13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet

a bérszabályozás rendszeréről

A vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszeréről szóló 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének figyelembevételével a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet 1. §-ában felsorolt vállalatokra és szövetkezetekre (a továbbiakban: vállalat).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

- a lakáskezelés és fenntartás (671) alágazatba sorolt vállalatra,

- a pénzintézetek (871) alágazatba sorolt intézetre és takarékszövetkezetre,

- a költségvetési üzemre (kivéve a 3211 szakágazatba sorolt költségvetési szervként működő állami erdő- és vadgazdaságokat, valamint a parkerdőgazdaságokat).

(3) A tröszt és a keretében működő vállalatok - ha az alapító határozat másként nem rendelkezik - e rendelet alkalmazása szempontjából egy vállalatnak minősülnek.

(4) A vállalat bérszabályozási rendszerét meghatározó ágazati besorolására - ha csak e rendelet másként nem rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal hatályos ágazati rendszerét kell alkalmazni.

A bérszabályozás rendszere

2. §

A vállalatoknál a bérszabályozás általában a bérszínvonal szabályozás rendszerében, az e rendeletben külön meghatározott esetekben a bérlőmegszabályozás rendszerében érvényesül.

A bérszínvonalszabályozás rendszere

3. §

(1) A vállalat a bérszínvonalának az előző évi (bázis) bérszínvonalhoz viszonyított növekedése után a részesedési alapja terhére kedvezményes, illetőleg progresszív bérfejlesztési befizetést köteles teljesíteni.

(2) A munkaerő hatékony felhasználását kifejező bérfejlesztési mutató előző évhez viszonyított növekedése esetén a 3. számú mellékletben meghatározott mértékig a bérfejlesztési befizetés kedvezményes.

(3) Progresszív a bérfejlesztési befizetés

a) a bérfejlesztési mutató növekedése esetén a kedvezményes bérfejlesztési befizetés alá tartozó mértéket meghaladó,

b) a bérfejlesztési mutató csökkenése esetén

- az előírt mértékkel csökkentett bázis bérszínvonalon felüli,

- a kedvezményezett területeken a csökkentés nélküli bázis bérszínvonalon felüli,

c) a bérfejlesztési mutatót nem alkalmazó területeken az engedélyezett bérfejlesztésen felüli bérszínvonal növekedése után.

4. §

(1) A kedvezményes bérfejlesztési befizetés összege az ilyen befizetés alá tartozó bérszínvonalnövekedés bértömegének 50 százaléka.

(2) A progresszív bérfejlesztési befizetés összege az ilyen befizetés alá tartozó és a 3. számú mellékletben meghatározott növekedési sávokban megvalósuló bérszínvonal növekedés bértömegének 150-től 400-ig terjedő százaléka.

5. §

A kulturális szolgáltatás (73) ágazatban, a gyógyszerkereskedelem (516) alágazatban, valamint az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó műszeripari vállalatoknál a bérköltség terhére évenként a felügyeleti szerv által meghatározott mértékű, de legfeljebb 2,5 százalékos, bérfejlesztési befizetés alá nem tartozó bérszínvonalnövelés hajtható végre. E területeken bérfejlesztési mutató nem alkalmazható.

6. §

Ha a vállalat bérszínvonala nem éri el a bérfejlesztési mutató által kedvezményes befizetési kötelezettség mellett lehetővé tett színvonalat, a különbözetet tartalékolt bérszínvonalnövekedésként a következő években kedvezményes bérfejlesztési befizetés teljesítése mellett felhasználhatja, illetőleg ugyancsak a következő években a bérfejlesztési mutató csökkenése esetén ilyen mértékig mentesül a progresszív bérfejlesztési befizetés alól.

7. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) a bérszínvonalat az 1. számú,

b) a bérfejlesztési mutatót a 2. számú,

c) a kedvezményes és progresszív bérfejlesztési befizetést a 3. számú mellékletnek megfelelően kell számítani és alkalmazni.

(2) A 4. számú mellékletben felsorolt alágazatokba és szakágazatokba tartozó vállalatokra alkalmazandó bérszínvonalszabályozás rendszerét, a bérfejlesztési mutató alkalmazását, valamint a bérszínvonal növekedéséhez kapcsolódó bérfejlesztési befizetést a Munkaügyi Minisztérium külön leirattal állapítja meg.

A bértömegszabályozás rendszere

8. §

(1) Bértömegszabályozást kell alkalmazni

a) a tartósítóipar (1914), a cukoripar (1917) és a boripar (1922) szakágazatban;

b) az állami gazdaságok (3111) szakágazatban;

c) az állami erdőgazdálkodás (321) alágazatban;

d) a vasúti közlekedés (411) alágazatban;

e) a városi közlekedés (413) alágazatban, a garázsipar (4134) szakágazat kivételével;

f) a zöldség-gyümölcs felvásárlás (5122) szakágazatban a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés kivételével az ipari-, felvásárlási- és nagykereskedelmi, a fogyasztási szövetkezetek (518) alágazatban az ipari és felvásárlási tevékenységre.

(2) A bértömegszabályozás alá tartozó vállalatoknál a felhasználható bértömegen felüli tényleges többletbérköltség összegével azonos bérfejlesztési befizetést kell a részesedési alap terhére teljesíteni.

(3) A felhasználható bértömeg a tényleges termelési mutatónak a bázis termelési mutatóhoz viszonyított minden 1 százalékos növekedése, vagy csökkenése esetén a bázis bértömegnek az 5. számú mellékletben meghatározott mértékben növelt, vagy csökkentett összege.

(4) A vasúti közlekedésben a felhasználható bértömeg a megelőző év mérleg szerinti bérköltsége. E területen termelési mutató nem alkalmazható.

9. §

Az állami gazdaságok (3111) szakágazatban és az állami erdőgazdálkodás (321) alágazatban - a 8. §-ban meghatározott bérfejlesztési befizetésen felül - a részesedési alap terhére progresszív bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni akkor, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók bérszínvonala az előző évhez viszonyítva négy százalékon felüli mértékben növekedett. A progresszív bérfejlesztési befizetés összege az e mértéken felül - a 6. számú mellékletben meghatározott növekedési sávokban - megvalósuló bérszínvonal növekedés bértömegének 150-től 400-ig terjedő százaléka.

10. §

A bértömegszabályozás szempontjából

a) a bázis bérköltséget, a termelés bázis mutatóját, a felhasználható bértömeget és a bérfejlesztési befizetést az 5. számú melléklet,

b) a 9. §-ban meghatározott bérfejlesztési befizetés mértékét, valamint kiszámításának és alkalmazásának módját a 6. számú melléklet szerint kell számítani és alkalmazni.

A bérfejlesztési befizetés teljesítésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárás

11. §

(1) A bérfejlesztési befizetés összegét a vállalat köteles az illetékes első fokú adóhatósághoz átutalni.

(2) A bérfejlesztési befizetés bevallására, befizetésére, elszámolására, ellenőrzésére, a mulasztásokkal, szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Új vállalatok alapítása, valamint meglevő vállalatokból jelentős részlegek leválása, illetőleg ilyen részlegekkel történő bővülés esetére vonatkozó eljárás

12. §

(1) Új vállalatok alapítása esetén a bérszabályozáshoz szükséges bázismutatókat az ágazati miniszter hozzájárulásával a felügyeleti szerv határozza meg.

(2) Ha vállalati egység átadását a felügyeleti szerv jelentősnek minősíti, az átadó és az átvevő vállalat e változás hatását a bérszabályozás mutatóin a saját felügyeleti szervének jóváhagyásával vezetheti át.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti mutatókat a kisipari szövetkezeteknél a közgyűlés javaslatára - az illetékes szövetkezeti szövetség véleményének kikérése mellett - az ágazati miniszter állapítja meg, illetőleg módosítja.

Átmeneti rendelkezések

13. §

(1) Az 1970. évi (bázis) bérszínvonal (bértömegszabályozásnál a bázis bérköltség) számításánál figyelmen kívül kell hagyni azoknak a 7. számú mellékletben felsorolt bérkifizetéseknek összegét, amelyeket úgy engedélyeztek, hogy az 1970. évre bérszínvonalba, illetőleg bértömegszabályozásnál a bértömegbe nem számítanak be.

(2) Az 1971. év bázisbérszínvonalául az 1970. évi tényleges bérszínvonal csak akkor vehető számításba, ha az 1970. évi előző évhez viszonyított béremelés nem haladja meg a 3 százalékot, vagy akkor, ha a 3 százaléknál nagyobb béremelés esetén sem csökken az egy főre jutó (nettó) részesedési alap. 3 százaléknál nagyobb béremelés és az egy főre jutó részesedési alap csökkenése esetén az 1970. évi tényleges bérszínvonalnál alacsonyabban kell a bázis bérszínvonalat meghatározni. [41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 17. § (2) bekezdés.]

(3) Ha a vállalatnál 1970-ben az előző évhez viszonyítva 3 százaléknál magasabb bérszínvonal növekedés az egy főre jutó nettó részesedés csökkenése mellett következett be, a csökkenés összegét a bázisul szolgáló 1970. évi bérszínvonalból a 7. számú mellékletben meghatározott módon és mértékben kell levonni.

(4) Ha a bérfejlesztési mutató összege 1970-ben lényegesen kisebb az 1969. évinél és ez rendkívüli, eseti okból következett be, a felügyeleti szerv - az ágazati miniszter hozzájárulásával - indokolatlan személyi jövedelem emelési lehetőség kiküszöbölése érdekében az 1969. évi egy főre jutó bért és nyereséget vagy az ok hatását semlegesítő képzett összeget állapíthat meg az 1971. évi bérfejlesztési mutató bázisaként.

14. §

A 12. §-ban foglaltakat az 1970. évben alapított vállalatok és végrehajtott szervezeti változások tekintetében is alkalmazni kell.

Hatálybaléptető rendelkezések

15. §

Ez a rendelet az 1971. évi január hó 1. napján lép hatályba. Hatályát veszti a bérszínvonal szabályozási rendszer bázis mutatójának meghatározásáról és. alkalmazásáról szóló 122/1967. (17) MüM számú és az ezt módosító 101/1969. (1) MüM számú utasítás, valamint a kisipari szövetkezetek munkadíjszínvonalát szabályozó rendszer átlagmunkadíjának, valamint a tárgyidőszak munkadíj színvonalának meghatározásáról szóló 2/1968. (O É 5.) OV számú és az ezt módosító 5/1969. (OÉ 5.) OV számú határozat. Az 1970. évi (bázis) bérszínvonal megállapításához szükséges egy főre jutó nettó részesedés kiszámításához és a 1970. évi (bázis) bérszínvonalból levonandó összegének kiszámításához (7. számú melléklet) azonban még e rendelkezések szabályait kell alkalmazni.

Lázár György s. k.,

munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 13/1970. (XI. 15.) MüM számú rendelethez

A BÉRSZÍNVONAL MUTATÓJÁNAK ÖSSZETEVŐI; SZÁMÍTÁSA ÉS ALKALMAZÁSA

A bérszínvonal mutatója a következőkben meghatározott összetevőkből álló bértömeg és létszám hányadosa:

1. A bérszínvonal számításának alapjául szolgáló bértömegként - a 2. pontban foglaltak kivételével - a bérköltség terhére történő következő kifizetéseket - az alábbi két csoportban elkülönítetten - kell számbavenni:

a) A teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére a bérköltség terhére kifizetett (törzsbér, prémium, pótlék, kiegészítő fizetés, egyéb bérek) összegeket ideértve

- a vállalat állományába tartozó dolgozók részére nem a munkakörükkel összefüggő munkák (pl. tanfolyami előadás, a vállalattal munkaviszonyban álló dolgozó saját vállalatánál végzett külön bedolgozói tevékenysége stb.) díjait;

- más címeken (pl. a bérköltség terhére elszámolt jutalom, újítási díj, az újítások kivitelezése érdekében történt bérjellegű kifizetések stb.) folyósított béreket, illetve kifizetéseket;

- a szakmunkásbérrel foglalkoztatott szakvizsga előtt álló szakmunkástanulók [13/1969. (XII. 30.) MüM sz. r. 47. §] bérét is.

Ha a munkaügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a felügyeleti szerv ágazati sajátosságon alapuló és az ágazati miniszterrel egyetértésben 1971. január 15-ig benyújtott javaslatára a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérszínvonalába nem számító kifizetésekre adott engedélyt, a fentiek szerint számításba vett összegből le kell vonni az engedélyezett címen teljesített kifizetéseket.

b) A bérköltség terhére folyósított összes egyéb kifizetéseket, ideértve

- a részmunkaidőben, bedolgozóként, átalánybefizetéses (gebines) elszámolási rendszerben, valamint másodállás és mellékfoglalkozás formájában foglalkoztatottak;

- a nyugdíjuk szüneteltetése, vagy korlátozása nélkül foglalkoztatott nyugdíjasok;

- az állományba nem tartozók;

részére teljesített kifizetéseket is. Az 1. a) pontban meghatározott engedély esetén itt kell számbavenni - a fenti kifizetések megfelelő megemelésével - a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérszínvonalába nem számítóan engedélyezett és felhasznált összegeket is.

2. A bérszínvonal számításának alapjául szolgáló bértömegként nem szabad figyelembe venni:

a) a szakmunkástanulók ösztöndíját (tanulóbérét), kivételt képez a szakmunkásbérrel foglalkoztatott szakvizsga előtt álló szakmunkástanulók bére;

b) a bérköltség terhére a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokért fizetett szerzői díjakat, az esetben ha a felügyeleti szerv - az ágazati miniszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - erre engedélyt adott.

3. A bérszínvonal számításának alapjául szolgáló létszámként számításba kell venni:

a) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámát (beleértve a szakmunkásbérben foglalkoztatott szakvizsga előtt álló szakmunkástanulók létszámát is) és

b) az összes egyéb bérkifizetések összegéből (1. b) pont) számított létszámot.

A számított létszámot úgy kell képezni, hogy az összes egyéb bérkifizetések összegét el kell osztani a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérével. Ez az átlagbér a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál figyelembevett bér és létszám hányadosa.

A bérszínvonal számításánál alkalmazandó létszám - az e rendeletben "képzett összlétszám"-nak nevezett - a) és b) pont szerint meghatározott létszám együttes összege.

4. A bérszínvonal számításának alapjául szolgáló létszámként nem szabad figyelembe venni:

a) a szakmunkástanulók létszámát, kivéve a szakmunkásbérrel foglalkoztatott, szakvizsga előtt álló szakmunkástanulókat;

b) a bérköltség terhére a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokért fizetett szerzői díjak után számított létszámot.

A bázis-bérszínvonal módosítása

5. A rendelet szerinti bázis bérszínvonalat - mint a tárgyév viszonyítási alapját képező előző évi tényleges bérszínvonalat - a vállalatnak a következő esetekben kell módosítani:

a) ha a vállalat külön rendelkezés alapján bérkedvezményben (bérpreferenciában) részesül. Ez esetben a kedvezmény egy főre jutó összegével emelni kell a bázis bérszínvonalat;

b) ha a vállalat bérfejlesztési mutatója a bázishoz viszonyítva csökken. Ez esetben a 3. számú mellékletben előírtak szerinti mértékben kell csökkenteni a bázis bérszínvonalat;

c) ha a vállalatnál a 12. § (2) bekezdésének megfelelő szervezeti változás történik.

A bérköltség terhére történő kifizetések körét, a létszám számbavételének módját, valamint a vállalat ágazati besorolását meghatározó utasítások

6. A bérköltség terhére történő kifizetések (bértömeg) számításbavételénél és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak állományi létszámának számításánál a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott "Országos Egységes Iparstatisztikai Kérdőívek és Utasítások", illetve az ennek megfelelő ágazati utasítások rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. A kisipari szövetkezetek tagjait és a részükre kifizetett bérköltséget a munkaviszonyban állókkal azonos módon kell számításba venni.

Módszertani útmutató

(az 1. számú melléklethez)

Egy gazdálkodási év (pl. 1971.) feltételezett tényszámai alapján a bérszínvonal összetevői és számítása:

2. számú melléklet a 13/1970. (XI. 15.) MüM számú rendelethez

A BÉRFEJLESZTÉSI MUTATÓ

1. A bérfejlesztési mutató az egy főre jutó bér és nyereség összege. Ennek az előző évhez viszonyított növekedése határozza meg a kedvezményes bérfejlesztési befizetési kötelezettség alá eső bérszínvonal növekedés mértékét.

