1969. évi 2. törvényerejű rendelet

a Vámegyüttműködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben 1959. december 15-én megkötött nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okmányának letétbe helyezése a Belga Külügyi és Külkereskedelmi Minisztériumnál 1968. szeptember 16-án megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vámegyüttműködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben 1950. december 15-én megkötött nemzetközi Egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

VÁMEGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS

létrehozásáról szóló egyezmény

Aláírták Brüsszelben, 1950. december 15-én.

A jelen egyezményt aláíró kormányok, célszerűnek tartva azt, hogy biztosítsák vámrendszereik közt a legmagasabb fokú összhangot és egységet, és főként hogy tanulmányozzák a vámtechnika és az ezzel kapcsolatos vámjogszabályok fejlesztéséből és javításából származó kérdéseket, abban a meggyőződésben, hogy a kormányok között ezekben az ügyekben létrejövő együttműködés előmozdítása a nemzetközi kereskedelem érdekeit fogja szolgálni, figyelembe véve az ezekkel kapcsolatos gazdasági és technikai tényezőket,

a következőkben állapodtak meg:

I. cikk

Ezennel létrehoztak egy Vámegyüttműködési Tanácsot (továbbiakban "a Tanács" néven).

II. cikk

a) A Tanács tagjai a következők lesznek:

i) jelen egyezmény Szerződő Felei;

ii) bármely olyan különálló vámterület kormánya, amelyet az egyik olyan Szerződő Fél javasol, aki felelős a diplomáciai kapcsolatainak hivatalos irányításáért, hogy ez a terület külkereskedelmi kapcsolatainak irányításában autonómiával rendelkezik, és önálló tagként való felvételét a Tanács jóváhagyja.

b) Bármely olyan különálló vámterület kormánya, amely a fenti a) ii) bekezdés alapján tagja a Tanácsnak, tagságát olyan módon szüntetheti meg, hogy ennek visszavonásáról jegyzéket intéz a Tanácshoz, a diplomáciai kapcsolatainak hivatalos intézésére jogosult szerződő fél által

c) Mindegyik tag egy küldöttet és egy vagy több helyettest nevez ki, hogy a Tanácsban képviseljék. Ezeket a képviselőket tanácsadók segíthetik.

d) A Tanács nem-tagállamok vagy nemzetközi szervezetek képviselőit is felveheti, megfigyelő minőségben.

III. cikk

A Tanács feladatai a következők:

a) Valamennyi, a vámegyüttműködéssel kapcsolatos olyan kérdésnek a tanulmányozása, melyeknek elősegítésében jelen egyezmény általános elveivel összhangban a Szerződő Felek megegyeztek;

b) a vámrendszerek technikai szempontjainak és az ezzel kapcsolatos gazdasági tényezőknek a vizsgálata, abból a szempontból, hogy a tagállamoknak a lehető legmagasabb fokú összhang és egység eléréséhez gyakorlati módszereket javasoljon;

c) szerződés-tervezetek és a szerződések módosításának előkészítése és az érdekelt kormányokhoz elfogadásra irányuló előterjesztése;

d) javaslatok tétele, azzal a céllal, hogy biztosítsa a Tanács munkája során létrejött egyezmények, az Európai Vámunió Kutatócsoportja által készített vámtarifában szereplő áruk osztályozására vonatkozó árufelsorolás, valamint az áruk vámügyi célokra történő értékelésének egységes magyarázatát és alkalmazását és végül biztosítsa az ezekben az egyezményekben kifejezetten meghatározott feladatkörök ellátását, összhangban az ide vonatkozó rendelkezésekkel;

e) a szerződés d) bekezdésében felsorolt egyez mények magyarázatával vagy alkalmazásával kapcsolatos viták megszüntetésére vonatkozó javaslatok tétele, ezen egyezmények kikötéseivel összhangban, egyeztetői minőségben; a megbeszélésen részt vevő felek előre megállapodhatnak abban, hogy a Tanács javaslatait kötelezőnek fogadják el;

f) a vámszabályokra és eljárásokra vonatkozó információk közreadásának biztosítása;

g) kérésre vagy saját kezdeményezésre az érdekelt kormányok számára vámügyekkel kapcsolatos információk vagy tanácsok szolgáltatása, a jelen egyezmény általános céljain belül és az ezzel kapcsolatos javaslatok előterjesztése;

h) más kormányok közötti szervezetekkel való. együttműködés az illetékességi körébe tartozó ügyekben.

IV. cikk

A Tanács tagjai kötelesek a Tanács által igényelt információkat és dokumentumokat, amelyek a Tanács feladatkörének végrehajtásához szükségesek, annak rendelkezésére bocsátani, azzal a kikötéssel, hogy egyetlen tagtól sem kívánják meg olyan bizalmas információk közlését, amelyeknek közlése hátráltatná az illető kormány, törvényeinek végrehajtását, vagy amelyek más módon ellenkeznének a közérdekkel, vagy megkárosítanák bármely állami vagy magánvállalat törvényes kereskedelmi érdekeit.

V. cikk

A Tanács munkáját egy állandó technikai bizottság és egy főtitkár fogja segíteni.

VI. cikk

a) A Tanács évente egy elnököt és legalább két alelnököt választ a tagállamok küldöttei közül.

b) Saját eljárási szabályait a tagállamok legalább kétharmados többségével fogja megállapítani.

c) Létre fog hozni egy Nomenklatúra Bizottságot, ahogy azt elrendelte a vámtarifákban szereplő áruk osztályozására vonatkozó Nomenklatúra Egyezmény és létre fog hozni egy Értékelési Bizottságot, mint azt elrendelte a vámügyi rendelkezések alá eső áruk értékelésével kapcsolatos egyezmény. Létre fog hozni más olyan bizottságokat is, amelyek a III. cikk d) bekezdésében említett egyezmények céljait szolgálhatják, vagy bármely olyan célt, amely a Tanács illetőségi körébe tartozik.

d) Meg fogja határozni az Állandó Technikai Bizottság feladatait és hatáskörét.

e) Figyelembe véve a Főtitkárság anyagi erőforrásait, jóváhagyja az évi költségvetést, ellenőrzi a kiadásokat és olyan irányú intézkedéseket tesz, miket szükségesnek lát.

VII. cikk

a) A Tanács székhelye Brüsszelben lesz.

b) A Tanács, az Állandó Technikai Bizottság és a Tanács által létrehozott bármely más bizottság máshol is találkozhat, mint a székhelyen, ha a Tanács úgy dönt.

c) A Tanács évente legalább kétszer ül össze. Első összejövetelre legkésőbb a jelen egyezmény hatálybalépése után három hónappal kerül sor.

VIII. cikk

a) A Tanács minden egyes tagjának egy szavazata lesz, azzal a kivétellel, hogy a tagnak nem lesz szavazata azokban a kérdésekben, amelyek a III. cikk d) bekezdésében szerepelt szerződések magyarázatára, alkalmazására vagy kiegészítésére vonatkoznak, amely érvényben van és amelyik nem vonatkozik az illető tagra.

b) A VI. cikk b) bekezdése rendelkezésének kivételével a Tanács határozatait a jelenlevő és szavazásra jogosult tagállamok kétharmados többségével fogja meghozni. A Tanács bármilyen ügyben csak akkor hozhat határozatot, ha az illető ügyben szavazásra jogosult tagállamoknak több mint a fele jelen van.

IX. cikk

a) A Tanács az Egyesült Nemzetekkel, annak fő szerveivel, kiegészítő testületeivel és specializált ügynökségeivel, valamint bármely más nemzetközi szervezetekkel olyan kapcsolatokat fog létrehozni, amelyek a legnagyobb mértékben biztosíthatják az együttműködést, megfelelő feladatok teljesítésében.

b) A Tanács olyan intézkedéseket hozhat, amelyek elősegítik a konzultációt és együttműködést az illetékességi körébe tartozó ügyekben az érdekelt nem kormányszintű szervezetekkel.

X. cikk

a) Az Állandó Technikai Bizottság a Tanács tagjainak képviselőiből tevődik össze. A Tanács minden egyes tagja egy küldöttet és egy vagy több helyettest nevezhet ki, akik a bizottságban képviselik. A képviselőknek olyan személyeknek kell lenniük, akik a vámtechnikai kérdésekben szakértő tisztviselők. Ezeket szakértők segíthetik.

b) Az Állandó Technikai Bizottság évente legalább négyszer találkozik.

XI. cikk

a) A Tanács egy főtitkárt és egy főtitkár helyettest nevez ki, akiknek feladatait, kötelességeit, szolgálati viszonyait és hivatali hatáskörét a Tanács határozza meg.

b) A főtitkár nevezi ki a Főtitkárság állományát. A kinevezéseket és a hivatali szabályzatot a Tanács hagyja jóvá.

XII. cikk.

a) Minden egyes tag maga viseli a Tanácsban, az Állandó Technikai Bizottságban és a Tanács bármely más bizottságában tevékenykedő küldöttjének költségeit.

b) A Tanács költségeit a tagállamok fogják viselni, a Tanács által meghatározott arányban.

c) A Tanács megfoszthatja szavazati jogától azt a tagot, amelyik nem fizeti meg hozzájárulását a ráháruló összeg megállapítását követő három hónapon belül.

d) Minden egyes tag köteles befizetni évi hozzájárulását arra az évre, amelyben a Tanács tagjává válik és arra a pénzügyi évre, amelynek során visszalépő jegyzéke hatályba lép.

XIII. cikk

a) A Tanács minden egyes tagállam területén olyan, a jelen jegyzékhez csatolt függelékben meghatározott jogokat élvez, amelyek szükségesek feladatai végrehajtásához.

b) A Tanács, a tagállamok képviselői, a támogatásukra kijelölt tanácsadók és szakértők és a Tanács tisztviselői a jelen egyezményhez csatolt függelékben részletezett előjogokat és sértetlenséget élveznek.

c) A jelen egyezményhez csatolt függelék a továbbiakban az egyezmény szerves részét alkotja és az egyezményre történő bármely utalás szükségszerűen magábanfoglalja a függelékre való utalást is.

XIV. cikk

A szerződő felek elfogadják az Európai Vámunió Kutatócsoportjára vonatkozó egyezmény fenntartásait, amelyet ugyan addig lehet Brüsszelben aláírni, mint a jelen egyezményt. A hozzájárulások mértékének meghatározásában, amelyről a XII. cikk b) bekezdésében volt szó, a Tanács figyelembe veszi a Kutatócsoport tagságot.

XV. cikk

Jelen egyezményt 1951. március 31-ig lehet aláírni.

XVI. cikk

a) Jelen egyezményt ratifikálni kell.

b) A ratifikálási jegyzőkönyveket a belga külügyminisztériumban kell letétbe helyezni, amely az összes aláíró és csatlakozó kormányt, valamint a Főtitkárságot minden egyes letétbehelyezésről értesíteni fog.

XVII. cikk

a) Mikor a ratifikálási okmányokat a hét aláíró kormány letétbe helyezte, jelen egyezmény közöttük életbe lép.

b) Az összes többi aláíró kormány számára, amelyek ezután ratifikálják az egyezményt, az a ratifikálási okmányok letétbe helyezése után lép életbe.

XVIII. cikk

a) Bármely más állam kormánya, amely a jelen egyezményt nem írta alá, 1951. április 1-től csatlakozhat hozzá.

b) A csatlakozás okmányait a belga külügyminisztériumban kell letétbe helyezni, amely az aláíró és csatlakozó kormányokat, valamint a Főtitkárságot minden egyes letétbe helyezésről értesíteni fogja.

c) Bármely csatlakozó kormány számára jelen egyezmény a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor lép életbe, de csak az egyezmény hatályba lépése után a XVII. cikk a) bekezdése értelmében.

