1970. évi 17. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdések rendezéséről Budapesten 1969. december 17-én aláírt Szerződés kihirdetéséről
(A megerősítő okiratok kicserélése Berlinben 1970. június 8-án megtörtént)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdések rendezéséről Budapesten 1969. december 17-én aláírt Szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdések rendezéséről
A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság tekintettel arra, hogy mindkét állam területén vannak személyek, akiket a Szerződő Felek jogszabályaik szerint saját állampolgáruknak tekintenek,
attól az óhajtól vezetve, hogy e személyek kettős állampolgársága - önkéntes elhatározásuk alapján - megszűnjék, valamint hogy megakadályozzák a kettős állampolgárság keletkezését
elhatározták, hogy szerződést kötnek.
Ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Kőrösi György belügyminiszterhelyettest,
a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke
Oskar Fischer külügyminiszterhelyettest,
akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
(1) Az a személy, akit jogszabályai szerint mindkét Szerződő Fél állampolgárának tekint, a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően - írásbeli vagy szóbeli nyilatkozat megtételével - a két állampolgárság egyikét választhatja.
(2) A nyilatkozat megtételére csak nagykorú személy jogosult.
(3) A nyilatkozat megtételével e személy kizárólag annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelyet választott.
2. cikk
(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott személy az állampolgárság megválasztására vonatkozó nyilatkozatot e Szerződés hatályba lépésének napjától számított egy éven belül teheti meg.
(2) Az a személy, aki annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát választja, amelynek a területén az állandó lakóhelye van, nyilatkozatát az állandó lakhelye szerint illetékes állami szervhez nyújtja be.
(3) Az a személy, akinek az állandó lakóhelye az egyik Szerződő Fél területén van és a másik Szerződő Fél állampolgárságát választja, a nyilatkozatot e Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseleténél nyújtja be.
(4) A harmadik állam területén lakó személy a nyilatkozatot annak a Szerződő Félnek a diplomáciai vagy konzuli képviseleténél, illetőleg Külügyminisztériumánál nyújtja be, amelynek az állampolgárságát választja.
(5) Az írásbeli nyilatkozatot, illetőleg a szóbeli nyilatkozatról felvett jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni, annak a Szerződő Félnek a törvényes rendelkezései szerint, amelynek állampolgárságát a nyilatkozattevő választja.
3. cikk
(1) Az a személy, aki az állampolgárság megválasztására vonatkozó nyilatkozatot az e Szerződés hatályba lépésének napjától számított egy éven belül nem nyújtotta be a 2. cikkben meghatározott szervnél, kizárólag annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a határidő lejártának napján az állandó lakóhelye van.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott személy állandó lakóhelye a határidő lejártának napján a Szerződő Felek területén kívül van, kizárólag annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén az állandó lakóhelye volt, mielőtt harmadik állam területére távozott.
4. cikk
(1) Az e Szerződés hatályba lépése előtt született kiskorú számára - ha mindkét Szerződő Fél állampolgára - a szülők e Szerződés hatályba lépésétől számított egy éven belül egybehangzó nyilatkozattal a két állampolgárság egyikét választhatják. Ha a kiskorú a nyilatkozattétel időpontjában a 14. életévét betöltötte, a nyilatkozathoz az ő beleegyezése is szükséges.
(2) Az e Szerződés hatályba lépése után született kiskorú számára - ha az egyik szülő az egyik Szerződő Fél, a másik szülő a másik Szerződő Fél állampolgára - a szülők a kiskorú születésétől számított egy éven belül egybehangzó nyilatkozattal a két állampolgárság egyikét választhatják.
5. cikk
(1) Ha a szülők a kiskorú számára annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát választják, amelynek területén a közös állandó lakóhelyük van, a nyilatkozatot a 4. cikkben megszabott határidőn belül a közös állandó lakhelyük szerint illetékes állami szervnél kell megtenni.
(2) Ha a szülők nem annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát választják, amelynek területén a közös állandó lakóhelyük van, a nyilatkozatot a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseleténél kell benyújtani.
(3) Ha a szülők közös állandó lakóhelye harmadik állam területén van, a kiskorú állampolgárságának megválasztására vonatkozó nyilatkozatot annak a Szerződő Félnek diplomáciai vagy konzuli képviseleténél, illetőleg Külügyminisztériumánál kell benyújtani, amelynek állampolgárságát választják.
(4) A kiskorú állampolgárságának megválasztására vonatkozó nyilatkozat megtételére a 2. cikk (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
6. cikk
(1) Ha a szülők a 4. cikkben megszabott határidőn belül nem tesznek nyilatkozatot a kiskorú állampolgárságának megválasztásáról, vagy ha a nyilatkozatuk nem egybehangzó, illetőleg a kiskorúnak a 4. cikk (1) bekezdése szerinti beleegyezése hiányzik, a kiskorú kizárólag annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a 4. cikkben megszabott határidő leteltének napján az állandó lakóhelye van.
(2) Ha a kiskorúnak az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 4. cikkben megszabott határidő leteltének napján harmadik állam területén van az állandó lakóhelye, annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a szülők utolsó közös állandó lakóhelye volt.
Ha a szülőknek egyik Szerződő Fél területén sem volt közös állandó lakóhelye, a kiskorú az anya állampolgárságát tartja meg.
(3) Ha a szülők nem kötöttek egymással házasságot, ha a házasságuk már nem áll fenn, vagy ha a házasság fennállása alatt külön élnek, a kiskorú az (1) bekezdésben meghatározott esetben annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek az a szülő az állampolgára, aki a szülői felügyeletet gyakorolja.
7. cikk
Az a kiskorú, akinek szülői nem élnek, ismeretlen helyen tartózkodnak, vagy akiktől a szülői felügyeleti jogot megvonták, annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a 4. cikkben megszabott határidő lejártának napján az állandó lakóhelye van. Az a kiskorú, aki harmadik állam területén lakik, kizárólag annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén külföldre távozása előtt az állandó lakóhelye volt. Ha a kiskorúnak egyik Szerződő Fél területén sem volt állandó lakóhelye, kizárólag annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek az anya a kiskorú születésekor az állampolgára volt.
8. cikk
(1) Az e Szerződés hatályba lépése előtt született személy a nyilatkozatnak az a Szerződésben meghatározott illetékes szervhez való érkezése napjától, a Szerződés hatályba lépése után született személy pedig a születésétől fogva kizárólag a választott állampolgárságot tartja meg.
(2) Azok a személyek, akik nem tettek nyilatkozatot, vagy akikre vonatkozóan a nyilatkozat nem egybehangzó, a 2. és a 4. cikkben megszabott határidő elteltének napjától csak az e Szerződés rendelkezéseinek megfelelően meghatározott állampolgárságot tartják meg.
9. cikk
Az e Szerződés rendelkezései szerint benyújtott nyilatkozatok, az azokkal kapcsolatos eljárás és az ennek során kiadott okiratok illetékmentesek.
10. cikk
(1) A Szerződő Felek:
- az e Szerződés 2. és 4. cikkében megszabott határidő eltelte után a legkésőbb hat hónappal diplomáciai úton kicserélik azoknak a személyeknek - a személyi adatokat és a lakáscímet is tartalmazó - névjegyzékét, akik az állampolgárság megválasztására vonatkozó nyilatkozatot benyújtották;
- minden év március 31. napjáig diplomáciai úton kicserélik azoknak a kiskorúaknak - a személyi adatokat és a lakáscímet is tartalmazó - névjegyzékét, akik e Szerződés hatályba lépése után születtek és akik számára a szülők az elmúlt év során a megválasztott állampolgárságra vonatkozóan egybehangzó nyilatkozatot nyújtottak be.
(2) A névjegyzékhez mellékelni kell a nyilatkozat egy példányát és azon fel kell jegyezni a beérkezés időpontját.
11. cikk
(1) A nyilatkozattevő állampolgárságát annak a Szerződő Félnek az illetékes állami szerve igazolja, amelynek az állampolgárságát választotta.
(2) Külföldinek kell tekinteni azt a személyt, akinek az egyik Szerződő Fél területén van az állandó lakóhelye és a másik Szerződő Fél állampolgárságát választotta, vagy aki e Szerződés rendelkezései értelmében a másik Szerződő Fél állampolgára.
12. cikk
E Szerződés hatályba lépése után az egyik Szerződő Fél csak abban az esetben adja meg az állampolgárságot a másik Szerződő Fél állampolgárának, ha már megtörtént a másik Szerződő Fél állampolgárságának kötelékéből való elbocsátása.
13. cikk
A Szerződő Felek diplomáciai úton rendezik az e Szerződés alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatban köztük felmerülő kérdéseket.
14. cikk
(1) A Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Berlinben kell kicserélni.
(2) A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított 30. napon lép hatályba és 5 évig marad érvényben. Amennyiben e Szerződést a lejárta előtt legalább 6 hónappal egyik Szerződő Fél sem mondja fel, hatálya mindenkor további 5 évre meghosszabbodik.
Készült Budapesten, az 1969. évi december hó 17. napján két eredeti példányban, magyar és német nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG nevében
Körösi György s. k.,
A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG nevében
Oskar Fischer s. k.
3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetés napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1970. év július hó 8. napjától kell alkalmazni.
Végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára