1/1969. (II. 2.) BkM rendelet

az árkockázati alapról

Az árkockázati alap (továbbiakban: Alap) képzését és felhasználását a pénzügyminiszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben az alábbiakban szabályozom:

1. §

(1) A rendelet mellékletében felsorolt állami és szövetkezeti kiskereskedelmi vállalatok, valamint általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek (továbbiakban: vállalat) az ott meghatározott árkockázati kulcsokkal kötelesek Alapot képezni.

(2) A rendelet mellékletét a Kereskedelmi Értesítőben, valamint az Árszabályozás és Termékforgalmazásban kell közzétenni.

2. §

(1) Az Alap forrásai:

- az árkockázati kulcsokkal képzett összeg;

- az árukészlet vállalati hatáskörben végrehajtott áremeléséből származó készletértékkülönbözet;

- az érték nélkül nyilvántartott (nullára értékelt) árucikkek hasznosításából származó bevétel.

(2) Az Alapnak az árkockázati kulcsokkal képezhető részét a beszerzéskor a beszerzési ár alapján kell kiszámítani.

(3) A készletek fogyasztói árának megváltozásából származó készletértékkülönbözetet az irányárréssel csökkentve kell az Alappal szemben elszámolni.

(4) A visszáru után az árkockázati kulccsal számított összeget az Alapból le kell vonni.

(5) Az Alapot a teljes beszerzés után kell meghatározni, függetlenül attól, hogy a beszerzés a nagykereskedelmi, vagy ipari vállalatoktól történt.

3. §

(1) Az Alap a következő célokra használható fel:

- időleges kiárusítások és vásárok alatt árengedménnyel értékesített áruk árkülönbözetének,

- a rögzített (fix) hatósági árformába sorolt áruk leértékeléséből származó készletérték-különbözetnek,

- a fogyasztónak az áruval együtt adott ajándékáru értékének,

- az árukészlet vállalati hatáskörben végrehajtott árleszállításából adódó készletérték különbözetének,

- az áruk értékesíthetőségét előmozdító kisebb költségeknek (alakítás, javítás, festés, vasalás, tisztítás stb.),

- a nullára értékelés készletérték különbözetének

fedezetére.

(2) A rögzített (fix) hatósági árformába sorolt áruk árengedményes értékesítését, illetve leértékelését az árhatóság engedélyezi.

(3) A készletérték-különbözetet minden esetben leltárfelvétellel kell megállapítani.

4. §

(1) Az Alap év végi maradványát a következő évre át kell vinni.

(2) A vállalat a felhasználásra nem kerülő Alapot tartós betétként lekötheti.

(3) Az alaphiányt a vállalat az év végén az eredmény terhére köteles elszámolni.

5. §

(1) A nagykereskedelmi vállalatok az 1968. december 31-én fennálló alapmaradvány összegét kötelesek 1969. évre átvinni és azt 1969. évben a 3. § (1) bekezdésében felsorolt célra felhasználhatják.

(2) A vendéglátó vállalatok az 1968. december 31-én fennálló alapmaradványt az elszámoló ár különbözet számla javára kötelesek elszámolni.

(3) A termelőeszközkereskedelmi vállalatok az 1968. december 31-én fennálló alapmaradvány összegét az árkockázati kulcs mértékéig az 1969. évi - az ezt meghaladó összeget pedig az 1968. évi eredményük javára kötelesek elszámolni.

6. §

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 1969. január hó 2. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg az 1/1968. (I. 21.) BkM rendelet hatályát veszti.

Szurdi István s. k.,

belkereskedelmi miniszter