13/1970. (X. 28.) EüM rendelet

a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok betegellátásáról, valamint a fizetendő betegellátási és mentőszállítási díjakról

A pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

A külföldi állampolgárok fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolása

1. §

A magyar társadalombiztosítás szolgáltatásaira jogosult külföldi állampolgárok fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolása

(1) A magyar betegségi biztosítási jogszabályok alapján betegség esetére kötelezően vagy önkéntesen biztosított külföldi állampolgárok és igényjogosult családtagjaik a magyar betegségi biztosításra vonatkozó rendelkezések szerint fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolásra jogosultak.

(2) A hazai üzemekben szakmai kiképzésben részesülő vagy tanácsadói, szakértői, szerelői stb. tevékenységet folytató külföldi állampolgárok a fogadó szerv és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság illetékes igazgatóságával kötött megállapodás alapján, a biztosított dolgozókra irányadó szabályok szerint jogosultak fekvőbeteggyógyintézeti ápolásra. A fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolásra jogosultságot igazoló iratot az a fogadó szerv állítja ki, amely a társadalombiztosítási szervvel a megállapodást kötötte.

2. §

Fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás nemzetközi egyezmények és egyéb megállapodások alapján

(1) Azok a külföldi állampolgárok, akiknek államával a Magyar Népköztársaságnak egészségügyi vagy szociálpolitikai egyezménye vagy egyéb megállapodása van, a megkötött egyezmények; megállapodások, illetőleg a végrehajtásuk tárgyában kiadott jogszabályok rendelkezései szerint részesülnek fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolásban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott külföldi állampolgárokra - ha a fekvőbeteg-gyógyintézeti gyógykezelésre egyezmény, illetőleg megállapodás alapján díjtalanul nem jogosultak - a fizetőköteles magyar állampolgárokra érvényes díjszabások az irányadók.

3. §

A fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás egyéb esetei

(1) Ha a külföldi állampolgárt az Egészségügyi Minisztérium utalta be fekvőbeteg-gyógyintézetbe gyógykezelésre, a betegellátási díjak mérve és elszámolása tekintetében a beutaló iratban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Azoknak a külföldi állampolgároknak a betegellátási díját, akik valamely utazási iroda (pl. IBUSZ) szervezésében részesülnek Magyarországon fekvőbeteg-gyógyintézeti gyógykezelésben, az utazási iroda téríti meg a gyógyintézetnek az Egészségügyi Minisztérium és az utazási iroda között létrejött szerződésben megállapított díjszabás szerint.

(3) Az állami, társadalmi, illetőleg a szövetkezeti szerv által meghívott külföldi állampolgár fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolásának díját a vonatkozó - külön - rendelkezések szerint a meghívó szerv viseli.

(4) Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Dél-Vietnami Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi külképviseleti szerveinek tagjait és azok családtagjait az egyezmény, illetőleg viszonosság alapján díjtalan fekvőbeteg-gyógyintézeti betegellátásban kell részesíteni. A felmerült betegellátási díjat az állam viseli.

4. §

Azok a külföldi állampolgárok, akik az 1-3. §-okban foglalt rendelkezések alapján díjtalan vagy a fizetőköteles magyar állampolgárokra érvényes díjtételek mellett fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolásra nem jogosultak, a Magyarországon igénybevett fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolásért a rendelet 1. számú mellékletében megállapított betegellátási díjat kötelesek megfizetni.

5. §

Külföldi állampolgárok járóbetegellátása

(1) Az állami egészségügyi szolgálat minden gyógyító-megelőző egészségügyi szerve a hozzáforduló külföldi állampolgárt díjtalanul köteles elsősegélyben részesíteni. Arra nézve, hogy az elsősegélynyújtásának szükségessége mikor áll fenn, a 8/1959. (XII. 31.) EüM számú rendelet 19. §-ának (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az elsősegélyen túlmenő járóbetegellátást a 7. a 8. és a 9. §-okban említett külföldi állampolgárok a hivatkozott §-ban foglalt rendelkezések szerint az alábbi egészségügyi szerveknél vehetik igénybe:

a) körzeti orvosi rendelőben,

b) szakorvosi rendelőintézetben,

c) fekvőbeteg-gyógyintézet járóbeteg szakrendelésén.

(3) A 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott külföldi állampolgárok, a járóbeteg ellátás szolgáltatásait az ott megjelölt iratokban meghatározott módon vehetik igénybe.

6. §

A magyar társadalombiztosítás szolgáltatásaira jogosult külföldi állampolgárok járóbetegellátása

(1) Azok a külföldi állampolgárok, akik a magyar betegségi biztosítási jogszabályok alapján betegség esetére kötelezően vagy önkéntesen biztosítottak, valamint e személyek igényjogosult családtagjai, a betegségi biztosításra vonatkozó rendelkezések szerint jogosultak járóbetegellátásra.

(2) Azok a külföldi állampolgárok, akik hazai üzemekben szakmai kiképzésben részesülnek vagy tanácsadói, szakértői, szerelői stb. tevékenységet folytatnak, a fogadó szerv és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság illetékes igazgatóságával kötött megállapodás alapján a biztosított dolgozókra irányadó szabályok szerint jogosultak a járóbetegellátásra.

7. §

Járóbetegellátás nemzetközi egyezmények és egyéb megállapodások alapján

(1) Azoknak az országoknak az állampolgáraira nézve, amelyekkel a Magyar Népköztársaság egészségügyi vagy szociálpolitikai egyezményt, megállapodást kötött, a járóbetegellátás tekintetében az egyezmény, megállapodás rendelkezései az irányadók.

(2) Ha az egyezmény, megállapodás más rendelkezést nem tartalmaz, az (1) bekezdésben említett külföldi állampolgár heveny megbetegedés vagy sürgős szükség esetén a feltétlenül szükséges gyógykezelést az 5. § (2) bekezdésében felsorolt egészségügyi szerveknél díjtalanul jogosult igénybe venni. Ezen túlmenő díjtalan szolgáltatásban az ilyen külföldi állampolgár csak az Egészségügyi Minisztérium - a MÁV által fenntartott egészségügyi intézmények igénybevétele esetében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti főosztályának - engedélye, illetőleg az illetékes magyar társadalombiztosítási szerv megbízása alapján részesíthető.

8. §

Diplomáciai testületek tagjainak járóbetegellátása

A 3. § (4) bekezdésében felsorolt országok Magyarországon működő külképviseleti szerveinek tagjai és azok családtagjai a gyógykezelésükre kijelölt fekvőbeteg-gyógyintézetek járóbeteg ellátásának igénybevételére jogosultak.

9. §

Fizetőköteles külföldi állampolgárok járébetegellátása

(1) A járóbetegellátás szempontjából fizetőköteles külföldi állampolgárnak kell tekinteni a 2. § (2) bekezdésben és a 4. §-ban említett külföldi állampolgárokat.

(2) A körzeti orvos, ha a körzetében lakó fizető-köteles külföldi állampolgárt a körzeti orvosi rendelőben látja el, a 8/1959. (XII. 31.) EüM számú rendelet mellékletében megállapított díjazást számíthatja fel. Ugyancsak az említett rendelet mellékletében megszabott díjazást számíthatja fel, ha a körzetében lakó külföldi állampolgárt a szállásán látja el és a körzeti orvos magángyakorlatra nem jogosult.

(3) A szakorvosi rendelőintézetben orvosi ellátásban részesített fizetőköteles külföldi állampolgár a gyógykezelésért az e rendelet II. számú mellékletében megállapított díjazást köteles megfizetni.

(4) A fizetőköteles külföldi állampolgár fekvőbeteg-gyógyintézet járóbeteg-szakrendelésén igénybevett gyógykezeléséért a rendelet 117. számú mellékletében megállapított díjat köteles megfizetni.

10. §

A mentőszállítással kapcsolatos rendelkezések

Külföldi állampolgárok mentőszállítására a rendelet 1-10. §-aiban foglaltak az irányadók azzal, hogy amennyiben betegellátási díj fizetésére kötelezettek, a mentőszállításért a magyar állampolgárokra érvényes díjszabást kötelesek megfizetni.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

11. §

A 2. § (2) bekezdésében és a 4. §-ban említett külföldi állampolgárok fekvőbeteg-gyógyintézeti betegellátási és mentőszállítási díjai az ápoltat, szállítottat, illetőleg az eltartására kötelezettet terhelik.

12. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából külföldi állampolgárnak azt a személyt kell tekinteni, aki személyazonosságát külföldi útiokmánnyal igazolja.

(2) Az a külföldön élő magyar állampolgár, aki személyazonosságát magyar külképviseleti szerv által kiállított útiokmánnyal igazolja, a fizetőköteles magyar állampolgárokra érvényes rendelkezések szerint jogosult betegellátásra.

(3) Külföldön lakó, állampolgárság nélküli személy, aki személyazonosságát külföldi útiokmánnyal igazolja, a fizetőköteles külföldi állampolgárokra érvényes rendelkezések szerint részesíthető betegellátásban.

13. §

(1) Továbbra is hatályban marad a hivatalos kiküldetésben Magyarországon tartózkodó bolgár és lengyel állampolgárok egészségügyi ellátásáról szóló 8/1957. (EüK 5.) EüM számú utasítás. Az AIT (Alliance Internationale de Tourisme: Nemzetközi Idegenforgalmi Szövetség) hitellevelének fizetőeszközként való elfogadására továbbra is a 32.452/1963. (EüK 10.) EüM számú hivatalos közleményben foglaltak az irányadók.

(2) A kijózanító szobába szállított külföldi állampolgár ápolása után felszámítandó térítési díjat az 1/1964. (VII. 30.) BM-EüM számú rendelet 6. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott díjtételeknek megfelelően kell megállapítani.

14. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésekor a fekvőbeteg-gyógyintézetben ápolt külföldi állampolgárokra a gyógyintézet elhagyásáig, illetőleg felgyógyulásukig a gyógyintézeti felvételükkor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

Dr. Tóth Béla s. k.,

egészségügyi miniszterhelyettes

I. számú melléklet a 13/1970. (X. 28.) EüM számú rendelethez

A rendelet 4. §-ában meghatározott fizetőköteles betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti betegellátási díjai a következők:

1. A napi ápolási díj mértéke az ápolás első 30 napjára:

a) az egyetemi klinikákon, továbbá Budapest területén működő összes kórházakban, valamint az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó fekvőbeteg-gyógyintézetekben 425,- Ft

b) a megyei és a városi tanácsok felügyelete alá tartozó fekvőbeteg-gyógyintézetekben, továbbá a Magyar Államvasutak által fenntartott fekvőbeteg-gyógyintézetekben, kivéve a Budapest területén működő fekvőbeteggyógyintézeteket 375,- Ft

c) a járási tanácsok felügyelete alá tartozó kórházakban, szülőotthonokban 325,- Ft

2. A napi ápolási díj mértéke az ápolás 31. napjától a 60. napjáig bezáróan:

az 1. a) pont alá tartozó kórházaknál 333,- Ft

az 1. b) pont alá tartozó kórházaknál 338,- Ft

az 1. c) pont alá tartozó kórházaknál 293,- Ft

3. A napi ápolási díj mértéke az ápolás 61. napjától kezdődően a kórházból való távozásig:

az 1. a) pont alá tartozó kórházaknál 340,- Ft

az 1. b) pont alá tartozó kórházaknál 300,- Ft

az 1. c) pont alá tartozó kórházaknál 260,- Ft

4. A fent meghatározott napi ápolási díjon kívül a kórházi felvétel első napján a gyógykezelésre jelentkező személy vizsgálati díjat is köteles fizetni. A vizsgálati díj a 3. a)-c) pontokban meghatározott összeg, amelyet az ápolás első napjára az ápolási díjjal együtt kell felszámítani.

II. számú melléklet a 13/1970. (X. 28.) EüM számú rendelethez

III. számú melléklet a 13/1970. (X. 28.) EüM számú rendelethez

A fekvőbeteg-gyógyintézetek járóbeteg-ellátásán kezelt fizetőköteles külföldi állampolgárok által fizetendő díjak a következők:

I. csoportba tartozó ténykedések díja 40,- Ft

II. csoportba tartozó ténykedések díja 100,- Ft

III. csoportba tartozó ténykedések díja 200,- Ft

IV. csoportba tartozó ténykedések díja 300,- Ft

V. csoportba tartozó ténykedések díja 400 -Ft

Az egyes csoportokba tartozó orvosi ténykedéseket és a díjakkal kapcsolatos egyéb kérdéseket az 1/1960. (I. 6.) EüM számú rendelet II. számú melléklete tartalmazza.