19/1969. (VI. 20.) PM-OT együttes rendelet

az állami kölcsönről és a fejlesztési kölcsönről

A beruházások rendjéről szóló 38/1967. (X. 12.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - az állami kölcsön és a fejlesztési kölcsön meghatározásának módszerét és visszafizetési feltételeit az alábbiakban szabályozzuk:

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya azokra az állami és vállalati beruházásokra terjed ki, amelyek eredményeként létrejött állóeszközök üzemeltetője vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szervezet, szövetkezet, egyéb szövetkezeti szervezet (a továbbiakban: vállalat) és a fejlesztéshez az állami költségvetés visszafizetési kötelezettséggel állami kölcsönt vagy fejlesztési kölcsönt bocsát rendelkezésre.

(2) Nem vonatkoznak a rendelet előírásai az állami gazdasági, az állami erdőgazdasági és mezőgazdasági termelőszövetkezeti beruházások rendjéről szóló 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelet hatálya alá tartozó vállalatok mezőgazdasági célú beruházásaira.

2. §

Az állami kölcsön

(1) Egyedi nagyberuházások fejlesztési költségelőirányzatának a megvalósítás időszakában vállalati saját eszközökből nem biztosítható részére a vállalatnak állami kölcsön szolgál fedezetül. Ez a rendelkezés vonatkozik azokra a célcsoportokba tartozó állami beruházásokra is, amelyeknél a Kormány a költségvetési forrás igénybevételét egészben, vagy részben visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezte. Az állami kölcsön összegének kiszámítására a (2)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Költségvetési juttatás csak a fejlesztési költségelőirányzat ilymódon sem fedezhető részére adható.

(2) Az állami kölcsön összegének kiszámításánál a vállalat teljes fejlesztési alapjának a beruházás tervezett teljes befejezését követő tíz éven át képződő és az indokolt terhekkel csökkenthető összegét kell figyelembe venni.

(3) Az állami kölcsön összegének meghatározásánál a vállalat fejlesztési alapjának terheként figyelembe kell venni:

- a fejlesztési alap terhére az állami kölcsönszerződés megkötése előtt vállalt kötelezettségeket, ideértve a megkezdett beruházások terheit,

- a kölcsönszerződés megkötésétől a törlesztés befejezéséig terjedő időben a tartós jelleggel lekötött forgóeszközök finanszírozásához szükséges forgóalapnövekményt,

- a szinttartást és a kisebb fejlesztést a törlesztés befejezéséig biztosító beruházások költségeit,

- a jogszabály alapján a fejlesztési alapból fizetendő egyéb költségeket.

(4) A célcsoportos állami beruházásoknál az állami kölcsön mértékét az üzemeltető vállalatokra az összevont beruházási javaslatban összesítve kidolgozott adatok alapján kell megállapítani.

(5) Az állami kölcsön összegét a beruházási javaslatban az 1/1967. (XI. 17.) OT-PM együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani.

3. §

Az állami kölcsönszerződés

(1) A jóváhagyott beruházási program (engedélyokirat) alapján a vállalatnak a Magyar Beruházási Bankkal (szövetkezetnek a Magyar Nemzeti Bankkal; a továbbiakban: Bank) kölcsönszerződést kell kötnie.

(2) Célcsoporton belül megvalósuló beruházások jóváhagyásakor a felügyeleti szerv - az ágazati miniszterrel és a Bankkal egyetértésben - a beruházási javaslatban megállapított egységes kölcsönfeltételektől eltérhet. A beruházások öszszesített adatai azonban nem lehetnek kedvezőtlenebbek az összevont beruházási javaslat megfelelő mutatóinál (saját pénzügyi forrás, állami kölcsön összegénél, visszafizetésének időtartamánál, költségvetési juttatásnál).

(3) Az állami kölcsön folyósításának és visszafizetésének részletes feltételeiről a kölcsönszerződésben kell a feleknek megállapodniuk. A kölcsönszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell:

- a fejlesztési költség - ezen belül a nem rubel elszámolású deviza - összegét,

- a finanszírozásba bevont saját forrás öszszegét és átutalásának ütemezését,

- az állami kölcsön összegét, visszafizetésének kezdő időpontját és a törlesztések összegét,

- az állami kölcsön után felszámításra kerülő kamat mértékét.

(4) A 2. § (2) és (5) bekezdése alapján kiszámított állami kölcsön törlesztését a beruházás tervezett teljes befejezését követően meg kell kezdeni. A kölcsönt évenként két részletben - március 31. és szeptember 30. napjain - kell törleszteni.

(5) A szerződésben a törlesztő részleteket a fejlesztési alap tervezett képződésétől és terheitől függően eltérő összegekben is meg lehet határozni.

(6) A Bank a kamatot - amely a vállalat termelési költségeit terheli - az egyes beruházási szakaszok, illetve a teljes befejezés időpontjától kezdődően negyedévenként utólag számítja fel.

4. §

Az állami kölcsön visszafizetése

(1) Az állami kölcsön visszafizetésének forrása a fejlesztési alap (szövetkezeti tartalék alap). Ha a beruházás az állami kölcsönszerződésben rögzített határidő előtt valósul meg, vagy a fejlesztési alap képződése a számításba vettnél nagyobb mértékű, a vállalat nem kötelezhető korábbi, gyorsabb ütemű, illetve nagyobb összegű törlesztésre.

(2) Ha a tényleges ráfordítás a kölcsönszerződésben rögzített előirányzatnál kisebb, a megtakarítással az állami kölcsön összege csökken, a költségvetési juttatás és a bevont saját forrás öszszege változatlan marad. A vállalat - a Bank előzetes értesítése mellett - a megtakarított öszszegnek megfelelően az egyes törlesztő részleteket arányosan csökkentheti, vagy a törlesztés időtartamát lerövidítheti.

(3) A kölcsönszerződésben rögzített fejlesztési előirányzaton felül jelentkező többletköltségeket a R. 16. §-ának (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerint kell elszámolni.

(4) A törlesztést a beruházás befejezésének késedelme, vagy a beruházás tervezettnél alacsonyabb jövedelmezősége esetén is a kölcsönszerződésben rögzített időpontban és összegben kell teljesíteni. A fejlesztési alap elégtelensége esetén a tartalékalapról (szövetkezeti tartalékalapról) szóló rendelkezések szerint a fejlesztési alap kiegészíthető. Fizetési késedelem esetén a Bank késedelmi kamatot számít.

5. §

A fejlesztési kölcsön

(1) A fejlesztési kölcsön [R. 18. § (5) bek.] engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásához a tervezett fejlesztés adatait olyan előkészítési okmányban kell összefoglalni, amely megfelel az egyedi nagyberuházásokra vonatkozó beruházási javaslat tartalmi előírásainak. Az előkészítés során a felügyeleti szerv végzi el a vállalattal együttműködve mindazokat az egyeztetéseket, amelyeket az egyedi nagyberuházások javaslatának tartalmi előírásai kötelezővé tesznek.

(2) Az egyeztetett előkészítési okmányra a Vhr. 6. §-ának (1) bekezdésében megjelölt szervek véleményét kell kérni. A Kormányhoz benyújtandó előterjesztésnek a mellékletnek megfelelően tartalmaznia kell azokat a fejlesztési mutatókat, amelyeknek teljesítése a kölcsön engedélyezésének feltételét képezi. Az előterjesztéshez csatolni kell az előkészítési okmánynak a Vhr. 2. számú melléklete szerinti kivonatát, a beszerzett véleményeket és a Bankkal kötendő kölcsönszerződésnek a vállalat által aláírt tervezetét.

(3) A kölcsönszerződés tervezete a vállalat ajánlatának minősül, amely a vállalatot a kölcsön engedélyezése esetén köti. A szerződést a vállalatnak és a Banknak a Kormány által előírt feltételekkel kell megkötnie. Ha a Kormány határozata az ajánlattól eltérő feltételeket állapít meg, a vállalat a Bank értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozni tartozik, hogy a szerződést az eltérő feltételek mellett megköti, vagy a kölcsön iránti kérelemtől eláll.

(4) A fejlesztési kölcsönt a vállalat fejlesztési alapjából legkésőbb a beruházás tervezett teljes befejezését követő 10 éven belül tartozik visszafizetni. A visszafizetésre egyébként a 3. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A kamat az állami kölcsön kamatával azonos mértékű. A befejezetlen (üzembe nem helyezett) beruházásokkal kapcsolatban teljesített folyósítások után járó kamatot a fejlesztési alap pénzeszközeiből kell fizetni, az egyéb kamatokat pedig termelési költségként kell elszámolni.

(5) Fejlesztési kölcsönnel támogatott beruházásoknál a többletköltség a vállalat fejlesztési alapját terheli, a megtakarítás pedig annak felhasználását csökkenti.

6. §

Hatálybalépés

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezései a korábbi jogszabályok alapján kötött szerződéseket nem érintik. A 2/1967. (XI. 17.) PM-OT és a 24/1968. (IX. 4.) PM-OT együttes rendelet hatályát veszti.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminiszter-helyettes

Lázár György s. k.,

az Országos Tervhivatal elnökhelyettese

Melléklet a 19/1969. (VI. 20.) PM-OT együttes rendelethez

[Az 5. § (2) bekezdéséhez]