1969. évi I. törvény

a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten 1968. június 14-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés törvénybe iktatásáról[1]

(A Szerződés megerősítő okiratainak kicserélése Prágában, 1969. április 11-én megtörtént.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten 1968. június 14-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést az ország törvényei közé iktatja.

2. § Az 1. §-ban említett Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

BARÁTSÁGI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI SZERZŐDÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság

megállapítva a Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között 1949. április 16-án aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés történelmi szerepét a két állam népei új típusú kapcsolatainak fejlesztésében, és híven a szerződésben foglalt célokhoz és elvekhez,

mélyen meggyőződve arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a szocialista internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátság, sokoldalú együttműködés és kölcsönös segítség megfelel mindkét állam népei és az egész szocialista közösség érdekeinek,

attól a szándéktól vezérelve, hogy erősítsék a szocialista közösség valamennyi országának egységét és összeforrottságát és elhatározva, hogy rendületlenül teljesítik a Varsóban 1955. május 14-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződésből folyó kötelezettségeiket,

kifejezésre juttatva azt az akaratukat, hogy következetesen érvényesítsék a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját,

törekedve Európa békéjének és biztonságának megszilárdítására, a nyugatnémet militarizmus és revansizmus erői agressziójának megakadályozására,

követve az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt célokat és elveket,

figyelembe véve a két állam szocialista építő munkájának eredményeit és tapasztalatait, azt a fejlődést, amelyet kölcsönös együttműködésük az elmúlt húsz évben elért, valamint a világban ez idő alatt végbement változásokat,

elhatározták e Szerződés megkötését és a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

A Magas Szerződő Felek a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság, az állami szuverenitás és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek alapján tovább erősítik a két állam népeinek sokoldalú együttműködését és egymásnak testvéri segítséget nyújtanak.

2. Cikk

A Magas Szerződő Felek a nemzetközi szocialista munkamegosztás szellemében mindkét állam gazdasági fejlődése érdekében elmélyítik a kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos műszaki együttműködésüket és támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó együttműködést.

3. Cikk

A Magas Szerződő Felek tovább fejlesztik alkotó együttműködésüket a kultúra, a művészet, a tudomány, az oktatás- és egészségügy, a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a testnevelés és az idegenforgalom területén, elősegítik a társadalmi szervezetek közötti széles körű kapcsolatok elmélyítését.

4. Cikk

A Magas Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak a két állam érdekeit érintő valamennyi fontos nemzetközi kérdésben.

5. Cikk

A Magas Szerződő Felek a jövőben is hozzájárulnak a szocialista országok egységének erősítéséhez, következetesen megvalósítják a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti békés egymás mellett élés politikáját és folytatják erőfeszítéseiket a béke és biztonság megőrzéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az általános és teljes leszerelés eléréséért; a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, valamint a faji megkülönböztetés valamennyi formájának végleges felszámolásáért.

6. Cikk

A Magas Szerződő Felek megállapítják, hogy az 1938. szeptember 29-én aláírt Müncheni Egyezmény támadó háborúval való fenyegetéssel és Csehszlovákiával szemben erő alkalmazásával jött létre, és amely a náci Németország kormányának bűnös, békeellenes összeesküvésének része, valamint az akkori nemzetközi jog alapvető szabályainak durva megsértése volt, ezért az egyezmény, minden abból származó következménnyel együtt, kezdettől fogva érvénytelen.

7. Cikk

A Magas Szerződő Felek együttesen törekednek Európa békéjének és biztonságának megőrzésére és az európai államok közötti jó kapcsolatok kialakítására. Kijelentik, hogy az európai biztonság egyik fontos előfeltétele a jelenlegi európai államhatárok sérthetetlensége; továbbá a Varsóban 1955. május 14-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződéssel összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megakadályozzák a militarizmus és a revansizmus bármely erőinek agresszióját.

8. Cikk

Ha a Magas Szerződő Felek egyikét bármely állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás éri, a másik Magas Szerződő Fél, az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogán - az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 51. Cikkének megfelelően - haladéktalanul megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget, és minden rendelkezésre álló eszközzel támogatást nyújt neki.

Az e Cikk rendelkezései alapján foganatosított intézkedésekről a Magas Szerződő Felek azonnal értesítik a Biztonsági Tanácsot és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt rendelkezéseknek megfelelően járnak el.

9. Cikk

Ez a Szerződés húszéves időtartamra szól és annak érvényessége mindig további ötéves időszakra meghosszabbodik, ha azt a Magas Szerződő Felek egyike sem mondja fel, érvényességének lejárta előtt tizenkét hónappal.

Ezt a Szerződést meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok legrövidebb időn belül Prágában történő kicserélésének napján lép hatályba.

Készült Budapesten, az 1968. évi június hó 14. napján, két példányban, mindegyik magyar és cseh nyelven, s mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság nevében:

Fock Jenő s. k.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében:

Oldrich Cernik s. k.

3. § (1) Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a Szerződés hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(2)[2] A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(3)[3]