Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

13/1970. (V. 9.) MÉM rendelet

az élelmiszer- és fagazdaságban foglalkoztatott fizikai dolgozók továbbképzéséről és a betanított munkások képzéséről

A pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Elnökségével, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségével, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségével, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) felügyelete alá tartozó valamennyi vállalatra, trösztre, központra, állami (kísérleti-, tan-, hal) gazdaságra, erdő- és fafeldolgozó gazdaságra, erdő- és vadgazdaságra, állami erdőgazdaságra, állami parkerdőgazdaságra, intézetre, intézményre, állomásra, szolgálatra, továbbá élemiszergazdasági és fagazdasági tevékenységei folytató tanácsi vállalatokra, valamint mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetekre, mezőgazdasági szakszövetkezetekre, termelőszövetkezeti társulásokra (a továbbiakban: termelőszövetkezet;együttesen: üzem), és ezek fizikai munkát végző dolgozóira, illetőleg tagjaira (a továbbiakban együtt: dolgozó).

2. §

(1) E rendelet rendelkezései szerint kell a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, az erdőgazdasági és az elsődleges faipari

a) szakmai képesítéssel rendelkező dolgozókat továbbképzésben,

b) képesítéssel nem rendelkező dolgozókat betanított munkás képzésben

részesíteni.

(2) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az üzemekben olyan szakmák tekintetében folyó továbbképzésre és képzésre is, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdés szerinti ágazatokba, azonban más jogszabály a minisztérium képzési hatáskörét állapítja meg.

(3) Az e rendelet alapján folytatható betanított munkás képzés és a dolgozók továbbképzése útján betöltendő munkakörök jegyzékét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kell közzétenni.

(4) Nem terjed ki e rendelet hatálya a továbbképző iskolai betanított munkás képzésre, a jegyzékben fel nem sorolt munkakörök ellátására felkészítő üzemi oktatásra, valamint a jegyzékben szereplő képzésre akkor, ha a bizonyítvány megszerzését az üzem, illetve a dolgozó nem igényli, és annak megszerzését jogszabály nem írja elő.

3. §

(1) A szakmai képesítéssel rendelkező dolgozók továbbképzésének célja lehet:

- felkészítés különleges ismereteket igénylő munkakörök ellátására a szakmunkás képzettségének megfelelő tevékenységi körben,

- szakmunkásoknak csoport-, munkacsapat-, vagy brigádvezetői feladatokra felkészítése,

- új technika, illetőleg technológia megismertetése.

(2) A továbbképzés - az (1) bekezdés szerinti céljának megfelelően -

a) szakosító,

b) újabb munkaköri feladat ellátására jogosító, valamint

c) ismereteket bővítő jellegű lehet.

(3) A továbbképzés rendszerét és a részvétel feltételeit a melléklet tartalmazza.

4. §

(1) A betanított munkás képzés célja: a dolgozó felkészítése olyan betanított munkás munkaköri feladat ellátására, amely e képesítéshez kötött, vagy olyan munkakör betöltésére, amelynek fokozott balesetveszélyessége, továbbá a kezelt termelőberendezés nagy értéke képesítés megszerzését indokolja.

(2) A képzésben az vehet részt, aki

- az általános iskolának legalább a VI. osztályát elvégezte,

- a munkakör ellátására szakorvosi rendelőintézeti igazolás szerint egészségileg alkalmas,

- megfelel a jegyzékben feltüntetett életkori követelményeknek,

- ha kiskorú, szülői (törvényes képviselő) írásbeli beleegyezéssel rendelkezik.

5. §

(1) E rendelet alapján folytatott képzés és a továbbképzés

a) egész napos, vagy esti tanfolyamon,

b) időszakosan szervezett elméleti és gyakorlati foglalkozásokkal,

c) előadássorozattal,

valósítható meg.

(2) A képzésben, vagy a továbbképzésben üzemi javaslat, illetve egyéni jelentkezés alapján lehet részt venni.

(3) A képzés és a 3. § (2) bekezdés a)-b) pontjai szerinti továbbképzés befejezésekor a dolgozónak vizsgát kell tennie. A vizsga eredményes letételéről bizonyítványt kell adni. A c) pont szerinti továbbképzésben részt vevő dolgozó részére igazolás adható.

(4) A képzési és továbbképzési szakok tanterveit, továbbá az ismereteket bővítő továbbképzés irányelveit, valamint a képzés és a továbbképzés működési szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a minisztérium adja ki.

6. §

(1) A képzés és a vizsgához kötött továbbképzés megszervezése és lebonyolítása, továbbá a vizsgáztatás és az anyakönyvezés a munkaköri feladat szakiránya szerint területileg illetékes mezőgazdasági, erdészeti, illetve élelmiszeripari szakmunkásképző intézet (iskola) feladata. A minisztérium Szakoktatási Főosztálya ezzel egyéb szakoktatási intézményt (a továbbiakban együttesen: iskola) is megbízhat.

(2) Az iskola a képzést és a továbbképzést általában az üzemek közvetlen felügyeleti szerveik igényei alapján szervezi, azonban az illetékes tanácsok végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, illetve a képzésben érdekelt országos hatáskörű szerv javaslatára, vagy elhatározásából - jelentkezési felhívás közzétételével - is kezdeményezheti,

(3) Az iskola a képzést és a továbbképzést -ha annak személyi és tárgyi feltételei megvannak - üzembe kihelyezett oktatás keretében is végezheti. Az üzemben folyó oktatás közvetlen szakmai és pedagógiai irányítása az iskola feladata.

7. §

Az ismereteket bővítő jellegű továbbképzés programját, szervezeti formáját és időtartamát -a szabályzatban foglalt irányelvek figyelembevételével - általában az üzem állapítja meg és a továbbképzést is az üzem végzi. E feladattal azonban az üzem, vagy több üzem együttesen az iskolát is megbízhatja.

8. §

A képzés és a továbbképzés irányítását a minisztérium, közvetlen felügyeletét és területi koordinációját az iskolák, valamint az üzemek közvetlen felügyeleti szerveinek bevonásával a MÉM Szakoktatási Felügyelősége (a továbbiakban: Felügyelőség) látja el.

9. §

A képzés tanfolyamos formáira és a tanfolyamok fenntartásával kapcsolatos költségek viselésére a munkaviszonyban állók szakmunkásképzésére érvényes jogszabályokat kell alkalmazni.

10. §

(1) A továbbképzéssel felmerülő költségek - ideértve az esetleges étkeztetési és szállásköltségeket is - a továbbképzésre küldött dolgozóik arányában - az üzemeket terhelik.

(2) Kivételesen indokolt esetben a 3. § (2) bekezdés a)-b) pontjai szerinti egyes továbbképzés központi, illetve a megyei tanácsok költségvetése terhére is folytatható. E továbbképzés tekintetében a 11/1970. (IV. 12.) MÉM számú rendelet 18-27. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Iskola által szervezett továbbképzés költségeit a várható létszám figyelembevételével az iskola tervezi meg és közli az üzemmel, illetve más költségviselővel. A költségeket az üzemek a továbbképzés megkezdése előtt egyösszegben kötelesek az iskola részére átutalni. Az átutalt összeggel az iskola utólag elszámol. Az esetleges maradványt az üzem részére vissza kell utalni.

(4) A továbbképzésben egyéni jelentkezés alapján résztvevőknek a reájuk eső képzési költségeket egyénileg kell megtéríteniök.

11. §

A tanfolyamok költségeire és azok elszámolására a szakmunkásképző tanfolyamokra érvényes normatívákat, illetve előírásokat kell alkalmazni.

12. §

(1) A tanfolyam befejezése után a dolgozó a tanfolyam vezetőjénél jelentkezhet vizsgára. A vizsga díja 60,- Ft, amely a bizonyítvány illetékével (3,- Ft) együtt a jelentkezőt terheli.

(2) A vizsgabizottság három tagból áll:

a) elnök, a Felügyelőség által megbízott személy;

b) iskolai vizsgabizottsági tag (igazgató vagy megbízottja);

c) munkavédelmi vizsgabizottsági tag (az illetékes területi szakszervezet, illetve többségükben termelőszövetkezeti tag vizsgázók esetében a termelőszövetkezetek területi szövetsége által megbízott személy).

(3) A vizsgabizottság munkáját kérdező tanárok (szakoktatók), - legfeljebb 4 fő - jegyző és a vizsga pénzügyi elszámolását végző dolgozó segíti.

(4) A vizsgabizottságot és a kérdezőket, valamint a jegyzőt és a pénzügyi elszámolót a 11/1970. (IV. 12.) MÉM számú rendelet 29. §-ában meghatározott díjazás illeti meg.

(5) A vizsgára bocsátás és a vizsga lefolytatásával kapcsolatos részletes előírásokat a Szabályzat tartalmazza.

13. §

(1) Az üzem által tanfolyamos képzésre, vagy továbbképzésre küldött dolgozót külön jogszabály szerinti átlagkereset és útiköltségtérítés illeti meg, mely a munkaviszonyban állók szakmunkásképzésére vonatkozó jogszabályok szerinti költségviselőt terheli,

(2) A tanfolyamon részt vevő hallgatók társadalombiztosítása és a tanfolyami képzés során elszenvedett balesete tekintetében a munkaviszonyban álló dolgozók szakmunkásképzésére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

14. §

A kedvezőtlen adottságúnak megállapított mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek az eredményesen vizsgázó dolgozók továbbképzési költségeit és a tanfolyami időre kifizetett átlagkeresettérítés 50%-át üzemi tanfolyam esetében a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, központi tanfolyam esetében a Felügyelőség tervezi és fedezi.

15. §

(1) Az üzemeknek a képzési és továbbképzési létszámigényeiket és azok költségeit a műszaki fejlesztéssel párhuzamosan kell megtervezniük,

(2) Az eredményesen vizsgázott dolgozó munkabérét a kvalifikált munkával arányosan indokolt megállapítani.

16. §

Állami támogatással megvalósuló létesítmények, illetve beszerzett berendezések és gépek esetében a folyósító szerv a támogatást ahhoz a feltételhez is kötheti, hogy az üzemeltetést végző dolgozók rendelkezzenek a szükséges szakmai képzettséggel, vagy továbbképzés útján szerzett jogosultsággal.

17. §

Ez a rendelet 1970. év szeptember hó 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő képzést és továbbképzést azonban a megkezdésükkor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni,

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet a 13/1970. (V. 9.) MÉM számú rendelethez

Fizikai dolgozók továbbképzési rendszere és a részvétel feltételei

A) Szakosító továbbképzés

E továbbképzésben szakmunkás képesítéssel rendelkező azok a dolgozók vehetnek részt, akiket a foglalkoztató üzem az alapképesítés körét meghaladó (kiterjedtebb), vagy azon belüli részterületen magasabb fokú (elmélyültebb) szakmai ismereteket igénylő munkakörben kíván foglalkoztatni.

1. Szakma kiegészítő továbbképzés

- a már elsajátított szakmához kapcsolódó olyan időszakos tevékenységre felkészítés, mely a szakmunkás képesítését meghaladó követelményeket támaszt,

- termelő, vagy tenyésztő jellegű szakmával rendelkező részére a folyamatos foglalkoztatás érdekében olyan feldolgozási, árusítási, szolgáltatási résztevékenységre felkészítés, mely egyébként más szakma körébe tartozik.

Képzés formája: A kiegészítő ismeretanyag mértékének megfelelő időtartamú tanfolyam, illetve időszakosan szervezett elméleti és gyakorlati foglalkozások.

Részvételi feltétel: A továbbképzésnek megfelelő szakmunkás képesítés, a képesítés megszerzésétől legalább 1 év termelési gyakorlat, egészségügyi alkalmasság, üzemi javaslat.

2. Specializáló továbbképzés

- a meglevő szakmai képesítés körén belül önálló munkakörré szélesedő tevékenységi terület ellátásához a szakmunkás képzés szintjét terjedelmében és mélységében meghaladó szakmai ismeretek nyújtása.

Képzés formája: Központi tanterv alapján folyó tanfolyam.

Részvételi feltétel: azonos az 1. pontban foglaltakkal.

B) Újabb munkaköri feladat ellátására jogosító továbbképzés

E továbbképzési kategóriában résztvevők a szakmai képzettség változtatása nélkül szerezhetnek vezetői, vagy hatóságilag rendszeres továbbképzéshez kötött, illetve korszerűsített ismereteket igénylő munkaköri feladat ellátásához szükséges jogosultságot

1. Csoport, vagy munkacsapat, illetve brigádvezetői feladatokra felkészítő továbbképzés

- csoportosan végzett termelő tevékenység esetén a csoport, munkacsapat, vagy brigád vezetésével megbízott szakmunkások részére a tevékenységi körrel és technológiával összefüggő munkaszervezési, nyilvántartási, jogszabály és vezetési ismeretbővítés.

Képzés formája: Az ismeretanyaggal arányos időtartamú tanfolyam.

Részvételi feltétel: a továbbképzésnek megfelelő szakmunkás képesítés és üzemi javaslat.

2. Új technika, technológia ismertető továbbképzés

- új géptípus, berendezés, vegyianyag alkalmazására felkészítés műszaki, biológiai, biztonságtechnikai, technológiai vonatkozásban.

Képzés formája: Az ismeretanyaggal arányos időtartamú tanfolyam, illetve az 5. § b)-c) pontjai szerinti foglalkozások.

Részvételi feltétel: A továbbképzésnek megfelelelő szak-, vagy betanított munkás képesítés és üzemi javaslat.

C) Ismereteket bővítő továbbképzés

E továbbképzésben előképzettségi megkötés nélkül mindazok a fizikai dolgozók részt vehetnek, akik a választolt témában szakmai műveltségüket fejleszteni kívánják, illetve azt a üzem szükségesnek tartja

- a termelési feladatok szakszerűbbé tétele, a munka termelékenységének javítása érdekében szervezett bemutatás, új módszerek ismertetése.

Képzés formája: Rövid céltanfolyam, vagy 1-3 napos gyakorlati bemutató, illetve tapasztalatcsere szervezése.

Tartalomjegyzék