4/1969. (II. 6.) MÉM rendelet
a termésbecslés végrehajtásáról
A termésbecslés egységes lebonyolítási érdekében az 1012/1962. (IV. 25.) Korm. számú határozat végrehajtására - a könnyűipari miniszterrel, valamint az Országos Tervhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A termésbecslést a következő növényekre kell végezni:
a) búza, rozs, triticale, őszi árpa, tavaszi árpa, zab, kukorica, burgonya, lucerna, vöröshere, réti széna;
b) rizs, napraforgó, cukorrépa, dohány, rostlen, rostkender, fűszerpaprika, konzervparadicsom, étkezési célra termesztett paradicsom, vöröshagyma, téli káposzta, őszi és téli alma, kajszibarack, besztercei típusú szilva, szőlő.
2. §
A termésbecslést végzi
a) az 1. § a) pontjában felsorolt növényekre
- az Állami Gazdaságok Országos Központjának irányítása alá tartozó állami gazdaságban és az egyéb állami intézmények gazdaságában a főagronómus;
- az Erdészeti és Faipari Hivatal irányítása alá tartozó erdőgazdaságban a gazdaság agronómusa;
- a mezőgazdasági termelőszövetkezetben az elnök és a főagronómus vagy az ezzel a feladattal megbízott agronómus;
- egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetben, valamint egyéni és egyéb gazdaságban (a továbbiakban: a lakosság kisegítő gazdaságai) a járási (városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) a termésbecslési feladatok ellátásával megbízott szakembere (közgazdasági és szakfelügyeleti csoportvezető vagy járási mezőgazdasági szakfelügyelő);
b) az 1. § b) pontjában felsorolt egyes növényekre - állami gazdaságban és mezőgazdasági termelőszövetkezetben a gazdaságok termésbecslőivel együttesen, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetben és a lakosság kisegítő gazdaságaiban önállóan - a következő felvásárló szervek termelési felügyelője:
- rizsre és napraforgóra: Gabona Tröszt;
- cukorrépára: Magyar Cukoripar;
- dohányra: Magyar Dohányipar;
- rostlenre és rostkenderre: Rostkikészítő Vállalat;
- fűszerpaprikára és konzervparadicsomra: Konzervipari Tröszt;
- kajszibarackra, besztercei típusú szilvára, őszi és téli almára, vöröshagymára, étkezési paradicsomra és téli káposztára: a Szövetkezetek Országos Szövetsége által kijelölt szerv;
- szőlőre: Magyar Állami Pincegazdaság.
3. §
(1) A gazdaságok termésbecslését a helyszínen ellenőrizni kell. Az ellenőrzés az 1. § a) pontjában felsorolt növények tekintetében
a) állami gazdaságban az állami gazdaságok megyei főosztálya és az Állami Gazdaságok Országos Központja termésbecslésért felelős dolgozójának;
b) az egyéb állami intézmények gazdaságaiban és az Erdészeti és Faipari Hivatal erdőgazdaságaiban az országos központok, illetőleg az Erdészeti és Faipari Hivatal termésbecslésért felelős dolgozójának;
c) mezőgazdasági termelőszövetkezetben, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetben és a lakosság kisegítő gazdaságaiban a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, valamint a megyei (fővárosi és megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) termésbecslésért felelős dolgozójának
a feladata.
(2) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak az ellenőrzést végző dolgozója, valamint az állami gazdaságok megyei főosztályának szakembere az összesített termésbecslési jelentéssel egyidőben saját számszerű becsléséről véleményes jelentést köteles tenni. A megyei termésbecslésért felelős dolgozó az ellenőrzése során tapasztalt hiányosságokról, valamint az esetleges korrekciókra vonatkozó véleményéről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelésfelügyeleti Főosztályának (a továbbiakban: Termelésfelügyeleti Főosztály) köteles három napon belül jelentést tenni.
(3) Az 1. § b) pontjában felsorolt növények közül a rizs és a napraforgó, az étkezési célra termesztett paradicsom, a vöröshagyma, a téli káposzta, az őszi és téli alma, a kajszibarack, a besztercei típusú szilva, a szőlő - megyére vonatkozó - termésbecsléseit a felvásárló szervek kötelesek bemutatni az állami gazdaságok megyei főosztálya, valamint a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály termésbecslésért felelős dolgozójának, aki azt - az ellenőrzései során szerzett tapasztalatok alapján - záradékolja, illetőleg számszerűen véleményezi.
4. §
(1) Az állami gazdaságok főagronómusai az 1. számú mellékletben, az egyéb állami intézmények gazdaságai és az erdőgazdaságok agronómusai a 2. számú mellékletben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termésbecslői, valamint a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályoknak a termésbecslést végző dolgozói a 3. számú mellékletben felsorolt növényekre és az ugyanott meghatározott időpontokban állapotminősítést, illetőleg előzetes, majd végleges számszerű termésbecslést;
a felvásárló szervek termelési felügyelői a 4. számú mellékletben felsorolt növényekre és az ugyanott meghatározott időpontokban előzetes, majd végleges számszerű termésbecslést
kötelesek végezni.
(2) A termésbecslés eredményéről - az erre a célra rendszeresített és rendelkezésre bocsátott nyomtatványok felhasználásával - az 1-4. számú mellékletben meghatározott időpontokban és az ugyanott megnevezett szervekhez jelentést kell tenni. A termésbecslési adatokat bizalmasan kell kezelni. Összesített országos adat csak a Termelésfelügyeleti Főosztállyal közölhető. Az e rendelet alapján végzett termésbecslésen kívüli, saját célra végzett becslés adatait csak vállalaton belül lehet felhasználni.
(3) A termésbecslés elvégzésének módját az 5. számú melléklet tartalmazza.
5. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 5/1968. (II. 3.) MÉM rendelet hatályát veszti.
Dr. Dimény Imre s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
1. számú melléklet a 4/1969. (II. 6.) MÉM rendelethez
HATÁRIDŐ-KIMUTATÁS
az állami gazdaságok és az állami gazdaságok megyei főosztályai termésbecsléséhez
2. számú melléklet a 4/1969. (II. 6.) MÉM rendelethez
HATÁRIDŐ-KIMUTATÁS
az egyéb állami intézmények gazdaságai és az Erdészeti és Faipari Hivatal erdőgazdaságai termésbecsléséhez
3. számú melléklet a 4/1969. (II. 6.) MÉM rendelethez
HATÁRIDŐ-KIMUTATÁS
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, s a járási (megyei és járási jogú városi) tanácsok vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai termésbecsléséhez
4. számú melléklet a 4/1969. (II. 6.) MÉM rendelethez
HATÁRIDŐ-KIMUTATÁS
a felvásárló vállalatok termésbecsléséhez
5. számú melléklet a 4/1969. (II. 6.) MÉM rendelethez
A termésbecslés elvégzésének módja
1. A termésbecslés alapját az ellenőrző mérésekkel alátámasztott szubjektív becslés képezi, amely állapotminősítés esetén a "jó", "közepes" és "gyenge" vetésterületek meghatározására számszerű becslések alkalmával a betakarítható termésre vonatkozzék.
A becslés alátámasztására szolgáló ellenőrző méréseket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott "AZ ÜZEMI TERMÉSBECSLÉS GYAKORLATI MÓDSZEREI" című zsebkönyvben leírt és a Termelésfelügyeleti Főosztály által időközben rendelkezésre bocsátott új becslési módszerekkel kell végezni.
2. A termésbecslési jelentések elkészítésénél a Központi Statisztikai Hivatal által összeírt területi adatokból kell kiindulni. A paradicsom esetében a Központi Statisztikai Hivatal által összeírt vetésterületi adatokból a megyei (megyei jogú városi) mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok termésbecslésért felelős szakemberei, a termeltetést végző vállalatok bevonásával - legkésőbb az előzetes becslést 14 nappal megelőzően - kötelesek egyértelműen tisztázni az étkezési és konzervparadicsom területi arányát.
3. A termésbecslést
- az állami gazdaságokban - beleértve az illetményföldeket is -, az egyéb állami intézmények gazdaságaiban és az erdőgazdaságokban, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdálkodási területén és a háztáji földeken a becslésre kerülő növények egyes tábláinak (legalább 50 százalékának) minőségi állapotát és a várható átlagtermést figyelembe véve;
- az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekben, a lakosság kisegítő gazdaságaiban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átlagaihoz történő viszonyítással, valamint a járásban (város területén) a helyszínen szerzett tapasztalatok és mérések alapján az 1. pontban említett kiadványban foglaltak szerint kell végezni.
4. A kalászosokat és a napraforgót szabvány víztartalomra számított tiszta szemsúlyban, a rizst gátakkal együtt számított bruttó területre és szabvány víztartalomra számított tiszta szemsúlyban, a búzát - a takarmánybúzával és kétszeressel együtt becsülve -, valamint a rozsot ocsúval, a kukoricát májusi morzsolt súlyban, a szálas takarmányokat száraz szénasúlyban kell számítani. A burgonya számszerű becslését az új, a korai, a közepes és a késői érésű fajták együttes átlagára, a cukorrépát fejelt gyökér-, a dohányt a száraz levél-, a rostlent és rostkendert a lelombozott száraz kóró-, a fűszerpaprikát a nyerscső-, a szőlőt a területegységre számított szőlősúlyra, az őszi és téli alma, a kajszibarack, a besztercei típusú szilva termését pedig tonnában számítolt összes mennyiségben kell megállapítani. Ezenkívül közölni kell
- az előzetes termésbecslés alkalmával:
a gyümölcsfélék megtermett mennyiségéből becslés útján megállapított felvásárolható és kereskedelmi áruként forgalomba hozható termés mennyiségét;
- a végleges termésbecslés alkalmával:
a megtermett termés mennyiségéből becslés és reprezentatív mérések útján megállapított;
a cukorrépa esetében a kinyerhető cukor;
a rostién, rostkender, dohány esetében az iparilag feldolgozható;
a zöldség- és gyümölcsfélék esetében a felvásárolható és kereskedelmi áruként forgalomba hozható termés;
a szőlőtermésből az étkezési szőlő és a borszőlőből kinyerhető egyszer fejtett bor mennyiségét;
a fűszerpaprika tekintetében az ipari feldolgozásra alkalmas termés, illetőleg ennek őrlemény-súlyát.