Tippek

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet

az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya a Magyar Állam tulajdonában álló, belföldön levő minden ingatlanra kiterjed.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából ingatlan: a telekkönyvről szóló jogszabályok szerint önállóan telekkönyvezhető földrészlet, épület, továbbá társasházban levő lakás és egyéb helyiség (üzlethelyiség stb.), épületrész és egyéb építmény,

(3) E rendelet rendelkezéseit a vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló ingatlanok, tekintetében a Magyar Állam tulajdoni hányadaira is alkalmazni kell.

(4) A Magyar Állam tulajdonában álló, külföldön levő ingatlanok, a közterületek (közutak, utcák, terek), a föld alatti bányatérségek és tárolóterek, továbbá a vizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, közcélú csatornák, természetes tavak) medrének, valamint a vízilétesítmények kezelésére külön rendelkezések az irányadók.

A Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok köre

2. §

(1) A Magyar Állam tulajdonában áll az az ingatlan (a továbbiakban: állami ingatlan),

a) amelyet a telekkönyvben a Magyar Állam, illetőleg - korábbi jogszabályok alapján - valamely állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: állami szerv) vagy város (község) közönsége tulajdonaként tartanak nyilván;

b) amely jogszabály rendelkezése vagy államközi megállapodás alapján állami tulajdonba került, tekintet nélkül arra, hogy a Magyar Állam tulajdonjogát a telekkönyvbe bejegyezték-e.

(2) Állami szerv ingatlan tulajdonjogát a Magyar Állam javára szerzi meg.

(3) Az állami ingatlanokat a telekkönyvben -az erre vonatkozó jogszabályok szerint - a Magyar Állam tulajdonaként kell nyilvántartani; a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél a kezelőt is fel kell tüntetni.

(4) A Magyar Állam tulajdonjogának telekkönyvi bejegyeztetéséről, továbbá a kezelő feltüntetéséről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az állami ingatlan kezelője köteles gondoskodni.

Az állami ingatlanok kezelője

3. §

(1) Állami ingatlant csak állami szerv vagy társadalmi szervezet kezelhet.

(2) Állami mező- és erdőgazdasági ingatlant csak állami szerv kezelhet.

(3) Az állami tulajdonban álló földrészlet és S rajta levő épület (építmény) kezelése megosztható.

4. §

(1) Az állami ingatlanok közül az az állami szerv vagy társadalmi szervezet kezeli

a) a nem bérbeadás útján hasznosított ingatlant, amely azt a feladatszerű működése keretében kizárólagosan használja;

b) a részben bérbeadás útján hasznosított ingatlant, továbbá a több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet által közösen használt ingatlant, amely annak túlnyomó részét használja;

c) a bérbeadás útján hasznosított, illetőleg hasznosítható ingatlant, amely jogszabály vagy a tevékenységi köre alapján bérbeadói tevékenység folytatására jogosult;

d) a sportlétesítményt, amely szervhez a sportlétesítményt rendszeresen használó sportegyesület kapcsolódik.

(2) Az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve vagy a tanácsi házkezelési szerv a kezelője

a) átmenetileg az olyan állami ingatlannak, amelynek kezelője nincs, vagy megszűnt és az új kezelőt még nem jelölték ki;

b) a Magyar Állam által - mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet és jogi személyiséggel, rendelkező egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági termelőszövetkezet) kivételével - szövetkezet vagy állampolgár ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami ingatlannak

(3) Új állami épület (építmény) létesítése esetében a kezelői jog azt az állami szervet illeti meg, amelynek az épület (építmény) a vagyonához tartozik.

(4) Ka több állami szerv, társadalmi szervezet és szövetkezet közös beruházást valósít meg, a vegyes tulajdonba kerülő ingatlan állami tulajdoni hányadának kezelőjét a közös beruházással kapcsolatos társasági szerződésben kell megállapítani.

A kezelői jog megszerzése és megszűnése

5. §

(1) Állami szerv vagy társadalmi szervezet állami ingatlanra vonatkozó kezelői jogot

a) hatósági határozat,

b) az alapító (felügyeleti) szervének rendelkezése,

c) más állami szervvel vagy társadalmi szervezettel kötött megállapodása,

d) a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés,

e) új épület (építmény) létesítése, illetőleg

f) jogszabály rendelkezése

alapján szerezhet.

(2) Állami szerv vagy társadalmi szervezet kezelői joga az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában említett módon szűnhet meg.

A kezelők jogai és kötelezettségei

6. §

A kezelő az állami ingatlan tekintetében - a polgári jog szabályai és a 7. §-13. § rendelkezései szerint - a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja és a tulajdonos kötelezettségeit teljesíti.

Az állami ingatlanok bérbeadása és a kezelő használati jogának átengedése

7. §

(1) A kezelő a feladatszerű működése keretében használt állami ingatlannak a számára átmenetileg felesleges (az indokolt szükségletét meghaladó) részét meghatározott (általában öt évnél nem hosszabb) időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig ideiglenes jelleggel más közületi szervnek bérbeadhatja vagy ellenérték nélküli használatra átengedheti. Ehhez a közületi elhelyezésről, illetőleg a raktárgazdálkodásról szóló jogszabályokban meghatározott esetekben az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(2) A kezelő a hatósági kiutalás alá tartozó állami ingatlant vagy annak egy részét köteles annak bérbeadni, akinek azt az illetékes hatóság a közületi szervek vagy a magánszemélyek elhelyezéséről, a raktárgazdálkodásról, illetőleg a lakásbérletről szóló jogszabályok alapján határidő nélkül vagy ideiglenes jelleggel kiutalta.

