1/1970. (VI. 25.) HM rendelet

a polgári védelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról

A polgári védelmi kötelezettség szabályozásáról szóló 6/1964. (II. 21.) Korm. rendelet 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya arra a polgári védelmi kötelezettséget teljesítőre terjed ki, aki e kötelezettsége alapján

a) kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton vesz részt, továbbá

b) ideiglenes vagy folyamatos polgári védelmi szolgálatot lát el.

2. §

Az 1. §-ban meghatározott kötelezettség teljesítésével összefüggő sérülés vagy betegség miatti munkaképesség-csökkenés, megrokkanás vagy elhalálozás esetén a nyugellátás, valamint a betegségi biztosítási szolgáltatások tekintetében a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő személyekre és hozzátartozóikra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Eljárási szabályok

3. §

(1) A polgári védelmi kötelezettséget teljesítő minden olyan sérüléséről vagy betegségéről (2.§), amelynek következtében munkaképességének csökkenése várható, illetőleg elhalálozásáról a sérült, beteg vagy meghalt személy közvetlen parancsnoka által vezetett bizottság jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet egyéb esetben is fel kell venni, ha ezt a sérült vagy a beteg kéri.

(2) A jegyzőkönyvben a polgári védelem illetékes községi [járási, városi, városi (fővárosi), kerületi] államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője nyilatkozik a sérülésnek, a betegségnek vagy az esetleg bekövetkezett halálesetnek a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggése kérdésében.

(3) A jegyzőkönyvet az üggyel kapcsolatos iratokkal együtt fel kell terjeszteni a polgári védelem megyei (fővárosi) államigazgatási vezetőjéhez, aki dönt a sérülésnek, a betegségnek vagy a halálesetnek a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggése kérdésében. A döntést indokolni kell.

4. §

Ha a sérülés, a betegség vagy a haláleset a polgári védelem megyei (fővárosi) vezetőjének döntése szerint a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefügg, az ügy iratait - a jegyzőkönyv kivételével - hivatalból, egyébként az érdekelt kérelmére a nyugdíj megállapítása céljából az illetékes nyugdíjmegállapító szervhez kell megküldeni.

5. §

A rokkantság fokának, illetőleg a munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítására a munkaképesség-csökkenést véleményező első- és másodfokú orvosi bizottság tesz javaslatot az illetékes nyugdíjmegállapító szervhez.

6. §

(1) A nyugdíjmegállapító szerv által hozott határozat ellen a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő vagy elhalálozása esetén a hozzátartozója a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül az igénylő lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz (albizottsághoz) felszólalással élhet. A felszólalást elbíráló bizottságban (albizottságban) ilyen esetben a polgári védelem megyei (fővárosi) törzsparancsnokságát képviselethez kell juttatni.

(2) Ha a felszólalási eljárás során a polgári védelem megyei (fővárosi) vezetőjének döntésével szemben vitássá válik, hogy a sérülés, a betegség vagy a haláleset a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben következett-e be, a honvédelmi miniszter állásfoglalását kell kérni. A honvédelmi miniszter állásfoglalása végérvényes.

(3) A további jogorvoslat tekintetében egyéb vonatkozásban a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, nem lehet azonban bírósághoz fordulni abban a kérdésben, hogy a sérülés, a betegség vagy a haláleset a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben történt-e.

7. §

(1) A nyugellátás iránti igényt a sérülés napjától, illetőleg az első ízbeni táppénzsegélyezés megszűnésének napjától számított két éven belül lehet bejelenteni. A két éven túl, de legfeljebb három éven belül történt igénybejelentést is figyelembe kell venni, ha a sérülés vagy a betegség nyugellátásra jogosító következményeit csak a két évi határidő eltelte után lehetett megállapítani.

(2) A polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő sérülés vagy betegség következtében meghalt személy hozzátartozói igényüket a haláleset napját követő két éven belül jelenthetik be.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően a sérülést követő három, illetőleg a halálesetet követő két év eltelte után benyújtott igénybejelentés alapján is meg lehet a baleseti nyugellátást állapítani, ha kizárólag egykorú okiratok (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, boncolási jegyzőkönyv) alapján kétségen kívül megállapítható, hogy a sérülés, a betegség vagy a haláleset e rendelet hatálya alá tartozik, továbbá, hogy a sérülés és a munkaképesség-csökkenés (halál) között a munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi bizottság véleménye szerint okozati összefüggés áll fenn.

Vegyes rendelkezések

8. §

A polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben bekövetkezett sérülés folytán rokkantsági nyugdíjban, illetőleg baleseti járadékban részesülő személy tekintetében a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelmére vonatkozó szabályoknak a csökkent munkaképességűek védelmével kapcsolatos rendelkezései [3/1964. (VIII. 9.) HM rendelet 70. §-a] az irányadók.

9. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

A rendelet végrehajtásáról a polgári védelem országos törzsparancsnoka gondoskodik.

Czinege Lajos vezérezredes s. k.,

honvédelmi miniszter, a Polgári Védelem országon parancsnoka