4/1968. (VII. 12.) EüM rendelet

a rendkívüli szociális segélyről, az elemi károsultak szociális segélyéről, valamint a temetési segélyről és a köztemetésről

A társadalom támogatására szoruló személyek ellátásának további javítása érdekében a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével egyetértésben a következőket rendelem:

Rendkívüli szociális segély

1. §

(1) Rendkívüli szociális segélyben lehet részesíteni azt a tizennyolcadik életévét betöltött személyt, aki valamilyen rendkívüli körülmény folytán - saját hibáján kívül - átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került, emiatt létfenntartása veszélyeztetve van és helyzetének megjavítása más módon nem biztosítható.

(2) Az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén sem részesíthető rendkívüli segélyben az, aki valamely jogcímen más forrásból rendkívüli anyagi támogatásra jogosult.

(3) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb négy esetben részesülhet rendkívüli szociális segélyben.

2. §

(1) A rendkívüli szociális segély iránti kérelmet előterjesztheti szóban vagy írásban maga az érdekelt személy. Kezdeményezheti azt a tanácstag, a tanács illetékes állandó bizottsága, valamint a szociális gondozásban közreműködő társadalmi szerv, Illetve annak aktívája is. Hivatalból megindíthatja a segélyezéssel kapcsolatos eljárást a lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve, [2. § (2) bek.]

(2) A kérelmet községekben a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél, városokban és városi (fővárosi) kerületekben a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályánál (csoportjánál) (a továbbiakban együtt egészségügyi szakigazgatási szerv) kell előterjeszteni.

(3) Az egészségügyi szakigazgatási szerv szükség esetén megkívánhatja az egészségi állapotnak körzeti orvos, vagy rendelőintézeti szakorvos bizonyítványával történő igazolását, továbbá a keresetre vagy jövedelemre vonatkozó bizonyítékok bemutatását. Ezeket az iratokat is a kérelemhez kell csatolni.

3. §

(1) A rendkívüli szociális segély megállapítása a segélyre szoruló személy állandó lakóhelye szerint illetékes járási, városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztálya (csoportja) hatáskörébe tartozik.

(2) Indokolt esetben a segélyezettől a kiutalt pénz felhasználásáról elszámolást lehet megkívánni. Ha a segély megfelelő felhasználása a támogatásra szoruló személynél így sem látszik biztosítottnak, a pénzt - utólagos elszámolási kötelezettséggel - községekben a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének (titkárának), a városokban, városi (fővárosi) kerületekben a tanács állandó bizottsága egyik tagjának lehet kiutalni.

Elemi károsultak segélye

4. §

(1) Szociális segélyben lehet részesíteni azt a személyt, akinek elemi csapás (árvíz, talajvíz, tűzvész, villámcsapás stb.) következtében ingósága (bútora, ruházata, ágyneműje, élelme stb.) oly mértékben pusztult el, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné, vagy nagy fokban veszélyeztetetté vált.

(2) A segély célja a károsult személy létfenntartásának átmeneti biztosítása.

(3) Szociális támogatásból élőnek a tulajdonában levő és általa lakott - elemi csapás által sújtott - épület helyreállítására is adható ilyen segély.

5. §

Az elemi károsult segélyének megállapítása a megyei, a megyei jogú városi és a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának hatáskörébe tartozik.

Közköltségen történő temetés és temetési segély

6. §

(1) Közköltségen kell eltemettetni azt a teljesen vagyontalan személyt, akinek tartásra köteles és a temetési költségek fedezésére képes hozzátartozója nincsen, valamint aki után a társadalombiztosítási vagy más szervtől nem jár annyi temetési segély (életbiztosítási követelés stb.), amiből a temetés költsége fedezhető lenne.

(2) Ha utólag jut az egészségügyi szakigazgatási szerv tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan ingó vagy ingatlan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető, akkor a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. Nem kell érvényesíteni a követelést, ha az állam az örökös.

(3) Ha a temetési költségeket olyan személy fizette ki, aki arra köteles nem volt, vagy az elhalt tartásra köteles hozzátartozója volt ugyan az eltemettető, de a költségek létfenntartását veszélyeztetik, kérésére részére az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett temetési segély adható.

(4) Ha a segélyre szorulóról tartásra köteles személynek kellene gondoskodnia az esetleg kifizetett segély (köztemetési költség) megtérítését kell követelni.

7. §

A köztemetés megrendelése, valamint a temetési segély megállapítása az egészségügyi szakigazgatási szerv [2. § (2) bek.] hatáskörébe tartozik. A köztemetés elrendelésére a haláleset helye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv jogosult. A temetési segély iránti kérelem ügyében a segélyt igénylő személy lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv jár el.

8. §

Ez a rendelet 1968. évi július hó 15. napján lép hatályba.

Dr. Szabó Zoltán s. k.,

egészségügyi miniszter

Tartalomjegyzék