4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet
a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény végrehajtásáról
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (a továbbiakban: Szt.) végrehajtására, a 72. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §
(az Szt. 2. §-ához)
A megoldást akkor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált (pl. nyomtatványi közzététel, vagy nyilvános gyakorlatbavétel révén).
2. §
(az Szt. 4. §-ához)
Műszaki jellegűnek kell tekinteni a mérési, analitikai, növénytermesztési és állattenyésztési eljárásokat is.
3. §
[az Szt. 6. § (3) bekezdéséhez]
(1) Nem vegyi úton előállított, az ötvözés és az olyan fizikai műveletek révén előállított termék, amelynek létrehozásában kémiai reakciónak nincs lényeges szerepe.
(2) Korábbi elsőbbségű szabadalmon [Szt. 6. § (3) bek c) pont] belföldön adott szabadalmat kell érteni; a teljes vagy részleges egyezést az igénypontok egybevetése alapján kell megállapítani.
4. §
(1) Több feltaláló, illetve igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a szerzőség, illetve a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben megjelölt, illetve az (1) bekezdés szerinti szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.
(3) Az Szt. 7. § (4) bekezdése a találmány nyilvánosságra hozatalának engedélyhez kötésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket nem érinti.
5. §
[az Szt. 9. § (2) bekezdéséhez]
(1) Az Szt. 9. § (2) bekezdését a szabadalom megadása után is alkalmazni lehet.
(2) Ha a munkáltató hozzájárul ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezzék, ez utóbbi elfogadó nyilatkozatával a szabadalmi igény, illetve a szabadalmi jog átszáll.
6. §
[az Szt. 11. § (2) bekezdéséhez]
Eljárásra engedélyezett szabadalom esetén, ha vita merül fel valamely termék előállítási módja tekintetében, a terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, kivéve ha a termék előállítására más eljárás már ismeretessé vált.
7. §
[az Szt. 14. § (1) bekezdéséhez]
Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekintem, amíg nem nyer bizonyítást, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapszik.
8. §
[az Szt. 16. § (5) bekezdéséhez]
(1) Ha a szabadalmastársak egyike a szabadalmi jog fenntartása és védelme érdekében önállóan ép fel, eljárási cselekményei - a jogról való lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását Utóbb sem pótolta.
(2) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, az Országos Találmányi Hivatal azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(3) E rendelkezéseket a közös bejelentőkre megfelelően alkalmazni kell,
9. §
(az Szt. 21. §-ához)
Vállalaton minden gazdasági tevékenységre jogosult szervezetet vagy személyt (állami vállalatot, költségvetési szervet, szövetkezetet, kisiparost stb.) kell érteni.
10. §
(az Szt. 24. §-ához)
Az igénybevett találmány jogosultja a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt szerv,
11. §
(az Szt. 31. §-ához)
(1) A szabadalmi oltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.
(2) A szolgálati találmány szabadalmi oltalmáról történő lemondáshoz a feltaláló hozzájárulása nem szükséges. A munkáltató lemondási szándékáról a feltalálót értesíteni köteles, azonban a feltaláló a szabadalomra vonatkozó jogot csak az Szt. 9. § (2) bekezdésében meghatározott módon szerezheti meg.
12. §
(az Szt. 34. §-ához)
(1) Az Országos Találmányi Hivatal tanácsban jár el:
a) a felszólalási eljárásban,
b) a megsemmisítési eljárásban,
c) a nemleges megállapítási eljárásban,
d) a szabadalmi leírás értelmezése során.
(2) A tanács elnökből és két tagból áll, akiket az Országos Találmányi Hivatal dolgozói közül az elnök jelöl ki. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza.
(3) Az Országos Találmányi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre.
(4) Érdemi határozatnak az Szt. 57. § (1) bekezdésében felsorolt határozatok minősülnek.
(5) Külföldön kiállított okiratoknak - eltérő nemzetközi egyezmény vagy viszonosság hiányában - csak akkor van teljes bizonyító erejük, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette,
13. §
(az Szt. 34. §-ához)
(1) A bejelentő szabadalmi bejelentését - a közzététel foganatosításáig - visszavonhatja. A visszavonást az Országos Találmányi Hivatal határozattal veszi tudomásul.
