11/1969. (VIII. 17.) BkM rendelet

a bizományosi tevékenységről

1. §

(1) Az állami vállalat, szövetkezet, szövetkezeti vállalat (továbbiakban: vállalat) árut bizományosként is forgalomba hozhat.

(2) Vállalat az áru kiskereskedelmi forgalomba hozatalára a kereskedés önálló folytatására jogosult magánszeméllyel is köthet bizományi szerződést.

(3) A bizományi szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A feleknek a szerződés megkötésekor és teljesítése során együtt kell működniük és fokozott gondosságot kell kifejteniük.

2. §

A bizományi szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a felek megjelölését;

b) a bizomány tárgyát képező áru mennyiségét, minősége leírását (osztályos, vagy leértékelt voltát), árát (árengedmény mértékét);

c) a bizományi szerződés időtartamát;

d) az árbevétel százalékában megjelölt bizományosi díjat;

e) a bizományosi díjba nem foglalt külön költségek megjelölését és annak viselését;

f) a szavatosságból, vagy a jótállásból eredő igények rendezési módját;

g) az önszerződés lehetőségét;

h) az elszámolás időpontját, módját;

i) a forgalomba hozatal feltételeire vonatkozó megállapodásokat.

3. §

A minőségi osztályba nem sorolható, vagy forgalomba hozatalra nem javasolt iparcikket bizományosként csak az Alkalmi Áruk Háza, vagy a Bizományi Áruház Vállalat, illetőleg a leértékelt áruk forgalomba hozatalára kijelölt egység hozhat forgalomba, az ide vonatkozó rendelkezések megtartásával.

4. §

(1) A bizományosi díj mértékében a felek szabadon állapodnak meg. A bizományosi díj magában foglalja - a külön kikötött költségek kivételével - az áru kezelésével, bemutatásával, eladásával együttjáró költségeket.

(2) A bizományosi díjban nem foglalt költségeket - így különösen az áru ki- és az esetleges visszaszállítási költségeit - tételesen fel kell sorolni annak megjelölésével, hogy azt ki viseli.

(3) A bizományosi díj csak az áru értékesítése esetén, illetőleg az értékesítés arányában illeti meg a bizományost bruttó elszámolás alapján. A bizományosi díjban foglalt költségek megtérítését, az áru értékesítésének hiányában csak akkor követelheti a bizományos, ha a bizományi szerződés a megbízó érdekkörében felmerülő okból nem ment teljesedésbe (pl. a megbízó felmondja a szerződést). A bizományosi díjban nem foglalt költségekre - értékesítéstől függetlenül - a (2) bekezdés szerinti megállapodás rendelkezései az irányadók.

5. §

A forgalomba hozatallal kapcsolatos szavatosságból, vagy a jótállásból eredő igényeket a bizományos elégíti ki, de annak mértékéig a megbízójával szemben visszkereseti jog illeti meg.

6. §

A bizományos saját részére akkor vásárolhatja meg a bizományi árut (önszerződés), ha az árura a jogszabály, vagy a hatóság határozott árat állapított meg, továbbá ha a szerződő felek szocialista szervezetek.

7. §

Ha a bizományos a megbízóra a szerződésben megállapítottnál kedvezőbb feltételekkel köti meg az adás-vételi szerződést, szocialista szervezetek az ebből eredő előny megosztására megállapodhatnak. Ha a bizományos magánkereskedő, a megbízó szerződésben köteles kikötni, hogy az így elért előny a megbízót illeti.

8. §

A bizományi áruk átvételére és forgalomba hozatalára az általános szabályok az irányadók. Így ha a forgalomba hozatalt minőségvizsgálatnak, vagy engedélyezésnek kell megelőznie, a szerződésben tűzetesen kell meghatározni, hogy annak az elvégzése, illetőleg beszerzése kit terhel. Ha az előzetes eljárás költséggel jár, annak viseléséről a 4. § (2) bekezdése szerinti megállapodásban kell intézkedni.

9. §

Bizományba átvett árut bizományba továbbadni a felügyeleti szerv külön engedélye nélkül nem szabad.

10. §

A megbízó - ha a bizományos magánkereskedő - a bizományossal a szerződés megkötésekor óvadékban is megállapodhat.

11. §

A bizományi szerződés a kikötött idő elteltével megszűnik. Egyébként a szerződést az eddig nem értékesített áruk tekintetében a megbízó azonnali hatályú felmondással, a bizományos pedig 15 napos felmondási idővel megszüntetheti.

12. §

A bizományi szerződésre e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a polgári jog szabályai az irányadók.

13. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a 68/1966. (K É 25.) BkM-SZÖVOSZ eln. utasítás hatályát veszti.

Sebes Sándor s. k.,

a belkereskedelmi miniszter első helyettese