20/1960. (IV. 17.) Korm. rendelet

az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított ingatlanok kezeléséről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított ingatlanok kezelésével kapcsolatban a következőket rendeli:

1. § (1) Az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított lakóépületeket - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - az épület fekvése szerint illetékes városi (fővárosi, kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának házkezelési szerve (házkezelési igazgatóság, ingatlankezelő vállalat, községgazdálkodási vállalat, községi tanács végrehajtó bizottsága; a továbbiakban: tanácsi házkezelési szerv) kezeli.

(2) Ha az állami tulajdonban álló lakóépületben 50%-ot elérő vagy azt meghaladó mértékben szolgálati lakások vannak, az egész épületet az az állami szerv kezeli, amely a lakások nagyobb része felett rendelkezik. E rendelkezés alól az építésügyi miniszter - a lakóház kezelésére kötelezett állami szerv felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) javaslatára - kivételt engedélyezhet.

(3) Az állami tulajdonban álló és a fegyveres testületek zárt területén levő lakóépületeket az érdekelt fegyveres testület, a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezésére szolgáló lakótelepeket az Egészségügyi Minisztérium, az államvasúti dolgozók elhelyezésére szolgáló lakótelepeket, illetőleg lakóépületeket pedig a Magyar Államvasutak kezeli.

(4) Ha az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított lakóépületet állami szervek 50%-ot elérő vagy azt meghaladó mértékben nem lakás céljára használják, a lakóépületet az az állami szerv kezeli, amely annak nagyobb részét használja.

2. § (1) Az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosító házingatlanok, továbbá a városok (községek) belterületén levő, állami tulajdonban álló, be nem épített telkek kezelőjének kijelölése és ezzel kapcsolatban a telekkönyvi megosztás szükségességének kérdésében az ingatlan fekvése szerint illetékes járási (járási jogú városi, fővárosi, illetőleg megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya határoz. A határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint fellebbezésnek van helye.

(2) A jogerős határozat alapján - az elsőfokon eljárt hatóság megkeresésére - a telekkönyvben fel kell jegyezni az ingatlan kezelésére jogosult szerv nevét és székhelyét.

3. § (1) A tanácsi házkezelési szerv az 1. § (1) bekezdésében említett házingatlanok kezelésén felül ellátja

a) az 1924. évi XII. törvény alapján létesített társasházakban levő, állami tulajdonban álló lakások és egyéb helyiségek kezelését;

b) a vegyestulajdonban álló házingatlanok kezelését, ha az állam tulajdoni hányada az 50%-ot eléri vagy meghaladja;

c) a vegyestulajdonban álló azoknak a házingatlanoknak a kezelését, amelyeknél az állam tulajdoni hányada az 50%-ot nem éri el, feltéve, hogy a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányad arányában számított többsége a tanácsi házkezelési szervet bízza meg a házingatlan kezelésével és ehhez a tanácsi házkezelési szerv felett felügyeletet gyakorló hatóság is hozzájárul;

d) a vegyestulajdonban levő és a kezelésében nem álló házingatlanok tekintetében az állam tulajdoni hányadának nyilvántartását és gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, illetőleg teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket;

e) az állami tulajdonban álló, tartós és ingyenes használatba adott házingatlanok nyilvántartását;

f) a városok (községek) belterületén levő, állami tulajdonban álló, be nem épített telkek kezelését;

g) a kezelésében, továbbá a nyilvántartásában levő, állami tulajdonban álló ingatlanok (tulajdoni hányadok) műszaki leltárbavételével kapcsolatos feladatokat.

(2) Tanácsi házkezelési szerv kizárólag személyi tulajdonban álló ingatlant csak közérdekből, - az építésügyi miniszter külön engedélye alapján - akkor kezelhet, ha az ingatlan kezelése gondnok kirendelése útján egyébként nem biztosítható.

4. § (1) Az 1.930/1949. (III. 3.) Korm. rendelet 1. és 2. §-a, a 2.770/1949. (III. 26.) Korm. rendelet 1. §-a, a 4.136/1949. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. §-a, a 4.187/1949. (VIII. 9.) Korm. rendelet 38. §-ának (2) bekezdése, vagy a 195/ 1950. (VII. 22.) MT rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a Közületi Ingatlan Központ, illetőleg a tanácsi házkezelési szervek kezelésébe adott, valamint a tulajdonossal kötött megállapodás alapján kezelésbe vett házingatlanokat - feltéve, hogy azokat nem kellett volna állami tulajdonba venni, illetőleg amelyeket a 3. § (2) bekezdése alapján nem kell továbbra is állami kezelésben tartani, - vissza kell adni a tulajdonos kezelésébe.

(2) A tanácsi házkezelési szerv a házingatlannak a tulajdonos kezelésébe való visszaadása során -a kezelési költség (a nyers jövedelem 7,5%-a) és a kezelés tartama alatt a tulajdonost terhelő adók és más köztartozások, valamint kölcsöntartozások, továbbá a házingatlanra fordított egyéb költségek számításbavételével - köteles elszámolni a házingatlannal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Az elszámolással kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

(3) Az elszámolás szerint a tulajdonost megillető követelést egy összegben kell kiegyenlíteni.

(4) Ha az elszámolás szerint az államnak áll fenn követelése és a tulajdonos az államot megillető követelést egy összegben kiegyenlíteni nem tudja, a községi (járási jogú városi, fővárosi, illetőleg megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve - a tulajdonos személyi körülményeinek és a megfizetendő összeg nagyságának figyelembevételével - megengedheti a követelés összegének részletekben történő megfizetését. A követelés biztosítására a telekkönyvben - a tartozás erejéig - a Magyar Állam javára jelzálogjogot kell bejegyezni.

(5) A törlesztési részleteket a házadóval együtt kell előírni; a lerovásra és a behajtásra a házadóra vonatkozó szabályok az irányadók.

5. § (1) A tanácsi házkezelési szerv a kezelésében levő, állami tulajdonban álló ingatlanok [1. § (1) bekezdése, 3. § (1) bekezdése a)-b) és f) pontja] tekintetében a tulajdonos jogait gyakorolja, azzal az eltéréssel, hogy az ingatlant el nem idegenítheti, más szerv kezelésébe vagy tartós használatába tovább nem adhatja és le nem bonthatja, viseli továbbá a tulajdonosra háruló kötelezettségeket. A tanácsi házkezelési szerv e jogkörében gondoskodik az ingatlanok rendeltetésszerű használatáról, illetőleg hasznosításáról, fenntartásáról és karbantartásáról, a rendeltetésszerű használatot meg nem változtató átalakításáról és a közterhek viseléséről, továbbá nyilvántartást vezet az ingatlanokról.

(2) A tanácsi házkezelési szervet a nyilvántartásában levő, de a kezelésében nem álló állami tulajdoni hányadok [2. § (1) bekezdés d) pontja] tekintetében is az (1) bekezdésben említett jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, azonban az ingatlan kezelését ellátó tulajdonostárssal (tulajdonostársakkal) való jogviszonyára és a kölcsönös elszámolási kötelezettségre a polgári jognak a közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadók.

(3) A tanácsi házkezelési szerv a nyilvántartásában levő, állami tulajdonban álló, tartós és ingyenes használatba adott házingatlanok [3. § (1) bekezdés e) pontja] tekintetében köteles ellenőrizni, hogy a használó a használatba adásról szóló határozatban, illetőleg a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit teljesíti-e. Ha a használó a kötelezettségeinek a tanácsi házkezelési szerv felhívására sem tesz eleget, a tanácsi házkezelési szerv javaslatot tehet az illetékes hatósághoz a tartós és ingyenes használatba adásra vonatkozó határozat visszavonására.

(4) A tanácsi házkezelési szerv a vegyestulajdonban álló házingatlanokban levő, megbízásból kezelt személyi tulajdoni hányadok [3. § (1) bekezdés c) pontja], illetőleg a kizárólag személyi tulajdonban álló ingatlanok [3. § (2) bekezdése] kezelése során a tulajdonossal kötött megbízási szerződésnek megfelelően, ha pedig az ingatlant hatósági rendelkezés utalta a kezelésébe, az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére kirendelt gondnok jogkörében jár el; az ezen jogviszonyból származó jogaira és kötelezettségeire a polgári jog szabályai az irányadók.

(5) A tanácsi házkezelési szervet a személyi tulajdonban álló ingatlanok (tulajdoni hányadok) kezeléséért díj illeti meg. E díj mértékét az építésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

6. § (1) Felhatalmazást kap az építésügyi miniszter, hogy a tanácsi házkezelési szervek részletes feladatait meghatározza, továbbá, hogy a szolgálati lakások kezelésével kapcsolatos szabályokat - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - megállapítsa.

(2) A tanácsi házkezelési szervek szervezeti és működési szabályait - az építésügyi miniszter által megadott irányelvek figyelembevételével - az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.

7. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az építésügyi miniszter - az állami vagyont és egyéb pénzügyi kérdéseket érintő ügyekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1.630/1949. (II. 20.) Korm. rendelet még hatályos 2. §-a, az 1.930/1949. (III. 3.) Korm., a 2.770/1949. (III. 26.) Korm., a 4.028/1949. (V. 12.) Korm., a 4.136/1949. (VII. 5.) Korm. és a 4.140/1949. (VII. 6.) Korm. rendeletek, a 244/1950. (X. 1.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése, az 1.095/1954. (XI. 3.) számú minisztertanácsi határozat, a 3.750/1950. (V. 13.) NipM, továbbá az 5.770/1950. (VIII. 5.) NipM rendeletek hatályukat vesztik.

(3) A 244 1950. (X. 1.) M. T. számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdése - az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított házingatlanok, továbbá a városok (községek) belterületén levő, állami tulajdonban álló, be nem épített telkek vonatkozásában e rendelet 2. §-ának megfelelően módosul.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese