1968. évi 8. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1967. évi szeptember hó 22. napján kötött állategészségügyi egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény jóváhagyásáról szóló levélváltás 1968. január 9-én megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között Budapesten 1967. évi szeptember hó 22. napján kötött állategészségügyi egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya annak érdekében, hogy megakadályozzák állatjárványok behurcolását az országuk területére és megkönnyítsék az állatok, valamint állati eredetű termékek és melléktermékek bevitelét, kivitelét és átvitelét, a következő Egyezményt kötötték:

1. cikk

1. Ez az Egyezmény olyan állatok, állati eredetű termékek és melléktermékek, valamint állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak (továbbiakban: szállítmányok) forgalmára vonatkozik, amelyek az egyik Szerződő Fél országának területéről számláznak (kiviteli ország) és a másik Szerződő Fél országának területére kerülnek bevitelre (beviteli ország) vagy átvitelre (átviteli ország).

Ha a behozatalra vagy átvitelre kerülő szállítmányok valamely különleges kérdésére nézve az Egyezményben nincs szabályozás, e kérdésben az illetékes ország rendelkezéseit kell alkalmazni,

2. Harmadik országból érkező állatszállítmány átvitele az egyik Szerződő Fél országán át a másik Szerződő Fél országába akkor engedhető meg, ha az importáló ország központi állategészségügyi szolgálata előzetesen közli az átvitelt lebonyolító ország központi állategészségügyi szolgálatával, hogy az import szállítmányt fogadja.

3. Az egyik Szerződő Fél területén állatok átvitele harmadik országba történő bevitel vagy átvitel céljából megengedett, ha a közvetlenül szomszédos (akár importáló, akár tranzitot lebonyolító) ország nyilatkozik, hogy a szállítmányt fogadja.

2. cikk

1. Az 1. cikk értelmében állatokon a következőket kell érteni:

a) mindenféle egypatás és hasítottkörmű állat, házi, üregi és mezei nyúl, baromfi és szárnyas vad;

b) díszmadarak, papagájok, hullámospapagájok, prémesállatok, kutyák és macskák;

c) méhek;

d) halak;

e) rákok, csigák és békák;

f) a cirkuszvállalatok, állatkereskedések, állatkertek, vadaskertek és hasonló intézmények állatai, továbbá általában egzotikus állatok, postagalambok és kedvtelésből tartott galambok, erdei madarak, laboratóriumi állatok stb.

2. Az 1. cikk értelmében állati eredetű termékek a következők:

a) az 1. a) pontban meghatározott, levágott (leölt) állat egész teste vagy annak részei, a levágott (leölt) állat testéből származó, közfogyasztásra alkalmas anyag nyers állapotban (hús) és feldolgozva (húskészítmény);

b) az 1. a) és c) pontokban felsorolt élő állatoktól származó közfogyasztásra alkalmas termékek, mint a tej, tejtermékek, tojás, méz stb.;

c) az 1. a) és d) pontokban meghatározott, élő vagy levágott (leölt) állatoktól származó mindenféle egyéb termék nyersen vagy feldolgozva (húsliszt, csontliszt, halliszt, tejpor, tojáspaszta, tojáspor, bőr, szarv, pata, bél, szőr stb.).

3. Nem sorolandók a 2. pontban meghatározott állati eredetű termékek közé az állati szervek vagy más olyan állati testrészek, amelyeket gyógyszerkészítmény céljára szántak, továbbá a sperma.

4. Fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyaknak kell tekinteni azokat, amelyek érintkezhettek állatra veszélyes kórokozókkal: állati és növényi eredetű takarmányok, alom, trágya, munkaruha, rongy stb.

3. cikk

1. A szállítmányok bevitele és átvitele a következő helységekben van megengedve:

a Magyar Népköztársaságban:

vasúti forgalomban: Biharkeresztes, Nyírábrány, Kötegyán,

légiforgalomban: Budapest-Ferihegy,

hajóforgalomban a Dunán: Mohács (élő állatok kivételével;

a Román Szocialista Köztársaságban:

vasúti forgalomban: Episcopia Bihorului, Valea lui Mihai, Salonta,

légiforgalomban: Bucuresti-Baneasa, Arad,

hajóforgalomban a Dunán: Turnu Severin és Giurgiu (élő állatok kivételével).

Szállítmányok bevitele és átvitele megengedett a Román Szocialista Köztársaság következő helységeiben is, amelyekben mindkét Szerződő Fél állatorvosai a határszéli állategészségügyi ellenőrzést közösen végzik:

vasúti forgalomban: Curtici,

közúti forgalomban: Bors.

2. Ha a forgalom érdekei úgy kívánják, bármelyik Szerződő Fél más helységeket állapíthat meg, amelyeken kivitel, bevitel és átvitel történhet, vagy a meglevők közül egyeseket megszüntethet a másik Szerződő Fél közös egyetértése alapján.

3. Közúti forgalomban nem szabad élő egypatás állatot, hasítottkörmű állatot és baromfit szállítani sem bevitel, sem átvitel céljából. A Szerződő Felek központi állategészségügyi szolgálatai azonban e tilalom alól kivételt engedélyezhetnek, ha az nem jelenti járvány behurcolásának veszélyét.

4. cikk

1. Ha az Egyezményben nincs más módon szabályozva, a szállítmányok határállomási állatorvosi ellenőrzés alá tartoznak, amelyet állami állatorvosok végeznek, továbbiakban: határállomási állatorvos.

2. A határállomási állatorvos feladatai:

a) ellenőrizni az állatorvosi bizonyítványok és egyéb igazolások pontosságát alaki és tartalmi szempontból;

b) meg kell vizsgálnia az állatokat és más szállítmányokat; bizonyos esetekben, a forgalom érdekében eltekinthet a tartósított formában szállított küldemények megvizsgálásától, ha állategészségügyi szempontból semmiféle aggály nem merül fel;

c) hozzá kell járulnia a szállítmányoknak az országba való bebocsátásához bevitel vagy átvitel céljából, ha a jelen Egyezményben előírt állategészségügyi feltételek teljesítve vannak.

5. cikk

1. A szállítmányok fertőzéstől mentesek legyenek.

2. Az 1. pont szerinti fertőzéstől való mentesség akkor áll fenn, ha teljesítve vannak azok a követelmények, amelyek

a) az állatokra vonatkozóan az 1. számú mellékletben,

b) az állati eredetű termékekre és állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyakra vonatkozóan a 2. és 3. számú mellékletben vannak feltüntetve.

6. cikk

1. Az 5. cikk szerint fertőzéstől való mentességet a határállomási ellenőrzés alkalmával a berakásnál eljáró állami állatorvos által kiadott állatorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni.

2. A bizonyítványnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a szállítmány származási és rendeltetési helyét;

b) a feladó és a címzett nevét és lakóhelyét;

c) annak igazolását, hogy az 5. cikk 2. pontjában előírt feltételeket teljesítették;

d) az állatok darabszámát, nagyállatok esetében azok leírását is;

e) az állati eredetű termékek és melléktermékek, valamint a fertőző betegségek terjesztésére alkalmas tárgyak megnevezését, mennyiségét és csomagolási módját.

3. A bizonyítványokat magyar, illetve román nyelven és francia vagy német fordításban kell kiállítani.

4. A bizonyítvány érvényességi ideje, a kiállítás napjától számítva:

a) állatok esetében 10 nap;

b) állati eredetű termékek és melléktermékek, valamint egyéb ragályfogó tárgyak szállítása esetében 30 nap.

5. Ha az állatokra kiállított bizonyítványok érvényessége még a szállítmányoknak a kiviteli országban való tartózkodása alatt lejár, az érvényességi idő a kiviteli ország állami állatorvosának újabb vizsgálata alapján további 10 nappal meghosszabbodik abban az esetben, ha igazolja, hogy az állatok állapota állategészségügyi szempontból aggálytalan.

7. cikk

1. Tenyészállatokra egyedi bizonyítványokat kell kiállítani.

2. Az anyjukkal együtt szállított szopós állatokra vonatkozóan elegendő, ha az állami állatorvos az állatorvosi bizonyítványban megjelöli a szopós állat hovatartozását.

3. Vasúti kocsinként vagy tehergépkocsinként közös bizonyítvány állítható ki levágásra vagy hizlalásra szánt állatokra vonatkozóan abban az esetben, ha azok:

a) ugyanazon feladóhoz tartoznak és azokat egy címzett részére szállítják;

b) azonos fajúak;

c) ugyanazon községből származnak.

4. Közös bizonyítvány állítható ki az állati eredetű termékekre, vagy a fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyakra is.

8. cikk

1. Hús és hústermékek bevitele esetén teljesíteni kell a következő feltételeket is:

a) egypatások, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések húsa esetében, hogy ezeket az állatokat a származási ország központi állategészségügyi szolgálata által jóváhagyott exportvágóhídon vágták le;

b) húskészítmények esetében, hogy azokat olyan húsból készítették, amely az a) pont követelményeinek megfelel és a húskészítményeket a származási ország központi állategészségügyi szolgálata által jóváhagyott export húsüzemben állították elő.

2. A származási ország központi állategészségügyi szolgálata minden export-vágóhidat és húsfeldolgozó exportüzemet arab vagy római megjelölő számmal lát el, ezeket a számokat közli az importáló ország központi állategészségügyi szolgálatával, majd az állami állatorvosnak ezeket a számokat a bizonyítványokon fel kell tüntetnie.

9. cikk

Az egypatás állatok, szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék húsa a következő feltételek figyelembevételével vihető be:

1. a) a levágott állatot felekre vagy negyedekre kell darabolni, de juhok, kecskék és borjak egészben is szállíthatók;

b) a nyirokcsomó természetes összefüggésben legyen az izmokkal, szervekkel stb.;

c) a savóshártyát nem szabad lefejteni és levakarni.

2. A levágott 3 hónaposnál fiatalabb állatok bőrben vagy lebőrözve, a hús egészben vagy felekre darabolt lehet.

3. A 2. cikk 1. a) pontjában felsorolt állatok húsa és részei nem szállíthatók be természetes vagy műjégbe helyezve; ugyancsak nem helyezhető jég a levágott vagy lőtt állatok hasüregébe vagy mellüregébe.

4. A kicsontozott hús és a csontos húsféleségek, hűtött vagy fagyasztott állapotban, bármilyen súlyúak lehetnek. Mindegyik csomagot el kell látni belül és kívül az állatorvos ellenőrző bélyegzését feltüntető címkével. A nem csomagolt kicsontozott húst nem kell ellátni bélyegzéssel vagy címkével, elegendő az árut kísérő állatorvosi bizonyítvány.

Szív, máj, lép, vese, agyvelő, nyelv és gyomor hűtve vagy fagyasztva, csomagolva vihető be; a csomag belül és kívül legyen ellátva az állatorvos ellenőrző bélyegzését feltüntető címkével.

10. cikk

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az olyan vágóbaromfi, amelynek húsa bevitelre kerül, csak a származási ország központi állategészségügyi szolgálata által e célra jóváhagyott baromfivágóhidakon vágható le.

11. cikk

1. Vágott baromfit egészben vagy daraboltan lehet beszállítani.

2. Az egészben szállított baromfit teljesen meg kell kopasztani. A tyúkokból a beleket és a begyet a kereskedelmi szokások szerint ki kell zsigerelni.

3. A baromfi daraboltan is bevihető hűtve vagy fagyasztva, vízhatlan tasakba csomagoltan.

4. Lőtt vadat és vágott házinyulat egészben vagy daraboltan lehet beszállítani.

12. cikk

1. Nem vihetők be olyan állatok, amelyeket hizlalás céljából ösztrogén vagy tireosztatikus anyagokkal kezeltek, sem az ilyen állatoktól származó hús.

2. A bevitelre kerülő hús és húskészítmények esetében állami állatorvosnak igazolnia kell, hogy azokat nem kezelték eltarthatóság szempontjából antibiotikumokkal, antioxidánsokkal stb. és nem tartalmaznak olyan anyagokat, amelyeket a magyar és a román szabályok tiltanak.

3. Állati eredetű termékeket tartalmazó konzerv bevitele esetén a csomagoló anyagon pontosan fel kell tüntetni az áru megnevezését, valamint az előállító gyár nevét és címét.

13. cikk

1. A kutya és macska beviteléhez szükséges bizonyítványt (1. számú melléklet) a bevitel vagy átvitel alkalmával a határállomási állatorvos kívánságára fel kell mutatni.

2. Az állattartónak a rendeltetési országban legfeljebb fél éven át meg kell őriznie a bizonyítványt ellenőrzés céljából.

14. cikk

A következő szállítmányok mentesek a határállomási állatorvosi ellenőrzés alól:

a) az olyan húskészítmények (kolbász, húskonzerv stb.), amelyeket postai csomagként küldenek vagy utas visz magával és a csomag súlya nem haladja meg a 3 kg-ot;

b) elkészített vagy konzervvé feldolgozott baromfihús vagy szárnyasvad húsa és a baromfiháj, ha a súly 10 kg-nál nem nagyobb;

c) géppel mosott és zárt zsákokba csomagolt gyapjú vagy szőr, olvasztott faggyú, denaturált, ipari célt szolgáló sertéstöpörtyű, tisztított és feldolgozott toll ágynemű vagy dísztoll céljára, megmunkált prém.

15. cikk

1. Az Egyezmény előírásainak alkalmazásánál egy repülőgépet, egy hajórekeszt, egy pótkocsis vagy pótkocsi nélküli tehergépkocsit egy vasúti kocsival egyenlőnek kell tekinteni.

2. A szállításra használt vasúti kocsikat úgy kell felszerelni, hogy megakadályozva legyen az alom vagy takarmány kihullása, vagy az állatok ürülékének kicsepegése.

3. A nyulakat a vasúti kocsikban szállító ládákban kell szállítani. Komoly járványveszély esetén előírható, vagy a szállító láda alja egészében be legyen vonva kátránypapírral, vagy más vízhatlan anyaggal.

4. A beviteli és átviteli ország területén az állatokat csak a vasúti kocsi belsejében és csak az állomásokon való tartózkodás idején szabad etetni és itatni.

A határállomásokon a vasúti kocsin kívül is lehet etetni és itatni az állatokat, ha az illető állomáson van fertőtleníthető etető és itató berendezés.

5. Az állatokat hozzárakás és átrakás nélkül kell szállítani. Mégis átmeneti kirakás, a 4. pontban foglaltakon kívüli esetben is megengedhető, igen kivételes esetekben a határállomási állatorvosi vizsgálat végrehajtása céljából. A rendkívüli körülmények okozta, kivételes átmeneti kirakást csak a kirakás helye szerint illetékes állami állatorvos jelenlétében szabad végrehajtani. A repülőforgalomban az átrakást úgy kell végrehajtani, hogy sem az állatok, sem azok ürüléke he kerüljön érintkezésbe a repülőtér területével.

16. cikk

Mindkét Szerződő Fél elismeri a másik Fél területén érvényes hivatalos fertőtlenítési szabályokat.

A jelen Egyezmény értelmében ezeket a szabályokat kell alkalmazni minden szállítmány esetében.

17. cikk

1. Ha az egyik Szerződő Fél területén keleti marhavészt, szarvasmarhák ragadós tüdőlobját, afrikai sertéspestist vagy e betegségek gyanúját állapítják meg, a másik Szerződő Félnek jogában áll mindenféle szállítmány bevitelét vagy átvitelét megtiltani és korlátozni a járványveszély tartamára abban az esetben, ha nem lehet kizárni e betegségek behurcolásának veszélyét.

2. Ha az egyik Szerződő Fél területén más, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség fenyegető mértékben jelentkezik, vagy ha azt az egyik Szerződő Fél területéről a másik Fél területére behurcolják, akkor ennek következtében az utóbbi Fél jogosult a szállítmányok bevitelét és átvitelét korlátozni vagy megtiltani.

3. A tilalom a fertőzött és a veszélyeztetett területre terjed ki. A ragadós száj- és körömfájás esetében e tilalom a fertőzött községre és annak 20 km-es körzetére és legfeljebb 3 hónapra korlátozódik.

Más bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség tekintetében a tilalom a fertőzött községre és annak 10 km-es körzetére és 2 hónapra korlátozódik. A tilalom megszűnik a járvány hivatalos feloldása után.

4. Ha az egyik Szerződő Fél területén száj- és körömfájást állapítanak meg, a másik Félnek jogában áll a kérődző állatok bevitelét és átvitelét olyan bizonyítványhoz kötni, amelyben a származási ország állami állatorvosa igazolja, hogy az állatok száj- és körömfájás elleni megelőző védőoltásban részesültek nem több mint 4 hónappal és nem kevesebb mint 15 nappal az elszállítás előtt olyan vírus elleni vakcinával, amilyen típusú vírust a származási ország területén jeleztek.

5. Ha valamely járvány nagyobb területekre történő elterjedésre utaló hajlamosságot vagy nagyon rosszindulatú lefolyást mutat, a tilalom ezekre a területekre is kiterjeszthető; szükség esetén a másik Fél egész országának területére és valamennyi szállítmányra is kiterjeszthető.

6. Ha a határmenti zónában jeleznek száj- és körömfájással fertőzött helyeket, a határtól 20 km-es mélységű övezetben vakcinás oltásban kell részesíteni a kérődző állatokat, ezek és a sertések forgalmát megtiltó és egyéb elfojtó intézkedéseket kell foganatosítani.

18. cikk

1. Ha a határállomási állatorvos azt állapítja meg, hogy a jelen Egyezmény előírásai az állatorvosi bizonyítványok tekintetében nincsenek teljesítve, a szállítmányt feltartóztatja és felkéri az exportálót a hiányok pótlására.

Az e bekezdésben foglaltak vonatkoznak a harmadik országba irányuló átvitel esetére is, ha a bizonyítványokat nem állították ki a rendeltetési ország előírásainak megfelelően.

2. Ha a határállomási állatorvos a bevitel vagy átvitel alkalmával végzett állategészségügyi ellenőrzés során száj- és körömfájásban beteg vagy e betegségre gyanús állatokat talál, köteles az egész szállítmányt visszautasítani. Ha más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségben beteg vagy ilyenre gyanús állatokat talál, csak azt a vasúti kocsit kell visszautasítania, amelyben ilyen állatokat talált. Ebben az esetben a határállomási állatorvos az állatorvosi bizonyítványra rávezeti a visszautasítás okát, ezt aláírja és hivatalos bélyegzésével ellátja.

3. Ha az átvitel idején a határállomási állategészségügyi ellenőrzés után találtak bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségben beteg vagy ilyenre gyanús állatokat, az átvitelt lebonyolító országban érvényes rendelet előírásai szerint kell eljárni.

Ebben az esetben sürgősen (táviratilag, vagy telefonon) értesíteni kell az exportáló ország központi állategészségügyi szolgálatát. Ugyanakkor jegyzőkönyvet kell 2 példányban készíteni, amelynek egyik példányát el kell juttatni az exportáló ország központi állategészségügyi szolgálatának. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megállapított betegség megnevezését és a végrehajtott intézkedéseket.

Az e pontban meghatározott előírásokat kell alkalmazni behozatal esetében is.

19. cikk

1. A Szerződő Felek központi állategészségügyi szolgálatai közlik egymással:

a) az illető ország jogszabályai szerint bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek jegyzékét;

b) kéthetes időközökben kimutatást a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek előfordulásáról és kérésre ezekre vonatkozó közelebbi adatokat.

2. A Szerződő Felek központi állategészségügyi szolgálatai távbeszélőn vagy távirat útján egymással haladéktalanul közlik a keleti marhavész, szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, ragadós száj-és körömfájás, afrikai lópestis és afrikai sertéspestis jelentkezését.

A közlésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a fertőzött megyék és járások megnevezését;

b) a fertőzött községek és udvarok számát;

c) a leküzdésre foganatosított intézkedéseket;

d) a járvány lefolyásának módját;

e) száj- és körömfájás esetén még a vírusok típusait és variánsait.

20. cikk

A két Szerződő Fél megegyezik abban, hogy a jelen Egyezmény alkalmazása során esetleges félreértés esetén a kérdést Vegyesbizottság vizsgálja ki.

A Bizottság mindkét Fél részéről három-három tagból áll, akik közül kettő a központ állategészségügyi szolgálat állatorvosa, egy pedig jogügyi szakember.

A Bizottság valamelyik Fél javaslatára, a javaslat megtételének időpontjától számított 2 hónapon belül összeül.

Ha az ülések megkezdésétől számított 30 napon belül a Bizottság nem jut közös megegyezésre, a megoldatlan kérdéseket diplomáciai útra kell terelni.

21. cikk

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Egyezmény előírásait kiterjesztik más olyan fertőző betegségekre is, amelyek a jelen Egyezményben nincsenek megemlítve, ha azok veszélyt jelentenek.

22. cikk

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy előzetes megegyezés után a másik országba szakértő állatorvosokat küldenek az Egyezmény végrehajtására vonatkozó tapasztalatcserére, a másik Fél által jóváhagyott export-vágóhidak, húsüzemek és baromfi hízlaldák megtekintésére.

A Szerződő Felek megállapodnak abban is, hogy az állategészségügyi kutatóintézetek és állatorvosi laboratóriumok együttműködnek, továbbá, hogy az állatorvos szakemberek cseréjére kerül sor abból a célból, hogy tanulmányozzák a tudomány és gyakorlat megvalósítását az állategészségügy területén.

23. cikk

Az 1-3. számú mellékletek, valamint az 1-3. számú mellékletek magyarázata az Egyezmény szerves részét alkotják.

24. cikk

Ezt az Egyezményt mindkét Kormánynak jóvá kell hagynia.

Az Egyezmény a jóváhagyásról szóló diplomáciai levélváltás napját követő 30. napon lép hatályba.

Az Egyezmény a hatálybalépés napjától számított 5 évig marad érvényben.

Ha az Egyezményt az egyik Szerződő Fél a határidő lejárta előtt 6 hónappal fel nem mondja, az említett felmondási határidővel mindenkor további 5-5 évig marad hatályban.

Az Egyezmény hatályba lépésének napján a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Népköztársaság Kormánya között a fertőző állatbetegségek megelőzése és leküzdése tárgyában történő közös együttműködésről 1955. év január hónapjában kötött Egyezmény hatályát veszti.

Készült Budapesten, az 1967. évi szeptember hó 22. napján, két eredeti példányban, magyar és román nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében

dr. Soós Gábor s. k.

A Román Szocialista Köztársaság Kormánya nevében

Nicolae Barbu s. k.

1. számú melléklet:

Állatok

2. számú melléklet:

Nyerstermékek

Magyarázat az 1-3. számú melléklethez

1. A szarvasmarha gümőkórtól és brucellózistól mentes, ha

a) hivatalosan gümőkórtól és brucellózistól mentesnek elismert állományból származik;

b) a gazdaságban levő szarvasmarhák megszakítás nélkül voltak ugyanabban a gazdaságban az elszállítás előtt egy év óta, és ez idő alatt végzett állatorvosi ellenőrzés alkalmával az eredmény negatív volt;

c) az utolsó tuberkulinozás vagy brucellózisra irányuló vizsgálat ideje óta nem jutott közvetett vagy közvetlen érintkezésbe olyan állatokkal, amelyek a b) pont szerint nem mentesek gümőkórtól vagy brucellózistól.

2. A kecske gümőkórtól és brucellózistól akkor mentes, ha negatív eredményű tuberkulinozáson és szerológiai vizsgálaton esett át az elszállítás napjától számított 3 héttel megelőzőleg.

3. A malleinezés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a mallein próba az elszállítás előtt 30 nappal is negatív eredményű volt.

4. A sertéshús (vaddisznóhús) importálása esetén a trichinoscopos vizsgálat is elő van írva, a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vizsgálat alkalmával a friss vagy fagyasztott állapotban levő húst trichinellától mentesnek találták.

Nyers sertéshúsból előállított olyan élelmiszer tekintetében, melyet sütés vagy főzés nélkül szántak fogyasztásra, igazolni kell, hogy az üzemben, ahol ilyet azonnali eladásra készítenek, a hús állandó hivatalos trichinoscopos vizsgálat alatt áll."

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1968. évi február hó 8. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára