40/1969. (XII. 31.) PM rendelet
a bölcsődék, napközi otthonok közös létesítéséről és fenntartásáról
A csecsemő- és gyermekvédelmi célkitűzések eredményesebb megvalósítása és a különböző szerveknél e célra rendelkezésre álló eszközök gazdaságos felhasználása érdekében a munkaügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel és a művelődésügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az állandó és időszaki bölcsődék, az óvoda és általános iskolai napközi otthonok (a továbbiakban: gyermekjóléti intézmények) közös létesítését és fenntartását az alábbiak szerint szabályozom:
I. Általános rendelkezések
1. §
A községi, a járási jogú városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi kerületi tanácsok központi költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek, mezőgazdasági szakszövetkezetek és szövetkezeti társulások, kisipari szövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint szövetkezeti szövetségek gyermekjóléti intézményt közösen is létesíthetnek és tarthatnak fenn.
2. §
(1) A gyermekjóléti intézmény közös létesítéséről, illetve közös fenntartásáról az érdekelt szerveknek (továbbiakban: támogató szervek) előzetes írásbeli megállapodást kell kötniük. A fenntartásra vonatkozó megállapodás határozott időtartamra, vagy határozatlan időre szólhat. A határozott időre szóló megállapodásnak intézkedést kell tartalmaznia arra nézve is, hogy a határozott időtartam elmúltával a fenntartási költségek mely szervet (szerveket) fogják terhelni. Ilyen szervként csak az jelölhető meg, amely a határidő után a működési költségek viselését a megállapodásban vagy ezzel egyidejűleg kiadott nyilatkozatban vállalja.
(2) A megállapodás során meg kell határozni azt a szervet, amely a közös fenntartásban résztvevő szervek közül a gyermekjóléti intézmény létesítésével, üzemeltetésével járó teendőket - a megállapodásban foglaltak megtartásával - ellátja, illetőleg a harmadik személlyel szemben a fenntartó szerv (a továbbiakban: üzemeltető szerv) jogait gyakorolja és a kötelezettségeit teljesíti.
(3) Ha a gyermekjóléti intézmény közös fenntartásában tanács is részt vesz, az üzemeltető szerv csak a tanács lehet.
(4) A megállapodásban - az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - fel kell tüntetni a következőket:
a) a gyermekjóléti intézmény neve, székhelye,
b) a támogató szerv (szervek) neve, székhelye;
c) az üzemeltető szerv neve, székhelye;
d) a működtetés határozatlan vagy határozott időre szóló tartama;
e) a létesítendő, illetve a fenntartandó férőhelyek száma;
f) a napi nyitvatartás időtartama és a napi nyitás időpontja;
g) a létesítés, illetve a működtetés költségvetésének jóváhagyására, esetleg módosítására, a szakmai gazdasági ellenőrzésre, a beszámoltatásra vonatkozó előírások;
h) a létesítési költségek összegének megjelölése, az összeg megosztásának arányai, a létesítéshez természetben nyújtott állóeszközök megjelölése;
i) a működési és fenntartási költségekhez való hozzájárulás megosztásának aránya;
j) a férőhely feletti rendelkezési jog megosztásának aránya;
k) az alkalmazási, fegyelmi jogkör gyakorlására vonatkozóan az üzemeltetőt megillető jogok;
l) a vagyontárgyak állományára, azok állapotára vonatkozó adatok és a kezelésükkel kapcsolatos esetleg külön megállapodások; meghatározott időre kötött megállapodások esetén a határidő lejárta után a vagyontárgyak kezelésében (tulajdonában) esetleg bekövetkező változások;
m) az üzemeltető, valamint a támogató szervek kötelességei az ingatlanok és egyéb állóeszközök állagmegóvása, felújítása, bővítése és fejlesztése kérdéseiben;
n) a gyermekjóléti intézmény béralapja és a dolgozóik munkaköri kötelezettségeinek megállapítása;
o) a közös létesítéssel és fenntartással járó szakmai és egyéb gazdasági segélynyújtás módja;
p) a közösen fenntartott intézmény ügyrendjével kapcsolatos esetleges külön megállapodások;
r) az üzemeltető és a támogató szervek által rögzíteni kívánt egyéb kérdések.
3. §
Az üzemeltető szerv szabadon rendelkezik s férőhellyel, ha a támogató szerv erre vonatkozó jogával nem kíván élni és ezt előre közli. Ha a megürült férőhely betöltéséről az arra illetékes támogató szerv 15 napon belül nem gondoskodik, akkor a férőhely betöltési joga eltérő megállapodás hiányában az üzemeltető szervre száll át. A férőhely feletti rendelkezési joggal az illetékes támogató szerv csak akkor élhet, ha az intézménynek az üzemeltető szerv által betöltött valamely férőhelye időközben megürül.
4. §
(1) A gyermekjóléti intézmény közös létesítését, illetve fenntartását az engedélyezésre jogosult tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve [bölcsődéknél egészségügyi; óvodai és általános iskolai napközi otthonoknál művelődési (oktatási) osztály] engedélyezi.
(2) A közös fenntartáshoz szükséges engedély megszerzéséről az írásbeli megállapodás megküldése mellett a kijelölt üzemeltető szerv gondoskodik.
5. §
(1) A határozatlan időre szóló megállapodás alapján engedélyezett közös fenntartás megszüntetésére csak a naptári év végével - az engedélyező szerv [4. § (1) bek.] hozzájárulásával - kerülhet sor. A határozatlan időre szóló megállapodás felbontásira vonatkozó kérelmet a támogató szervekkel a költségvetési év lezárása előtt 6 hónappal kell közölni.
(2) Ha valamely támogató szerv a közös fenntartásból kiválik - de az intézmény továbbra is közös fenntartásban marad - az eredeti megállapodást módosítani kell, illetve új megállapodást kell kötni. A kivált szerv részére az általa használatra átadott állóeszközöket - a kivált szerv kérése esetén is - csak akkor kell visszaszolgáltatni, ha annak hiánya az intézmény működését nem gátolja. Ellenkező esetben a vagyontárgy megállapodás szerinti térítés ellenében végleg a gyermekjóléti intézmény tulajdonába (kezelésébe) megy át.
6. §
Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága a gyermekjóléti intézményt létesítő, vagy azok létesítésében résztvevő vállalatok, valamint a kisipari szövetkezetek, továbbá az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kommunális adóját meghatározott időre mérsékelheti, vagy elengedheti.
II. A közös létesítés lebonyolítása
7. §
(1) Közös gyermekjóléti intézmény létesítése történhet
a) új épületek és állóeszköznek minősülő berendezési tárgyak létesítésével, beszerzésével,
b) új fogyóeszközök beszerzésével, továbbá
c) meglevő épületek, helyiségek beruházásnak nem minősülő átalakításával, rendbehozásával és a meglevő álló- és fogyóeszközök felhasználásával is.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának végrehajtásával felmerülő költségeket
- a központi költségvetési szervek a beruházási előirányzatuk,
- a tanácsok a fejlesztési alapjuk,
- a vállalatok és a kisipari szövetkezetek, továbbá az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a fejlesztési, valamint a részesedési alapjuk,
- a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetek a szociális alapjuk,
- a szövetkezeti szövetségek a beruházási és a jóléti célokra rendelkezésre álló saját forrásaik terhére
jogosultak elszámolni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának végrehajtása során felmerülő költségeket
- a központi költségvetési szervek a költségvetési előirányzatuk,
- a tanácsok a fejlesztési alapjuk, illetve a költségvetési előirányzatuk,
- a vállalatok és kisipari szövetkezetek, továbbá az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a fejlesztési, valamint a részesedési alapjuk,
- a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetek a szociális alapjuk,
- a szövetkezeti szövetségek a fenntartási kiadásuk előirányzata terhére
jogosultak elszámolni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjának végrehajtása során felmerülő költségeket
- a központi költségvetési szervek a költségvetési előirányzatuk,
- a tanácsok a fejlesztési alapjuk, illetve a költségvetési előirányzatuk,
- a vállalatok és a kisipari szövetkezetek, továbbá az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a fejlesztési, valamint a részesedési alapjuk,
- a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetek a szociális alapjuk,
- a szövetkezeti szövetségek a felújítási és a karbantartási előirányzataik terhére
jogosultak elszámolni.
8. §
(1) A közösen létesített gyermekjóléti intézmény létesítési költségeiről a megállapodás szerinti megosztás arányában a támogató szerveknek közösen kell gondoskodniuk.
(2) A létesítés tárgyában megállapodást kötő szervek a kezelésükben, illetve a tulajdonukban levő és a létesítéshez szükséges állóeszközöket térítés nélkül határozatlan, vagy meghatározott időre használatra adják át a gyermekjóléti intézménynek.
(3) A létesítési költségek megosztása eltérhet a fenntartási költségek megosztásának arányától.
(4) A közös gyermekjóléti intézmény létesítésével járó tevékenység (tervezés, kivitelezés stb.) lebonyolítását az üzemeltető szerv látja el. A létesítésre vonatkozó tervek és a költségvetés jóváhagyása a működési költségek jóváhagyási rendje szerint történik.
III. A közös fenntartás lebonyolítása
9. §
(1) A közösen fenntartott gyermekjóléti intézmény működési és felújítási költségeiről az üzemeltető szervnek és a támogató szerveknek közösen kell gondoskodniuk. A megállapodásban vállalt hozzájárulás (a továbbiakban: támogatás) megosztási aránya csak valamennyi támogató szerv egyetértésével módosítható.
(2) A közösen fenntartott gyermekjóléti intézmény folyamatos üzemeltetéséhez nyújtott támogatást a vállalatok és kisipari szövetkezetek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a részesedési alapjuk, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetek szociális alapjuk terhére jogosultak elszámolni.
10. §
A gyermekjóléti intézmény béralapját - a hatályos rendelkezések alapján - a megállapodás megkötésekor a támogató szervek közösen határozzák meg. Ezt követően az üzemeltető költségvetési szerv a béralapot központi intézkedések (bérrendezés, bérkorrekció stb.) esetén saját hatáskörben módosíthatja. Ha a közösen fenntartott gyermekjóléti intézmény üzemeltetője a tanács, a béralap engedélyezését az érvényben levő szabályoknak megfelelően a felsőbb tanács végrehajtó bizottságától kell kérni.
11. §
(1) Ha a közösen fenntartott gyermekjóléti intézmény üzemeltetője a tanács, a dolgozók kinevezésére a tanácsi bölcsődék és napközi otthonok dolgozóinak kinevezésére vonatkozó szabályok az irányadók. Egyéb esetben a gyermekjóléti intézmény vezetőjét az üzemeltető szerv nevezi ki (alkalmazza) az illetékes szakigazgatási szerv szakmai véleményének előzetes kikérése után. A gyermekjóléti intézmény dolgozói felett a kinevezési (alkalmazási) jogkört a gyermekjóléti intézmény vezetője gyakorolja és az egyéb munkáltatói jogok is őt illetik meg. A vállalati vagy szövetkezeti üzemeltetés esetén a megállapodásban kötöttek az irányadók.
(2) A gyermekjóléti intézményben foglalkoztatott dolgozók munkabérét illetve díjazását a mindenkor érvényes jogszabályok szerint kell megállapítani.
12. §
A közösen fenntartott gyermekjóléti intézmény költségeihez való hozzájárulás következő évre várható mértékéről az üzemeltetőknek a tárgyévet megelőző év augusztus hó 31. napjáig írásban kell a támogató szerveket tájékoztatnia.
13. §
(1) A gyermekjóléti intézmény költségeihez nyújtott támogatást - az előre megállapított ütemezés szerint - az üzemeltető szerv által megjelölt számlára kell átutalni.
(2) A közösen fenntartott gyermekjóléti intézmény kiadási vagy bevételi előirányzatának központi intézkedés (bérrendezés, hatósági árváltozás, norma emelés stb.) következtében szükségessé váló és évközben történő változása esetén a támogatási összeget a megfelelő mértékben módosítani és erről a támogató szerveket értesíteni kell.
(3) A támogató szervek a 10. § alapján kapott tájékoztatás, illetve a (2) bekezdés szerinti értesítés alapján a megállapodásnak megfelelő részletekben előleget folyósítanak. A tárgyév végén a szükséges támogatás végleges összegét a tényszámok alapján az üzemeltető szerv véglegesen megállapítja és a megosztási kulcs alapján a támogató szervek között megosztja. Ha az egyes támogató szervek a tényleges támogatási szükségletnél kevesebb előleget fizettek, akkor a hiányt a tárgyévet követő év január hó 20-ig pótlólag meg kell fizetniük. Az esetleges túlfizetést a jogosult támogató szervnek ugyancsak január hó 20-ig vissza kell utalni.
(4) A kapott támogatást és az intézmény működésével kapcsolatos egyéb bevételeket a gyermekjóléti intézmény bevételeként kell előirányozni, illetve elszámolni.
(5) A közösen fenntartott gyermekjóléti intézmények bevételeit a vállalat, a kisipari szövetkezetek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a részesedési alapjuk, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig a szociális alapjuk javára számolják el.
14. §
(1) A gyermekjóléti intézmény munkájáról és gazdálkodásáról az intézmény vezetője által elkészítendő éves beszámolójelentést az üzemeltető szerv köteles az összes támogató szerv részére is megküldeni.
(2) A közösen fenntartott gyermekjóléti intézmény beszámoltatását továbbá a munka és a gazdálkodás helyszíni ellenőrzését az üzemeltető szerv végzi. E tevékenységbe a támogató szerveket, a megyei szintű szakszervezeti szervet - kívánságukra - be kell vonni.
15. §
(1) A támogató szervektől használatra átvett állóeszközök, valamint a közösen fenntartott intézmény költségvetése terhére vásárolt állóeszközök az üzemeltető szerv leltárában szerepelnek.
(2) A gyermekjóléti intézmény a használatra átvett állóeszközökről nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható, hogy az egyes eszközöket mely támogató szerv adta át.
16. §
(1) A közösen fenntartott gyermekjóléti intézmény költségvetésének elkészítésére, jóváhagyására, gazdálkodására, pénz- és vagyonkezelésére, valamint a közösen ellátott feladatok elszámolási nyilvántartási és egyéb gazdasági kérdéseire az üzemeltető szervre érvényes előírásokat kell alkalmazni.
(2) A közösen fenntartott gyermekjóléti intézményt az üzemeltető szerv jelentésében (mutatószám nyilvántartásában, statisztikai adatszolgáltatásában stb.) kell feltüntetni.
IV. Vegyes rendelkezések
17. §
(1) A közösen létesített és fenntartott óvodai és általános iskolai napközi otthonok szakmai felügyeletét a járási, városi (kerületi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi szakigazgatási szerve, a bölcsődék szakmai felügyeletét pedig az illetékes első fokú egészségügyi szakigazgatási szerv látja el. Az általános iskolai napközi otthonok házirendjét jóváhagyásra be kell mutatni a szakmai felügyeletet ellátó művelődésügyi szakigazgatási szervnek.
(2) E rendelet hatályba lépésének időpontjában működő vállalati, szövetkezeti, gyermekjóléti intézményeket csak akkor lehet a tanácsokkal közös vagy kizárólagosan tanácsi kezelésbe adni, ha az illetékes tanács a ráeső támogatást és az üzemeltetési tevékenység ellátását vállalja. A vállalati, szövetkezeti támogatás a tanács beleegyezése nélkül nem csökkenthető, illetve nem szüntethető meg. A támogatás csökkenése vagy megszűnése esetében értelemszerűen módosul, vagy teljesen törlendő az az összeg, amelyet a vállalat, szövetkezet a gyermekintézmény üzemeltetésére, eredményének terhére elszámolhat és részesedési alapjába helyezhet.
(3) A gyermekjóléti intézmények közös létesítésénél, illetve fenntartásánál arra kell törekedni, hogy a közös fenntartásban mindazok a szervek részt vegyenek, amelyek a gyermekjóléti intézmény működtetésében érdekeltek.
18. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a hatálybalépés előtt létesült olyan gyermekjóléti intézményekre, amelyeknek egyesülése a rendelet kihirdetése után következik be, a rendelet szabályait ugyancsak alkalmazni kell.
Vályi Péter s. k.,
pénzügyminiszter