24/1969. (VI. 12.) Korm. rendelet

a beruházások rendjéről szóló 38/1957. (X. 12.) Korm. rendelet kiegészítéséről és módosításáról

A 33/1967. (X. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következőkkel egészül ki, illetve az alábbiak szerint módosul:

1. §

A R. 15. §-a (1) bekezdésének az állami beruházásokra vonatkozó szövegrésze helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"- az állami beruházásoknál a jóváhagyáskor visszafizetési kötelezettség mellett (állami kölcsönként), vagy indokolt esetben anélkül (költségvetési juttatásként) megállapított költségvetési forrásból, saját pénzügyi forrásból és az erre a célra kijelölt egyéb forrásokból."

2. §

A R. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyedi nagyberuházások költségeit állami és saját pénzügyi forrásokból az alábbiak szerint kell fedezni:

a) ha a beruházás eredményeként létrejött állóeszköz üzemeltetője vállalat, a tervezett befejezésig a vállalatnál képződő teljes fejlesztési alapnak az indokolt terhekkel csökkentett részéből; az így nem fedezhető részt visszafizetési kötelezettséggel (állami kölcsönként), vagy indokolt esetben anélkül (költségvetési juttatásból) rendelkezésre bocsátott költségvetési forrásból. A visszafizetési kötelezettségre az állami kölcsönről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók;

b) ha az üzemeltető nem vállalati formában működik, - a saját források kiegészítéseként, ennek hiányában teljes egészében - költségvetési juttatásból."

3. §

A R. 16. § (5) bekezdés második és harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az egyedi nagyberuházásoknál a beruházási javaslatban jóváhagyott előirányzaton felül jelentkező többletköltségeket a tűrési határon belül a vállalatoknak saját pénzügyi forrásokból, ennek elégtelensége esetén állami kölcsönből kell fedezniük. Az állami kölcsön összegének növelése esetén a törlesztési időtartam szerződéssel meghosszabbítható."

4. §

A R. 18. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

"(5) A vállalat fejlesztési kölcsönt kérhet a saját eszközeiből teljes egészében nem fedezhető olyan fejlesztéshez, amely a népgazdasági tervben erre kijelölt, vagy azzal azonos érdekű célok megvalósítására irányul és a gazdasági szerkezetet jelentősen befolyásolja. Fejlesztési kölcsön csak a Kormány engedélyével és az általa előírt feltételek mellett - az e célra előirányzott költségvetési forrásból - adható. A vállalatnak a fejlesztési kölcsön engedélyezésre vonatkozó - ajánlattételnek minősülő - kérelmét a felügyeleti szerv vezetője terjeszti a Kormány elé. Az ajánlattól eltérő feltételek megállapítása esetén a vállalat dönt a kölcsön igénybevételéről. A kölcsön igénybevétele kötelezettséget jelent a fejlesztési célnak az engedélyezési feltételek mellett történő megvalósítására. A fejlesztési kölcsön kérelmezésének és engedélyezésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg."

5. §

A R. 20. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a fejlesztési kölcsön igénybevételével megvalósuló beruházásoknál is."

6. §

A R. 21. §-a kiegészül az alábbi (8) bekezdéssel:

"(8) A fejlesztési kölcsönnel megvalósuló beruházásokról a (4) bekezdésben foglaltak szerint beszámolót és gazdasági értékelést kell készíteni. A felügyeleti szerv vezetője köteles a beruházás eredményéről és a kölcsön feltételeinek teljesítéséről a Kormánynak jelentést tenni."

7. §

A R. melléklete helyébe az e rendelettel közzétett melléklet lép.

8. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a korábbi jogszabályok alapján jóváhagyott beruházásokra alkalmazni nem kell.

Timár Mátyás s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese

Melléklet a 24/1969. (VI. 12.) Korm. rendelethez

"Melléklet: a 38/1967. (X. 12.) Korm. rendelethez [3. § (3) bekezdéshez]

Irányelvek

az egyedi nagyberuházások körének megállapításához

1. Egyedi nagyberuházásnak tekintendő az a beruházás, amelyet a Kormány egyedi elbírálás alapján annak minősít. E célból az alábbi beruházásokat kell a Kormány elé terjeszteni:

a) A 200 millió Ft-on felüli, nem termelő beruházások, amelyek az ágazat fejlesztési célkitűzései között kiemelkedő helyet foglalnak el.

b) A nyersanyagkitermelést, az energiatermelést és elosztást célzó nagyberuházások, továbbá a népgazdaság számára gazdaságos, de a vállalat számára - rajta kívülálló okokból - kedvezőtlen megtérülésű olyan termelő nagyberuházások, amelyek

- a népgazdaság egyensúlyi helyzetét elősegítő alapanyaggyártás bővítését szolgálják, vagy

- központi fejlesztési programok összefüggésükben történő megvalósításához szükségesek.

c) Minisztérium (országos hatáskörű szerv) és a Fővárosi Tanács VB közvetlen felügyelete alá tartozó új vállalat alapításához szükséges beruházás, feltéve, ha az új nagyüzem létrehozására irányul.

2. Nem szükséges egyedi nagyberuházásként a Kormány elé terjeszteni azokat az egyébként az 1. pontban foglalt feltételeknek megfelelő beruházásokat

- amelyek célcsoportos beruházásként az összevont fejlesztési cél keretében kerülnek megvalósításra;

- amelyeket a vállalat fejlesztési alapjából valósít meg."