9/1969. (XII. 29.) MM rendelet

a szerzői jogi törvény végrehajtásáról

A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) 56. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem.

1. § (1) Az Szjt. védelme alá tartozó alkotások - függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, így különösen:

- irodalmi (tudományos, szépirodalmi, szakirodalmi, publicisztikai stb.) művek,

- nyilvánosan tartott beszéd,

- színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték,

- zenemű szöveggel vagy anélkül,

- rádió- és televíziójáték,

- filmalkotások,

- rajz, festés, szobrászat, metszés, kő- stb. nyomás útján előállított alkotások és azok tervei,

- építészeti alkotások, épület-együttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei,

- a műszaki létesítmények tervei,

- iparművészeti alkotások és azok tervei,

- jelmez- és díszlettervek,

- ipari tervezőművészeti alkotások tervei,

- művészi fényképek,

- számítógépi program-alkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (a továbbiakban: szoftver.)

(2) A szerzői jogi védelem független a más címen védelem alatt álló egyes alkotásokra (pl. újításokra, találmányokra, védjegyekre, ipari mintákra stb.) vonatkozó külön rendelkezések alapján más címen fennálló védelemtől, és nem érinti a vonatkozó külön rendelkezéseknek a hatályát.

(3) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi köre keretében végzett ügyintéző tevékenység során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire.

2. § A szerzői jogi ügyekben eljáró bíróságok hatáskörét nem érinti, ha a vita munkaviszonyban alkotott művel kapcsolatban merül fel.

3. § (1) Az át- vagy feldolgozáson, illetve fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét fel kell tüntetni.

(2) Valamely műről készített szó szerinti nyers szövegfordítás szerzői jogi védelemben nem részesül.

(3) Az Szjt. 4. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek eredeti nyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására.

3/A. § Önálló részekre szétválasztható a közös mű, ha a részek egymástól elkülöníthetők, és önállóan is felhasználhatók (bemutathatók, kiadhatók stb.)

3/B. § Az Szjt. 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattárra is.

4. § (1) Az ismeretlenségét megőrizni kívánó szerző a Szerzői Jogvédő Hivatalnál írásban bejelentheti, hogy műveit milyen felvett néven hozza nyilvánosságra, illetve hogy milyen műveit hozta név nélkül nyilvánosságra. A Szerzői Jogvédő Hivatal a bejelentésekről lajstromot vezet, s annak adatait csak a szerző vagy örököse kívánságára vagy pedig bírósági és más hatósági megkeresésre tárja fel. A megkereső bíróság és más hatóság köteles a Szerzői Jogvédő Hivatal által közölt adatok titkosságát megőrizni.

(2) A kiadás útján nyilvánosságra nem került mű ismeretlen szerzője jogán a Szerzői Jogvédő Hivatal jogosult fellépni.

5. § (1) A felhasználási szerződés megkötése - ellenkező kikötés hiányában - magában foglalja a hozzájárulást ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a nyilvánosság számára tájékoztatást adhasson.

(2) A szerző halála után fellelt mű tekintetében - ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett - az a vélelem, hogy a szerző művét nyilvánosságra hozatalra szánta.

6. § (1) Az ismertetéssel egy tekintet alá esnek a műre vonatkozó közlemények (falragasz, napilap, műsor, film, rádió, televízió stb.); a mű szerzőjét - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - ezekben is meg kell jelölni.

(2) A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű jogszerű újabb felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy nevének feltüntetése nélkül kerüljön a mű további felhasználásra.

7. § (1) Jogosulatlan a felhasználás különösen, ha arra jogszabály, vagy a felhasználási joggal rendelkezni jogosult személy felhatalmazást nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve - a művet szélesebb körben, nagyobb példányszámban stb. - használja fel. Jogosulatlan megváltoztatás az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása is, amely a külső megjelenést, a rendeltetésszerű használatot vagy az üzemeltetést befolyásolja.

(2) A felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját - kívánságára - a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.

8. § A hozzájárulás visszavonása, illetőleg nyilvánosságra hozott mű további felhasználásának eltiltása csak írásban, az alapos okot feltüntető nyilatkozattal történhet.

9. § (1) Az Szjt.-nek a szerző személyhez fűződő jogaira vonatkozó rendelkezései nem zárják ki és nem érintik a Polgári Törvénykönyvnek a személyhez fűződő jogokra vonatkozó általános szabályai alkalmazását.

(2) A védelmi idő letelte után az elhunyt szerző személyéhez fűződő jogainak védelmében a Szerzői Jogvédő Hivatal és az érintett érdekvédelmi szervezetek léphetnek fel.

10. § (1) Felhasználáson az Szjt. alkalmazásában azt a folyamatot kell érteni, amely a művet vagy annak részletét a nyilvánossághoz közvetíti. Ez vonatkozik az átdolgozásokra, feldolgozásokra és fordításokra is.

(2) Az ismeretlen szerzőt vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerzőt (örököst) megillető szerzői díjat a felhasználó általában a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz - képző- vagy iparművészeti és fotóművészeti, valamint ipari tervezőművészi alkotás esetén pedig a Magyar Alkotóművészeti Alapítványhoz - köteles befizetni. A befizetett összeget a Polgári Törvénykönyvben meghatározott elévülési időn belül jelentkező jogosultnak kell kifizetni: a fel nem vett díjakat a kultúra támogatására és a szerzők jóléti céljaira kell fordítani.

11. § (1) Vitás esetben annak elbírálásánál, hogy a mű alkotása a szerzőnek munkaköri kötelessége-e, a munkaszerződésből, illetve a szerző munkakörén belül kapott szolgálati utasításból kell kiindulni. A munkáltató feladata, hogy írásban - a munkaszerződésben vagy más módon - rögzítse a munkaviszonyban álló szerző munkakörét és a munkáltatót megillető felhasználási jog terjedelmét.

(2) Alapos okból tagadja meg a munkáltató a hozzájárulását a műnek működési körén kívüli felhasználásához, ha a felhasználás valamely jog által védett érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(3) Ha a mű felhasználásának joga a munkáltatót illeti meg, a mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat esetén köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kívánságára nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból folyó rendelkezési és irányítási jogával élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet.

(4) A munkaviszony megszűnése a munkáltatónak az Szjt. 14. §-a alapján gyakorolható jogait nem érinti.

(5) A munkáltató jogosult a szoftver saját célú belső használatára (futtatás), valamint az ilyen szoftvertermék programkönyvtári elhelyezésére.

12. § (1) Ha a munkáltató az Szjt. 14. §-ában biztosított felhasználási jogának gyakorlása során a műre harmadik személlyel köt felhasználási szerződést, a szerzői díj összegének - a munkáltató döntése szerint - 60-80 százaléka, szoftver esetében 10-30 százaléka a szerzőt illeti meg, amit a munkáltató a szerzői díj felvételétől számított 8 napon belül köteles a szerző részére kifizetni. Szoftver esetében a kifizetés határidejét a munkáltató - a munkaszerződésben vagy más módon - ettől eltérően is meghatározhatja, illetve feltételhez kötheti. Amennyiben a műre harmadik személlyel felhasználási szerződés kötése a munkáltató feladatkörébe tartozik, a munkáltató a mű szerzőjének díját - a mű alkotásával kapcsolatos ráfordításokra figyelemmel - a szerzői díj 60 százalékánál, szoftver esetében 10 százalékánál alacsonyabb mértékben is meghatározhatja.

(2) Ha a munkaköri kötelesség alapján alkotott mű felhasználási jogát - akár a munkáltató hozzájárulása alapján, akár a munkáltató felhasználási jogának megszűnése folytán - a szerző gyakorolja, a szerzői díj teljes összege a szerzőt illeti meg.

13. § (1) Több részben nyilvánosságra hozott mű tekintetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani, kivéve, ha a mű szoros tartalmi összefüggése az utolsó rész nyilvánosságra hozatalának évétől való számítást teszi indokolttá.

(2) A film bemutatása alatt az első nyilvános bemutatását kell érteni, függetlenül attól, hogy a bemutatásra belföldön vagy külföldön kerül sor.

13/A. §

14. § (1) Iskolai oktatás célját szolgálja az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban, valamint a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban alkalmazott tanterveket követő oktatásra készült tankönyv, segédkönyv, jegyzet vagy tanulmányi (pl. audiovizuális) segédeszköz.

(2) Átvételnek minősül nyilvánosságra hozott mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést [Szjt. 17. § (1) bek.] meghaladja.

14/A. §

15. § A televíziós szervezetek szabad felhasználási joga a díszlet és jelmez céljára készült művekre nem terjed ki.

16. § Időszerű műsor az a közvetítés, amely egy adott időponthoz fűződő, meghatározott eseményről ad tájékoztatást vagy ismertetést, és csak ennek keretében, járulékosan használja fel egyes művek kisebb részleteit.

17. § Iskolai ünnepélynek minősül a 14. § (1) bekezdésében meghatározott oktatási keretek között az oktatásban részesülők közreműködésével rendezett és valamely alkalomhoz kapcsolódó műsoros előadás. Iskolai célúnak kell tekinteni az oktatási rendszerbe tartozó intézmény által belépődíj mellett rendezett műsoros előadást abban az esetben is, ha az előadás bevétele oktatási vagy nevelési célok támogatására szolgál. Ez a rendelkezés az iskolai táncmulatságokra nem vonatkozik.

18. § (1) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó üzem (üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig az üzlethelyiséget látogató vendégek szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt (meghívómegváltás, műsormegváltás, a szokásos összeget meghaladó ruhatári díj stb.) történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.

(2) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel is.

(3)

19. §

20. § Az egyes művek esetenkénti felhasználását tekintve egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok értékesítésére jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen zenei és irodalmi művek nem színpadi nyilvános előadásának, már nyilvánosságra hozott zeneművek és zeneszövegek nem színpadszerű előadásai hangfelvételének és az ilyen felvétel többszörözésének, a nem színpadszerűen előadott szöveges és szöveg nélküli zeneművek sugárzásának és egyéb távolba közvetítésének engedélyezésére irányuló szerződéseket a Szerzői Jogvédő Hivatal útján kell megkötni.

21. § Nem kötelező a szerződés írásbeli megkötése napilapokban, folyóiratokban történő közzététel céljára kötött szerződés esetén.

22. § A felhasználó jogai jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján történő jogutódlás esetén a jogutódra szállnak át.

23. § (1) A mű elfogadására nyitvaálló határidő - ha jogszabály egyes ágakra eltérően nem rendelkezik - két hónap, amelyet a mű átadásától kell számítani. Ha a felhasználó az elfogadásra nyitvaálló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.

(2) Ha a művet a felhasználó kijavítás végett visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít.

24. §

25. § Magyar szerző vagy magyar felhasználó külföldivel határozatlan időtartamú kiadói szerződést is köthet.

26. § Az Szjt. 36. §-ában foglaltak alkalmazása szempontjából megjelent műnek a jogszerűen kiadott művet kell tekinteni, a nyilvános előadása esetén járó díjat pedig a Szerzői Jogvédő Hivatal a szerzők javára a saját nevében jogosult beszedni. A díj szerzők közötti felosztása céljából a Szerzői Jogvédő Hivatal a nyilvános előadást a felhasználó műsorközlése alapján a helyszínen ellenőrizheti.

27. § Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják ki, az egyes képek felhasználásához (közzétételéhez) hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.

28. § Jogosan használt a kézirat, ha azt a szerző a Szerzői Jogvédő Hivatalnak vagy a művelődési és közoktatási miniszter által erre kijelölt más szervnek abból a célból adta át, hogy a színpadi művet műkedvelő művészeti csoportok is előadhassák, és a kéziratot az említett szerv bocsátja a művészeti csoport rendelkezésére.

29. § Az Szjt. 40. §-ának (1) bekezdésében említett díjat a Szerzői Jogvédő Hivatal a szerzők javára a saját nevében jogosult beszedni. A díj szerzők közötti felosztása céljából a Szerzői Jogvédő Hivatal a nyilvános előadást a felhasználó műsorközlése alapján a helyszínen ellenőrizheti.

30. § (1) A filmgyárat az Szjt. 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogok az elkészült film tekintetében - ellenkező szerződési kikötés hiányában - kizárólagosan illetik meg.

(2) A film gyártását a forgalmazást engedélyező okirat kiadásának napjával, - ha pedig ilyen nem kerül kiadásra - a standard kópiának a felhasználó által történt átvételével kell befejezettnek tekinteni.

31. § A filmmel azonos elbírálás alá esnek a rögzítés módjára tekintet nélkül a televíziós játékok, az animációs és dokumentumfilmek.

32. § (1) Szerzői alkotásként védi az Szjt. az építészeti vagy műszaki létesítmény tervét - ideértve az építészeti típustervet is -, ha az művészi, vagy tudományos szempontból alkotásnak minősül, az egyéb tervek az Szjt. 51. §-a szerint részesülhetnek védelemben.

(2) Műszaki alkotásként az olyan műszaki létesítmény terve részesül szerzői jogi védelemben, amely az épület fogalmi körébe nem tartozó, önálló eredeti műszaki alkotás (pl. közúti híd, vízierőmű stb.) terve, vagy valamely ipari üzem (üzemrész) teljes gépi berendezésének eredeti egységes megoldása. Egyébként a törvénynek az építészeti alkotásokra vonatkozó rendelkezései a műszaki létesítményekre is kiterjednek.

(3) A munkáltató hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a munkaköri kötelesség teljesítéseként alkotott tervet más, a munkáltató működési körébe tartozó bármely módon (pl. kivitelezés, utánépítés, többszörözés) felhasználja [Szjt. 14. § (1) bekezdés]; a terv megváltoztatásához a munkáltató csak a szerző meghallgatásával járulhat hozzá.

33. § (1) A tervezőnek joga van meghatározni az épületen (létesítményen) neve, továbbá a tervezés ideje (éve) feltüntetésének helyét és módját. Ez a joga azonban a tulajdonos (üzemeltető, kezelő) méltányos érdekeit nem sértheti.

(2) A munkaköri kötelesség teljesítéseként alkotott terv tekintetében a munkáltató határozza meg azoknak a személyeknek a körét, akiknek nevét a terven, illetve a létesítményen fel kell tüntetni. Vita esetén a bíróság dönt.

(3) A munkaköri kötelesség teljesítéseként alkotott terven, valamint az annak alapján megvalósított épületen (létesítményen) - kívánságára - a munkáltató nevét is fel kell tüntetni.

(4) Amennyiben a szerző nevének feltüntetésére nem tart már igényt, a nevét tartalmazó feliratot kívánságára 60 napon belül el kell távolítani. Ez azonban a munkáltató vállalat névfeltüntetését nem érinti.

34. § (1) A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti, műszaki vagy iparművészeti alkotás bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos vagy ismeretterjesztő előadás, illetőleg oktatás céljára történő felhasználásánál a szerzőt ugyancsak meg kell jelölni.

(2) Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása, illetőleg típusterv ismételt felhasználása esetén csak az eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.

35. § (1) A szerző beleegyezése szükséges az építészeti vagy műszaki alkotás tervének, illetőleg a terv részletének kiállításához is.

(2) Alkotásokat őrző közgyűjtemények a múzeumok és muzeális közgyűjtemények, a könyvtárak és a levéltárak.

(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.

35/A. § (1) Az Szjt. 46/A. §-ában szabályozott díjat a kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet negyedévenként - a negyedévet követő hó 20-ig - köteles átutalni a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) számára. Az átutaláskor közölni kell a szerző nevét, vagy annak a művön való hiányát, a mű címét, technikáját és művenként a díj összegét.

(2) A Közalapítvány a hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének, illetve jogutódjának fizeti ki.

35/B. § Az Szjt. 50/G. §-a alkalmazásában vezeték útján történő egyidejű átvitelnek minősül a nyilvánossághoz való átvitelre alkalmas egyéb eszközzel vagy módon történő egyidejű átvitel is.

36. § (1) Az ábrák és szemléltető eszközök védelme alá tartoznak a művészi vagy tudományos alkotásnak nem minősülő

- szövegképek (illusztrációk),

- földrajzi, helyrajzi ábrák, vázlatok,

- építészeti, mérnöki és egyéb műszaki vagy szerkezeti tervek, rajzok és vázlatok,

- plasztikai szemlélető eszközök (makettek, domborzati képek, modellek),

- szakmai fényképek és filmek is.

(2) A munkaköri kötelesség teljesítéseként készített fényképek, ábrák és egyéb szemléltető eszközök felhasználása tekintetében az Szjt. 14. §-ának rendelkezéseit is alkalmazni kell.

37. § (1) A bíróság által megítélt bírságot - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Nemzeti Kulturális Alap javára kell befizetni.

(2) Szoftver jogosulatlan felhasználása esetén a bíróság által megítélt bírságot a Központi Statisztikai Hivatalhoz kell befizetni. A bírságokból befolyt összeget szoftver-fejlesztési célokra kell fordítani.

37/A. § (1) A védelmi idő eltelte után történő járulékfizetésre a 35/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a járulék címén befolyt összeget a Közalapítvány külön köteles kezelni és nyilvántartani.

(2) A Közalapítvány a járulék felhasználásáról a nyilvánosságot évente, a Művelődési Közlöny útján tájékoztatja.

38. § (1) A szerzői jogi szakértő testület tagjait a tudományos intézmények, a művészeti szövetségek és egyéb érdekelt szervezetek tagjai közül ezek, valamint a felügyeleti hatóságuk javaslata alapján, továbbá a szerzői joggal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek sorából a művelődési és közoktatási miniszter nevezi ki. A művelődési és közoktatási miniszter nevezi ki a testület elnökét és elnökségének tagjait is.

(2) A szerzői jogi szakértő testület ügyvitelét a Szerzői Jogvédő Hivatal látja el.

(3) A szerzői jogi szakértő testület szakvéleményét 3 vagy 5 tagú tanácsban, szótöbbséggel alakítja ki.

(4) A szerzői jogi szakértő testület felkérésére peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.

(5) A szerzői jogi szakértő testület egyéb szervezeti és működési kérdéseit a művelődési és közoktatási miniszter által kibocsátott szabályzat tartalmazza.

39. § (1) A szerzői díj összegét eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a szerződő felek állapítják meg.

(2) Közzétett zenemű nyilvános előadásáért, mechanikai előadás céljára szolgáló készülékre való átviteléért (pl. hangfelvétel, rádió és tvelőadás, film- és videoháttérzene rögzítése), közzétett irodalmi mű hangfelvételéért, valamint - ha a felek másképp nem rendelkeznek - a színpadi mű nyilvános előadásáért járó szerzői díjat és a szoftver felhasználására kötött szerződés alapján nem jogi személynek járó szerzői díjat a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz kell befizetni.

40. § (1) Ez a rendelet 1970. évi január hó 1. napján lép hatályba; a rendelet 7. §-ának (2), 11. §-ának (1) és (3) bekezdésétől, 12. §-ától, 23. §-ától, 30. §-ának (2), 33. §-ának (1), 34. §-ának (1), valamint 35. §-ának (1) és (3) bekezdésétől a szerző hátrányára eltérni nem lehet.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvényben szabályozott beiktatásról követendő eljárás tárgyában kiadott 58230/1922. (III. 7.) KM rendelet, továbbá az ezt módosító 44348/1933. (VII. 27.) KM rendelet hatályát veszti.