1968. évi VI. törvény
a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969-1970. évi költségvetési szabályozóiról
1. § Az Országgyűlés az 1969. évi népgazdasági terv célkitűzéseivel összhangban a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetésének
bevételeit 154.219,527.000 forintban,
kiadásait 155.929,527.000 forintban,
hiányát 1.710,000.000 forintban
határozza meg.
2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bevétel - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt részletezéssel - a vállalatok, a szövetkezetek és a lakosság befizetéseiből, továbbá egyéb, jogszabályokkal meghatározott különféle forrásokból származik.
(2) A vállalatok, a kisipari szövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok illetményadója, társadalombiztosítási járuléka, nyereségadója, termelési adója, forgalmi adója, vámbefizetése, import-forgalmi adója és egyéb befizetései, továbbá a vállalatok eszközlekötési járuléka és a központosított amortizáció befizetéseinek együttes összege 130.600 millió forint, a bevétel 84,7%-a, amely a főbb népgazdasági áganként a következőképpen oszlik meg:
- ipar 65.291 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 50%-a;
- építőipar 7.260 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 5,6%-a;
- mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 2.400 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 1,8%-a;
- szállítás és hírközlés 9.333 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 7,1%-a;
- kereskedelem 35.927 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 27,5%-a;
- nem termelő ágazatok 10.389 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 8%-a.
(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetéseinek összege 2.750 millió forint, a bevétel 1,8%-a.
(4) A lakosságtól származó adó- és egyéb befizetések összege 7.900 millió forint, a bevétel 5,1%-a.
(5) A különféle bevételek, a központi és tanácsi költségvetési szervek bevételei, továbbá a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő befizetések és az egyéb forrásokból származó bevételek együttesen 12.970 millió forint, a bevétel 8,4%-a.
3. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 36.000 millió forint, a kiadás 23,1%-a
- az állami költségvetést terhelő beruházási kiadásokra,
- a tanácsi fejlesztési alapok állami támogatására,
- az egyes állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap képzésre és
- a központi készletezésre, továbbá
- a termelőszövetkezetek ár- és egyéb támogatására
fordítható.
4. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 40.820 millió forint, a kiadás 26,2%-a, a vállalatok, a kisipari szövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok egyes termelési és forgalmi tevékenységének ösztönzését szolgáló állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, import-árkiegészítésekre, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint a fogyasztói árpolitikai célkitűzések megvalósítását szolgáló fogyasztói árkiegészítésekre fordítható.
5. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 14.594 millió forint, a kiadás 9,3%-a
- a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos kiadások teljesítésére,
- a belföldi államadósságok törlesztésére és
- egyéb kiadásra
fordítható.
6. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadásból a költségvetési szervek kiadásaira 64.516 millió forint, a kiadás 41,4%-a fordítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások a főbb felhasználási célok szerint a következőképpen oszlanak meg:
- a társadalombiztosítási feladatok, a betegségi és egyéb készpénzsegélyek, a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, a családi pótlék, továbbá a nyug- és egyéb ellátás kiadása 19.138 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 12,3%-a;
- az egészségügyi feladatok, az egészségügyi ellátás és az egészségvédelem fejlesztésének, a kórházak, a klinikák, a szakorvosi rendelőintézetek, a gondozóintézetek, az orvosi körzetek, a szülőotthonok, a bölcsődék és a gyermekotthonok fenntartásának, az anya- és csecsemővédelem, a szülészeti ellátás, valamint egyéb egészségügyi célok kiadása 6.545 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 4,2%-a;
- a szociális támogatásoknak, a szociális otthonok, az üdülők fenntartásának, továbbá más szociális feladatoknak kiadása 921 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 0,6%-a;
- az oktatási intézmények, továbbá a tanulók elhelyezését szolgáló bentlakásos intézmények fenntartásának, valamint az egyéb oktatási célok kiadása 8.571 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,5%-a;
- a tudományos kutatás támogatásának, a népművelési, művészeti és más kulturális intézmények támogatásának, a sportfeladatok ellátásának, valamint egyéb kulturális célok megvalósításának kiadása 2.951 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,9%-a;
- a honvédelmi kiadás 8.029 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,1%-a;
- a rend- és jogbiztonsági kiadás 4.602 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 3%-a;
- az igazgatási kiadás 2.855 millió forint, az 1.§-ban meghatározott kiadás 1,8%-a;
- a költségvetési szervek különböző gazdasági feladatainak kiadása 8.034 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,2%-a;
- egyéb, a költségvetési szervek feladatainak ellátásával összefüggő kiadás 2.870 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,8%-a.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzat igénybevételére - az állami költségvetés bevételeinek alakulásától függően - a költségvetési szervek csak a részükre megállapított feladatok teljesítésével arányosan jogosultak.
7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1969-1970. évekre vonatkozó költségvetési szabályozóit az alábbiak szerint állapítja meg:
a) Bevételi források:
a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési bevételei;
a lakosság adóbefizetései, valamint a tanácsok által beszedett illetékek és díjak;
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek földadója, jövedelemadója és gépjármű adója;
a tanácsok felügyelete alatt álló vállalatok illetményadója, eszközlekötési járuléka, nyereségadója és kereskedelmi adója;
a minisztériumi felügyelet alatt álló kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok illetményadója, eszközlekötési járuléka és nyereségadója;
a kisipari termelőszövetkezetek illetményadója és nyereségadója;
az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek illetményadója és nyereségadója.
b) Állami hozzájárulás
az 1969-1970. évre 11.616 millió forint, ebből az 1969. évre 5.776 millió forint.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bevételi forrásokból származó bevétel - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott eseteket - a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsokat teljes egészében megilleti.
(3) A tanácsi felügyelet alatt álló vállalatok nyereségadójából származó bevétel a fővárosi tanácsot az 1969. évben 75%-ban, az 1970. évben 65%-ban,
a kisipari termelőszövetkezetek nyereségadójából származó bevétel az 1969. és az 1970. években Budapest fővárost, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Komárom, Pest és Vas megyéket, továbbá Szeged megyei Jogú várost 30%-ban, Győr-Sopron megyét és Debrecen megyei jogú várost 50%-ban,
az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek nyereségadójából származó bevétel az 1969. és az 1970. években Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyéket 30%-ban illeti meg.
8. § Az Országgyűlés a tanácsok 1969-1970. évi fejlesztési alapjához nyújtott állami támogatást 13.936 millió forintban állapítja meg; ebből az 1969. évi állami támogatás 6.864 millió forint.
9. § A tanácsok költségvetéséhez megállapított állami hozzájárulást és a kötelező előirányzatokat, valamint a tanácsok fejlesztési alapjához nyújtott állami támogatást fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok szerint részletezetten e törvény 1. számú melléklete határozza meg.
10. § A minisztériumok és országos hatáskörű szervek kötelező előirányzatait e törvény 2. számú melléklete határozza meg.
11. § (1) A tanácsok költségvetésüket e törvényben foglalt költségvetési szabályozók alapján - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - állapítják meg.
(2) A tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - költségvetésük előirányzatait év közben a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás, vagy a költségvetésük tartaléka terhére előirányzatmódosítás, illetve pótelőirányzat engedélyezése útján megváltoztathatják.
12. § (1) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésük részletes összetételét e törvény 2. számú mellékletében meghatározott kötelező előirányzatok betartásával - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - állapítják meg.
(2) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésükön belül - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - előirányzatmódosítási jogkörrel rendelkeznek az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.
13. § E törvény kihirdetése után a tanácsok, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek -a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részletes előirányzatait.
14. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetés végrehajtása során
- e törvényben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzellátást a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza;
- a pénzügyi egyensúly biztosítására a költségvetési eszközök évközi felhasználásánál intézkedéseket tegyen;
- az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés terven felül keletkező bevételeiből, illetve az állami pénzkészlet terhére fedezze;
- a 11. § (2) bekezdésében és a 12. § (2) bekezdésében foglalt előirányzatmódosítási jogkört meghaladó esetekben a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által átruházott hatáskörben előirányzatmódosítást engedélyezzen.
15. § E törvény rendelkezéseit 1969. január 1. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
A tanácsok költségvetésének kötelező előirányzatai megyénként és Jogcímek szerint
(Ezer forintban)
1. sz. melléklet a törvény 9. §-ához
* Tartalmazza a vállalati kezelésben levő lakóházak felújításához és fenntartásához nyújtott támogatás összegét is.
A központi szervek kötelező előirányzatai fejezetenként és jogcímek szerint
(Ezer forintban)
2. sz. melléklet a törvény 10. §-ához
1 A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.
2 A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.