1969. évi 41. törvényerejű rendelet

a Magyar Tudományos Akadémiáról

1. § (1) A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) a Magyar Népköztársaság legfelsőbb tudományos testülete.

(2) Az Akadémia részt vész a tudományos kutatások országos irányításában és kutatóintézményeiben, valamint tagjainak munkásságával gondolkodik a tudomány műveléséről, illetőleg irányítja az intézményeiben folyó kutatásokat. Ennek megfelelően az Akadémia egyrészről tudományos testületként működik, másrészről pedig intezményeinek irányítását tudományos szakigazgatási szervként látja el.

(3) Az Akadémia az országban folyó tudományos kutatás elvi és módszertani befolyásolásával, fejlesztésének elősegítésével, a társadalomtudományok marxista alapon történő művelésével, továbbá az eredmények gyakorlati hasznosításának előmozdításával hozzájárni a Magyar Népköztársaság fejlődéséhez és a tudománynak a szocialista társadalmat építő népek, valamint az egész emberiség érdekét szolgáló előrehaladásához,

2. § (1) Az Akadémiának mint legfelsőbb tudományos testületnek tevékenysége kiterjed a hazai tudományos kutatás egész területére, különös figyelemmel az alapkutatásra,

(2) Az Akadémia tudományos testületi tevékenységi körében a kutatás egész területére kiterjedő elvi és módszertani befolyást gyakorol; elősegíti a kutatások összehangolását, különösen a természettudományok és a társadalomtudományok területén; figyelemmel kíséri és értékeli a tudományok fejlődését, prognózisokat és tudományfejlesztési koncepciókat dolgoz ki és ezek alapján javaslatokat tesz a tudomány hazai fejlesztésére, intézményei számára ajánlásokat dolgoz ki a kutatások főbb irányaira

3. § (1) Az Akadémia testületed részt vesznek a tervszerű tudományos utánpótlás, a tudományos minősítés, a tudományos könyv- és folyóiratkiadás, valamint a nemzetközi tudományos kapcsolatok irányításában és fejlesztésében.

(2) Az Akadémia a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, továbbá más állami, valamint társadalmi irányító szervek felkérésére, illetőleg saját elhatározásából véleményt nyilvánít és javaslatokat dolgoz ki a tudománnyal kapcsolatos, valamint egyéb országos érdekű, általános jelentőségű kérdésekben.

(3) A tudományos kérdések megvitatására és a tudományos kutatási eredmények ismertetésére kongresszusokat, tudományos ülésszakokat és egyéb rendezvényeket szervez.

(4) Az Akadémia a tudományos és kulturális tevékenység fejlesztése, továbbá az eredmények társadalmi úton való tudatosítása érdekében tudományos célú egyesületeket és társaságokat támogat.

4. § (1) Az Akadémiának mint tudományos testületnek vezetője az elnök Az elnököt az Akadémia rendes tagjai közül határozott időre a közgyűlés választja, tisztségében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg. Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.

(2) Az Akadémia testületi szervei a közgyűlés és az alapszabályokban meghatározott egyéb választott szervek.

(3) Az Akadémia tiszteleti, rendes és levelező tagjait a közgyűlés választja. A Közgyűlés az elnököt, és az alelnököket az Akadémia rendes tagjai közül választja; a rendes és levelező tagok egyébként bármely tisztségre megválaszthatók.

5. § Az Akadémia az ország társadalmi igényeinek kielégítése, valamint a tudomány fejlődésének törvényeiből eredő célok megvalósítását szolgáló kutatások érdekében tudományos kutatóintézeteket, valamint feladatának teljesítését elősegítő egyéb intézményeket tart fenn, illetőleg hoz létre, E célok érdekében az Akadémia kutatásokat szervez és támogat felsőoktatási intézményekben a felügyeleti hatósággal egyetértésben, illetőleg más országos hatáskörű szervek intézményeiben,

6. § (1) Az Akadémia szakigazgatási jogkörében a szervezetéhez tartozó intézmények irányítását - a testületi szervek véleménye és ajánlásai figyelembevételével - a főtitkár útján, látja e. A főtitkár e törvényerejű rendeletben meghatározzott jogkörében, illetőleg a Kormány felhatalmazása alapján országos hatáskörű szerv vezetőjének jogállásában utasítást ad ki.

(2) A főtitkár gondoskodik az Akadémia intézményeiben folyó kutatások személyi és anyagi feltételeiről és ellátja a kutatások összehangolásában az Akadémiára háruló igazgatási teendőket. A főtitkár vezetése alatt álló hivatali szervezet közreműködik az akadémiai intézmények irányításában.

(3) Az Akadémia főtitkárát a közgyűlés ajánlására, az Akadémia tagjai közül, határozott időre; a Kormány nevezi k. Tevékenységéért a Kormánynak felelős, munkájáról a közgyűlésnek és az elnökségnek rehdszeresen köteles beszámolni.

(4) Ha a főtitkár az alapszabályoknak meg nem felelő tevékenységet fejt ki, az elnökség előterjesztésére a közgyűlés javasolhatja a Kormánynak a főtitkár felmentését.

(5) A főtitkárt munkájában a főtitkárhelyettesek segítik. A főtitkárhelyetteseket a közgyűlés ajánlására, általában az Akadémia tagjai közül, a Kormány nevezi ki határozott időre.

7. § (1) Az Akadémia működése felett a főfelügyeletet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gyakorolja.

(2) A Kormány főfelügyeleti jogkörében kijelöli azokat a feladatokat, amelyek az Akadémiára a tudományos élet irányításában, illetőleg meghatározott kutatásokban hárulnak, jóváhagyja az Akadémia közgyűlése által elfogadott alapszabályokat; ellenőrzi az Akadémia tevékenységét.

8. § (1) Az Akadémiának feladatai ellátásához a minisztériumok és más országos hatáskörű szervek kérésre tájékoztatást adnak.

(2) Az Akadémiát érintő ügyekben, az illetékes miniszterek az Akadémia elnökének, illetőleg főtitkárának meghallgatása után döntenek.

(3) Az Akadémia elnöke, illetve főtitkára az egyes népgazdasági ágazatokat jelentősen érintő ügyekben az ágazati miniszterrel összhangban jár el.

9. § (1) Az Akadémia működésével kapcsolatos kiadások fedezetéről az állami költségvetésben külön fejezetben kell gondoskodni.

(2) Az Akadémia rendes és levelező tagjai e minőségükben akadémiai, illetményben részesülnek.

10. § (1) Az Akadémia kettős feladatkörét tagjai közreműködésével, tudományos testületei, továbbá intézményei és hivatali szervezete útján látja el.

(2) Az Akadémia szervezetét és működésének elveit az alapszabályok határozzák meg.

11. § E törvényerejű rendelet hatálybalépéséről a Minisztertanács gondoskodik; hatálybalépésével az 1960. évi 24. törvényerejű rendelet hatályát veszti.[1]

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára