28/1969. (VIII. 27.) Korm. rendelet

a döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló 15/1962. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról

1. §

A döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló - a 45/1967. (XI. 5.) Korm. rendelettel módosított - 15/1962. (V. 6.) Korm. rendelet (az alábbiakban: ER) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Központi Gazdasági Döntőbizottság hatáskörébe tartoznak továbbá azok az ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke (15. §)

a) szerződési ügy esetében az egymillió forintot,

b) egyéb ügy esetében pedig a háromszázezer forintot meghaladja."

2. §

Az ER 43. §-a után a következő §-okat kell beiktatni:

"Fizetési meghagyásos eljárás

43/A. § (1) A jogosult a szerződés alapján járó, pénzbeli ellenszolgáltatás és járulékai megfizetésére irányuló követelését fizetési meghagyás útján is érvényesítheti.

(2) Az ER 5. §-ának (2) bekezdésében felsorolt szervezetekkel szemben a követelés fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető.

43/B. § (1) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet - a 16. §-ban szabályozott eljárás mellőzésével - a szerződésben kikötött fizetési határidő eltelte után, ilyen határidőre vonatkozó megállapodás hiányában pedig a számla elküldését követő nyolc napi határidő eltelte után lehet előterjeszteni.

(2) A kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, három példányban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gazdasági döntőbizottságnál kell benyújtani.

(3) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének és kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának és kézbesítésének.

43/C. § (1) A szabályszerűen előterjesztett kérelem alapján a gazdasági döntőbizottság a fizetési meghagyást a kötelezett meghallgatása nélkül bocsátja ki. A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy a kötelezett a meghagyásnak a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt tegyen eleget és az összegszerűen meghatározott eljárási illetéket is fizesse meg; tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, hogy a meghagyás ellen ellentmondásnak van helye.

(2) Ha a kérelem hiányos, vagy nyilvánvalóan alaptalan, a gazdasági döntőbizottság a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadja. A meghagyás kibocsátását megtagadó végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye, ha azonban a jogosult a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül újabb fizetési meghagyás iránti kérelmet, vagy pedig keresetlevelet terjeszt elő, a korábbi fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez fűződő joghatály [43/B. § (3) bekezdése] fennmarad.

43/D. § (1) A kötelezett a fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt írásban ellentmondást terjeszthet elő; a fizetési meghagyás bármilyen címen előterjesztett megtámadása ellentmondásnak számít. A fizetési meghagyást akkor is egészében megtámadottnak kell tekinteni, ha az ellentmondás csak egyes rendelkezésekre vonatkozik.

(2) Az ellentmondás tartalmi kellékei, mellékletei, példányszáma és kézbesítése tekintetében a 27. § (2)-(4) bekezdése értelemszerűen irányadó.

43/E. § (1) Ha a kötelezett a fizetési meghagyás ellen nyolc napon belül ellentmondást nem terjeszt elő, a meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. A fizetési meghagyás erre vonatkozó záradékkal ellátott egyik példányát a gazdasági döntőbizottság a jogosult részére kézbesítteti. A jogosult ennek alapján a követelését az illetékes pénzintézetnél azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.

(2) Az elkésetten előterjesztett ellentmondást a gazdasági döntőbizottság végzéssel visszautasítja.

(3) A Központi Gazdasági Döntőbizottság elnöke a 49. § szabályai szerint a jogerős fizetési meghagyást is megsemmisítheti.

43/F. § A kellő időben előterjesztett ellentmondás esetében a keresetlevéllel megindított eljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy felperesnek a jogosultat, alperesnek pedig a kötelezettet kell tekinteni."

3. §

Ez a rendelet 1969. évi október hó 1. napján lép hatályba.

Timár Mátyás s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese