1969. évi 31. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között Berlinben 1969. június 20-án a vízummentes utazás tárgyában aláírt egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezménynek a Szerződő Felek általi utólagos jóváhagyásáról szóló diplomáciai jegyzékvállás 1969. szeptember 12-én megtörtént)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között a vízummentes utazásról Berlinben 1969. június 20-án aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között a vízummentes utazásról

A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződésből kiindulva a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezetve, hogy erősítsék és továbbfejlesszék az államaik közötti baráti kapcsolatokat, biztosítsák állampolgáraiknak a mind jobb feltételeket a szocializmust építő munkában elért eredményeik megismeréséhez és kölcsönösen elősegítsék azok utazásait, elhatározták ennek az Egyezménynek a megkötését. Ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték

a Magyar Népköztársaság Kormánya

dr. Nagy Lajos

rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,

a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya

Oskar Fischer

külügyminiszterhelyettest,

akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

A Szerződő Felek állampolgárai - az Egyezményben meghatározott feltételek mellett - vízum nélkül utazhatnak a másik Szerződő Fél területére.

2. cikk

(1) A Szerződő Felek azon állampolgárai, akiknek állandó lakóhelye az egyik Szerződő Fél vagy más szocialista állam területén van és államuk által kiállított érvényes útiokmánnyal rendelkeznek, ideiglenes tartózkodás, illetőleg átutazás céljából vízum nélkül utazhatnak a másik Szerződő Fél területére.

(2) A Szerződő Felek azon állampolgárainak, akiknek állandó lakóhelye nem az (1) bekezdésben említett államok területén van, a másik állam területén hazájukba és vissza történő utazásukhoz nincs szükségük átutazó vízumra.

3. cikk

Az Egyezmény rendelkezései nem vonatkoznak a Szerződő Felek azon állampolgáraira, akik a másik Szerződő Fél területén kívánnak letelepedni.

4. cikk

(1) A határátlépésre azok az útiokmányok jogosítanak, amelyeket a Szerződő Felek állampolgárainak a belső jogszabályok szerint adnak ki.

(2) Azon gyermekek adatait, akik nem rendelkeznek saját útiokmánnyal és nagykorú személyek kíséretében utaznak, ezen utóbbiak útiokmányába kell bejegyezni.

(3) A Szerződő Felek diplomáciai úton eljuttatják egymásnak az (1) bekezdésben említett útiokmányok mintapéldányait. Új útiokmányok bevezetését és az érvényes útiokmányokban történő változtatásokat a Szerződő Felek legkésőbb harminc nappal ezek bevezetése előtt a fenti úton közlik egymással és átadják a mintapéldányokat.

5. cikk

Az államhatár átlépése a nemzetközi utasforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken történik.

6. cikk

(1) A Szerződő Felek állampolgárai általában harminc napig tartózkodhatnak a másik Szerződő Fél területén.

(2) Az útiokmányt kiállító hatóság által engedélyezett külföldi tartózkodás idejét a másik Szerződő Fél illetékes szervei indokolt esetben az útiokmány érvényességi idején belül további harminc nappal meghosszabbíthatják. A tartózkodási idő további meghosszabbítása csak akkor engedélyezhető, ha ehhez a másik Szerződő Fél diplomáciai, illetőleg konzuli képviselete hozzájárult.

(3) A Szerződő Felek hivatalos célból utazó állampolgárai és ezek családtagjai megbízatásuk egész időtartamára jogosultak a másik állam területén tartózkodni.

7. cikk

Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárainak, akiknek állandó lakhelye a másik Szerződő Fél területén van, a ki- és visszautazáshoz szükségük van a tartózkodási állam láttamozására. A láttamozás illetékmentes.

8. cikk

(1) Ez az Egyezmény nem korlátozza a Szerződő Felek azon jogát, hogy a nem kívánatos személyek területükre való beutazását megtagadják, továbbá azon jogát sem, hogy belső jogszabályaiknak megfelelően a másik Szerződő Fél állampolgárainak tartózkodását csökkentsék vagy azt megvonják.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések Végrehajtása esetén a Szerződő Felek illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a másik Szerződő Fél diplomáciai, illetőleg konzuli képviseletét.

9. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél területén útiokmányukat elvesztették, kötelesek e tényt az illetékes hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A hatóságok az útiokmány elvesztésének bejelentéséről illetékmentes igazolást állítanak ki.

(2) Az illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselet az (1) bekezdésben említett igazolás alapján az állampolgár számára útiokmányt állít ki, amely hazájába való visszautazásra, vagy az utazás továbbfolytatására jogosít. Hasonló útiokmányt kell kiállítani azoknak az állampolgároknak is, akik csoportos útiokmánnyal utaznak, de az utazást a csoporttal nem tudják továbbfolytatni.

(3) A (2) bekezdés alapján kiállított útiokmányt, a tartózkodási hely államának kiutazási engedélyével kell ellátni. A kiutazási engedély illetékmentes.

10. cikk

A Szerződő Felek illetékes szervei az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről kicserélik tapasztalataikat.

11. cikk

Ezt az Egyezményt mindegyik Szerződő Fél kormányának jóvá kell hagynia és az a jóváhagyásról szóló jegyzékváltástól számított harmincadik napon lép hatályba.

12. cikk

Az Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között a diplomata és szolgálati útlevelekre vonatkozó vízumkényszer megszüntetése tárgyában 1960. március 15-én, és a magánutazásokra vonatkozó vízumkötelezettség megszűntetése tárgyában 1963. szeptember 18-án aláírt megállapodások.

13. cikk

Ez az Egyezmény meghatározatlan időre szól: Az Egyezmény hatályát veszti az egyik Szerződő Fél írásbeli felmondásának megérkezésétől számított három hónap múlva.

Készült Berlinben, az 1969. évi június hó 20. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és német nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:

dr. Nagy Lajos s. k.

A Német Demokratikus Köztársaság Kormánya nevében:

Oskar Fischer s. k."

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1969. október 12-től kezdődően kell alkalmazni. Végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára