1969. évi II. törvény

a találmányok szabadalmi oltalmáról

I. RÉSZ

A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM

I. FEJEZET

A szabadalmi oltalom tárgya

A szabadalmazható találmány

1. § Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható.

Újdonság

2. § Új a megoldás, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthatta.

Haladó jelleg

3. § A technika adott állásához képest haladást jelent a megoldás, ha annak révén eddig ki nem elégített szükséglet elégíthető ki, vagy valamely szükséglet az eddiginél előnyösebben elégíthető ki.

Műszaki jelleg

4. § Műszaki jellegű a megoldás, ha termékben vagy termelési eljárásban változást jelent.

Gyakorlati alkalmazhatóság

5. § A gyakorlatban alkalmazható a megoldás, ha azonos eredménnyel ismételten megvalósítható.

Szabadalmi oltalom

6. § (1) A bejelentő a találmányra szabadalmi oltalmat nyer, ha a találmány

a) az elsőbbségi időpontban (43. §) kielégíti a törvény 1-5. §-ában meghatározott követelményeket, és a (3) bekezdés szerint a szabadalmi oltalomból nincs kizárva,

b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott alaki feltételeknek.

(2)[1]

(3) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha

a)[2]

b) hasznosítása jogszabályba, vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék, kivéve ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza,

c)[3] tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom vagy használati mintaoltalom tárgyával egyezik: amennyiben az egyezés részleges, a szabadalmat csak megfelelő korlátozással lehet megadni.

II. FEJEZET

A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

A feltaláló személyhez fűződő jogai

7. § (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben feltalálóként szerepel.

(2) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék.

(3) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint felléphet azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő egyéb jogát megsérti.

(4) A találmányt a bejelentési eljárás rendjén történő közzététel előtt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

A szabadalmi igény

8. § (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.

(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy egyéb hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt az Országos Találmányi Hivatalhoz korábbi elsőbbséggel jelentette be.

(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Ha többen egymástól függetlenül alkották a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be az Országos Találmányi Hivatalhoz.

Szolgálati találmány

9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki.

(2) A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót vagy más jogviszony alapján jogosultat (a továbbiakban: munkáltató) illeti meg. A szolgálati találmánnyal a feltaláló vagy jogutódja rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul.

(3) Ha a munkáltató a találmány ismertetésének átvételétől számított kilencven napon belül nem tesz szabadalmi bejelentést, a bejelentés megtételére - a munkáltató egyidejű írásbeli értesítése mellett - a feltaláló is jogosult. A szolgálati találmánnyal a feltaláló vagy jogutódja rendelkezhet, ha az értesítés átvételétől számított hatvan napon belül a munkáltató nem nyilatkozik arról, hogy a szabadalomra igényt tart.

(4) A találmány szolgálati jellegével kapcsolatos viták bírói útra tartoznak.

(5) A szolgálati találmány feltalálóját díjazás illeti meg, amelyről külön jogszabály rendelkezik.

A szabadalmi oltalom keletkezése

10. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára.

(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes, Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.

A szabadalmi oltalom hatálya

11. § (1)[4] A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (a továbbiakban: szabadalmas) - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa; illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a találmány tárgyának gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára, behozatalára és forgalomba hozatalára.

(2) Eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is.

(3)[5] A terméket - az ellenkező bizonyításáig - a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy nagy mértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagy mértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás.

A szabadalmi oltalom időtartama

12. § (1) A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.

(2)[6] A szabadalmi oltalom tartamára évenként külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj a bejelentés napjának megfelelő naptári napon esedékes.

(3)[7] A fenntartási díjat az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

A szabadalmi oltalom terjedelme

13. § A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok [41. § (2) bek.] határozzák meg. Az igénypontokat csak a leírás és a rajzok alapján szabad értelmezni.

A szabadalmi oltalom korlátai

14. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki

a) az elsőbbség napja előtt,

b) a szabadalmi oltalom megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti időben,

c) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, a szabadalom megsemmisítése vagy korlátozása és annak törvényességi óvás folytán hozott határozattal történt megváltoztatása közötti időben

kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében való rendszeres előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.

(2) Az előhasználati jogosulttal szemben a szabadalmi oltalom - az előállítás, a használat, illetőleg az előkészület mértékéig - hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a vállalattal vagy a megfelelő üzemi egységgel - együtt lehet átruházni.