XIX. cikk

Jelen egyezmény korlátlan időtartamra szól, de a XVII. cikk a) bekezdésében megállapított elvek alapján a hatályba lépés időpontjától számított öt év eltelte után bármely szerződő fél, bármikor visszaléphet. A visszalépés egy évvel azután az időpont után lép életbe, hogy a belga külügyminisztérium megkapta a visszalépési jegyzéket. A belga külügyminisztérium az összes aláíró és csatlakozó kormányt és a Főtitkárságot minden egyes visszalépésről értesíteni fogja.

XX. cikk

a) A Tanács a szerződő feleknek jelen egyezmény módosítását javasolhatja.

b) Bármely szerződő fél, amely elfogad egy módosítást, csatlakozásáról írásban értesíti a belga külügyminisztériumot és a belga külügyminisztérium az összes aláíró és csatlakozó kormányt, valamint a Főtitkárságot az elfogadásról szóló jegyzék kézhezvételéről értesíti.

c) Egy módosítás három hónappal azután lép életbe, hogy a belga külügyminisztérium az ösz-szes szerződő fél által az elfogadásról szóló jegyzéket kézhez veszi. Mikor a módosítást az össze3 szerződő fél elfogadta a belga külügyminisztérium az összes aláíró és csatlakozó kormányt, valamint a Főtitkárságot értesíti erről és arról az időpontról, amikor a módosítás életbe lép.

d) Miután egy módosítás életbe lépett egyetlen kormány sem csatlakozhat a jelen egyezményhez, vagy ratifikálhatja azt, anélkül, hogy a módosítást is el ne fogadná.

Aminek hiteléül alulírottak, kormányuk által erre kellőképpen felhatalmazva, jelen egyezményt aláírták.

Készült Brüsszelben, ezerkilencszázötven december tizenötödikén (1950. december 15-én), angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen egy eredeti példányban, amelyet Belgium kormányának levéltárában helyeztünk letétbe, amely minden egyes aláíró és csatlakozó kormánynak hiteles másolatot fog eljuttatni.

(Aláírások)

FÜGGELÉK

A TANÁCS JOGKÖRE, KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI

I. cikk

Meghatározások

I. csoport

Ebben a függelékben:

i) A III. cikk céljaira a "tulajdon és vagyontárgyak" kifejezés a Tanács által az alapokmányban lefektetett feladatkörök előmozdítására alkalmazott alaptőkét és tulajdont is magában foglalják;

ii) Az V. cikk céljaira a "tagállamok képviselői" kifejezés magában foglalja az összes képviselőt, helyetteseket, tanácsadókat, technikai szakértőket és a küldöttek titkárait.

II. cikk

Jogi személyiség

II. csoport

A Tanács jogi személyiséggel rendelkezik.

Hatáskörébe tartozik:

a) szerződések kötése,

b) ingó és ingatlan tulajdonok vásárlása és azok fölötti rendelkezés,

c) jogi eljárások indítása.

Ezekben az ügyekben a főtitkár a Tanács nevében intézkedik.

III. cikk

Tulajdon, alaptőke és vagyontárgyak

III. csoport

A Tanács, annak tulajdona és vagyontárgyai, bárhol is legyenek és bárkinek a kezelésében, mindenféle jogi eljárás alól mentességet élveznek, kivéve, ha valamely különleges esetben arról kifejezetten lemondanak. Azonban ez úgy értendő, hogy a mentességről való lemondás nem terjed ki semmilyen végrehajtási intézkedésre.

IV. csoport

A Tanács "helyiségei sérthetetlenek.

A Tanács tulajdona és vagyontárgyai, bárhol legyenek és bárkinek a kezelésében, mentesek az átkutatástól, az igénybevételtől, az elkobzástól, a kisajátítástól, legyen az akár végrehajtó, adminisztratív, jogi vagy törvényhatósági akció.

V. csoport

A Tanács levéltárai és általában minden ahhoz tartozó vagy annak kezelésében levő okmány, bárhol is legyen sérthetetlen.

VI. csoport

Anélkül, hogy bármiféle pénzügyi ellenőrzés, rendszabály vagy haladék korlátozná:

a) a Tanács birtokolhat bármilyen valutát és a számlákat bármilyen valutában vezetheti;

b) a Tanács szabadon átutalhatja alaptőkéjét egyik országból a másikba vagy bármelyik országon belül és az általa kezelt bármilyen valutát bármilyen más valutára átválthatja.

VII. csoport

A Tanács a fenti VI. csoportban leírt jogai gyakorlása során messzemenő figyelmet fordít bármely tagjának bármilyen ellenvetésére és mindaddig helyt ad ezeknek az ellenvetéseknek, amíg úgy véli, hogy ezeket a Tanács érdekeinek csorbítása nélkül meg lehet tenni.

VIII. csoport

A Tanács vagyontárgyai, bevétele és más tulajdona:

a) mentes lesz minden egyenes adóztatástól; ezen azonban azt kell érteni, hogy a Tanács nem igényel mentességet az olyan adók alól, amelyek valójában közszolgáltatási díjak;

b) a kivitelben és behozatalban mentes a vámkötelezettségek, tilalmak és korlátozások alól, olyan cikkek esetében, amelyeket a Tanács hivatalos használatára importál vagy exportál; ezen azonban az értendő, hogy az ilyen mentességgel importált cikkeket nem adja el abban az országban, amelybe behozza azokat, kivéve az illető ország kormánya által engedélyezett feltételek mellett;

c) mentes mindenféle vámkötelezettségtől, tilalomtól és korlátozástól kiadványainak importálásában és exportálásában.

IX. csoport

A Tanács általában nem fog mentességet igényelni a fogyasztási adók, és az ingó és ingatlan tulajdonok eladására kivetett adók alól, amelyek egy részét teszik ki a kifizetendő árnak, azonban mikor a Tanács olyan tulajdonokat vásárol hivatalos használatra, amelyekre ilyen adókat vetettek ki vagy amelyre ilyen adók kivethetők, a Tanács tagjai, amikor csak lehetséges, megfelelő adminisztratív intézkedéseket fognak tenni a díj vagy adó összege elengedésére vagy megtérítésére.

IV. cikk

Közleményekre vonatkozó könnyítések

X. csoport

A Tanács minden egyes tagállam területén hivatalos közleményei számára ugyanolyan kedvező bánásmódot élvez, mint az illető tagállamban bármely más kormány, beleértve ezek diplomáciai kirendeltségét is, az elsődlegességi sorrend, a postai küldeményekre, kábelekre, táviratokra, rádiógramokra, telefonokra, telefotókra, és más távközlési eszközökre vonatkozó díjak és adók esetében, és a sajtónak, valamint a rádiónak adott információ sajtó díjszabásában.

XI. csoport

A Tanács hivatalos levelezése és más hivatalos közleményei mentesek a cenzúra alól.

Ebben a csoportban semmit nem szabad úgy értelmezni, hogy a Tanács eleve kizárja a megfelelő biztonsági intézkedések elfogadását, amelyeket megegyezés alapján a Tanács és az illető tagállam határoz meg.

V. cikk

A tagállamok képviselői

XII. csoport

A Tanács, az Állandó Technikai Bizottság és a Tanács bizottságainak ülésein a tagállamok képviselői, mialatt feladatukat gyakorolják és mialatt a gyűlés színhelyére és onnan vissza utaznak a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:

a) Mentesek a személyes letartóztatás vagy fogvatartás alól, valamint személyi poggyászuk lefoglalása alól, és a hivatalos minőségben tett szóbeli vagy írásbeli kijelentéseik és valamennyi cselekedetük szempontjából, mindenfajta jogi eljárás alól mentesek;

b) Mindenféle irat és okmány sérthetetlen;

c) Jogukban áll kódot használni, és okmányokat vagy levelezést futár által vagy lepecsételt zsákokban kézhez kapni;

d) Maguk és házastársuk mentesek a bevándorlási korlátozások vagy az idegeneket ellenőrző intézkedések alól mindazon államban, amelyet feladatuk gyakorlása során meglátogatnak vagy amelyen keresztül átutaznak;

e) A valuta és pénzváltási korlátozások szempontjából ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint a külföldi kormányok ideiglenesen hivatalos kiküldetésben levő képviselői;

f) Személyi poggyászuk szempontjából ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket élvezik, mint a hasonló szintű diplomáciai képviseletek tagjai.

XIII. csoport

Azért, hogy a Tanács az Állandó Technikai Bizottság és a Tanács bizottságainak gyűlésein a tagállamok képviselői számára teljes szólásszabadságot és feladataik végrehajtásában teljes függetlenséget biztosítsunk a jogi eljárás alól való mentességet a szóban vagy írásban tett kijelentések és feladatuk végrehajtása során végzett minden cselekedetük szempontjából azután is megilleti őket, ha az érdekelt személyek már nem foglalkoznak ezeknek a kötelességeknek teljesítésével.

XIV. csoport

A kiváltságok és mentességek a tagállamok képviselőinek nem a személyes hasznára szolgálnak, hanem arra, hogy lehetővé váljon a Tanáccsal kapcsolatos feladataik független gyakorlása. Következésképpen a tagállamnak nemcsak joga, hanem kötelessége is felfüggeszteni képviselőjének mentességét bármilyen esetben, amikor a tagállam véleménye szerint a mentesség a törvény érvényesülését sértené és amikor azt fel lehet függeszteni anélkül, hogy rossz fényt vetne a célra, amiért a mentességet létrehozták.

XV. csoport

A XII. és XIII. csoport kikötései nem alkalmazhatók annak az államnak hatóságai esetében; melynek a személy állampolgára, vagy amelynek ő vagy ő volt a képviselője,

VI. cikk

A Tanács tisztviselői

XVI. csoport

A Tanács pontosan meghatározza azokat a tisztviselői kategóriákat, amelyekre ez a cikk vonatkozik. A főtitkár közli a Tanács tagjaival az ezekben a kategóriákban szereplő tisztviselők nevét.

XVII. csoport

A Tanács tisztviselői:

a) Szóban vagy írásban tett nyilatkozataik, valamint hivatalos minőségükben hatáskörük korlátain belül végzett mindenféle cselekedetük szempontjából mentesek a jogi eljárások alól;

b) A Tanács által fizetett béreli vagy tiszteletdíjak szempontjából adómentesek;

c) Házastársukkal és általuk eltartott rokonaikkal együtt mentesek a bevándorlási korlátozások és az idegeneket ellenőrző intézkedések alól;

d) A valutabeváltási kedvezmények szempontjából ugyanazokban a kiváltságokban részesülnek, mint a hasonló rangú diplomáciai képviseletek tagjai;

e) Házastársukkal és az általuk eltartott rokonaikkal együtt a nemzetközi válságok idején ugyanazokban a hazatérési kedvezményekben részesülnek, mint a hasonló rangú diplomáciai képviseletek tagjai;

f) Jogukban áll bútoraikat és ingóságaikat az illető országban történő első letelepedéskor vámmentesen bevinni, valamint ezeket a bútorokat és ingóságokat megbízatásuk lejártával hazájukba vámmentesen visszavinni.

XVIII. csoport

A XVII. csoportban részletezett kiváltságokon és mentességeken kívül, a Tanács főtitkárát, házastársát, és huszonegy éven aluli gyermekeit a nemzetközi jog értelmében ugyanazok a kiváltságok, mentességek és kedvezmények illetik, mint a diplomáciai képviseletek vezetőit.

A főtitkárhelyettes ugyanazokat a kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket élvezi, mint a hasonló rangú diplomáciai képviselők.

XIX. csoport

A kiváltságokat és mentességeket kizárólag a Tanács érdekében kapják a tisztviselők, és nem saját személyes előnyükre. A főtitkárnak joga és kötelessége, hogy felfüggessze bármelyik tisztviselő mentességét abban az esetben, ha véleménye szerint a mentesség sértené a jog érvényesülését, és ha anélkül fel lehet függeszteni, hogy a Tanács érdekeit károsodás érné. A főtitkár esetében a Tanácsnak áll jogában felfüggeszteni a mentességet.

VII. cikk

A Tanács kirendeltségeiben dolgozó szakértők

XX. csoport

A Tanács szánlíra feladatokat végző szakértők (a VI. Cilikben tárgyalt tisztviselőkön kívül) olyan kiváltságokkal, mentességekkel és kedvezményekkel rendelkeznek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy függetlenül gyakorolják feladatkörüket megbízatásuk ideje alatt, beleértve a megbízatásokkal kapcsolatos utazásokra fordított időt is. Különösen a következő jogokkal rendelkeznek:

a) Személyes letartóztatás vagy fogvatartás és csomagjaik lefoglalása alól való mentesség;

b) Szóbeli vagy írásbeli nyilatkozataik, valamint megbízatásuk során hatáskörük korlátain belül végzett mindenféle cselekedetük szempontjából mentesek a jogi eljárások alól;

c) Az összes okmányaik és irataik sérthetetlenek.

XXI. csoport

A kiváltságokat és mentességeket kizárólag a Tanács érdekében kapják a szakértők, és nem saját személyes hasznukra. A főtitkárnak joga és kötelessége, hogy felfüggessze bármelyik szakértő mentességét abban az esetben, ha a mentesség sértené a jog érvényesülését, és ha anélkül fel lehet függeszteni, hogy a Tanács érdekeit károsodás érné.

VIII. cikk

A kiváltságokkal való visszaélés

XXII. csoport

A Tanács, az Állandó Technikai Bizottság és a Tanács bizottságai ülésein a tagállamok képviselőit míg feladatukat gyakorolják és a találkozó színhelyére való utazás és visszautazás során, valamint a XVI. és XX. csoportba tartozó tisztviselőket a területi hatóságok nem szólíthatják fel arra, hogy elhagyják azt az országot, amelyben feladatukat végzik, olyan tevékenység miatt, amelyet hivatalos minőségükben folytattak. Abban az esetben azonban, ha egy ilyen személy hivatalos tevékenységét túllépve azzal, abban az országban, ahol tartózkodik, visszaél, az illető ország kormánya kiutasíthatja, azonban:

i) A Tanács tagjainak képviselői vagy azok a személyek, akik a XVIII. csoport rendelkezései alapján diplomáciai mentességben részesülnek nem kényszeríthetők másképp az ország elhagyására, mint az illető országba akkreditált diplomáciai kiküldöttre vonatkozó diplomáciai eljárás útján.

ii) Olyan tisztviselő esetében, akire a XVIII. csoport rendelkezései nem vonatkoznak, csak az

illető ország külügyminisztere jóváhagyásával lehet a kiutasítást elrendelni, és ezt a jóváhagyást csak a Tanács főtitkárával történő megbeszélés után lehet megadni, és ha egy tisztviselő ellen kiutasítási eljárást folytatnak, a Tanács főtitkárának jogában áll részt venni ebben az eljárásban, annak a személynek képviseletében, aki ellen az eljárást indították.

XXIII. csoport

A főtitkárnak mindenkor együtt kell működni a Tanács tagállamainak megfelelő hatóságaival, hogy megkönnyítse az igazságszolgáltatást, biztosítsa a rendőrségi intézkedések betartását, és megakadályozza a kiváltságokkal, mentességekkel és kedvezményekkel való visszaéléseket, amely jogokat a jelen függelék sorol fel.

IX. cikk

A viták elintézése

XXIV. csoport

A Tanács intézkedéseket fog tenni, hogy megfelelő módon rendezhessék:

a) Szerződésekből vagy más magántermészetű megbeszélésekből származó vitás kérdéseket (amelyekben a Tanács az egyik fél);

b) A Tanács bármely tisztviselőjével kapcsolatos vitás kérdéseket, mely tisztviselő hivatalos helyzeténél fogva mentességet élvez, ha a mentességet a XIX. és XXI. csoport rendelkezései értelmében nem függesztették fel.

X. cikk

Kiegészítő egyezmények

XXV. csoport

A Tanács bármely szerződő féllel vagy szerződő felekkel kiegészítő egyezményeket köthet, amelyek a jelen függelék cikkeit a szerződő fél vagy a szerződő felek érdekében módosítják.

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1968. évi szeptember hó 16. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

(2)[1] E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az adópolitikáért felelős miniszter és a külgazdaságért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára