. §)

(5) Rendkívüli járványveszély esetén a védekezésben érdekelt minisztériumokat (országos hatáskörű szerveket) a miniszter (a szerv vezetője) által kijelölt miniszterhelyettes (vezetőhelyettes) képviseli.

Vhr. 5. § (1) Rendkívüli járványveszély esetén a védekezésben érdekelt minisztériumok (országos hatáskörű szervek) képviselőiből országos állategészségügyi járványvédelmi bizottság (a továbbiakban: országos bizottság) alakul. A járványvédelmi kormánybiztos elnöklete alatt működő országos bizottságnak az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) által kijelölt következő személyek a tagjai:

- belügyminiszterhelyettes,

- honvédelmi miniszterhelyettes,

- egészségügyi miniszterhelyettes,

- a Szakszervezetek Országos Tanácsának illetékes titkára,

- a munkásőrség országos parancsnokának helyettese,

- a védekezésbe bevont megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei (elnökhelyettesei); az országos bizottság titkára a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állategészségügyi Főosztályának vezetője.

(2) Az országos bizottság működésével kapcsolatban felmerülő esetleges költségeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium költségvetéséből kell fedezni.

IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁSOK ELSZÁMOLÁSA

JR. 5. §

(1) Az állami szervektől, valamint az állampolgároktól igénybevett anyagok, munkaeszközök és felszerelések elszámolásának szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

(2) A szállítóeszközök, továbbá a fogatok és gépjárművek igénybevételéért járó térítés mértékét a közlekedés- és postaügyi miniszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

(3) A védekezéshez igénybevett dolgozók bérezését - ideértve a munkaviszonyban nem álló dolgozók bérezését is - a pénzügyminiszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökével egyetértésben a munkaügyi miniszter állapítja meg.

(4) A védekezéssel kapcsolatban keletkezett károsodások megállapítása és a kárigények elbírálása az illetékes megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének a hatáskörébe tartozik.

Vhr. 6. § (1) A járványvédelmi munkára beosztott államigazgatási vagy vállalati (gazdasági) dolgozó részére a napi 8 órán át tartó igénybevétel (munkában, ügyeleti szolgálatban, készenlétben eltöltött idő) esetén az egyébként egy napra eső átlagkereset jár. Az átlagkereset kiszámítására a 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A dolgozó részére a napi 8 órát meghaladó mértékű vagy a szabad napján történő igénybevétel esetén - amennyiben járványvédelmi pótdíjban nem részesül - óránként 8 Ft órabér fizethető. A túlmunkadíj összege a napi 32 Ft-ot, szabad napon történő igénybevétel esetén a napi 96 Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) A járványvédelmi munkában kiküldetés alapján résztvevő dolgozónak az (1)-(2) bekezdésben megjelölt járandóságon felül kiküldetési költség is jár.

(4) A dolgozó a járványvédelmi munka tartama alatt az általa igénybe vett étkezésért és szállásért a mindenkor érvényben levő térítést köteles fizetni.

(5) A dolgozó részére az (1) és (3) bekezdés alapján járó átlagkeresetet és kiküldetési költséget a munkáltató, a (2) bekezdés szerinti díjazást a megyei (fővárosi) állategészségügyi állomás (a továbbiakban: állategészségügyi állomás) folyósítja. A kiküldetési költségeket az állategészségügyi állomás a munkáltató részére megtéríti.

(6) A járványvédelmi munkára kirendelt mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak részére tevékenységükért a termelőszövetkezetben végzett munkájuknak megfelelő átlagjövedelmet kell megállapítani és folyósítani. A járványvédelemmel kapcsolatos tevékenység a termelőszövetkezetben végzett munkának minősül. A mezőgazdasági termelőszövetkezet részére a kirendeléssel kapcsolatban felmerült költségeket az állategészségügyi állomás megtéríti.

(7) A járványvédelmi munkára a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a munkásőrség országos parancsnoka, illetőleg megbízottjaik által kirendelt személyek részére díjazást közvetlenül folyósítani nem lehet. Esetleges díjazásukat a kirendelő parancsnok állapítja meg és intézkedik annak kifizetése iránt. A munkásőrség részére a felmerült költségeket az állategészségügyi állomás megtéríti.

Vhr. 7. § (1) A járvány elleni védekezéshez igénybe vett anyagokat és fogyóeszközöket átvételi elismervénnyel kell átadni, illetőleg átvenni. Az átvételre az állategészségügyi állomás megbízottja jogosult.

(2) Az átvett anyagok és fogyóeszközök az állategészségügyi állomás tulajdonába, illetőleg kezelésébe kerülnek.

(3) Az átadó az anyagot és fogyóeszközt az átvételi elismervény alapján az átadáskor érvényes eladási áron, ha pedig az nem tartozik az átadó termelési (értékesítési) körébe, beszerzési áron köteles az állategészségügyi állomásnak számlázni.

(4) Az állategészségügyi állomás az átvett anyag és fogyóeszköz ellenértékét 15 napon belül köteles kifizetni.

(5) A védekezésnél fel nem használt vagy visszanyert anyagot és fogyóeszközt elsősorban annak kell eladni (visszaadni), akitől, illetőleg amely szervtől azt igénybe vették. Az eladott (visszaadott) anyagok és fogyóeszközök ellenértékét az átvételi áron - az esetleges értékveszteség levonásával - kell megfizetni.

Vhr. 8. § (1) A járványvédelmi célra igénybe vett állóeszközöket, gépeket és felszereléseket a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell átvenni.

(2) Az átvett állóeszközök, gépek és felszerelések az átadó tulajdonában maradnak.

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetektől igénybe vett állóeszközök, gépek és felszerelések használatáért a járási (járási jogú városi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (csoportja) által megállapított használati díjat kell fizetni.

(4) A járványveszély megszűnése után az állóeszközöket, gépeket és felszereléseket az átadó részére az esetleg keletkezett hibák kijavítása után kell visszajuttatni. Az esetleg megsemmisült állóeszközök, gépek és felszerelések ellenértékét az átadónál nyilvántartott nettó érték figyelembevételével kell kifizetni.

Vhr. 9. § A járványveszély idejére kirendelt szállítóeszközök (személy- és tehergépkocsik, rakodógépek, fogatok) teljesítményét az érvényes díjszabásokban foglalt - autóbusznál a különjárati, személygépkocsinál a túrajárati - díjakkal kell az állategészségügyi állomás terhére elszámolni.

Vhr. 10. § A járványvédelemmel kapcsolatosan felmerült és az állategészségügyi állomás által kifizetett költségeket elkülönítetten kell nyilvántartani. Az állategészségügyi állomás a költségek alakulásáról mérlegbeszámolójában jelentést tenni köteles. A járványvédelmi költségeket az Állategészségügyi feladatok költséghely terhére kell az állategészségügyi állomás részére megtéríteni.

MEGYEI JÁRVÁNYVÉDELMI MEGBÍZOTT

JR. 6. §

Rendkívüli járványveszély esetén a járvánnyal érintett megyében a védekezés szakmai irányítását és vezetését a kormánybiztos által kirendelt megbízott (a továbbiakban: megyei megbízott) személyes felelősséggel látja el.

Vhr. 11. § A járványvédelmi kormánybiztos megyei (fővárosi) megbízottja az állategészségügyi állomás igazgatója. Indokolt esetben megbízottként más állatorvos is kirendelhető.

Vhr. 12. § (1) A járványvédelmi kormánybiztos megyei megbízottjának (a továbbiakban: megyei megbízott) feladata: működési területén a fertőző állatbetegségek megelőzésével, terjedésének megakadályozásával, valamint leküzdésével kapcsolatban az állategészségügy rendezéséről szóló 21/1953. (V. 15.) M T számú rendeletben, továbbá az annak kiegészítéséről és végrehajtásáról kiadott jogszabályokban, különösen az 5/1962. (II. 7.) FM számú rendelettel közzétett Állategészságügyi Szabályzatban foglalt intézkedések megtétele.

(2) A megyei megbízott gyakorolja működési területén a védekezés körébe tartozó, illetőleg annak érdekében álló összes hatósági jogokat is.

(3) A megyei megbízott az állategészségügyi állomás költségvetése terhére elrendelheti

- munkaerők felvételét, őrök és kisegítő munkaerők alkalmazását;

- állóeszközök, fogyóeszközök, anyagok beszerzését, ideiglenes jellegű létesítmények felépítését és üzemben tartását;

- a zárlat alá helyezett személyek ideiglenes elhelyezésére és ellátására átmeneti szervezet létrehozását.

MEGYEI JÁRVÁNYVÉDELMI BIZOTTSÁG

JR. 7. §

(1) A rendkívüli járványveszéllyel érintett megyékben a járványvédelem tanácsi államigazgatási feladatainak összehangolására megyei állategészségügyi járványvédelmi bizottságot (a továbbiakban: megyei bizottság) kell szervezni. A megyei bizottság hatásköre a megye területén levő megyei jogú városra is kiterjed.

(2) A megyei bizottság elnöke a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tagjai

- a belügyminiszter,

- a honvédelmi miniszter,

- a közlekedés- és postaügyi miniszter,

- az egészségügyi miniszter,

- a pénzügyminiszter megbízottja, valamint

- a védekezésben résztvevő járások (járási jogú városok) tanácsai végrehajtó bizottságainak elnökei (elnökhelyettesei).

(3) A megyei bizottság működését a rendkívüli járványveszély beálltával, illetőleg akkor kezdi meg, amikor a rendkívüli járványveszély bekövetkezése várható. Üléseit az elnök által meghatározott helyen és időben tartja. A működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya látja el.

(4) A megyei bizottság a megyei megbízott (6. §) intézkedéseinek megfelelően

a) az illetékes tanács végrehajtó bizottsága útján gondoskodik

- a járvány terjedésének megelőzéséhez és a betegség leküzdéséhez szükséges védekezési feladatok összehangolásáról és szervezett ellátásáról,

- a közerő, anyagok, eszközök és felszerelések igénybevételéről, valamint arról, hogy azok a védekezést irányító szervek által meghatározott mennyiségben, helyen és időben rendelkezésre álljanak,

- arról, hogy a zárlat alá helyezett községekben az élelmiszer-, az egészségügyi- és az áruellátás zavartalan legyen,

- az erre vonatkozó rendelkezések alapján [4. § (3) bekezdés] a zárlati rendszabályok biztosításához szükséges karhatalom igénybevételéről,

- a kirendelt karhatalom, állategészségügyi dolgozók, valamint a zárlat alá helyezett helyeken maradt dolgozók elszállásolásáról és étkeztetéséről,

- a személy-, az állat- és áruforgalom szabályozásáról, szükség esetén korlátozásáról,

- arról, hogy a megye területén a lakosság kellő tájékoztatást kapjon a járvány elleni védekezésről és az abból reá háruló feladatokról;

b) állást foglal - a megyei megbízott véleménye alapján - a védekezés eredményes ellátására vonatkozó egyéb kérdésekben.

(5) A megyei bizottság feladatainak végrehajtásában a lakosság szeles körű bevonása érdekében igénybe veszi a társadalmi szervek (Hazafias Népfront, KISZ, Nőtanács stb.) helyi szerveinek segítségét.

Vhr. 13. § A megyei (fővárosi) állategészségügyi járványvédelmi bizottság (a továbbiakban: megyei bizottság) elnöke a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tagjai

- a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője,

- a megyei végrehajtó bizottság pénzügyi osztályának vezetője,

- a megyei végrehajtó bizottság egészségügyi osztályának vezetője,

- a megyei végrehajtó bizottság munkaügyi osztályának vezetője,

- a megyei végrehajtó bizottság építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, a megyei közúti igazgatóság vezetője,

- a Belügyminisztérium megyei rendőrfőkapitányságának vezetője,

- a megye területéről kijelölt helyőrségparancsnok,

- a munkásőrség megyei (budapesti) parancsnoka,

- a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsának titkára,

- a védekezésben részt vevő járások (városok) tanácsa végrehajtó bizottságának elnökei (elnökhelyettesei); a megyei bizottság titkára a járványvédelmi kormánybiztos által kirendelt megyei megbízott.

Vhr. 14. § (1) A megyei bizottságot a járványveszély megállapítása esetén 24 órán belül össze kell hívni. A megyei bizottság összehívása az elnök feladata. A megyei bizottság további üléseit a szükségnek megfelelően tartja. A megyei megbízott kérésére a bizottságot 24 órán belül össze kell hívni.

(2) A megyei bizottság titkára gondoskodik a bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról is.

(3) A megyei bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a bizottság határozatait, a határozatok végrehajtásának határidejét és felelősét.

(4) A megyei bizottság működésével kapcsolatban felmerülő esetleges költségeket az állategészségügyi állomások költségvetéséből kell fedezni.

(5) A megyei bizottság iratainak kezelése a bizottság titkárának feladata.

(6) A megyei bizottság járványveszély megállapítása esetén történő összehívásának elősegítése erdekében a bizottság tagjaira vonatkozólag e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül szervezeti tervet kell összeállítani. A szervezeti terv kidolgozása az állategészségügyi állomás igazgatójának a feladata. A szervezeti tervet a megyei bizottság elnöke hagyja jóvá. A szervezeti terveket minden évben január hó 31. napjáig felül kell vizsgálni és az időközben bekövetkezett személyi változásoknak megfelelően módosítani kell.

Vhr. 15. § A járványveszély elhárítására a lakosság széles körű bevonásáról, valamint a társadalmi szervek (Hazafias Népfront, KISZ, Nőtanács stb.) segítségének megszervezéséről a megyei bizottság elnöke gondoskodik.

JÁRÁSI JÁRVÁNYVÉDELMI BIZOTTSÁG ÉS MEGBÍZOTT

JR. 8. §

(1) A járásokban - a területükön működő járási jogú városokra is kiterjedő hatáskörrel - járási állategészségügyi járványvédelmi bizottságot (a továbbiakban: járási bizottság) kell szervezni. A járási bizottság elnöke a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tagjai a védekezésben résztvevő járási jogú városok tanácsai végrehajtó bizottságának elnökei (elnökhelyettesei), valamint a járási tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek és más szerveknek a védekezésben érintett, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnöke által kijelölt vezetői (helyettesei).

(2) A járási bizottság titkársági teendőit a járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya látja el.

(3) A járási bizottság működési területén a 7. § (4)-(5) bekezdésében felsorolt feladatokat végzi és jogokat gyakorolja.

Vhr. 16. § (1) A járási állategészségügyi járványvédelmi bizottság (a továbbiakban: járási bizottság) elnöke a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tagjai a megyei végrehajtó bizottság elnöke által kijelölt következő személyek:

- a járási tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője,

- a járási végrehajtó bizottság pénzügyi osztályának vezetője,

- a járási végrehajtó bizottság egészségügyi osztályának vezetője,

- a járási végrehajtó bizottság építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, a közúti igazgatóság területileg illetékes szakaszmérnöke,

- a Belügyminisztérium járási rendőrkapitányságának vezetője,

- a járás területéről kijelölt helyőrségparancsnok,

- a munkásőrség járási parancsnoka,

- a szakszervezetek járási szakmaközi bizottságának titkára,

- a védekezésben részt vevő városok tanácsa végrehajtó bizottságainak elnökei (elnökhelyettesei).

(2) A járási bizottság feladataira és működésére nézve a Vhr. 14. és 15. §-ában foglaltak megfelelően irányadók.

Vhr. 17. § (1) A járványvédelmi kormánybiztos járási megbízottja a járási főállatorvos, indokolt esetben megbízottként más állatorvos is kirendelhető.

(2) A járási megbízott működési területén ellátja a védekezés körébe tartozó feladatokat és gyakorolja az ehhez szükséges hatósági jogokat (Vhr. 12. §). A járási megbízott egyben a járási bizottság titkára.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

JR. 9. §

A megyei és járási bizottságok működése felett a kormánybiztos gyakorol felügyeletet.

Vhr. 18. § (1) A járási bizottságok felett a megyei bizottság elnöke, a megyei bizottságok felett pedig a járványvédelmi kormánybiztos gyakorol felügyeletet.

(2) A járási bizottságok munkájukról a megyei bizottságnak, a megyei bizottságok pedig a járványvédelmi kormánybiztosnak beszámolnak. A járványveszély megszűnésekor a járványvédelmi bizottságok munkájukról, tapasztalataikról és a felmerült költségekről jelentést kötelesek készíteni.

Vhr. 19. § (1) Az országos, megyei és járási bizottság munkája a járványveszély megszűnésének megállapításával megszűnik.

(2) A megyei és járási megbízottat megbízatása alól a járványvédelmi kormánybiztos menti fel.

(3) Az országos bizottság iratainak megőrzéséről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állategészségügyi Főosztálya, a megyei és a járási bizottságok iratainak megőrzéséről pedig az állategészségügyi állomások gondoskodnak.

JR. 10. §

Ez a rendelet 1967. július 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról - beleértve a járványvédelmi bizottságok szervezeti és működési szabályzatának meghatározását is - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik.

Vhr. 20. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter