8/1968. (IX. 21.) KipM rendelet
a kozmetikus ipar tevékenységi köréről
Az állami-, a szövetkezeti- és a kisipar körében folytatott kozmetikus tevékenységet az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiak szerint szabályozom:
1. §
(1) A kozmetikus ipar tevékenységi körébe tartozik az egészséges bőr szépségének kozmetikai célokra engedélyezett szerekkel, eszközökkel végzett ápolása és kezelése, csupán kozmetikai és nem gyógykezelésszerű masszírozása, továbbá szépséghibáinak palástolása, illetőleg - e rendelet korlátai között - azok megszüntetése, végül a kezeléshez használt kozmetikai szerek előállítása.
(2) A kozmetikus
a) a bőrnek betegségre gyanús tüneteivel nem foglalkozhat, így különösen kiütéseket, gennyes pattanásokat, daganatszerű képleteket, anyajegyeket, sömört, bőr- és hajbetegségeket, gyulladásos, nedvező, vörös és fagyos bőrfelületeket nem kezelhet;
b) a bőrbe behatoló, vagy a bőrön átható, a bőrben, illetőleg a bőr alatt tartós elváltozást előidéző beavatkozást (pl. szőr-, lencse, szemölcs-, májfolt-, anyajegy eltávolítást, szeplőhámlasztást stb.) a 2. §-ban engedélyezett kivételtől eltekintve nem végezhet;
c) a röntgen készüléket, nagyfrekvenciájú villamos készüléket, dermabráziós készüléket, ultrahangot, universalis kapcsolókészüléket, galvántelepet, kauterezésre alkalmas készüléket, diatermiás vagy rövidhullámú készüléket, vagy ezekhez hasonló, ezeket pótló készüléket a 2. §-ban engedélyezett kivételtől eltekintve nem használhat;
d) mérget, mérgező hatású, vagy különleges élettani hatású anyagot tartalmazó készítményt nem állíthat elő és nem hozhat forgalomba; kozmetikus tevékenységéhez azonban ilyen készítményt is használhat, ha azt az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet törzskönyvezte és a belföldi állami kereskedelem forgalomba hozza;
e) az 1. § (2) bekezdés b) pontja alatt tiltott beavatkozás elvégzésére alkalmas eszközöket, továbbá c) és d) pontja alatt tilalmazott készüléket, anyagokat, szereket és készítményeket az ipar gyakorlására szolgáló helyiségben, valamint azzal ajtó vagy ablaknyílás révén összekötött egyéb helyiségben nem tarthat.
2. §
(1) A kozmetikus ipar tevékenységi körében a kvarclámpás készülék használható.
(2) A kozmetikus ipar tevékenységi körében szőrtelenítést galvánárammal, diatermiával, rövidhullámmal, vagy a műszaki fejlődés során esetleg ezután forgalomba kerülő, de azonos rendeltetésű elektromos készülékkel - amennyiben e készülék kezelése nem igényel orvosi, vagy külön képzettséget - csak azok végezhetik el, akik e rendelet megjelenésének időpontjában érvényben volt jogszabályok értelmében arra jogosultak, illetve, akik a kozmetikus ipari szakmunkásbizonyítvány megszerzése után külön szőrtelenítő tanfolyamot végeztek és az előírt vizsgát letették.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt készülékeknek a szőrtelenítésen kívül más célra használható alkatrészeit le kell szerelni, illetőleg más használat céljaira alkalmatlanná kell tenni, éspedig olyképpen, hogy a készülékek ily állapotát szembetűnő zár, plomba, vagy más hasonló eszköz úgy biztosítsa, hogy a készülék tiltott célra való használata utólag is megállapítható legyen.
3. §
(1) A kozmetikus ipar tevékenységi körében az 1. § (1) bekezdése szerint előállítható kozmetikai szereknek minőség és összetétel szempontjából a hatályos jogszabályok előírásainak meg kell felelniük.
(2) A kozmetikus ipar tevékenységi körében előállított szerek csak az ipar folytatására szolgáló helyiségben használhatók és csak a kezelt személyek részére - otthoni használathoz szükséges mennyiségben - hozhatók forgalomba, mások részére nem hirdethetők és semmi módon forgalomba sem hozhatók.
(3) A kozmetikus ipar tevékenységi körében készült kozmetikai szerek összetételéről és előállításáról a kozmetikusnak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie, továbbá az előállított kozmetikai készítményekhez és a kozmetikai kezeléshez felhasznált alapanyagok, késztermékek beszerzését igazoló számlákat, szállítóleveleket egy éven át meg kell őriznie.
(4) A kozmetikus iparban előállított vagy alkalmazott valamennyi kozmetikai készítmény egészségügyi ellenőrzésére az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet és az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet jogosult. Az ellenőrző szervek a kozmetikai készítmények vizsgálatához térítésmentesen mintát vehetnek.
4. §
(1) Kozmetikus iparban fodrász ipari tevékenységet folytatni, továbbá ilyen alkalmazottat tartani csak a fodrász ipar folytatására való külön jogosultság alapján lehet.
(2) Fodrász iparban kozmetikus ipari tevékenységet folytatni, vagy ilyen alkalmazottat tartani csak a kozmetikus ipar folytatására való külön jogosultság alapján lehet.
(3) A haj festése és a haj színének bármilyen eljárással való megváltoztatása a fodrászipar tevékenységi körébe tartozik.
(4) A hajápolás és körömápolás mind a kozmetikus, mind a fodrász ipar tevékenységi körébe beletartozik.
(5) Az arc, a szemöldök és szempilla festése a kozmetikus ipar tevékenységi körébe tartozik. Ugyancsak a kozmetikus ipar tevékenységi körébe tartozik a szépséghibának számító szőr színtelenítése, gyantázása, kitépése, vagy engedélyezett depílalo szerek alkalmazásával történő időleges eltávolítása is.
(6) A szemöldök és szempilla tartós festésére a hatályos jogszabályok előírásai az irányadók azzal, hogy a parafeniléndiamin tartalmú festékekkel való szemöldök, illetőleg szempilla színezést külön vizsga letétele nélkül elvégezhetik azok, akik a korábbi jogszabályok alapján arra jogosultak voltak, illetve akik a jelen rendelet hatálybalépése után a kozmetikai iparban szakmunkásbizonyítványt szereznek.
5. §
(1) A kozmetikus ipar tevékenységi körében a doktori címet, vagy erre utaló megjelölést cégtáblán, üzleti nyomtatványokon, hirdetésekben, általában az ipar gyakorlásával kapcsolatban azok sem használhatják, akiket ez a cím egyébként megillet.
(2) A kozmetikus ipar tevékenységi körében az (1) bekezdésben megjelölt módon nem használhatók olyan megjelölések, amelyekből orvos közreműködésére, vagy a jelen rendelet szerint a kozmetikus ipar tevékenységi köréből kizárt készülékek, eszközök, anyagok, szerek, vagy eljárási módok használatára lehetne következtetni.
(3) A kozmetikus ipar gyakorlására szolgáló, vagy ahhoz tartozó helyiségekben magánorvosi rendelőt tartani nem szabad.
(4) Kozmetikus ipart csak az illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő által alkalmasnak minősített olyan helyiségben szabad folytatni, amelyet a fodrász ipar kivételével más ipar, vagy lakás céljára szolgáló helyiségtől minden oldalról egész magasságban szilárd falazat, vagy ajtó választ el.
6. §
(1) A kozmetikai kezelésre várók részére bútorzattal (ülőhelyek, fogasok) ellátott, megfelelően világított váróhelyiséget és W. C. használatot kell biztosítani. A váróhelyiség lehet a kozmetikus, vagy fodrász ipar folytatására szolgáló helyiség elválasztott része is.
(2) A kozmetikus ipar folytatására szolgáló helyiségben az ipar gyakorlásán kívül más célra szolgáló, vagy használatos berendezési tárgyat, vagy eszközt nem szabad elhelyezni, kivéve a hirtelen rosszullét esetére egy pihentető fekhelyet.
(3) A kozmetikus ipar tevékenységi körében a köztisztaság fenntartására és ellenőrzésére a 3141/1949. (IX. 20.) NM rendelet 24. és 25. §-a az irányadó.
7. §
(1) A 2. § (2) bekezdésében előírt tanfolyamot a Budapest Főváros Tanácsa VB Ipari Osztálya és - a Könnyűipari Minisztérium eseti engedélyével - a megyei jogú városi tanács vb ipari osztálya szervezi. Budapest Főváros Tanácsa VB Ipari Osztálya szervezi és bonyolítja le a vizsgát, valamint vezeti a vizsgával kapcsolatos nyilvántartásokat.
(2) A tanfolyam- és vizsgaszabályzatot Budapest Főváros Tanácsa VB Ipari Osztálya állapítja meg. A szabályzat az Egészségügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium jóváhagyásával válik érvényessé.
8. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a kozmetikai ipar gyakorlásáról szóló 46.414/1933. (X. 16.) KM rendelet, valamint az azt módosító 2/1954. (XI. 13.) Kip M rendelet, illetve a 2/1957. (VIII. 15.) EüM rendelet 1. § (5) bekezdése a kozmetikus ipari tevékenységre vonatkozólag hatályát veszti.
Nagy Józsefné s. k.,
könnyűipari miniszter