(3) A kezelő az állami mező- és erdőgazdasági ingatlant, továbbá az (1), illetőleg a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb állami ingatlant, valamint a sportlétesítményt az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint engedheti át másnak használatra, illetőleg adhatja haszonbérbe.

(4) A felek ideiglenes jellegű bérbeadás, továbbá több állami szerv vagy társadalmi szervezet által közösen használt állami ingatlan esetében megállapodhatnak, hogy a bérlő (használó) a jogszabályban megállapított mértékű bér fizetése helyett a kezelőt terhelő költségeknek az általa használt ingatlanrészre eső hányadát viseli.

A kezelői jog átadása

8. §

(1) A kezelő az állami ingatlanon fennálló kezelői jogáról megállapodás alapján a kezelésre jogosult más állami szerv vagy társadalmi szervezet javára lemondhat. Ehhez - ha jogszabály előírja - az illetékes hatóság, továbbá a kezelő alapító (felügyeleti) szervének a hozzájárulása szükséges.

(2) Az állami ingatlanon fennálló kezelői jogról való lemondás a felek megállapodása szerint - jogszabályban megállapított keretek között - ellenérték fejében vagy anélkül történhet.

(3) Ha az állami ingatlan új kezelője a közületi elhelyezési vagy raktárgazdálkodási eljárásban a korábbi kezelő részére a használati jog megszerzéséért már ellenértéket fizetett, ennek összegét a kezelői jog átadásáért fizetendő ellenérték megállapításánál be kell tudni.

9. §

(1) Ha az állami ingatlant nem az arra jogosult állami szerv vagy társadalmi szervezet kezeli és a lelek a kezelői jog átadásának kérdésében vagy feltételeiben nem tudtak megállapodni, a kezelő kijelölése és a felek ezzel kapcsolatos kötelezettségei felől - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ingatlan fekvése szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya határoz.

(2) Ha a kezelői jog átadását hatósági határozat, illetőleg a kezelő alapító (felügyeleti) szerve rendeli el és a felek az ellenértékben nem tudtak megállapodni, a kezelői jog átadását elrendelő szervnek - a 8. § (2) és (3) bekezdésének megfelelően - az ellenértékről is rendelkeznie kell.

Az állami ingatlan elidegenítése és megterhelése

10. §

(1) A kezelő a kezelésében levő állami ingatlant csak az arra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint idegenítheti e.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kezelő az állami ingatlant nem terhelheti meg.

Az állami építmények lebontása

11. §

A kezelő csak az arra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint és a hatósági előírások megtartása mellett jogosult a gazdaságosan fel nem újítható vagy a feladatszerű működésének teljesítéséhez nem szükséges és más módon nem hasznosítható állami épületek és egyéb építmények lebontására, továbbá a bontásból kikerülő anyagok értékesítésére.

A kezelőt megillető egyéb jogosítványok

12. §

A kezelő

a) vegyes tulajdonban álló ingatlan esetében az állami tulajdoni hányad tekintetében a tulajdonközösség megszüntetéséhez vagy társasházzá való átalakításához szükséges hozzájárulást, továbbá az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatot, valamint

b) a lakásbérletről szóló és más jogszabályokban előírt tulajdonosi hozzájárulást

adhat.

A kezelő kötelezettségei

13. §

A kezelő köteles

a) a kezelésében levő állami ingatlant rendeltetésszerűen használni, illetőleg hasznosítani, továbbá annak fenntartásáról, állandó jókarbantartásáról - saját szervezete vagy más arra jogosultnak adott megbízás útján - gondoskodni és az ezzel járó költségeket viselni,

b) a Magyar Állammal szemben fennálló kötelezettségeit teljesíteni és a közterheket viselni,

c) a számára felesleges állami ingatlan hasznosításáról, elidegenítéséről, illetőleg lebontásáról gondoskodni,

d) az állami ingatlant nyilvántartani, továbbá

e) a másra át nem hárítható kárt viselni.

Az állami ingatlanok kezelésének irányítása

14. §

Az állami ingatlanok közül

a) az építésügyi és városfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik a telkek, továbbá a részben vagy egészben bérbeadás útján hasznosított épületek,

b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe tartozik az erdők és a mezőgazdasági rendeltetésű földek, továbbá a mező- és erdőgazdasági nagyüzemi épületek, tanyaépületek,

c) a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, illetőleg az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozik az irányításuk alatt álló fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek honvédelmi és rendészeti céljait szolgáló ingatlanok és

a kezelésükben levő zárt lakótelepek (lakóépületek),

d) a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik az a)-c) pont alá nem tartozó ingatlanok

kezelésének irányítása.

Hatálybaléptető rendelkezések

15. §

(1) E rendelet az 1969. évi április hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 244/1950. (X. 1.) MT rendelet még hatályban levő rendelkezései, a 47/1954. (VIII. 1.) MT és a 20/1960. (IV. 17.) Korm. rendelet, továbbá a 2166/1955. (VII. 14.) MT határozat III. fejezetének 4. pontja hatályát veszti.

(2) Az állami ingatlanok kezelésére vonatkozó rendelkezések nem érintik az állami földek mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába adására vonatkozó jogszabályok hatályát.

(3) Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, továbbá a pénzügyminiszter, hogy

a) a rendelet végrehajtásáról gondoskodjék,

b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmi és rendészeti céljait szolgáló, továbbá a határátkelőhelyeken levő állami ingatlanok, valamint a kezelésükben levő zárt lakótelepek (lakóépületek) kezelését szükség esetén - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - e rendelettől eltérően szabályozza,

c) az állami földek mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába adását szabályozza,

d) a külön jogszabályok alapján el nem idegeníthető állami ingatlanok elidegenítését is engedélyezze.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese

Tartalomjegyzék