2/1969. (V. 4.) EüM rendelet
a rendszeres szociális segélyről, valamint a vakok rendszeres szociális segélyezéséről
A társadalom anyagi támogatására szoruló személyek ellátásának biztosítása érdekében a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével egyetértésben a következőket rendelem:
Rendszeres szociális segély
1. §
(1)[1] Rendszeres szociális segélyben lehet részesíteni azt a tizennyolcadik életévét betöltött munkaképtelen, illetőleg rokkant személyt, akinek létfenntartását biztosító vagyona nincs, keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme - ideértve az esetleges nyugellátást is - megélhetését nem biztosítja, továbbá akinek eltartásáról tartásra köteles és képes házastársa vagy rokona (1952. évi IV. törvény 21. és 32. §, illetőleg VII. Fejezet) vagy az a személy, aki tartási, illetőleg életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján erre köteles lenne (1959. évi IV. törvény XLIX., LVI. Fejezet), nem gondoskodik. A megélhetése különösen annak a személynek nem biztosított, akinek jövedelme a mindenkori özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el.
(2) Egészségi állapotára tekintet nélkül munkaképtelennek kell tekinteni azt a nőt, aki 65., illetőleg azt a férfit, aki 70. életévét betöltötte. Rokkantnak kell tekinteni azt, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette.
(3)[2]
(4)[3]
(5)[4] A rendszeres szociális segélyt igénylő személy munkaképesség csökkenésének mértékét a lakóhelye szerint illetékes Munkaképesség Csökkenést Véleményező I. fokú Orvosi Bizottság állapítja meg.
2. §[5]
(1)[6] A rendszeres szociális segély összegét a támogatásra szoruló személy szociális helyzetéhez és egészségi állapotához mérten kell megállapítani.
(2)[7]
(3)[8] Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő háztartásában olyan támogatásra szoruló családtag él, akinek tartására köteles, családtagonként segélyt lehet megállapítani.
3. §[9]
A vakok rendszeres szociális segélyezése
4. §
(1) A vakok rendszeres szociális segélyében lehet részesíteni azt a munkára nem képezhető, vagy munkába nem állítható tizennyolcadik életévét betöltött vak személyt, aki nem képes saját létfenntartását biztosítani és nincs olyan tartásra köteles házastársa vagy rokona, aki gondoskodni tudna róla.
(2) A vakságot a lakóhely szerint illetékes szakorvosi rendelőintézet orvosa által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Azt, hogy a segélyt kérő vak személy nem képezhető, illetőleg munkába nem állítható, a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének (Budapest, XIV., Május 1. út 47. szám) írásban adott nyilatkozatával kell igazolni. Az orvosi bizonyítványt és a Szövetség nyilatkozatát a segély iránti kérelemhez mellékelni kell. Nincs szükség a Szövetség nyilatkozatára, ha a vak nő az 55., a vak férfi pedig 60. életévét betöltötte.
5. §[10]
6. §
(1)[11] Ha egy családon belül több segélyre szoruló vak él, azok mindegyikét külön-külön segélyben lehet részesíteni.
(2)[12] Amennyiben a vakok rendszeres szociális segélyében részesülő vak személy háztartásában élő látó házastársa vagy rokona - akinek eltartásáról a vak köteles gondoskodni - munkaképtelen és megélhetése nincs biztosítva, részére rendszeres szociális segélyt lehet megállapítani és folyósítani.
7. §[13]
A lakbérrel kapcsolatos szociális támogatás[14]
7/A. §[15]
Közös rendelkezések
8. §
(1) Nem akadálya a rendszeres szociális segélyezésnek, illetve a vakok segélyezésének (továbbiakban együtt: szociális segély) az, ha a segélyt igénylő személynek olyan kisebb értékű ingatlana van, amely bármely okból nem értékesíthető.
(2)[16]
9. §
(1)[17]
(2)[18] A megállapított szociális segélyt havonta előre, a hó 5. napjáig kell a jogosult részére folyósítani.
10. §
(1) A szociális segélyt határozott, vagy határozatlan időtartamra kell megállapítani.
(2)[19]
(3)[20]
(4)[21]
(5)[22] Annak a személynek, akinek határozott időtartamra állapították meg a szociális segélyt és a segély folyósítására továbbra is szüksége van, a határidő lejárta előtt legalább egy hónappal kérnie kell a további folyósítást. A segély megállapítására jogosult szerv ismételt kérelem nélkül is újból megállapíthatja és folyósíthatja a segélyt, ha ismertek előtte azok az okok, amelyek a segély további folyósítását indokolják.
11. §
A szociális segély megállapítását kérheti maga az érdekelt személy, továbbá bármely állami vagy társadalmi szerv és állampolgár is.
12. §
(1)[23] Állandó keresetként vagy jövedelemként azt a bármely forrásból származó pénzbeli vagy nem szociális támogatás jellegű természetbeni juttatást célszerű figyelembe venni, amelyet a segélyt igénylő személy a kérelem benyújtását megelőzően három hónapon át kapott, ha az a határozat meghozataláig nem szűnt meg. Ugyanígy célszerű elbírálni az állandó keresetet vagy jövedelmet a segélyezés tartama alatt is.
(2) Az (1) bekezdésben jelzett keresetre, vagy jövedelemre vonatkozó adatokat az alábbiakkal kell igazolni: munkáltatói kereseti igazolás; termelőszövetkezeti igazolás a végzett munkateljesítmény alapján folyósított havi vagy évi jövedelemről, valamint a juttatott földjáradék összegéről, a háztáji gazdaság jövedelméről; a nyugdíj, járadék folyósítását bizonyító utolsó havi utalványszelvény; adóügyi szerv igazolása a kereseti, jövedelmi adókivetés alapjául szolgáló jövedelemről.
13. §[24]
14. §
(1) A szociális segélyt megállapító határozatban kötelezni kell a segélyezettet, hogy a lakcímében, valamint a szociális helyzetében bekövetkezett változást a segélyt megállapító szervnek 8 napon belül jelentse be.
(2)[25]
(3) Ha a segélyezett életkörülményeiben olyan változás következik be, hogy szociális segélyre nem szorul rá (pl. szociális intézetben helyezik el, jövedelemhez jut stb.) a segély folyósítását meg kell szüntetni. Ha a segélyezett más helységbe költözik, az új lakóhelye szerint illetékes segélyt megállapító szerv a jogosultságot megvizsgálja és ennek alapján intézkedik a segély további folyósítása iránt.
(4)[26]
(5)[27]
15. §[28]
(1)[29]
(2) A szociális segélyre szoruló személy a segély iránti kérelem elbírálásához, illetőleg a segélyezés feltételeinek felülvizsgálatához szükséges adatokat, igazolásokat, egyéb bizonyítványokat köteles az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani.
16. §
(1)[30]
(2) A szociális segélyben részesülők természetbeni juttatásban (ruha, tüzelő segélyben, öregek napközi otthoni ellátásban, szociális étkeztetésben, házi szociális gondozásban stb.) is részesülhetnek.
17. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 3/1961. (VII. 5.) EüM rendelet, a 24/1981. (EüK 15.) EüM utasítás és a 38/1963. (EüK 23.) EüM utasítás hatályát veszti.
(2) A vakok rendszeres szociális segélyét 1969. december 31-ig - átmenetileg továbbra is - a megyei, megyei jogú városi, illetőleg fővárosi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve utalványozza.
Dr. Szabó Zoltán s. k.,
egészségügyi miniszter
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 2. § (1)-(2) bekezdése. Hatályos 1992.07.18.
[2] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[3] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[4] Módosítani rendelte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 2. § (3) bekezdése. A módosítás nem hajtható végre.
[5] Az összegek és értékhatárok az 1/1971. (III. 16.) EüM rendelet (hatályos: 1971.03.16.) és a 6/1975. (VI. 9.) EüM rendelet (hatályos: 1975.07.01.) szerint módosulnak.
[6] Módosította a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatályos 1992.07.18.
[7] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[8] Módosította a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatályos 1992.07.18.
[9] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[10] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[11] Módosította a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatályos 1992.07.18.
[12] Módosította a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatályos 1992.07.18.
[13] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[14] Az alcímet beiktatta a 9/1983. (VI. 29.) EüM rendelet 1. §-a. Hatályos 1983.07.01.
[15] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[16] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[17] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[18] Megállapította a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 1992.07.18.
[19] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[20] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[21] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[22] Módosította a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatályos 1992.07.18.
[23] Módosította a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 1992.07.18.
[24] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[25] Hatályon kívül helyezte a 9/1983. (VI. 29.) EüM rendelet 3. §-a. Hatálytalan 1983.07.01.
[26] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[27] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[28] Megállapította a 9/1983. (VI. 29.) EüM rendelet 2. §-a. Hatályos 1983.07.01.
[29] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.
[30] Hatályon kívül helyezte a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a. Hatálytalan 1992.07.18.