3/1969. (VII. 29.) KGM rendelet

a hegesztő szakmunkások minősítéséről és a hegesztő szakemberek továbbképzéséről

Az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével egyetértésben a következőket rendelem.

1. §

A hegesztett szerkezeteket anyaguk, igénybevételük és rendeltetésük szerint osztályokba kell sorolni. Az osztálybasorolás feltételeit a rendelet melléklete tartalmazza.

2. §

(1) Ha a megrendelő kiköti, jogszabály vagy egyéb kötelező rendelkezés előírja, hogy az osztálybasorolt munkát minősített hegesztő szakmunkás végezze, a vállalkozó (szállító) köteles azt e rendelet szerinti minősítéssel rendelkező hegesztővel végeztetni.

(2) Az (1) bekezdés esetében a minősített hegesztő szakmunkások munkájának műszaki előkészítésére és ellenőrzésére műszaki hegesztő szakembert kell alkalmazni.

I.

Hegesztő szakmunkások minősítése

3. §

(1) A magasabb technológiai követelményeket igénylő - I-III. osztályú - hegesztett szerkezetek előállításában részt vevő hegesztő szakmunkásokat hegesztési eljárásonként (pl. kézi ívhegesztés, gázlánghegesztés, CO2 védőgázas hegesztés stb.) gyakorlati és elméleti tudásuktól függően három minősítési fokozatba kell sorolni a következők szerint: 1. (első), 2. (második), 3. (harmadik) fokozatú hegesztő.

(2) Az 1. és 2. fokozat szerint kell minősíteni azokat a hegesztőket, akik az előírt továbbképző tanfolyamot elvégezték és az elméleti és gyakorlati anyagból vizsgát tettek, valamint az előírt minősítési osztályokban megkövetelt hegesztő vizsgamunkát megfelelő minőségben elkészítették.

(3) A 3. fokozat szerint kell minősíteni azt a hegesztőt, aki az előírt továbbképző tanfolyamot elvégezte, az elméleti követelményekből eredményesen vizsgázott és a próbahegesztéseket megfelelő minőségben elkészítette.

4. §

(1) Továbbképző és minősítő vizsgára az jelentkezhet

a) akinek hegesztő szakmunkásbizonyítványa, vagy hegesztésre is jogosító egyéb vasipari szakképesítése van és

b) a jelentkezést megelőző két év alatt legalább egy évig hegesztőmunkákon dolgozott.

(2) A minősítési szintek általában csak egymás után (3-2-1) szerezhetők meg. A munkáltató részéről történő első igénybejelentés alkalmával ettől átmenetileg el lehet tekinteni.

5. §

(1) A hegesztő szakmunkások minősítését a Hegesztőszakmunkás Minősítő Bizottság (továbbiakban: Minősítő Bizottság) végzi.

(2) A Minősítő Bizottság elnökét a kohó- és gépipari miniszter nevezi ki.

(3) Tagjait megfelelő arányban az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek jelölik ki.

(4) A Minősítő Bizottság titkársági teendőit a Gépipari Technológiai Intézet látja el. A vizsgaszabályzatot és a Minősítő Bizottság ügyrendjét a kohó- és gépipari miniszter jóváhagyásával a Gépipari Technológiai Intézet állapítja meg.

6. §

(1) A hegesztő szakmunkások minősítését a munkáltató vagy a dolgozó kérheti a Gépipari Technológiai Intézettől.

(2) A minősített hegesztők minősítési igazolványt kapnak, melyet a munkáltatónak a munkakönyvvel együtt kell kezelnie,

(3) A hegesztő szakmunkások minősítését az 1-3. minősítési fokozatban az adott minősítési fokozatra előírt próbahegesztések teljesítésével, három évenként meg kell újítani.

(4) Ha a dolgozó a minősítést az előírt határidőn belül nem újítja meg, a minősítés érvényességének határideje után azt elveszíti, és minősítés nélküli hegesztő szakmunkássá válik.

(5) Ha a hegesztő szakmunkás munkahelyet változtat, minősítése - az érvényességi időn belül - változatlan marad.

7. §

A Magyar Államvasutak területén dolgozó hegesztő szakmunkások továbbképzését és minősítését - a rendeletben foglalt előírások figyelembevételével - a Minősítő Bizottság hozzájárulásával a Magyar Államvasutak külön szabályozza.

Hegesztő szakmunkás-továbbképző tanfolyamok

8. §

(1) A hegesztő szakmunkások minősítésének előkészítését a minősítő osztályoknak megfelelő szintű továbbképző tanfolyamok útján kell biztosítani.

(2) A hegesztő szakmunkás-továbbképző tanfolyamok szervezése, lebonyolítása, tárgyi és személyi feltételeinek ügyrend szerinti biztosítása a Gépipari Technológiai Intézet feladata.

(3) A továbbképző tanfolyamok elméleti oktatásának, valamint a gyakorlatok folyamán felmerült alap- és segédanyagoknak, továbbá a Minősítő Bizottság tevékenységének költségeit a Gépipari Technológiai Intézet állapítja meg és közli az érdekeltekkel. A minősítéssel kapcsolatos költségek a minősítést kérő vállalatot terhelik. Ha a minősítést a dolgozó kéri, a felmerülő költségeket viseli.

II.

A vezető és ellenőrző munkakörben foglalkoztatott műszaki hegesztő szakemberek

9. §

(1) Az alábbi munkakörökben:

- hegesztő művezető,

- hegesztő üzemmérnök (műhelymérnök),

- hegesztő üzemtechnikus (műhelytechnikus),

- hegesztő technológus (technológus csoportvezető),

- hegesztési osztály vezetője,

- műszaki fejlesztési előadó,

- műszaki ellenőr foglalkoztatott hegesztő szakembereknek hegesztőmérnöki vagy egyéb, a (3) bekezdés szerinti hegesztő szakképesítéssel kell rendelkezniük.

(2) Hegesztőmérnököknek minősülnek:

- mérnökök, akik hazai egyetemeken gépészmérnöki (mérnöki) oklevelet kaptak és hegesztő szakmérnöki képesítéssel is rendelkeznek,

- mérnökök, akik valamely külföldi egyetemen vagy főiskolán hegesztőmérnöki képesítést szereztek.

(3) Egyéb hegesztő szakképesítéssel rendelkező műszaki hegesztő szakembereknek minősülnek:

- mérnökök, akik a Budapesti Műszaki Egyetem, vagy a Nehézipari Műszaki Egyetem gépgyártástechnológiai tagozatát elvégezték,

- szaktechnikusok, akik a felsőfokú szaktechnikumok gépgyártástechnológiai tagozatát elvégezték,

- hegesztő szaktechnikusok, akik a 60.180/1960. (KGK VIII. 26.) KGM utasítás alapján létrehozott szaktechnikusi tanfolyamot elvégezték,

- a fentiektől eltérő mérnöki, szaktechnikusi és technikusi végzettségű dolgozók, akik a Gépipari Technológiai Intézet által jelen rendelet alapján szervezett tanfolyamot elvégezték és eredményesen vizsgáztak,

- hosszú üzemi gyakorlattal rendelkező hegesztő szakmunkások, akik művezetői vagy egyéb beosztásban dolgoznak és a jelen rendelet alapján a Gépipari Technológiai Intézet által szervezett tanfolyamokat elvégezték és eredményesen vizsgáztak.

10. §

(1) A hegesztésben jártas műszaki szakemberek [2. § (2) bek.] tanfolyamok útján történő képzése a Gépipari Technológiai Intézet feladata. A Gépipari Technológiai Intézet a hegesztő szakemberek oktatását az oktatással eddig is foglalkozó szervek közreműködésével végzi. A hegesztésben jártas műszaki szakemberek képzésének és továbbképzésének tárgyi és személyi feltételeit a 8. §-ban foglaltak szerint kell biztosítani.

(2) Az érdekelt vállalatok (intézmények) a Gépipari Technológiai Intézethez történő bejelentés után a hegesztésben jártas műszaki szakemberek képzését saját dolgozóikkal is lebonyolíthatják. A tanfolyamok egységes színvonalának biztosítása érdekében a Gépipari Technológiai Intézet ellenőrzi az oktatást.

(3) A tanfolyamot elvégző dolgozók vizsgát tesznek és arról bizonyítványt kapnak. A bizonyítvány jogosít arra, hogy a rendelet 9. § (1) bekezdésében feltüntetett munkaköröket - a munkakör ellátásához megkövetelt alapszakképzettség igazolása esetén - a dolgozó betölthesse.

(4) A vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni, a bizonyítványt a vizsgabizottság adja ki. A vizsgabizottságra és működésére az 5. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Záró és átmeneti rendelkezések

11. §

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy a képzés folyamatosságának biztosítása mellett, a hegesztő szakmunkások első minősítését és a műszaki hegesztő szakemberek első továbbképzését legkésőbb 1972. június 30-ig fejezzék be.

(3) Nemzetközileg elfogadott minősítési rendszert alkalmazó vállalatok további intézkedésig ahegesztő szakemberek minősítését az eddigi gyakorlatnak megfelelően végezhetik.

Dr. Horgos Gyula s. k.,

kohó- és gépipari miniszter

Melléklet a 3/1969. (VII. 29.) KGM rendelethez