Az egy főre jutó bér és nyereség összegét a mérleg szerinti nyereség, valamint - az 1. számú melléklet szerint - a bérszínvonal számításánál figyelembe veendő bértömeg együttes összegének a képzett összlétszámmal történő osztása alapján kell megállapítani.

2. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően a belkereskedelem (51) ágazaton belül a következőkben meghatározott alágazatokban az alábbi bérfejlesztési mutatót (mutatókat) kell alkalmazni.

a) A bolti kiskereskedelem (515), a vendéglátás (517) alágazatban; a fogyasztási szövetkezetek (518) alágazat bérszínvonalszabályozás hatálya alá tartozó tevékenységeinél, az utazási irodák (5192) és a kölcsönző vállalatok (5193) szakágazatban;

- értékesítési árbevétel összege és

- egy főre jutó értékesítési árbevétel összege.

b) A felvásárló kereskedelem (512) alágazat bér-színvonalszabályozás hatálya alá tartozó tevékenységeinél, a melléktermék és hulladékbegyűjtés (513), a nagykereskedelem (514) alágazatban, a kereskedelmi ügynökségek, értékesítési társulások (5191) szakágazatban:

- a nagykereskedelmi értékesítési árbevétel összege,

- a kiskereskedelmi értékesítési árbevétel összege, valamint

- az egy főre jutó nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítési árbevétel együttes összege.

c) A bérfejlesztési mutatónál alkalmazandó értékesítési árbevételt a munkaügyi miniszter által - a pénzügyminiszterrel és az ágazati miniszterrel egyetértésben - meghatározott összetevők szerint kell számításba venni.

Az egy főre jutó értékesítési árbevétel összegét a képzett összlétszámmal kell számítani.

Módszertani útmutató

(a 2. számú melléklethez)

3. számú melléklet a 13/1970. (XI. 15.) MüM számú rendelethez

KEDVEZMÉNYES ÉS PROGRESSZÍV BÉRFEJLESZTÉSI BEFIZETÉS MÉRTÉKE ÉS SZÁMÍTSA

A. Kedvezményes bérfejlesztési befizetés melletti bérszínvonalnövelés mértéke

1. A bérfejlesztési mutató növekedése esetén a kedvezményes bérfejlesztési befizetés alá tartozó bérszínvonalnövekedés mértékét az alábbi szorzószámok alapján kell megállapítani:

2. A táblázat 3. b) pontjában meghatározott mutatóknál az értékesítési árbevétel tevékenységenkénti növekedését a két tevékenység előző évi együttes összegéhez viszonyítva kell számítani. [Ha pl. a tárgyidőszakban a kiskereskedelmi értékesítési árbevétel növekménye 10 millió, a nagykereskedelmié 40 millió, és az előző évi együttesen számított értékesítési árbevétel összege 500 millió forint, akkor a kedvezmény alapjául szolgáló növekedés százaléka a kiskereskedelmi tevékenység után 10/500*100 = 2 százalék, a nagykereskedelmi után 40/500*100 = 8 százalék.

E mutatók alapján tehát a 2 százalékos növekedés 20 százalékos hányada (0,4), a 8 százalékos növekedés 10 százalékos hányada (0,8) vehető figyelembe a kedvezményes bérfejlesztési befizetés mellett végrehajtható bérszínvonal növekedés számításánál.]

B. Progresszív bérfejlesztési befizetés mértéke

3. A bérfejlesztési mutató növekedésének az A. részben meghatározott hányadát meghaladó bért színvonal növekedése után teljesítendő progresszív bérfejlesztési befizetés mértéke a bérszínvonal növekedés egyes sávjaiban a következő:

C. Bérfejlesztési befizetés a bérfejlesztési mutató csökkenése esetén

4. A bérfejlesztési mutató csökkenése esetén a mutató csökkenésének e melléklet A. részében meghatározott és százalékban kifejezett hányadával kell csökkenteni a mindenkori (előző évi) bázis bérszínvonalat. (Pl.: a bérfejlesztési mutató 3 százalékos csökkenése esetén - az általános mérték szerint - 0,9 százalékkal kell csökkenteni a bázis bérszínvonalat.)

Az így csökkentett bázishoz kell viszonyítani a tárgyévi tényleges bérszínvonalat és amennyiben az utóbbi a csökkentett bázisnál nagyobb, úgy a teljes növekedés után az e melléklet B. pontja szerinti növekedési sávonként számított progresszív bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni.

5. Az alábbiakban meghatározott területeken és tevékenységeknél a bérfejlesztési mutató csökkenése esetén nem kell a bázis bérszínvonalat csökkenteni:

a) a külkereskedelem (52) ágazatban, és a szállítmányozás (417) alágazatban, ha a mutató csökkenése a nyereség csökkenése miatt következik be és a tárgyévi bérszínvonal növekedés nem több, mint 2 százalék;

b) a parkosítás, városi kertészet (3113) szakágazatban;

c) a víz-, csatornaművek és fürdők (3311) szakágazatban;

d) a vízgazdálkodási vállalatok (3312) szakágazatban;

e) a garázsipar (4134) szakágazatban;

f) a rév-közlekedés (4142) szakágazatban;

g) a város- és községgazdálkodási szolgáltatás (613) alágazatban.

h) A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendeletben meghatározott lakossági javítási- szolgáltatási tevékenységet végző vállalatoknál. Ha azonban az e körbe tartozó vállalat nem lakossági tevékenységet is végez, úgy az összes árbevételhez viszonyított nem lakosságtól származó árbevétel arányában a bázis bérszínvonalat az általános intézkedés szerint csökkenteni kell. (Pl. a bérfejlesztési mutató 4 százalékos csökkenése esetén az összes árbevétel 75 százalékos részarányát kitevő nem lakossági árbevétel esetén - az általános mérték alkalmazásával - a bázis bérszínvonalat 0,9 százalékkal, vagyis az 1,2 százalék 75 százalékával csökkenteni kell.)

E területeken a progresszív bérfejlesztési befizetés alá eső bérszínvonal növekedést - a h) pontban foglalt eltéréssel - a bázis bérszínvonal és a tárgyévi tényleges bérszínvonal összehasonlítása alapján kell számítani. Azonban a következő évben a kedvezményes bérfejlesztési befizetés alá eső bérszínvonal növekedés mértékét nem a bázis év, hanem a bázis évet megelőző év bérfejlesztési mutatójához bekövetkezett változás alapján kell megállapítani. Az így kiszámított mértékkel emelhető - a mutató növekedése esetén - kedvezményes befizetés mellett a bázis év bérszínvonala. [Pl. 1970-ben a mutató értéke 40.000, 1971-ben 36.000, 1972-ben pedig 44.000 Ft. 1972-ben a kedvezményes bérfejlesztési befizetéssel megvalósítható bérszínvonal emelés mértékét a 44.000 Ft-nak a 40.000 Ft-hoz viszonyított növekedése alapján kell számítani s az ebből adódó hányadnak megfelelő mértékkel növelhető 1972-ben a bérszínvonal az 1971. évi bázishoz viszonyítva.]

D. A Bérfejlesztési befizetés összegének számítása

6. A bérfejlesztési befizetés összege a kedvezményes és az egyes progresszív sávokba tartozóan megvalósított, sávonként számított és azok mértékeivel (50 százalék, illetve 150-400 százalék) módosított bérszínvonalnövekedés bértömege. Ezt a bértömeget a bérszínvonal számításánál alkalmazott "képzett összlétszámmal" (a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámának és az egyéb bérkifizetésekből számított létszám együttes összege) kell számítani. Ha a vállalat bedolgozókat is foglalkoztat, akkor a 7. pontban foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

7. A bedolgozók (1. számú melléklet szerint figyelembevehető) létszáma után az egyébként járó bérfejlesztési befizetés felét kell teljesíteni. Ezt - a befizetés összegét nem változtató egyszerűbb eljárás érdekében - nem a bérfejlesztési befizetés összegének csökkentésével kell számítani, hanem a bérfejlesztési befizetés összegének (bértömegének) meghatározásával, a "képzett összlétszám"-ot - mint szorzótényezőt - csökkenteni kell a bedolgozók részére kifizetett bérből, az 1. számú melléklet szerint számított létszámuk 50 százalékával.

8. Ha a vállalat tárgyévi tényleges bérszínvonala nem éri el a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett kedvezményes befizetés alá eső bérszínvonalat, ezt - mint tartalékolt bérfejlesztést - a kedvezmény megtartásával a következő években felhasználhatja. E tartalékolt bérfejlesztés után a felhasználás évében - a felhasználás évének képzett összlétszáma figyelembevételével - kell kedvezményes bérfejlesztési befizetést teljesíteni.

9. A több-tényezős bérfejlesztési mutatót alkalmazó alágazatokban a kedvezményes bérfejlesztési befizetés alá eső bérszínvonalemelés mértékét a bérfejlesztési mutató tényezői alapján külön-külön számított növekedés együttes összege határozza meg.

Ha a bérfejlesztési mutató egyik tényezője csökken, akkor a tényezőkből számított egyenleg alapján az alábbiak szerint kell eljárni:

a) a mutató növekedését kifejező egyenleg esetén az egyenleg mértéke alapján kell meghatározni a kedvezményes bérfejlesztési befizetés alá eső bérszínvonal növekedést;

b) a mutató csökkenését kifejező egyenleg esetén, az egyenleg mértéke alapján kell a bázis bérszínvonalat csökkenteni és a B. részben foglaltak szerint a progresszív bérfejlesztési befizetést számítani.

10. A bérfejlesztési befizetés számításához szükséges tárgyévi és bázis mutatókat a számviteli és statisztikai bizonylatokon nyugvó számításokkal együtt a vállalatnak dokumentálni kell.

11. A bértömeg, a létszám, a bérszínvonal, a bérfejlesztési mutató és növekedési ütemük, valamint a bérfejlesztési befizetés összegének számításánál a rendelet egyes mellékleteihez csatolt "Módszertani-Útmutatóban" előírt tizedes pontosságot kell alkalmazni.

Módszertani útmutató

(a 3. számú melléklethez)

4. számú melléklet a 13/1970. (XI. 15.) MüM számú rendelethez

Valamennyi népgazdasági ágból:

- Ágazati gazdasági intézetek, ügyvitelszervezési és gépesítési, gépi adatfeldolgozó, valamint munka- és üzemszervezési vállalatok, ideértve az "üzemszervezés, ügyvitelgépesítés és feldolgozás" (6141) szakágazatba sorolt vállalatot is;

- Vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutató és fejlesztési intézetek;

- Az Igazságügyminisztérium irányítása alá tartozó vállalatok.

Az építőipari tervezés ágazatból:

- Építőipari tervezés (221) alágazatba sorolt vállalatok.

A belkereskedelem ágazatból:

A felvásárló kereskedelem (512) alágazatból az

- Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat (5123 szakágazat);

- Herbária Országos Gyógynövény- és Selyemgubóforgalmi Szövetkezeti Vállalat (5123 szakágazat);

- ÁFÉSZ-ek Országos Termékértékesítő Irodája (5124 szakágazat).

A külkereskedelem ágazatból:

Az exportfővállalkozás és közvetítő tevékenység (5212) szakágazatból az

- INTERAG Rt.

A személyi és üzleti szolgáltatás ágazatból:

Az egyéb üzleti szolgáltatás (6142) szakágazatból az

- Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda,

- KGMMűszaki Tudományos Tájékoztató Intézet,

- Energiagazdálkodási Intézet,

- Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat,

- Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat,

- Kartográfiai Vállalat,

- Építésügyi Tájékoztatási Központ,

- Építőipari Szolgáltató Vállalat,

- Közlekedési Dokumentációs Vállalat.

5. számú melléklet a 13/1970. (XI. 15.) MüM számú rendelethez

A FELHASZNÁLHATÓ BÉRTÖMEG SZÁMÍTÁSA ÉS ÖSSZEGE, BÁZIS MUTATÓI, A BÉRFEJLESZTÉSI BEFIZETÉS

I.

[A 8. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott területeken.]

1. A felhasználható bértömeg számításának szorzószámai

A boripar alágazatban, az állami gazdaságok szakágazatban és az állami erdőgazdálkodás alágazatban a termelési mutató csökkenése esetén a bázis bérköltséget legfeljebb összesen 5 százalékkal kell csökkenteni. Az állami erdőgazdálkodás alágazatban a vastagfa termelése utáni szorzószám csak akkor alkalmazható, ha a kitermelt vastagfa mennyisége (köbméterben) a bázishoz viszonyítva nő.

A bázis-bérköltség és a termelés bázismutatójának megállapítása

A felhasználható bértömeg kiszámítása során a termelés és a bérköltség bázisaként a következő mutatókat kell alkalmazni:

2. A termelés bázis-mutatója:

a) a tartósító ipar (1914), a cukoripar (1917) és a boripar (1922) szakágazatban az 1970. évi termelési érték;

b) az állami erdőgazdálkodás (321) alágazatban az 1970. évi termelési érték és az 1970. évben kitermelt vastagfa mennyisége;

c) az állami gazdaságok (3111) szakágazatban a munkaügyi miniszter által - a pénzügyminiszterrel és az ágazati miniszterrel egyetértésben -meghatározott bázis termelési mutató;

d) a városi közlekedés (413) alágazatban a tárgyévet megelőző évben teljesített összes férőhely kilométer - a taxiközlekedés (4133) szakágazatba sorolt önálló taxiközlekedési vállalatnál az összes kocsikilométer - összege.

A termelés mutatóját a munkaügyi miniszter által - a pénzügyminiszterrel és az ágazati miniszterrel egyetértésben - megállapított összetételben és áron kell számításbavenni.

Hatósági intézkedések (árváltozás stb.) esetén a termelési mutató számításbavételét az intézkedést elrendelő hatóság javaslatára a munkaügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel és az ágazati miniszterrel egyetértésben - módosítja.

3. A bérköltség bázismutatója

a) a tartósító ipar, a cukoripar és a boripar szakágazatban az 1970. évi mérleg szerinti bérköltség,

b) az állami gazdaságok szakágazatban és az állami erdőgazdálkodás alágazatban a munkaügyi miniszter által - a pénzügyminiszterrel és az ágazati miniszterrel egyetértésben - meghatározott bázis-bérköltség,

c) a városi közlekedés alágazatban a tárgyévet megelőző év mérleg szerinti bérköltsége abban az esetben is, ha a termelési mutató a megelőző évhez képest csökken,

d) a vasúti közlekedés alágazatban a tárgyévet megelőző év mérleg szerinti bérköltsége, mely egyben a felhasználható bértömeggel azonos.

Ha a vállalat a tárgyévben bérpreferenciában részesül, a megállapított bázis bérköltséget növelni kell a tárgyévre engedélyezett bérkedvezmény összegével.

4. A mérleg szerinti bérköltség bázis bérköltségként történő számításba vételénél a 7. számú melléklet 1. pontjára figyelemmel kell eljárni.

5. A bérfejlesztési befizetés összege.

Az e melléklet szerint meghatározott felhasználható bértömeg és - a bázis bérköltség szerkezetével azonos - tárgyévi tényleges bérköltség összehasonlítása alapján kell megállapítani a bérfejlesztési befizetési kötelezettséget;

a) Nem kell bérfejlesztési befizetést teljesíteni, ha a tényleges bérköltség összege nem haladja meg a felhasználható bértömeget.

b) Ha a tényleges bérköltség a felhasználható bértömeget meghaladja, akkor a felhasználható bértömeget meghaladó tényleges többlet bérköltség összegével azonos összegű bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni.

II.

[A 8. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott területeken]

A zöldség-gyümölcs felvásárlás szakágazat, továbbá a fogyasztási szövetkezetek alágazat - a 8. § (1) bek. f) pontjában megjelölt - tevékenységeinek a 3. pontban részletezett bérköltségére bértömegszabályozást kell alkalmazni.

A felhasználható bértömeg kiszámítása

1. Az 1970. évi forgalmat, valamint az ipari termelést termék, cikkcsoport stb. részletezésben* meg kell szorozni a különböző tevékenységre, a munkaügyi miniszter által külön meghatározott egyenérték számmal.*

Az így kapott mennyiségi - a felvásárlási és ipari tevékenységre külön számított - egyenérték számok összegével el kell osztani az 1970. évi bérköltséget. Ez a szám a bérnormatíva, amit - forint: egyenérték - két tizedes pontossággal kell számítani.

A tárgyévi mennyiségi egyenérték számok - fentiekkel azonos módon számított - összegét meg kell szorozni a bérnormatívával. A szorzat összege képezi a felhasználható bértömeget.

A bérfejlesztési befizetés összege

2. Ha a felvásárlási és ipari tevékenység tárgyévi együttes bérköltsége a felhasználható bértömeg összegét meghaladja, akkor a felhasználható bértömeget meghaladó tényleges többlet-bérköltség összegével azonos összegű bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni.

A bértömegszabályozás hatálya alá tartozó bérköltség

3. a) A zöldség-gyümölcs felvásárlás szakágazatban, valamint a fogyasztási szövetkezetek alágazatban a felvásárlási és ipari tevékenység külön-külön számított mérlegszerinti bérköltsége.

b) A mérlegszerinti bérköltségből a következő tételeket kell figyelembevenni:

- a zöldség-gyümölcs felvásárlás szakágazatban a felvásárlási, nagykereskedelmi hálózati egységek (kirendeltség, telep, tároló stb.), továbbá az ipari létesítmények valamennyi dolgozója - kivéve a gépjárművezetőket - részére kifizetett munkabért, az állományba nem tartozók részére kifizetett munkabért is;

- a fogyasztási szövetkezet alágazat felvásárlási és ipari tevékenységénél foglalkoztatott dolgozók részére kifizetett minden munkabért, az állományba nem tartozók részére kifizetett munkabért is.

c) Nem szabad azonban figyelembe venni a más vállalat, szövetkezet tulajdonát képező termékekkel kapcsolatos bérmunka bérköltségét, továbbá - az alább felsorolt - közvetlenül a lakosság részére végzett, valamint a belső üzemi szükségletet kielégítő termelési és szolgáltatási tevékenység (növényvédelem, idegenforgalmi szolgáltatás, közvetlen lakossági szolgáltatás, kísérleti stb. gazdaságok, fiaztató és szaporító telepek, saját felhasználásra termelt jég, kirakatrendezés, egyéb dekorációs munkák, mosás, göngyölegjavítás, ideértve a kádármunkát is, valamint minden belső karbantartási munkát) bérköltségét.

E tételekre sem a bértömeg, sem pedig a bérszínvonal szabályozás előírásait nem kell alkalmazni.

d) A mérlegszerinti bérköltség számításbavételénél a 7. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra figyelemmel kell eljárni.

Módszertani útmutató

(az 5. számú melléklethez)

6. számú melléklet a 13/1970. (XI. 15.) MüM számú rendelethez

A BÉRSZÍNVONAL NÖVEKEDÉSE UTÁN TELJESÍTHETŐ PROGRESSZÍV BÉRFEJLESZTÉSI BEFIZETÉS MÉRTÉKE ÉS ÖSSZEGÉNEK SZÁMÍTÁSA AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKNÁL ÉS AZ ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁGOKBAN

1. Az állami gazdaságok szakágazatban és az állami erdőgazdálkodás alágazatban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérszínvonalának 4 százalékot meghaladó növekedése után, sávos rendszerben az alábbi mértékű progresszív bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni:

2. A progresszív bérfejlesztési befizetés összege az egyes progresszív sávokba tartozóan megvalósított bérszínvonal emelkedés progresszió mértékeivel növelt összegének és a tárgyévi teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámának szorzatából adódó bértömeggel egyenlő.

3. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérszínvonala számításának alapjául szolgáló bér- és létszámösszetevőket a munkaügyi miniszter által - az ágazati miniszterrel egyetértésben - meghatározott módon kell figyelembevenni.

7. számú melléklet a 13/1970. (XI. 5.) MüM számú rendelethez

AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKKEL KAPCSOLATOS SZÁMBAVÉTELI ÉS SZÁMÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

Az 1970. évre bérszínvonalba, illetőleg felhasználható bértömegbe nem beszámítóan engedélyezett kifizetések

1. A rendelet hatálya alá tartozó vállalat az 1971. gazdálkodási év bázisaként

- bérszínvonalszabályozás esetén az 1970. évi bázis bérszínvonal és a számított létszám képzésénél,

- bértömegszabályozás esetén az 1970. évi bázis bérköltség számításánál

nem veheti figyelembe az 1970. év folyamán egyes rendkívüli feladatok elvégzésének bérfedezeteként bérszínvonalba (bértömegbe) nem beszámítóan, a következő jogcímeken engedélyezett és felhasznált kifizetéseket:

a) Az árvízkárt szenvedett vállalatok nyereségadózásáról és a vállalati érdekeltségi alapjainak képzéséről szóló 18/1970. (VII. 4.) PM számú rendelet végrehajtásaként kiadott 328/1970. PM-MüM-SZOT számú együttes közleménynek megfelelően eszközölt kifizetések.

b) A rakodási munkák többletköltségének a bérszínvonal szempontjából történő elszámolásáról szóló 6/1970. (VIII. 22.) MüM-PM számú együttes rendelet alapján eszközölt kifizetések.

c) Az üzletek nyitvatartásának módosítása miatt felmerülő munkahelyi pótlékról származó többletbérköltségnek bérszínvonal szempontjából történő elszámolásáról szóló 7/1970. (IX. 10.) MüM-PM számú együttes rendelet alapján teljesített kifizetések.

d) A Gagarin Erőműnél felmerült, a 10.114/1970. GB számú határozattal engedélyezett szerelési túlórák bérköltsége és a X/1077/1969/GB számú felhatalmazás alapján engedélyezett kifizetések (pótlékok és jutalmak) összege;

e) A szénbányászatban a 3.007/1970. Korm számú határozat, a 10.151/1970. és a 4.163/1969. GB számú határozat alapján a szabadnapon végzett termelés munkabére;

f) A kivitelező építőiparban a 3003/1967. (I. 12.) Korm. számú határozat alapján a kiemelt beruházásoknál fizethető és ilyen címen ténylegesen felhasznált bérpótlékok összege;

g) A földalatti villamosvasút építési munkahelyein rendszeresített földalatti pótlék, valamint a túlnyomásos (caisson) munkahelyeken fizethető nyomáspótlék címén a 122/1967. (17) MüM számú utasítás szerint bérszínvonalba nem számítóan teljesített kifizetések;

h) A gyógyszertári központok részére a 8.376/1970. MüM számú leirattal 1970. évre engedélyezett rendkívüli jutalom összege;

i) A felügyeleti szerv által meghatározott egyéb jogcímeken teljesített kifizetések.

Az 1970. évi bázis-bérszínvonal megállapítása az átmeneti szabályok figyelembevételével

2. Az 1971. gazdálkodási év bázisát képező 1970. évi bázis bárszínvonalat is az 1. számú mellékletben meghatározott létszám és bérösszetevők szerint kell számítani. A bérszínvonal számításának alapjául szolgáló bértömeget azonban az e melléklet 1. pontjában foglaltaknak megfelelő kifizetésekkel csökkenteni kell.

3. A 2. pont szerint kiszámított 1970. évi bérszínvonalat - mint bázist - e rendelet 13. § (2) bekezdése alapján az esetben kell csökkenteni, ha a vállalatnál 1970-ben az előző évhez viszonyítva 3 százaléknál nagyobb bérszínvonalnövekedés az egy főre jutó nettó részesedés csökkenése mellett következett be. Ez esetben a 2. pont szerint számított 1970. évi bérszínvonalat az egy főre jutó nettó részesedés csökkenésének

- teljes összegével kell csökkenteni, ha - a 4. pont szerint számított - 1970. évi bérszínvonal a levonás érvényesítése után nem csökken az 1969. évi bérszínvonal 3 százalékkal növelt összege alá;

- részbeni összegével, a csökkenés összegének azzal a részével kell csökkenteni, amely - a. 4. pont szerint számított - 1970. évi bérszínvonalat nem csökkenti az 1969. évi bérszínvonal 3 százalékkal növelt összege alá.

4. Annak megállapításához, hogy a vállalat köteles-e a 2. pont szerint kiszámított 1970. évi bérszínvonalát az egy főre jutó nettó részesedés csökkenése miatt csökkenteni, az 1959. és 1970. évi bérszínvonala számítását és összehasonlítását, valamint az egy főre jutó nettó részesedés 1969. és 1970. évi összegének megállapítását az alábbiak szerint kell végrehajtani:

- Az 1969. és 1970. évi bérszínvonal számításánál és összehasonlításánál a bérszínvonal szabályozási rendszer bázismutatójának meghatározásáról és alkalmazásáról szóló 122/1967. (17) MüM számú utasításban, illetve a felügyeleti szerv végrehajtási utasításában [kisipari szövetkezetek munkadíjszínvonalát szabályozó rendszer átlagmunkadíjának, valamint a tárgyidőszak munkadíj színvonalának meghatározásáról szóló 5/1969. (OÉ 5.) OV számú határozattal módosított 2/1968. (OÉ 5.) OV számú határozatban] előírt tényezők alapján kiszámított tényleges bérszínvonalat kell alapul venni. Ha a vállalat külön rendelkezés alapján 1970. évre bérpreferenciában (bérszínvonal kedvezményben) részesült, az 1869. évi tényleges bérszínvonalat meg kell emelni az 1970. évi bérkedvezmény egy főre jutó összegével,

- Az 1989. és 1970. évi egy főre jutó nettó részesedést az adott év nyereségéből képzett részesedési nyereségrész adóval és az adóköteles nyereség számításánál figyelembevett bérszínvonal növekedés bértömegével, valamint a kötelező tartalékalapba helyezett összegével csökkentett, továbbá az export növeléséért járó, részesedési alapba helyezhető adóvisszatérítéssel növelt összegének, valamint az előző bekezdés szerint számított bérszínvonalnál figyelembevett létszám hányadosaként kell számítani. A belkereskedelem ágazatba tartozó vállalatoknál a tartalékolási rendszer változása miatt az egy főre jutó nettó részesedést a kötelező tartalékalapba helyezett összeg levonása nélkül kell számítani. A szénbányászat szakágazatba tartozó bányavállalatoknál a számítás alapjául szolgáló részesedési nyereségrészt növelni kell az adózatlan nyereség terhére a részesedési alapba helyezhető összeggel.

5. A 2. pont szerint számított, s az egy főre jutó nettó részesedés csökkenése esetére meghatározott módon csökkentett bérszínvonal a vállalat 1971. gazdálkodási évének bázis bérszínvonala. Ezt csak az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott esetek fennálása esetén kell módosítani.

Módszertani útmutató

(a 7. számú melléklethez)