(3) A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba.

Jogutódlás

15. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.

(2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben szerződésen alapuló jogutódlásra csak akkor lehet hivatkozni, ha a jogutódlást a szabadalmi lajstromba bejegyezték.

Közös szabadalmi igény és közös szabadalom

16. § (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, mindegyik szabadalmastárs csak a saját hányadával rendelkezik. Elidegenítés esetén a többi szabadalmastársat elővásárlási jog illeti meg.

(2) A találmányt mindegyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, de köteles társainak részesedési hányaduk arányában megfelelő díjat fizetni.

(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint bírói ítélet pótolhatja [Ptk 5. § (3) bek.].

(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond (31. §), hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed.

(5) A szabadalmi jog fenntartása és védelme érdekében mindegyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a reá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.

(6) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös szabadalmi igényre is.

III. FEJEZET

Hasznosítási szerződés

A hasznosítási szerződés megkötése

17. § (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

(2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a hasznosítási szerződésre csak akkor lehet hivatkozni, ha a szerződést a szabadalmi lajstromra bejegyezték.

A felek jogai és kötelezettségei

18. § (1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást megakadályozza, vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. A hasznosítási szerződés azonban csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos hasznosítási jogot.

(3) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos műszaki tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.

(4) Az engedélyt a hasznosító harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte.

(5) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik.

A hasznosítási szerződés megszűnése

19. § (1) A hasznosítási szerződés a benne megállapított idő elteltével, vagy a meghatározott körülmények bekövetkeztével a jövőre vonatkozóan megszűnik.

(2)[8]

A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya

20. § (1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2) A hasznosítási szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.

IV. FEJEZET

Szabadalmi kényszerengedély, igénybevétel

Kényszerengedély a találmány hasznosításának elmulasztása miatt

21. §[9] Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c) pont] - kérelmére - kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.

Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt

22. §[10] (1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.

(2) A gátló szabadalom jogosultja - ha a szabadalmára az (1) bekezdés alapján kényszerengedélyt adnak - a kényszerengedélyre vonatkozó közös szabályok szerint igényt tarthat arra, hogy méltányos fellételekkel engedélyt adjanak számára a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására.

Közös szabályok a kényszerengedélyre

23. § (1) Aki kényszerengedélyt kér igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy

a)[11] a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy

b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.

(2)[12] A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát - a kényszerengedéllyel lehetővé tett hasznosítás célját figyelembe véve - a bíróság állapítja meg; a kényszerengedély korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély - lemondás vagy visszavonás esetét kivéve - a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedély nem lehet kizárólagos. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba.

(3)[13] A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna.

(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg.

(5)[14] A kényszerengedélyes gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a kényszerengedély a joguté)dra száll át. A gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a függő szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat.

(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmányt nem valósítja meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását kérheti.

(7)[15] A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek be újból. A módosításról vagy a visszavonásról úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse.

Igénybevétel honvédelmi érdekből

24. §[16]

V. FEJEZET

Találmány- és szabadalombitorlás

Találmánybitorlás

25. § Amennyiben a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak egészben vagy részben történő átruházását.

Szabadalombitorlás

26. § (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja.

(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását,

b) követelheti a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől,

c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,

d) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését,

e) követelheti, hogy a bíróság rendelje el a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással előállított termékek lefoglalását.

(3) A bíróság az eset körülményeihez képest elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket jogsértő mivoltuktól fosszák meg, vagy azokat a bírósági végrehajtás szabályai szerint értékesítsék; ez utóbbi esetben a befolyó összeg felől ítéletében határoz.

(4) Szabadalombitorlás miatt a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártérítés jár.

A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén

27. § (1) A szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek találmánya ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek.

(2) Szabadalombitorlás esetén a hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg. Amennyiben a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt.

Nemleges megállapítás

28. § (1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa előállított vagy előállítandó termék, illetve alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak.

VI. FEJEZET

A szabadalmi oltalom megszűnése

Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése

29. §[17] (1) Az ideiglenes szabadalmi oltalom [10. § (2) bek.] keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha

a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják,

b) halasztott vizsgálat esetén a szabadalmi bejelentés utólagos vizsgálatát a törvényben megszabott négy éven belül [47. § (3) bek.] nem kérték és hivatalból sem rendelték el,

c)[18] a fenntartási díjat a türelmi idő [12. § (3) bek.] alatt sem fizették meg,

d) a bejelentő az oltalomról lemondott.

(2) Szolgálati találmány esetén a munkáltató az ideiglenes szabadalmi oltalmat az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján csak akkor szüntetheti meg, ha a feltaláló nem tart igényt a szabadalmi bejelentésre.

A végleges szabadalmi oltalom megszűnése

30. § A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon,

b)[19] a fenntartási díjat a türelmi idő [12. § (3) bek.] alatt sem fizették meg, az esedékességet követő napon,

c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,

d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal [32. § (1) bek.].

A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése[20]

30/A. §[21] (1)[22] Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, az Országos Találmányi Hivatal az oltalmat újra érvénybe helyezi, ha a mulasztást menthető ok idézte elő.

(2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a bejelentő, illetőleg a szabadalmas a türelmi idő [12. § (3) bek.] leteltét követő három hónapon belül kérheti az Országos Találmányi Hivataltól.

Lemondás a szabadalmi oltalomról

31. § (1) A közzétételi nyilvántartásban feltüntetett bejelentő, illetve a szabadalmi lajstromban feltüntetett szabadalmas az Országos Találmányi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat. Ha a lemondás más személyeknek jogszabályon, hatósági határozaton, vagy a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

(2) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.

A szabadalom megsemmisítése és korlátozása

32. § (1) A szabadalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha

a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek,

b) a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek (41. §).

(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell.

(3) A megsemmisítést, valamint a korlátozást be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba és meg kell hirdetni az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában.

A díjak visszakövetelése[23]

32/A. §[24] Ha a végleges szabadalmi oltalom visszaható hatállyal szűnik meg, a szabadalmas és a feltaláló által jóhiszeműen felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznos eredménye nem fedezett.

II. RÉSZ

ELJÁRÁS SZABADALMI ÜGYEKBEN

VII. FEJEZET

Az Országos Találmányi Hivatal eljárásának általános szabályai

Az Országos Találmányi Hivatal hatásköre

33. § Az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe tartoznak:

a) a szabadalom megadása,

b)[25] a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, illetőleg újra érvénybe helyezése,

c) a szabadalom megsemmisítése,

d) a nemleges megállapítás,

e) a szabadalmi leírás értelmezése,

f) a szabadalmak fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyek.

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

34. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint jár el. Az Országos Találmányi Hivatal a külön jogszabályban meghatározott esetekben tanácsban határoz.

(2)[26] Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi ügyekben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak a bírósághoz történő továbbításig vonhatja vissza vagy módosíthatja. Határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek sincs helye.

(3) Az Országos Találmányi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott határozatát az 57. §ban foglaltak szerint a bíróság megváltoztathatja.

Nyilvánosság

35. § (1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat, készíthet azokról másolatokat és vehet részt az eljárásban. A feltaláló az iratokat megtekintheti és észrevételeket tehet akkor is, ha nem ő az igényjogosult.

(2) Az Országos Találmányi Hivatal előtt az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.

(3) Az Országos Találmányi Hivatal elnöke az illetékes miniszter megkeresésére honvédelmi érdekből elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel, a szabadalom megadásának kihirdetése és a leírás kinyomtatása elmarad és a szabadalommal kapcsolatos egyéb eljárások is államtitoknak minősülnek.

Képviselet

36. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal indokolt esetben elrendelheti, hogy a fél képviselőként vagy társképviselőként szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet bízzon meg.

(2) Külföldi személy az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet, vagy arra jogosult más személyt képviseletével megbízni.

A szabadalmi ügyek nyilvántartása

37. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal a közzétett szabadalmi bejelentésekről nyilvántartást, a szabadalmakról és az ezekre vonatkozó jogokról és tényekről szabadalmi lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni minden olyan pert vagy körülményt, amely a feltüntetett adatokat érinti.

(2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben szabadalmi oltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba bejegyezték.

(3) A közzétételi nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba csak az Országos Találmányi Hivatal vagy a bíróság jogerős határozata alapján lehet bejegyzést tenni.

(4) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról másolatot kérhet.

(5) Az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában közölni kell mindazokat a határozatokat és tényeket, amelyek közzétételét jogszabály elrendeli.

Igazolás

38. § A szabadalmi eljárásokban - amennyiben jogszabály ki nem zárja - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni.

Nyelvhasználat

39. § A szabadalmi eljárásokban idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, az Országos Találmányi Hivatal azonban magyar nyelvű fordítást kérhet.

VIII. FEJEZET

Bejelentési eljárás

A szabadalmi bejelentés

40. § (1) A szabadalmi oltalom megadására irányuló eljárás az Országos Találmányi Hivatalhoz intézett bejelentéssel indul meg.

(2)[27] A szabadalmi bejelentés a kérelemből, a találmány leírásából és az ezekkel kapcsolatos egyéb mellékletekből áll. A szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(3) Jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevét és címét, továbbá a találmány lényegének [41. § (1) bek.] ismertetését tartalmazza. Az ismertetés történhet elsőbbségi iratra való utalással is.

Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből[28]

40/A. § (1) Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú szabadalmi bejelentéssel együtt előterjesztett elsőbbségi nyilatkozatában - a használati mintaoltalmi bejelentés napjának megtartása mellett - igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelentést megillető elsőbbségre.

(2) A szabadalmi bejelentést csak akkor illeti meg a származtatás alapján a használati mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége és napja, ha a bejelentés és az elsőbbségi nyilatkozat a használati mintaoltalmi bejelentési eljárás során a használati mintaoltalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül az Országos Találmányi Hivatalhoz beérkezett.

(3) A szabadalmi bejelentés származtatásának csak a mintaoltalmi bejelentés napjától számított húsz éven belül van helye.

A leírás

41. § (1) A leírásnak lehetővé kell tennie, hogy szakember a találmány tárgyát a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa.

(2) A leírás végén egy vagy több igénypontban meg kell határozni a leírás egyéb részeivel összhangban az igényeit szabadalmi oltalom terjedelmét.

A találmány egysége

42. § Egy szabadalmi bejelentésben csak egy találmány szabadalmi oltalmát lehet kérni. Több találmány csak akkor foglalható egy bejelentésbe, ha tárgyuk egymással közvetlenül összefügg.

Az elsőbbség

43. § (1) Az elsőbbséget megalapító elsőbbségi nap:

a)[29] általában az a nap, amelyen a szabadalmi bejelentés (bejelentési elsőbbség), illetőleg az oltalmi igénynek a bejelentésben ismertetett megoldáson túlterjedő módosítása (módosítási elsőbbség) az Országos Találmányi Hivatalhoz beérkezett.

b) külön jogszabályban meghatározott esetekben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),

c) az Országos Találmányi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményével meghatározott esetekben a találmány kiállításának napja (kiállítási elsőbbség).

(2) Ugyanazon a napon érkezett bejelentések elsőbbségét az iktató sorszáma határozza meg.

(3) Az egyes igénypontoknak - igénypontonként - eltérő elsőbbsége is lehet,

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott elsőbbséget csak az veheti igénybe, aki erre irányuló elsőbbségi nyilatkozatát a szabadalmi bejelentéssel egyidejűleg előterjeszti. Az igényelt elsőbbséget megalapozó iratot azonban -az elsőbbségi igény elvesztésének terhével - legkésőbb a bejelentést követő három hónapon belül be kell nyújtani.

(5) Ha a bejelentő szabadalmi bejelentését felhívásra vagy saját kezdeményezésből megosztja, valamennyi részbejelentés benyújtási napjaként megtarthatja az eredeti bejelentés benyújtásának napját és - ha ennek helye van - az elsőbbség kedvezményét.

Adatközlés[30]

43/A. §[31] A szabadalmi bejelentést követően az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában közli a szabadalmi bejelentés meghatározott adatait.

A szabadalmi bejelentés alaki vizsgálata

44. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal minden esetben megvizsgálja a szabadalmi bejelentést abból a szempontból, hogy megfelel-e a 40. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2) Ha a szabadalmi bejelentés annyira hiányos, hogy arra jogot alapítani nem lehet [40. § (3) bek.], a bejelentést további eljárás mellőzésével el kell utasítani.

(3) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására: Amennyiben a felhívás eredménytelen, a szabadalmi bejelentést el kell utasítani.

(4)[32] Ha a szolgálati találmányt bejelentő munkáltató ismételt felhívásra sem pótolja a hiányokat, vagy nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló rendelkezzék. Ilyen esetben a feltalálót kell felhívni újabb megfelelő határidő kitűzésével a hiánypótlásra, illetve nyilatkozatra, és ha az eljárásba belép, azt a továbbiakban vele kell folytatni.

A szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatának köre

45. § Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:

a) a bejelentés tárgya műszaki jellegű és a gyakorlatban alkalmazható megoldás-e,

b)[33] a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból a 6. § (3) bekezdés b) pontja alapján,

c) a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a törvényes követelményeknek,

d) a találmány egységes-e,

e) a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség,

f) a bejelentés tárgya új-e és haladást jelent-e, g) nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom.

Teljes vizsgálat

46. § Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentés 45. § a)-g) pontjára kiterjedő teljes vizsgálatot végez:[34]

a) ha a bejelentő kéri,

b) abban a körben, amelyben az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Magyar Közlönyben közzétett hirdetménnyel az illetékes miniszterrel egyetértésben a teljes vizsgálatot elrendelte,

c) ha a teljes vizsgálat elvégzését az Országos Találmányi Hivatal egyébként hivatalból elrendeli.

Halasztott vizsgálat

47. § (1) A 46. §-ban felsorolt feltételek hiányában az Országos Találmányi Hivatal a bejelentést a közzététel előtt csak a 45. § a)-e) pontjában felsorolt szempontokból vizsgálja.

(2) A halasztott vizsgálat következő szakasza (utólagos vizsgálat) a 45. § f) és g) pontjában foglalt szempontok vizsgálatára terjed ki.

(3)[35] Az utólagos vizsgálatot az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentés közzétételétől számított négy éven belül bárki kérelmére köteles elrendelni, vagy azt hivatalból is elrendelheti.

Az érdemi vizsgálat lefolytatása

48. § (1) Az érdemi vizsgálat során észlelt hiányok miatt a bejelentőt fel kell hívni a hiány természete szerint a hiány pótlására, a bejelentés megosztására vagy nyilatkozattételre.

(2) Ha az Országos Találmányi Hivatal a kitűzött határidő elteltével a hiánypótlás, megosztás, illetve nyilatkozat hiányában vagy annak ellenére úgy találja, hogy a szabadalmi bejelentés nem felel meg a vizsgált feltételeknek, a bejelentést - a (3) bekezdésben említett kivétellel - elutasítja.

(3)[36] Ha ugyanabban a tárgyban korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentést tettek, az erre vonatkozó eljárás befejezéséig a másik eljárást fel kell függeszteni.

(4) Ha a szabadalmi bejelentésre jogosultság tárgyában per indult, ennek jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni.

(5)[37] A 44. § (4) bekezdésében foglaltakat a szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálata során is alkalmazni kell.

Módosítás és megosztás

49. §[38] (1) A bejelentő jogosult a leírást, az igénypontokat és a rajzot a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig módosítani.

(2) Ha a bejelentő egy szabadalmi bejelentésben több találmány szabadalmi oltalmát kérte, a bejelentést az (1) bekezdésben megjelölt időpontig megoszthatja.

Közzététel

50. §[39] (1) A szabadalmi bejelentést az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével az Országos Találmányi Hivatal - a bejelentés adatainak és lényegének hivatalos lapjában való közlésével - közzéteszi.

(2) A közzétett szabadalmi bejelentést bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat.

(3) Indokolt esetben a közzétételt el lehet halasztani.

(4) Népgazdasági vagy méltánylást érdemlő egyéb érdekből - teljes vizsgálat esetén - a közzétételt mellőzni lehet.

Felszólalás

51. §[40]

A szabadalom megadása

52. § (1)[41] Az Országos Találmányi Hivatal a bejelentési eljárás eredménye alapján a szabadalmi bejelentés tárgyára szabadalmat ad, vagy a bejelentést elutasítja.

(2) A szabadalomról az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a kinyomtatott szabadalmi leírást és rajzot. A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba és meg kell hirdetni az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában.

IX. FEJEZET

Az Országos Találmányi Hivatal eljárása a megadott szabadalommal kapcsolatos ügyekben

A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása

53. § A szabadalmi oltalomnak a 29. § és a 30. § a)-c) pontja alapján történő megszűnését az Országos Találmányi Hivatal határozatban állapítja meg, azt a közzétételi nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba bejegyzi és a hivatalos lapjában meghirdeti.

Megsemmisítési eljárás

54. § (1) A szabadalom megsemmisítését bárki kérheti. A kérelmet és mellékleteit eggyel több példányban kell az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtani, mint ahány szabadalmas van. A kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat [32. § (1) bek.], amelyekre a megsemmisítési kérelmet alapozzák, továbbá eredetiben vagy hiteles másolatban csatolni kell az okirati bizonyítékokat.

(2) Az Országos Találmányi Hivatal a megsemmisítési kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a szabadalmas részére kiadja és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a megsemmisítés kérdésében.

(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból lehet folytatni. Az eljárásban egyezségnek nincs helye.

(4) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.

Nemleges megállapítási eljárás

55. § (1) A kérelmezőnek nemleges megállapításra irányuló kérelmét az előállított vagy előállítandó tennék, illetve az alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás leírásának csatolása és a vonatkozó szabadalom megjelölése mellett az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtania. A nemleges megállapítás kérdésében az Országos Találmányi Hivatal szóbeli tárgyaláson határoz.

(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.

A szabadalmi leírás értelmezése

56. § Amennyiben a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az illetékes bíróság és egyéb hatóság megkeresésére az Országos Találmányi Hivatal szakvéleményt ad,

X. FEJEZET

Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben

Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása

57. §[42] (1) Az Országos Találmányi Hivatalnak

a) a szabadalom megadása,

b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása illetőleg újra érvénybe helyezése,

c) a szabadalom megsemmisítése,

d) a nemleges megállapítás kérdésében hozott határozatát a bíróság kérelemre megváltoztathatja.

(2) A határozat megváltoztatását kérheti az, aki az Országos Találmányi Hivatal előtt az eljárásban félként vett részt, továbbá a szolgálati találmány feltalálója és az ügyész.

(3) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől számított harminc nap.

(4) A kérelem az Országos Találmányi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

Hatáskör és illetékesség

58. § (1)[43] Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(2)[44] A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik.

A bíróság összetétele

59. §[45] A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.

A polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazása

60. § (1) A bíróság a szabadalmi ügyekben hozott határozat megváltoztatására irányuló kérelmeket a nemperes eljárás szabályai szerint - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - bírálja el. Az ügyész a nemperes eljárásban egyébként őt megillető jogokat gyakorolhatja.

(2) Az első fokú bíróság a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályai szerint bizonyítást folytat le és tárgyalást tart. Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bírósági tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.

(3) A másodfokú bíróság az első fokú bíróság végzését a Pp. szabályai szerint bírálja el azzal, hogy kisebb terjedelmű bizonyítást maga is lefolytathat.

Kizárás

61. § (1) A Pp. 13-15. és 21. §-ában felsorolt eseteken felül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban bíróként nem vehet részt az, aki

a) az Országos Találmányi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett,

b) az a) pontban említett személynek a Pp. 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója, vagy volt házastársa.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.

Igazolás

62. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 38. § rendelkezését kell alkalmazni.

Képviselet

63. § Az eljárás során meghatalmazottként a Pp. 67. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül szabadalmi ügyvivő is eljárhat.

Határozat

64. § (1) Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott határozatot megváltoztatja, végzése az Országos Találmányi Hivatal határozatának helyébe lép.

(2)[46] A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az Országos Találmányi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha

a) a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok áll fenn;

b) az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;

c) a szabadalmi bejelentés alaki okból történt elutasítása esetén a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg pótolja.

Felülvizsgálat[47]

65. §[48] Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek az Országos Találmányi Hivatalnak a 57. § (1) bekezdésében felsorolt határozatai megváltoztatása tárgyában hozott jogerős végzés ellen.

XI. FEJEZET

Szabadalmi perek

Hatáskör és illetékesség

66. § (1)[49] A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perek, az előhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek, valamint a bitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.

(2)[50] E perekben a Fővárosi Bíróság az 59. §-ban meghatározott összetételű tanácsban jár el.

(3) Az (1) bekezdésben említett perekre egyébként a Pp. szabályait, valamint a törvény 61. és 63. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a megyei (fővárosi) bíróság, illetve a gazdasági döntőbizottság az általános szabályok szerint jár el.

III. RÉSZ

A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJTÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

A növényfajták szabadalmi oltalmának feltételei

67. §[51] Szabadalmazható a növényfajta, ha megkülönböztethető, új, egynemű, állandó és lajstromozható fajtanévvel látták el.

A növényfajták szabadalmi oltalmából eredd jogok és kötelezettségek[52]

68. §[53] (1) A növényfajtára adott szabadalom alapján a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga kiterjed arra, hogy

a) a növényfajta szaporítóanyagát - ilyenként - kereskedelmi forgalomba hozatal céljára előállítsa, eladásra felkínálja, vagy kereskedelmi forgalomba hozza,

b) a növényfajtát ismételten felhasználja egy másik növényfajta kereskedelmi forgalomba hozatal céljára való előállításához,

c) a nem szaporítóanyagként forgalomba hozott dísznövényt kereskedelmi forgalomba hozatal céljára szaporítóanyagként felhasználja.

(2) A szabadalmazott növényfajta szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba szállítani, ahol a növényfajta nem áll az e törvénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.

(3) A szabadalmi oltalom a megadástól számítva szőlők és fák esetén tizennyolc évig, egyéb növényfajták esetén tizenöt évig tárt.

(4) A szabadalmas köteles a növényfajtát a szabadalmi oltalom fennállásának időtartama alatt fenntartani.

A növényfajtákra vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálata

69. § Az Országos Találmányi Hivatal a bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:

a) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból a 6. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján,

b) a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a törvényes követelményeknek,

c) a találmány egységes-e,

d) a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség,

e)[54] a bejelentés tárgya megkülönböztethető-e, új-e, egynemű-e, állandó-e és a fajtanév lajstromozható-e,

f) nincs-e ugyanarra a növényfajtára korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom.

A növényfajtára adott szabadalom megsemmisítése, a jajtanév törlése[55]

69/A. §[56] (1) A növényfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni:

a) keletkezésére visszaható hatállyal, ha a növényfajta nem volt megkülönböztethető vagy új, illetőleg ha korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik;

b) az erre vonatkozó határozat meghozatalától kezdődő hatállyal, ha a szabadalmas nem teljesíti a 68. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét.

(2) Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani.

Az általános szabályok alkalmazása

70. §[57] (1) A szabadalmazott növényfajta, csak állami minősítéssel vehető köztermesztésbe.

(2) Egyebekben a növényfajtákra az I-XI. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az állatfajták szabadalmi oltalma[58]

71. §[59] Az állatfajták szabadalmi oltalmára a 67-70. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szabadalmi oltalom időtartama a bejelentés napjától számított húsz év.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. § (1) Ez a törvény 1970. január 1-én lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:

- a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvény még hatályban levő rendelkezései, az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok (1911. évi XI. törvénynek a találmányokra vonatkozó rendelkezései, 1912. évi LV. tv, 1913. évi XII. tv, 1920. évi XXXV. tv, 1932. évi XVII. tv), valamint az ezek végrehajtása tárgyában kibocsátott rendelkezések;

- a szabadalom, védjegy- és mintaoltalmi jogszabályok egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1949. évi 8. törvényerejű rendelet;

- az 1952. évi III. törvény 11. §-ának az 1957. évi VIII. törvénnyel megállapított (3) bekezdése,

az 1954. évi 18. törvényerejű rendelet 4. §-a, végül az 1958. évi 5. törvényerejű rendelet 18. §-a.

(3)[60]

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a találmányokért járó díjazással, valamint a nemzetközi kötelezettségek teljesítsével kapcsolatos kérdéseket szabályozza.

(5) A növény- és állatfajták állami minősítésére vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg.

(6)[61]

(7) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben - a szabadalmi ügyekben a bírósági eljárás részletes szabályait, valamint az iparjogvédelmi ügyekben eljáró tanács tagjainak képesítésére vonatkozó szabályokat rendelettel megállapítsa.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára