17/1969. (XII. 19.) MÉM rendelet

az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának egyes kérdéseiről

A 35/1968. (IX. 21.) Korm. rendelettel módosított 50/1958. (IX. 6.) Korm. rendeletben, valamint a 13/1967. (VI. 29.) Korm., a 35/1967. (X. 11.) Korm. és a 27/1968. (VII. 2.) Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján - a belkereskedelmi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

Minőség és minőségellenőrzés

1. §

(1) Az olyan élelmiszert, amelynek minőségét kötelező hatályú állami szabvány állapítja meg, forgalomba hozatal céljából csak ilyen minőségben szabad előállítani, illetőleg annak előállítását kezdeményezni.

(2) Ha az élelmiszer minősége a kötelező, illetőleg a nem kötelező hatályú szabványnak megfelel, a csomagoláson a szabvány jelét és számát fel kell tüntetni.

2. §

(1) Az élelmiszerek előállítása során használt adalékanyagok összetételét, felhasználás előtt laboratóriumi vizsgálat útján ellenőrizni kell. Nem kell megvizsgálni az olyan adalékanyagot, amely előrecsomagoltan kerül forgalomba és a csomagoláson feltüntetett felhasználhatósági (szavatossági) idő még nem járt le.

(2) Az adalékanyagok vizsgálatáról és annak eredményéről a felhasználó nyilvántartást köteles vezetni.

(3) Jogszabályban nem engedélyezett vegyi (szintetikus) úton előállított anyagokat csak az egészségügyi miniszter előzetes engedélyével szabad élelmiszerek gyártásához felhasználni.

3. §

(1) Az 1. számú mellékletben felsorolt előrecsomagolt élelmiszerek csomagolásán a fogyaszthatóság határidejét közérthető módon fel kell tüntetni. Az ilyen élelmiszereket a fogyaszthatóság határidejének eltelte után a forgalomból ki kell vonni.

(2) Az édesipari termékeket tartalmazó díszdobozokon, a hővel tartósított dobozos bébi-konzerveken, a pörkölt szemes- és őröltkávén fel kell tüntetni azt az időt, amely alatt eredeti tulajdonságaikat feltétlenül megőrzik. E határidő lejárta után ezeket a termékeket teljesértékű termékként nem szabad forgalomba hozni.

(3) A fogyaszthatósági idő tartamát a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - a belkereskedelmi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökével egyetértésben - állapítja meg.

4. §

A gyártás időpontját a fogyasztók által is érthető módon kell az előrecsomagolt élelmiszerek csomagolásán feltüntetni.

5. §

A vásárlók minőségi kifogásai esetén az 5/1968. (III. 25.) BkM rendelettel módosított 1/1964. (I. 11.) BkM rendelet az irányadó.

6. §

Az élelmiszeripari és a kereskedelmi vállalatok, továbbá élelmiszeripari vagy kereskedelmi tevékenységet folytató szövetkezetek kötelesek a raktárukon levő élelmiszerek minőségét folyamatosan, az elszámoltató leltárak felvétele alkalmával pedig minden esetben megvizsgálni, illetőleg megvizsgáltatni.

Új élelmiszerek

7. §

Az élelmiszert - az 50/1958. (IX. 6.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon felül - akkor kell újnak tekinteni, ha

a) előállításánál a korábban nem használt nyers-, adalék- vagy csomagolóanyagot olyan mértékben alkalmazták, hogy ennek következtében az élelmiszerben új kémiai, fizikai vagy biológiai jellemzők mutathatók ki;

b) az összetétel megváltoztatása következtében az élelmiszer minőségi jellemzői vagy biológiai értékei megváltoztak;

c) a korábban alkalmazott technológia valamely lényeges folyamatát mellőzik, vagy megváltoztatják, továbbá valamely lényeges folyamata helyett mást alkalmaznak (pl. hőkezelés helyett mélyhűtést), vagy az eddigi technológiai folyamatokon kívül más folyamatokat is alkalmaznak, feltéve minden esetben, hogy ennek következtében az élelmiszer jellege vagy minősége megváltozott.

8. §

Új élelmiszer előállítására vonatkozó gyártási engedély kiadása iránti kérelmet az előállítás helye szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervéhez (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv) kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:

a) az anyagösszetétel leírását és a felhasznált anyagok minőségi jellemzőit;

b) a gyártási technológia leírását;

c) az élelmiszer minőségi jellemzőinek leírását;

d) a csomagolás módjának leírását és a címke tervezetét;

e) az árkalkulációt;

f) az új termék három mintáját a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mennyiségben;

g) a területileg illetékes Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség állásfoglalását, hogy a gyártás közegészségügyi feltételei biztosítottak-e.

9. §

(1) A kérelemben foglalt adatok helyességét és a kérelemhez csatolt mintát a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv felkérésére az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelőség, valamint az illetékes megyei (városi) minőségellenőrző intézet vizsgálja meg, a kérelmező költségére.

(2) Ha az új élelmiszert - a laboratóriumi vizsgálatok alapján - az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelőség és a minőségellenőrző intézet emberi táplálkozásra alkalmasnak tartja, a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv a gyártási engedélyt kiadja. Ellenkező esetben az engedélyt meg kell tagadni.

(3) A gyártási engedélyben fel kell tüntetni az Új élelmiszer engedélyezett anyagösszetételét, a felhasznált anyagok minőségi jellemzőit a gyártási technológiát, a termék minőségi jellemzőit és a csomagolás módját az alkalmazandó címke szövegével együtt.

(4) Egyes új élelmiszerek kereskedelmi forgalomba hozatalát megelőző minőségi vizsgálatra az 5/1968. (III. 25.) BkM rendelet rendelkezései az irányadók.

Csökkentértékű élelmiszerek

10. §

(1) Csökkentértékű élelmiszerként alacsonyabb áron lehet csak forgalomba hozni az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert, ha a minősége a hasznosanyag-tartalom, az összetétel, a szín, a szag, az íz, az állag, vagy a külső megjelenés miatt nem felel meg

a) a kötelező hatályú állami szabványnak, vagy más kötelező hatályú előírásnak;

b) a hatósági ármegállapítás alapjául szolgáló minőségi előírásnak;

c) az új termékre kiadott gyártási engedélyben megállapított feltételeknek.

(2) Csökkentértékű húst (baromfihúst) az 1/1964. (I. 18.) FM-ÉlmM-EüM számú együttes rendelettel életbeléptetett "Az állati eredetű élelmiszer-nyersanyagok, félkész- és késztermékek higiéniai szabályzat"-ában foglaltak szerint szabad forgalomba hozni.

(3) A csökkentértékű kenyeret, péksüteményt, tejet és tejterméket emberi fogyasztás céljára nem szabad forgalomba hozni.

11. §

(1) A csökkentértékű élelmiszerek csomagolásán olyan feltűnő jelzést kell - lehetőség szerint el nem távolítható módon - alkalmazni, amelyből a termék csökkent értéke és az értékcsökkenés mértékének megfelelő fogyasztói ára megállapítható.

(2) A csökkentértékű élelmiszereket a teljesértékű élelmiszerektől elkülönítve kell tárolni (tartani) és árusítani.

Az élelmiszeripari tevékenység engedélyezése

12. §

(1) Az élelmiszeripari tevékenység engedélyezése iránti kérelmet a mezőgazdasági nagyüzem (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, termelőszövetkezeti társulás), szövetkezeti vállalat, szövetkezeti közösvállalkozás és szövetkezeti közös-vállalat, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, valamint a kisipari szövetkezet a telephelye szerint illetékes járási (járási jogú városi, városi kerületi) mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervhez (a továbbiakban: járási mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv) nyújtja be.

(2) A kérelemhez - a 13. §-ban foglalt kivétellel - a kérelmező köteles csatolni a területileg illetékes Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség, továbbá a területileg illetékes minőségellenőrző intézet igazolását arról, hogy

a) a tevékenység folytatásához szükséges tárgyi előfeltételeket (telepengedélyezés, vízhasználat, élelmezés-egészségügyi feltételek stb.) megvalósították-e;

b) a kérelmező által alkalmazni kívánt gyártástechnológia és nyersanyagösszetétel - közegészségügyi és minőségi szempontból - megfelelő-e.

(3) Állati eredetű termékek feldolgozása esetén a területileg illetékes Állategészségügyi Állomás igazolását is ki kell kérni.

13. §

Ha az élelmiszeripari tevékenység folytatásához szükséges előfeltételeket megvalósították, továbbá az alkalmazni kívánt gyártástechnológia és nyersanyagösszetétel megfelelő, a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv a kérelmet határozathozatal céljából a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti.

14. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem részére kiadott élelmiszeripari tevékenységre jogosító külön engedélyben az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, valamint a kisipari szövetkezet részére kiadott élelmiszeripari tevékenységre jogosító szövetkezeti iparigazolványban az élelmiszeripari tevékenységi kört cikkcsoportonként kell megállapítani. Ezt a rendelkezést a szövetkezett vállalatok, a szövetkezeti közös vállalkozások és a szövetkezeti közös-vállalatok tekintetében is alkalmazni kell.

(2) Az élelmiszeripari tevékenység engedélyezésére vonatkozó határozat egy-egy példányát meg kell küldeni a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervnek, a területileg illetékes minőségellenőrző intézetnek, a területileg illetékes Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőségnek, állati eredetű termékek feldolgozása esetében a területileg illetékes Állategészségügyi Állomásnak is.

15. §

Kisiparos részére élelmiszeripari tevékenység folytatására jogosító iparigazolványt az illetékes mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben kell kiadni. Az iparigazolványban a tevékenységi kört cikkcsoportonként kell megállapítani.

16. §

Az engedélyes köteles az engedélyezett tevékenység megkezdését, illetőleg megszüntetését a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervnek bejelenteni.

17. §

Engedélyezett élelmiszeripari tevékenység kiegészítése iránti kérelem esetén a tevékenység előfeltételeit - az egészségügyi előfeltételek kivételével (12. §) - csak abban az esetben kell újból megvizsgálni, ha a kérelem a korábban engedélyezett termékek jellegétől eltérő jellegű termékek (pl. sütőipari terméken kívül húsipari termék) előállításának engedélyezésére vonatkozik.

18. §

Ha az élelmiszeripari tevékenység engedélyezésének előfeltétele a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes hozzájárulása [5/1967. (VIII. 3.) MÉM rendelet melléklete, 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 66. §-a és 35/1968. (IX. 27.) MÉM rendelet melléklete] a kérelmet a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz köteles felterjeszteni. Az ilyen kérelem esetében a 12. §-ban említett szervek igazolását csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes hozzájárulása után kell beszerezni és a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervnek bemutatni.

19. §

(1) Az állami élelmiszeripari vállalat mezőgazdasági nagyüzemmel, illetőleg más szövetkezettel kötött, élelmiszeripari tevékenységre vonatkozó Szerződéseinek egy-egy példányát a tevékenység megkezdése előtt köteles megküldeni a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervnek, a területileg illetékes Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelőségnek és - állati eredetű termékek feldolgozása esetén - az Állategészségügyi Állomásnak is. A szerződést olyan időpontban kell megküldeni, hogy az említett szervek a szükséges vizsgálatokat még a tevékenység megkezdése előtt elvégezhessék. Ha a szerződést szóban kötötték meg, a szerződés lényeges rendelkezéseit kell bejelenteni.

(2) A szerződés, illetőleg a bejelentés alapján ja területileg illetékes Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség megvizsgálja, hogy az élelmezés-egészségügyi feltételeket megvalósították-e. Hiány esetén az előfeldolgozást végző mezőgazdasági nagyüzemet, illetőleg szövetkezetet kötelezni kell arra, hogy a hiányt az előírt határidőn belül megszüntesse.

(3) Ha a szerződés alapján folytatott élelmiszeripari tevékenység élelmezés-egészségügyi hiányosságait az előírt határidőn belül nem szüntetik meg, a területileg illetékes Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség a tevékenységet a hiány megszüntetéséig megtilthatja.

20. §

A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv az élelmiszeripari tevékenységre vonatkozó külön engedélyekről és szerződésekről (19. §), szövetkezeti iparjogosítványokról, valamint az iparigazolványokról a 2. számú melléklet szerinti külön nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásba más tevékenységre jogosító engedély adatait nem szabad bevezetni.

Egyéni és háztáji gazdaságokból származó élelmiszerek

21. §

Egyénileg gazdálkodó, a mezőgazdasági termelőszövetkezet és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagja a gazdaságában (a háztáji gazdaságában) termelt (előállított) élelmiszert - feldolgozott állapotban - csak közvetlenül a fogyasztók részére vagy további élelmiszeripari feldolgozás céljára értékesítheti. A termelés, feldolgozás és értékesítés során az élelmezés-egészségügyi feltételeket meg kell valósítani.

Vegyes rendelkezések

22. §

Az élelmiszerek, az adalékanyagok, az élelmiszerekben előforduló káros és szennyező anyagok alatt a 3. számú mellékletben foglaltakat kell érteni.

23. §

Bedolgozók útján élelmiszert nem szabad előállítani.

24. §

(1) Az 1968. január 1. napja előtt kiadott élelmiszeripari tevékenységre jogosító engedélyeket 1970. június 30-ig ki kell cserélni. A kicserélés iránti kérelmeket legkésőbb 1970. március 31-ig kell a járási (városi) mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervhez benyújtani. Eddig az időpontig kell kérni az engedély nélkül folytatott élelmiszeripari tevékenység engedélyezését is.

(2) 1970. június 30. napja után csak az újonnan, illetőleg az 1963. január 1. napja után kiadott engedély alapján szabad élelmiszeripari tevékenységet folytatni.

(3) Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami élelmiszeripari vállalatokra és a kisiparosokra.

25. §

E rendelet hatálya nem terjed ki a vendéglátóipari tevékenységre, rendelkezéseit azonban a vendéglátóipari vállalatok élelmiszeripari tevékenységére alkalmazni kell. Azt, hogy mit kell vendéglátóipari tevékenység alatt érteni, külön jogszabály állapítja meg.

26. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti

- az előrecsomagolt élelmiszereken és italokon a szavatossági idő feltüntetéséről szóló 3/1965. (VI. 15.) ÉlmM rendelet,

- az egyes szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok élelmiszeripari tevékenységéről szóló 35/1968. (IX. 27.) MÉM rendelet 3-4. §-a,

- a csökkentértékű élelmiszerekről és italokról szóló 1/1961. (II. 25.) ÉlmM-BkM együttes rendelet,

- a szörpök, gyümölcslevek és üdítőitalok gyártásáról és forgalomba hozataláról szóló 31/ 1958. (IV. 15.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kibocsátott 8/1958. (IV. 15.) ÉlmM rendelet,

- a márkázott és az oltalmazott minőségű élelmiszerekről és italokról, dohány, kozmetikai és háztartásvegyipari cikkekről szóló 7/1959. (VII. 11.) ÉlmM rendeletnek a 8-11. §-ai és a 13. §-a,

- az új élelmiszerek és italok, valamint egyes élelmiszeripari termékek gyártási engedélyéről szóló 3/1959. (IV. 10.) ÉlmM rendelet,

- az élelmiszeriparban felhasználásra kerülő vegyi anyagok előzetes vizsgálatáról szóló 124.195/1952. (Élip É 37.) ÉlmM utasítás,

- a szabványtól, Műszaki Feltételektől, illetőleg a minőségi előírástól eltérő gyártás esetén követendő eljárásról szóló 120/1960. (Élip É 17.) ÉlmM utasítás.

Dr. Sághy Vilmos s. k.,

a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese

1. számú melléklet a 17/1969. (XII. 19.) MÉM rendelethez

A fogyaszthatósági határidőt fel kell tüntetni az alábbi előrecsomagolt élelmiszereken

- félkész- és konyhakész hús- és baromfirészek,

- hús- és szalonnakészítmények (légmentesen zártak kivételével),

- halkészítmények (légmentesen zártak kivételével),

- szárnyas-, vad- és belsőség készítmények (légmentesen zártak kivételével),

- bébi-ételek (tartósítási módra tekintet nélkül),

- porított tojás,

- fogyasztói tehéntej,

- ízesített és savanyított tejkészítmények, tejszín,

- vaj,

- sajt,

- túró,

- porított tejtermékek,

- cukrászipari töltött puhaáruk (töltött csemegék),

- réteslap és egyéb nyers, sütnivaló tésztafélék,

- kétszersült,

- likőr-, rum- és pálinkaaroma,

- előkészített tortatöltelékek (ízesített vajas krémek), fagylalt alapanyagok, gesztenyemassza,

- üdítőitalok, gyümölcslevek,

- sör.

2. számú melléklet a 17/1969. (XII. 19.) MÉM rendelethez

3. számú melléklet a 17/1969. (XII. 19.) MÉM rendelethez

Fogalommeghatározás

1. Élelmiszer: emberi táplálkozásra (evésre, vagy ivásra) alkalmas termény, továbbá növényi, állati vagy ásványi eredetű termék, illetőleg készítmény; az élelmiszer lehet:

a) nyers-élelmiszer: olyan növényi, állati vagy ásványi eredetű termék, amely emberi táplálkozásra eredeti állapotában (megváltoztatás, feldolgozás nélkül) is alkalmas;

b) élelmiszer-nyersanyag: olyan növényi, állati vagy ásványi eredetű termék, amely félkész-élelmiszer, vagy élelmiszer-készítmény előállítására alkalmas;

c) félkész-élelmiszer: élelmiszer-nyersanyagból feldolgozás útján előállított termák, amely emberi táplálkozásra csak további feldolgozás után alkalmas;

d) élelmiszer-készítmény: élelmiszer-nyersanyagból, vagy félkész-élelmiszerből előállított emberi táplálkozásra alkalmas termék.

2. Adalékanyag az olyan kiegészítő, illetőleg segédanyag, amelyet általában kis mennyiségben az élelmiszerek előállítása során használnak fel színezésre, ízesítésre, zamatosításra, dúsításra, sűrítésre, derítésre, tartósításra stb.; adalékanyag lehet:

a) eredeti állapotában felhasználható növényi, állati vagy ásványi anyag;

b) növényi, állati vagy ásványi anyagból kémiai, illetve vegyi anyag felhasználásával fizikai eljárás útján nyert termék (kivonat);

c) vegyi (szintetikus) úton előállított készítmény.

3. Káros és szennyező (idegen) anyag lehet:

a) természetes káros anyag: az élelmiszer olyan természetes alkatrésze, amely az egészségre ártalmas lehet és ezért egy meghatározott mennyiséget nem haladhat meg;

b) technológiai szennyeződés: minden olyan anyag, amely az élelmiszer előállítása, csomagolása, szállítása és tárolása folyamán használt feldolgozó és tároló edényzetből, különféle eszközökből, gépekből, valamint csomagoló- és egyéb anyagokból kerülhet az élelmiszerbe és az egészségre ártalmas lehet, ezért egy meghatározott mennyiséget nem haladhat meg;

c) peszticid maradék: a különféle kártevők ellen használatos anyagok (növényvédő-, valamint rovar- és rágcsálóirtó-, továbbá rovarriasztószerek) hatóanyagainak és biológiailag aktív bomlástermékeinek együttes mennyisége az élelmiszerben, illetve annak felületén, amely az egészségre ártalmas lehet és ezért egy meghatározott mennyiséget nem haladhat meg;

d) egyéb szennyezőanyag: olyan idegen anyag, amelyet az élelmiszer nem tartalmazhat (pl. faszilánk, fémdarab, kavics).