14/1969. (XI. 6.) MÉM-EüM-BkM együttes rendelet
a természetes jég kitermeléséről, forgalomba hozataláról és felhasználásáról
A természetes jég kitermelése
1. §
Természetes jeget csak a kijelölt helyen (jégnyerőhely) szabad kitermelni.
A jégnyerőhely kijelölése
2. §
(1) A jégnyerőhelyet a községi (városi kerületi) szakigazgatási szerv javaslatára - a területileg illetékes Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség véleménye alapján - a járási (megyei jogú városi), illetőleg a járási jogú városi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve évenként jelöli ki.
(2) Jégnyerőhelyet csak helyszíni szemle alapján, a rendelkezésre álló legtisztább területen szabad kijelölni. Nem szabad azonban kijelölni:
a) állóvíz olyan részét, amelytől számított 500 méteres sugarú körön belül tisztított vagy tisztítatlan szennyvizet vezetnek be;
b) folyóvíz olyan részét, amely fölött
- 500-szorosnál kisebb hígítás esetén 5 km-en,
- 500-1000-szeres hígítás esetén 3 km-en,
- 1000-szeresnél nagyobb hígítás esetén 1 km-en
belül tisztított vagy tisztítatlan szennyvizet vezetnek be;
c) folyóvíz olyan részét, amely alatt 500 méteren belül szennyvíz ömlik be;
d) olyan helyet, amely érzékszervileg megállapítható mértékben szennyezett, vagy ahol laboratóriumi módszerekkel pathogen kórokozók, illetőleg az egészségre ártalmai mennyiségben vegyi anyagok mutathatók ki;
e) álló- és folyóvizek széli részeit a parttól számított 2 méter távolságig.
(3) A jégnyerőhely kijelölésénél figyelembe kell venni a szállítási lehetőségeket is.
3. §
(1) A jégnyerőhely vizát a jégkitermelés előtt egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni.
(2) Ha a víz fertőzött, vagy egészségre egyébként ártalmas, a jégnyerőhely kijelölését haladéktalanul vissza kell vonni és - ha erre lehetőség van - új jégnyerőhelyet kell kijelölni.
A természetes jég forgalomba hozatala és felhasználása
4. §
(1) Természetes jeget úgy kell tárolni, hogy a jég a tárolás ideje alatt ne fertőződhessék és ne szennyeződhessék.
(2) Természetes jeget csak olyan járművön szabad szállítani, amelyet szennyes, vagy fertőzőanyagok szállítására nem használnak. A szállítás alatt a jeget le kell takarni.
5. §
(1) Természetes jeget Budapest területén nem szabad forgalomba hozni. A járási, a megyei jogú városi, illetve a járási jogú városi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve - a kereskedelmi szakigazgatási szervvel egyetértésben - ezt a korlátozást kiterjesztheti más olyan helységre is, ahol az élelmiszeripari feldolgozó tevékenység és forgalomba hozatal területén mutatkozó hűtési szükséglet kielégítésére megfelelő hűtőszekrény és hűtőpulthálózat, illetőleg a szükséges mennyiségű műjég rendelkezésre áll.
(2) Természetes jeget háztartási célokra Budapest területén kívül sem szabad árusítani.
6. §
(1) Természetes jeget élelmiszer és ital hűtésére vagy más olyan célra, ahol a fertőzés veszélye fennáll, csak akkor szabad felhasználni, ha a jég vagy olvadéka a hűtött anyaggal nem kerülhet közvetlen érintkezésbe.
(2) Élelmiszert, vagy italt nem szabad abban a burkolatban forgalomba hozni, amely a természetes jéggel közvetlenül érintkezett.
Vegyes rendelkezések
7. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 17.233/1934. KM, a 17.567/1936. KKM, a 48.179/1936. KKM és a 10.100/1950. (I. 7.) BkM rendelet hatályát veszti.
Dr. Sághy Vilmos s. k.,
a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese
Dr. Szabó Zoltán s. k.,
egészségügyi miniszter
Sebes Sándor s. k.,
a belkereskedelmi miniszter első helyettese