(2) Szabadalmi ügyekben a tanúk és szakértők díjazásának mértéke tekintetében a bírósági tanúkra és szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A fél halála (jogi személy megszűnése) esetén az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják.
(4) Az ellenérdekű fél kérelmére az ismeretlen örökösök részére az Országos Találmányi Hivatal ügygondnokot rendel ki.
14. §
(az Szt. 36. §-ához)
A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvívőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta,
15. §
[az Szt. 37. § (1) bekezdéséhez]
(1) A közzétételi nyilvántartásban fel kell tüntetni:
a) a közzételi nyilvántartás sorszámát,
b) az ügyszámot,
c) a találmány címét és osztályát,
d) a bejelentő nevét (cégét), foglalkozását és lakcímét (székhelyét),
e) a találmány szolgálati jellegét,
f) a képviselő nevét és lakcímét (irodai címét),
g) a feltaláló nevét, foglalkozását és lakcímét,
h) a bejelentés napját,
i) a bejelentés elsőbbségét,
j) a közzététel foganatosításának időpontját,
k) halasztott vizsgálat esetén az utólagos vizsgálat elrendelésének és meghirdetésének időpontját,
l) a felszólaló nevét és a felszólalás időpontját,
m) a szabadalom megadása esetén a lajstromszámot,
n) a fizetett fenntartási illeték összegét és a fizetés időpontját,
o) az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnését, az oltalom megszűnésének jogcímét és időpontját,
p) a jogosult írásbeli kérelmére közokirat vagy megfelelő bizonyító erejű magánokirat alapján a jogutódlást és a találmánnyal kapcsolatos szerződéseket, továbbá bármely tényt vagy körülményt, amelynek az ideiglenes oltalom szempontjából jelentősége van.
(2) A közzétételi nyilvántartást bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról díj ellenében másolatot kérhet
16. §
[az Szt. 37. § (1) bekezdéséhez]
(1) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni:
a) a szabadalom lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a szabadalom címét és osztályát,
d) a szabadalmas nevét (cégét), foglalkozását és lakcímét (székhelyét),
e) a találmány szolgálati jellegét,
f) a képviselő nevét és lakcímét (irodai címét),
g) a feltaláló nevét, foglalkozását és lakcímét,
h) a bejelentés napját,
i) a szabadalom elsőbbségét,
j) a szabadalmat megadó határozat keltét,
k) a szabadalmi oltalom korlátozását (előhasználati jog, kényszerengedély stb.) kimondó határozat lényeges adatait,
l) a fizetett fenntartási illeték összegét és a fizetés időpontját,
m) a végleges szabadalmi oltalom megszűnését, a megszűnés jogcímét és időpontját,
n) a jogosult írásbeli kérelmére közokirat vagy megfelelő bizonyító erejű magánokirat alapján a szabadalommal kapcsolatos jogutódlást és szerződéseket, továbbá a szabadalommal kapcsolatos bármely tényt, vagy körülményt, amelynek a szabadalmi oltalom szempontjából jelentősége van.
(2) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról díj ellenében másolatot kérhet.
17. §
[az Szt. 37. § (3) bekezdéséhez]
(1) Az Szt. 57. § (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt határozatok alapján csak akkor lehet bejegyzést tenni a közzétételi nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba, ha a fél a megszabott határidő alatt nem terjesztett elő megváltoztatási kérelmet, vagy ha a bíróság az ügyben jogerős végzést hozott.
(2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvételét, illetve az azokra vonatkozó bejegyzést írásban kell kérni az Országos Találmányi Hivatalnál. A kérelemhez az alapul szolgáló közokiratot, vagy a megfelelő bizonyító erejű magánokiratot csatolni kell.
(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat álapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen vagy amelynél a jogszabály által megkívánt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá ha az okirat tartalmából kitűnően az okiratba foglalt jognyilatkozat érvénytelen.
(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
18. §
[az Szt. 37. § (5) bekezdéséhez]
Az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában közölni kell:
a) a közzétételi nyilvántartás sorszámát, az ügyszámot, a találmány címét és osztályát, a bejelentő nevét (cégét), foglalkozását, lakhelyét (székhelyét), a képviselő nevét és lakhelyét, a feltaláló nevét, foglalkozását és lakhelyét, a bejelentés napját, a bejelentés elsőbbségét, a bejelentés halasztott vagy teljes vizsgálatát;
b) a megadott szabadalom lajstromszámát, az ügyszámot, a szabadalom címét és osztályát, a szabadalmas nevét (cégét), foglalkozását és lakhelyét (székhelyét), a képviselő nevét és lakhelyét, a feltaláló nevét, foglalkozását és lakhelyét, a bejelentés napját, a szabadalom elsőbbségét, a szabadalmat megadó határozat keltét;
c) az utólagos vizsgálat elrendelését a közzétett bejelentésre utalással;
d) a szabadalmi oltalom megszűnését, a megszűnés jogcímét és időpontját, a közzétételi nyilvántartás sorszámát, illetve a szabadalom lajstromszámát, valamint a találmány, illetve a szabadalom címét;
e) a szabadalmi oltalom korlátozását megállapító határozat lényeges adatait;
f) a közzétételi nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba bejegyzett jogutódlást és szerződést.
19. §
(az Szt. 38. §-ához)
(1) Szabadalmi ügyekben a fél részére legalább harminc napos határidőt kell adni, amelyet - a lejárat előtt előterjesztett kérelemre - meg lehet hosszabbítani; három hónapot meghaladó és háromnál többszöri határidő hosszabbítás azonban csak különösen indokolt esetben adható.
(2) Szabadalmi ügyekben a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt a szabályszerűen megidézett felek távolléte nem gátolja. Ha a tényállás tisztázásához a távollevő fél meghallgatása is szükséges, a tárgyalást el kell halasztani.
(3) Az igazolás ki van zárva:
a) a fenntartási illetékek joghatályos fizetésének elmulasztása esetén [Szt. 12. § (3) bek.],
b) az utólagos vizsgálat megindítására irányuló kérelem előterjesztésére megszabott határidő elmulasztása esetén [Szt. 47. § (3) bek.],
c) a felszólalásra megszabott határidő elmulasztása esetén [Szt. 51. § (1) bek.],
d) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére, illetve az elsőbbségi irat pótlására megszabott határidő elmulasztása esetén [Szt. 43. § (4) bek.],
e) a közzététel foganatosításának halasztására irányuló kérelem előterjesztésére megszabott határidő elmulasztása esetén [26. § (2) bek.].
(4) Ha az Országos Találmányi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.
20. §
(az Szt. 39. §-ához)
Az Országos Találmányi Hivatal a szükséghez képest a magyar nyelvű fordítás hitelesítését kérheti.
21. §
[az Szt. 40. § (2) bekezdéséhez]
(1) Mikroorganizmus törzs felhasználásán alapuló találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentéshez a mikroorganizmus törzs letétbe helyezéséről elismervényt kell csatolni. A letétbe helyezésnek a szabadalmi bejelentést meg kell előznie. Ha a törzset a szabadalmi bejelentés napját követően helyezték letétbe, bejelentési napnak a szabályszerű letét napját kell tekinteni.
(2) A mikroorganizmus törzset az Országos Közegészségügyi Intézetnél - a Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteményénél - kell letétbe helyezni, amely a törzset megvizsgálja és ha megőrzésre alkalmasnak találja, a letétbe helyezésről elismervényt ad ki, feltüntetve azon az átvétel pontos idejét. A letétbe helyező köteles a vizsgálathoz szükséges minden felvilágosítást megadni.
(3) Az Országos Közegészségügyi Intézet a letétbe helyezett törzsre vonatkozó adatokat a szabadalmi bejelentés közzétételének foganatosításáig titkosan kezeli.
(4) A szabadalmi bejelentés közzétételének foganatosítása után az Országos Közegészségügyi Intézet a törzset bárki részére vizsgálati célra, a nemzetközi forgalomban kialakult térítés ellenében kiadni és a kiadásról a letevőt értesíteni köteles.
(5) A letétbe helyezés részletes szabályait, továbbá a letétbehelyezésért és a szükséges vizsgálatokért fizetendő térítési díjat az egészségügyi miniszter állapítja meg.
(6) Külföldi szervnél történt letétbe helyezést csak viszonosság esetén lehet figyelembe venni. A viszonosság kérdésében az Országos Találmányi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó.
22. §
[az Szt. 43. § (1) bek. c) pontjához]
(1) A kiállítási elsőbbséget csak az veheti igénybe, aki erre irányuló elsőbbségi nyilatkozatát a találmány kiállításának első napjától számított hat hónapon belül, a szabadalmi bejelentéssel egyidejűleg előterjeszti.
(2) A bejelentési kérvényhez csatolni kell a kiállítás igazgatóságának bizonylatát a kiállítás tényéről és napjáról, továbbá a kiállított találmány leírását és szükség esetén rajzát, amelyen az igazgatóság a kiállított találmánnyal való azonosságot igazolja. A kiállítási bizonylatot és az azonossági igazolást csak a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a találmány tárgya vagy annak ismertetése, illetve bemutatása a kiállításon megtekinthető.
23. §
(az Szt. 46. és 47. §-ához)
(1) Ha a bejelentő a bejelentéskor nem kér teljes vizsgálatot, halasztott vizsgálatot kell végezni. A teljes vizsgálatra, illetve az utólagos vizsgálat megindítására irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya.
(2) Az utólagos vizsgálatot kérő - ha nem maga a bejelentő, vagy felszólalást nem terjeszt elő - csak az utólagos vizsgálat elrendelésére irányuló eljárásban tekinthető ügyfélnek.
24. §
(az Szt. 48. §-ához)
(1) A szabadalmi bejelentést csak olyan körülmény alapján lehet elutasítani, amelyre vonatkozóan a bejelentőt hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre felhívták.
(2) Az Országos Találmányi Hivatal az érdemi határozat meghozataláig bármely szabadalmazhatósági feltétel tekintetében újabb vizsgálatot folytathat le és ennek eredményeként határoz a szabadalom megadásáról.
25. §
(az Szt. 49. §-ához)
Módosításnak a leírás és a rajzok tartalmának csak olyan megváltoztatása tekinthető, amely az eredeti leírás és rajzok által meghatározott tárgykörben marad.
26. §
(az Szt. 50. §-ához)
(1) A közzététel foganatosításának kezdő napja az a nap, amelyen az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjának az a száma megjelent, amely a szabadalmi bejelentés közzétételi hirdetményét tartalmazza. Ez az időpont - az ellenkező bizonyításáig - a hivatalos lapon feltüntetett megjelenési nap.
(2) A közzététel foganatosítása az elrendeléstől számított egy évet meghaladó időre csak rendkívül indokolt esetben halasztható el. Az első halasztási kérelmet a közzétételt elrendelő határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül, a továbbiakat az előzőleg engedélyezett határidő lejártáig lehet előterjeszteni.
(3) Az Országos Találmányi Hivatal elnöke elrendelheti a halasztott vizsgálati rendszerben közzétett szabadalmi bejelentések találmányi leírásának és rajzainak vagy ezek lényegének kinyomtatását vagy sokszorosítását. A nyomtatásra vagy sokszorosításra kerülő példányt a bejelentő köteles benyújtani.
27. §
(az Szt. 51. §-ához)
(1) A felszólalásnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, meg kell jelölnie a felszólalás jogalapját és az annak alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A felszólalást és a hozzá csatolt okirati bizonyítékokat eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány bejelentő van.
(2) Amennyiben a felszólalást nem az Szt. 51. § (1) bekezdésében meghatározott időben nyújtják be, azt el kell utasítani. Ha pedig a felszólalás az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a felszólalót hiánypótlásra kell felhívni, ha a hiányokat nem pótolja, a felszólalást el kell utasítani. Az elutasított felszólalásban foglalt, valamint a felszólalásnak nem tekinthető észrevételekben, bejelentésekben felhozott adatok azonban a 24. § (2) bekezdése szerint figyelembe vehetők.
(3) A szabályszerű felszólalást és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a bejelentő részére ki kell adni és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson kell határozni a szabadalom megadásáról.
(4) Egy szabadalmi bejelentés ellen irányuló több felszólalást együtt kell tárgyalni. Ha a felszólalási eljárás idején hivatalból jut valamely, a szabadalmazást gátló ok az Országos Találmányi Hivatal tudomására, ennek, valamint a felszólalásnak a tárgyában egységes határozatot kell hozni.
(5) A felszólalás időpontjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az az Országos Találmányi Hivatalhoz beérkezett.
(6) Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése esetén az eljárást meg kell szüntetni és a szükséghez képest a felszólalási eljárás költségeinek viselése kérdésében határozni kell.
28. §
(az Szt. 52. §-ához)
(1) A szabadalmat megadó határozatnak tartalmaznia kell:
a) az ügyszámot,
b) a szabadalom címét és osztályát,
c) a szabadalmas nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét),
d) a bejelentés napját,
e) az elsőbbségi adatokat,
f) tájékoztatást a fenntartási illeték összegéről, esedékességéről és fizetésének módjáról,
g) a szabadalom megadásának keltét,
h) aláírást és az Országos Találmányi Hivatal pecsétjét.
(2) A szabadalmi okiratot a szabadalmasnak és a szolgálati találmány feltalálójának kell kiadni. Az okiratnak tartalmaznia kell:
a) a szabadalom lajstromszámát és az ügyszámot,
b) a szabadalom címét,
c) a szabadalmas nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét),
d) a feltaláló nevét, foglalkozását és lakhelyét,
e) a bejelentés napját,
f) az elsőbbségi adatokat,
g) az Országos Találmányi Hivatal elnökének vagy helyettesének aláírását,
h) az Országos Találmányi Hivatal pecsétjét.
29. §
(az Szt. 54. §-ához)
(1) Amennyiben a megsemmisítési kérelem a törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg, a megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni, ha a hiányokat nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani.
(2) Egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet együtt kell tárgyalni.
(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős érdemi határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazon szabadalom ellen bárki újabb megsemmisítési eljárást indítson.
(4) Ha a szabadalmas lemondása folytán a szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatálylyal megszűnik, az eljárást meg kell szüntetni és a szükséghez képest a költségek viselése kérdésében határozni kell.
30. §
(az Szt. 55. §-ához)
(1) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet és mellékleteit, ideértve a megjelölt szabadalom leírását is, eggyel több példányban kell az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtani, mint ahány szabadalmas van. Amennyiben a kérelem a törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni, ha a hiányokat nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani.
(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom tekintetében lehet előterjeszteni.
(3) Az Országos Találmányi Hivatal a kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a szabadalmas részére kiadja és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a nemleges megállapítás kérdésében.
31. §
(az Szt. 67. §-ához)
(1) Új a növényfajta akkor, ha alaktani (morfológiai), élettani (fiziológiai), vagy egyéb tulajdonságai tekintetében legalább egy lényeges jellemzőben különbözik az ismert fajtáktól.
(2) Egynemű a növényfajta, ha egyedeinek lényeges jellemzői - az ivaros és nem ivaros szaporítás sajátosságait figyelembe véve - azonosak.
(3) Viszonylag állandó a növényfajta, ha akár természetes, akár mesterséges szaporítás - vagy szaporítási ciklus - során lényeges jellemzői megegyeznek a leírásban foglaltakkal.
32. §
(az Szt. 68. §-ához)
(1) Szaporítóanyagnak kell tekinteni a szaporításra alkalmas egész növényt, magot, vagy más növényrészt.
(2) A szabadalmi oltalom hatálya nem terjed ki a szaporítóanyag tudományos célra, vagy újabb fajták létrehozása céljából kiinduló anyagként történő felhasználására.
33. §
(az Szt. 69. §-ához)
(1) A növényfajta szabadalmazhatóságát az Országos Találmányi Hivatal kísérleti termesztés alapján állapítja meg.
(2) A kísérleti termesztést az ország területén az Országos Találmányi Hivatal rendeli el és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kijelölt szerv végzi.
(3) A bejelentő a kijelölt szerv felhívása alapján köteles a megszabott vegetációs periódusból származó szaporítóanyagot a megjelölt időben és helyen, a meghatározott mennyiségben rendelkezésre bocsátani.
(4) Ha a bejelentő az új növényfajtát vagy szaporítóanyagát vegyi-, sugár-, vagy egyéb kezelésnek vetette alá, ezt az Országos Találmányi Hivatalnál be kell jelenteni.
(5) A szaporítóanyag és a növényfajta szabadalmazhatóságával kapcsolatos bizonyítékok benyújtására a bejelentőt - kérelmére - a bejelentéstől számított legalább négy éves határidő illeti meg.
(6) A kísérleti termesztés eredményét a bejelentő megtekintheti és erre őt a termesztést végző szerv is felhívhatja.
(7) A kísérleti termesztés költségeit a bejelentő viseli.
34. §
(az Szt. 70. §-ához)
(1) Egy szabadalmi bejelentésben csak egy növényfajta oltalmát lehet kérni.
(2) A leírásnak legalább a bejelentett növényfajta szabatos leírását kell tartalmaznia, mely lehetővé teszi a megkülönböztető alaktani vagy élettani jellemzők felismerését.
(3) Az új növényfajtát névvel kell megjelölni, amelyet egyben a fajta nevének is kell tekinteni. Az Országos Találmányi Hivatal indokolt esetben kötelezheti a bejelentőt a fajtanév megváltoztatására, különösen ha a név megtévesztésre alkalmas.
(4) A kinyomtatásra kerülő szabadalmi leíráshoz való mellékelés céljából az Országos Találmányi Hivatal felhívására a szabadalmas a szükséges számú fényképet benyújtani köteles.
35. §
(az Szt. 70. §-ához)
A növényfajtára adott szabadalmat az Szt. 32. §-ában meghatározott eseteken felül - a megsemmisítési ok bekövetkezésére visszaható hatálylyal - akkor is meg kell semmisíteni, ha a növényfajta egyneműségét vagy viszonylagos állandóságát elvesztette. Az egyneműség, illetve a viszonylagos állandóság meglétét a szabadalmas köteles bizonyítani.
36. §
(az Szt. 71. §-ához)
A 31-35. §-okban foglalt rendelkezéseket az állatfajtákra is megfelelően alkalmazni kell.
37. §
(az Szt. 72. §-ához)
(1) Ez a rendelet 1970. január 1-én lép hatályba. A folyamatban levő ügyekben és a megadott szabadalmak tekintetében - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - 1970. január 1. napjától már az Szt. és e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a szabadalmi bejelentést 1970. január 1. napja előtt közzétették, de a szabadalom megadásáról eddig az időpontig jogerős határozatot még nem hoztak, az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban a korábbi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha a pótszabadalmi bejelentést 1970. január 1. napjáig még nem tették közzé, a bejelentőt fel kell hívni, hogy azt önálló szabadalmi bejelentéssé alakítsa át.
(4) A pótszabadalmak oltalma megszűnik akkor is, - a törzsszabadalmi oltalom megszűnésével egyidejűleg - ha a törzsszabadalom oltalma lejárat, vagy a fenntartási illeték fizetésének elmulasztása miatt megszűnik. A pótszabadalom önálló szabadalommá válik, ha a törzsszabadalom lemondás vagy megsemmisítés folytán megszűnik, Az önállóvá vált pótszabadalom oltalmi ideje a törzsszabadalom bejelentésének napjától számít.
(5) Ha az Országos Találmányi Hivatal előtt folyó eljárásban a fél a szabadalmi bejelentést elutasító vagy a közzétételt elrendelő határozatot 1970. január 1. napjáig nem vette kézhez, 1970. március 31. napjáig illetékmentesen nyilatkozhat, hogy bejelentésére teljes vagy halasztott vizsgálatot kér. Ha a fél ez alatt az idő alatt nem kér teljes vizsgálatot, az Országos Találmányi. Hivatal halasztott vizsgálatot végez. A határidő elmulasztása esetén az igazolás ki van zárva.
Kiss Árpád s. k.,
az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke
Dr. Korom Mihály s. k.,
igazságügyminiszter