31/1969. (X. 30.) PM rendelet

a nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről szóló 11/1967. (XI. 24.) PM rendelet módosításáról

A 42/1967. (X. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a belkereskedelmi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem.

1. §

(1) A 17/1969. (V. 18.) PM és a 34/1968. (XII. 15.) PM rendeletekkel módosított 11/1967. (XI. 24.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az átlagos értékek kiszámítása során a bérköltség és az eszközállomány adatait a könyvelési adatokkal egyezően, a vállalatra érvényes számlakeret előírásai szerint; a bérelt ingatlanok adatait a vállalat által tényleges felméréssel megállapított hasznos alapterületről vezetett nyilvántartással egyezően - a (2)-(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - kell számításba venni."

(2) A R. 5. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) Az 500 lélekszám alatti települések nyíltárusítású üzleteiben (vendéglátóipari egységeiben) elért árbevétel 1,5%-ával. Azt, hogy mely nyíltárusítású üzletek tartoznak az 500 lélekszám alatti településeken működő üzletek körébe, a település helye szerint illetékes járási, városi (városi kerületi) tanács vb. kereskedelmi, illetve nagyközségi szakigazgatási szervének javaslatára a megyei (fővárosi) vállalati és szövetkezeti adóhivatal, illetve a megyei jogú városi illetékkiszabási, vállalati és forgalmi adó hivatal (a továbbiakban: adóhivatal) állapítja meg. Ha a település lakosságának az ellátása szempontjából indokolt, a kereskedelmi, illetve szakigazgatási szerv javaslata alapján az adóhivatal kivételesen az 500 lélekszámot meghaladó település esetében is engedélyezheti e kedvezmény igénybevételét."

(3) A R. 1. számú melléklete I./B) részének a belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatokra vonatkozó rendelkezéseiben az utolsó mondat helyébe a következő rendelkezés lép:

"Eszmei újraelőállítási értékként a beépített, bérelt ingatlanoknál (üzlet, műhely, raktár, iroda és egyéb helyiségek) a hasznos alapterület után négyzetméterenként 3000 Ft-ot kell figyelembe venni. Kivételt képeznek a 3000 lélekszám alatti településekben üzemelő nyíltárusítású üzletek (vendéglátóipari egységek), továbbá a bárhol üzemelő 800-830 boltsoros statisztikai jelzőszámú élelmiszer jellegű vegyesboltok, amelyeknél a bérelt hasznos alapterületet négyzetméterenként 1500 Ft-tal kell számításba venni. Beépített ingatlanban levő olyan helyiségek után, ahol a bérleti díj megállapítása nem az alapterület, hanem a forgalom százalékában vagy a forgalom figyelembevételével átalány alapján történik, az üzletkörön kívüli tevékenységgel kapcsolatos, továbbá a jóléti és a munkásszállás céljára bérelt ingatlanok után eszmei újraelőállítási értéket nem kell figyelembe venni. A beépítetlen, bérelt ingatlanokat (telepek, kerthelyiségek és egyéb beépítetlen ingatlanok) négyzetméterenként 750 Ft-tal kell értékelni. A zöldség-gyümölcs felvásárló és forgalmazó szakvállalatok - MÉK-ek, ZÖLDKER, ZÖLDÉRT -által bérelt és beépítetlen területeknek az eszmei értékét figyelmen kívül kell hagyni. A gyógyszertári központok beépített, bérelt ingatlanainak eszmei újraelőállítási értékeként - az ingatlan települési helyétől függetlenül - négyzetméterenként 3000 Ft-ot kell számításba venni."

2. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1969. január hó 1. napjától kell alkalmazni.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes