4/1969. (II. 6.) MÉM rendelet

a termésbecslés végrehajtásáról

A termésbecslés egységes lebonyolítási érdekében az 1012/1962. (IV. 25.) Korm. számú határozat végrehajtására - a könnyűipari miniszterrel, valamint az Országos Tervhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A termésbecslést a következő növényekre kell végezni:

a) búza, rozs, triticale, őszi árpa, tavaszi árpa, zab, kukorica, burgonya, lucerna, vöröshere, réti széna;

b) rizs, napraforgó, cukorrépa, dohány, rostlen, rostkender, fűszerpaprika, konzervparadicsom, étkezési célra termesztett paradicsom, vöröshagyma, téli káposzta, őszi és téli alma, kajszibarack, besztercei típusú szilva, szőlő.

2. §

A termésbecslést végzi

a) az 1. § a) pontjában felsorolt növényekre

- az Állami Gazdaságok Országos Központjának irányítása alá tartozó állami gazdaságban és az egyéb állami intézmények gazdaságában a főagronómus;

- az Erdészeti és Faipari Hivatal irányítása alá tartozó erdőgazdaságban a gazdaság agronómusa;

- a mezőgazdasági termelőszövetkezetben az elnök és a főagronómus vagy az ezzel a feladattal megbízott agronómus;

- egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetben, valamint egyéni és egyéb gazdaságban (a továbbiakban: a lakosság kisegítő gazdaságai) a járási (városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) a termésbecslési feladatok ellátásával megbízott szakembere (közgazdasági és szakfelügyeleti csoportvezető vagy járási mezőgazdasági szakfelügyelő);

b) az 1. § b) pontjában felsorolt egyes növényekre - állami gazdaságban és mezőgazdasági termelőszövetkezetben a gazdaságok termésbecslőivel együttesen, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetben és a lakosság kisegítő gazdaságaiban önállóan - a következő felvásárló szervek termelési felügyelője:

- rizsre és napraforgóra: Gabona Tröszt;

- cukorrépára: Magyar Cukoripar;

- dohányra: Magyar Dohányipar;

- rostlenre és rostkenderre: Rostkikészítő Vállalat;

- fűszerpaprikára és konzervparadicsomra: Konzervipari Tröszt;

- kajszibarackra, besztercei típusú szilvára, őszi és téli almára, vöröshagymára, étkezési paradicsomra és téli káposztára: a Szövetkezetek Országos Szövetsége által kijelölt szerv;

- szőlőre: Magyar Állami Pincegazdaság.

3. §

(1) A gazdaságok termésbecslését a helyszínen ellenőrizni kell. Az ellenőrzés az 1. § a) pontjában felsorolt növények tekintetében

a) állami gazdaságban az állami gazdaságok megyei főosztálya és az Állami Gazdaságok Országos Központja termésbecslésért felelős dolgozójának;

b) az egyéb állami intézmények gazdaságaiban és az Erdészeti és Faipari Hivatal erdőgazdaságaiban az országos központok, illetőleg az Erdészeti és Faipari Hivatal termésbecslésért felelős dolgozójának;

c) mezőgazdasági termelőszövetkezetben, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetben és a lakosság kisegítő gazdaságaiban a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, valamint a megyei (fővárosi és megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) termésbecslésért felelős dolgozójának

a feladata.

(2) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak az ellenőrzést végző dolgozója, valamint az állami gazdaságok megyei főosztályának szakembere az összesített termésbecslési jelentéssel egyidőben saját számszerű becsléséről véleményes jelentést köteles tenni. A megyei termésbecslésért felelős dolgozó az ellenőrzése során tapasztalt hiányosságokról, valamint az esetleges korrekciókra vonatkozó véleményéről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelésfelügyeleti Főosztályának (a továbbiakban: Termelésfelügyeleti Főosztály) köteles három napon belül jelentést tenni.

(3) Az 1. § b) pontjában felsorolt növények közül a rizs és a napraforgó, az étkezési célra termesztett paradicsom, a vöröshagyma, a téli káposzta, az őszi és téli alma, a kajszibarack, a besztercei típusú szilva, a szőlő - megyére vonatkozó - termésbecsléseit a felvásárló szervek kötelesek bemutatni az állami gazdaságok megyei főosztálya, valamint a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály termésbecslésért felelős dolgozójának, aki azt - az ellenőrzései során szerzett tapasztalatok alapján - záradékolja, illetőleg számszerűen véleményezi.

4. §

(1) Az állami gazdaságok főagronómusai az 1. számú mellékletben, az egyéb állami intézmények gazdaságai és az erdőgazdaságok agronómusai a 2. számú mellékletben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termésbecslői, valamint a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályoknak a termésbecslést végző dolgozói a 3. számú mellékletben felsorolt növényekre és az ugyanott meghatározott időpontokban állapotminősítést, illetőleg előzetes, majd végleges számszerű termésbecslést;

a felvásárló szervek termelési felügyelői a 4. számú mellékletben felsorolt növényekre és az ugyanott meghatározott időpontokban előzetes, majd végleges számszerű termésbecslést

kötelesek végezni.

(2) A termésbecslés eredményéről - az erre a célra rendszeresített és rendelkezésre bocsátott nyomtatványok felhasználásával - az 1-4. számú mellékletben meghatározott időpontokban és az ugyanott megnevezett szervekhez jelentést kell tenni. A termésbecslési adatokat bizalmasan kell kezelni. Összesített országos adat csak a Termelésfelügyeleti Főosztállyal közölhető. Az e rendelet alapján végzett termésbecslésen kívüli, saját célra végzett becslés adatait csak vállalaton belül lehet felhasználni.

(3) A termésbecslés elvégzésének módját az 5. számú melléklet tartalmazza.

5. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 5/1968. (II. 3.) MÉM rendelet hatályát veszti.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 4/1969. (II. 6.) MÉM rendelethez

HATÁRIDŐ-KIMUTATÁS

az állami gazdaságok és az állami gazdaságok megyei főosztályai termésbecsléséhez

2. számú melléklet a 4/1969. (II. 6.) MÉM rendelethez

HATÁRIDŐ-KIMUTATÁS

az egyéb állami intézmények gazdaságai és az Erdészeti és Faipari Hivatal erdőgazdaságai termésbecsléséhez

3. számú melléklet a 4/1969. (II. 6.) MÉM rendelethez

HATÁRIDŐ-KIMUTATÁS

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, s a járási (megyei és járási jogú városi) tanácsok vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai termésbecsléséhez

4. számú melléklet a 4/1969. (II. 6.) MÉM rendelethez

HATÁRIDŐ-KIMUTATÁS

a felvásárló vállalatok termésbecsléséhez

5. számú melléklet a 4/1969. (II. 6.) MÉM rendelethez

A termésbecslés elvégzésének módja

1. A termésbecslés alapját az ellenőrző mérésekkel alátámasztott szubjektív becslés képezi, amely állapotminősítés esetén a "jó", "közepes" és "gyenge" vetésterületek meghatározására számszerű becslések alkalmával a betakarítható termésre vonatkozzék.

A becslés alátámasztására szolgáló ellenőrző méréseket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott "AZ ÜZEMI TERMÉSBECSLÉS GYAKORLATI MÓDSZEREI" című zsebkönyvben leírt és a Termelésfelügyeleti Főosztály által időközben rendelkezésre bocsátott új becslési módszerekkel kell végezni.

2. A termésbecslési jelentések elkészítésénél a Központi Statisztikai Hivatal által összeírt területi adatokból kell kiindulni. A paradicsom esetében a Központi Statisztikai Hivatal által összeírt vetésterületi adatokból a megyei (megyei jogú városi) mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok termésbecslésért felelős szakemberei, a termeltetést végző vállalatok bevonásával - legkésőbb az előzetes becslést 14 nappal megelőzően - kötelesek egyértelműen tisztázni az étkezési és konzervparadicsom területi arányát.

3. A termésbecslést

- az állami gazdaságokban - beleértve az illetményföldeket is -, az egyéb állami intézmények gazdaságaiban és az erdőgazdaságokban, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdálkodási területén és a háztáji földeken a becslésre kerülő növények egyes tábláinak (legalább 50 százalékának) minőségi állapotát és a várható átlagtermést figyelembe véve;

- az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekben, a lakosság kisegítő gazdaságaiban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átlagaihoz történő viszonyítással, valamint a járásban (város területén) a helyszínen szerzett tapasztalatok és mérések alapján az 1. pontban említett kiadványban foglaltak szerint kell végezni.

4. A kalászosokat és a napraforgót szabvány víztartalomra számított tiszta szemsúlyban, a rizst gátakkal együtt számított bruttó területre és szabvány víztartalomra számított tiszta szemsúlyban, a búzát - a takarmánybúzával és kétszeressel együtt becsülve -, valamint a rozsot ocsúval, a kukoricát májusi morzsolt súlyban, a szálas takarmányokat száraz szénasúlyban kell számítani. A burgonya számszerű becslését az új, a korai, a közepes és a késői érésű fajták együttes átlagára, a cukorrépát fejelt gyökér-, a dohányt a száraz levél-, a rostlent és rostkendert a lelombozott száraz kóró-, a fűszerpaprikát a nyerscső-, a szőlőt a területegységre számított szőlősúlyra, az őszi és téli alma, a kajszibarack, a besztercei típusú szilva termését pedig tonnában számítolt összes mennyiségben kell megállapítani. Ezenkívül közölni kell

- az előzetes termésbecslés alkalmával:

a gyümölcsfélék megtermett mennyiségéből becslés útján megállapított felvásárolható és kereskedelmi áruként forgalomba hozható termés mennyiségét;

- a végleges termésbecslés alkalmával:

a megtermett termés mennyiségéből becslés és reprezentatív mérések útján megállapított;

a cukorrépa esetében a kinyerhető cukor;

a rostién, rostkender, dohány esetében az iparilag feldolgozható;

a zöldség- és gyümölcsfélék esetében a felvásárolható és kereskedelmi áruként forgalomba hozható termés;

a szőlőtermésből az étkezési szőlő és a borszőlőből kinyerhető egyszer fejtett bor mennyiségét;

a fűszerpaprika tekintetében az ipari feldolgozásra alkalmas termés, illetőleg ennek őrlemény-súlyát.