25/1970. (XI. 26.) MÉM rendelet

a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az 1970. évi 36. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 13. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belkereskedelmi miniszterrel, a külkereskedelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

I. SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Szőlő és gyümölcsös fogalma

1. §

(1) Szőlő a szőlővel betelepített minden földterület, amelyen a termesztett főnövény szőlő. Szőlő a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló szőlőalanytelep is.

(2) Gyümölcsös a tiszta vagy vegyes állományban alma-, körte-, birs-, naspolya-, cseresznye-, meggy-, szilva-, kajszi- őszibarack-, mandula-, dió- vagy gesztenyefával, illetőleg mogyoró-, füge-, köszméte-, ribiszke-, málna- vagy szederbokorral betelepített minden földterület, amelyen a termesztett főnövény gyümölcsfa, illetőleg gyümölcsbokor (a továbbiakban: gyümölcsfa). Gyümölcsös az utak, vasutak, árkok és csatornák mentén vagy egyéb területen telepített, legalább két sor gyümölcsfából álló sorfásítás is.

(3) A szőlővel és gyümölcsfával vegyesen betelepített földterület ha azon a főnövény szőlő: szőlő, a gyümölcsfa pedig köztesnövény, ellenkező esetben a földterület gyümölcsös és a szőlő a köztesnövény.

2. §

(1) Házikerti szőlő az a szőlő, amelynek a területe az 1500 négyzetmétert, házikerti gyümölcsös pedig az a gyümölcsös, amelynek a területe a 3000 négyzetmétert nem haladja meg.

(2) A házikerti szőlőn és gyümölcsösön kívül minden egyéb szőlő és gyümölcsös: áruszőlő, illetőleg árugyümölcsös (a továbbiakban: szőlő, illetőleg gyümölcsös).

(3) Az 50 gyümölcsfánál kisebb állományú - általában rendszertelen - telepítés: szórványgyümölcsös; a szórványgyümölcsösre és a sorfásításra a házikerti gyümölcsösre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(4) Az erdőművelési ágban nyilvántartott területeken faanyag vagy vetőmag-termelés céljára szolgáló gesztenye és dió telepítésekre e rendelet hatálya nem terjed ki.

Termőhelyek

3. §

(1) A borvidékeket és a borvidékbe nem sorolt jó bortermő helyeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az ország területe gyümölcstermesztési tényezők alapján a 2. számú melléklet szerinti gyümölcstermő tájakra oszlik.

Telepítés

4. §

(1) Szőlő- vagy gyümölcsöstelepítés a szőlővel, illetőleg a gyümölcsfával be nem ültetett föld-területnek szőlővel vagy gyümölcsfával történő beültetése.

(2) Pótlás a 30%-nál kisebb mértékben hiányzó szőlőtőkék, illetőleg gyümölcsfák helyének beültetése.

5. §

(1) Borszőlő telepítése a borvidékekre és a borvidékekbe nem sorolt jó bortermő helyekre, csemegeszőlő telepítése az ország bármely területére, gyümölcsös telepítése a gyümölcstermő tájakra engedélyezhető.

(2) Borszőlőnek kivételesen egyéb területre való telepítését - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium előzetes hozzájárulásával - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) engedélyezheti.

6. §

(1) A telepítést állami gazdaság - ideértve a mezőgazdasági kutató (kísérleti) intézeteket és a felsőoktatási intézményeket is -, mezőgazdasági termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet és ezek közös vállalkozása, szövetkezeti közös vállalat, mezőgazdasági társulás, továbbá gazdasági társulás esetében a megyei szakigazgatási szerv engedélyezi. Más termelő esetében a telepítés engedélyezése a községi (nagyközségi) tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének (a továbbiakban együttesen: községi szakigazgatási szerv) hatáskörébe tartozik.

(2) Az engedély iránti kérelmet a 3/a., illetőleg a 3/b. számú melléklet szerint legalább 60 nappal a tervezett telepítés megkezdése előtt kell előterjeszteni.

(3) Ha a kérelemben feltüntetett terület művelési ága nem szőlő vagy gyümölcsös, a telepítés engedélyezése előtt a 10/1969. (V. 13.) MÉM számú rendelet 2. §-ában meghatározott szakhatósági hozzájárulást is meg kell szerezni.

(4) Az engedélyezés előtt helyszíni szemle során kell meggyőződni arról, hogy a telepítésre szánt földterület alkalmas-e szőlő, illetőleg gyümölcsös telepítésére. A terület alkalmatlansága esetén, valamint akkor, ha a tervezett telepítés nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek, az engedély iránti kérelmet el kell utasítani.

(5) Belterületi ingatlan helyszíni szemléjére az építésügyi hatóságot is meg kell hívni. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni és abban rögzíteni kell a megjelentek állásfoglalását. Ha az építésügyi hatóság képviselője a szemlén nem jelent meg és állásfoglalását 8 napon belül nem közli, a telepítés engedélyezéséhez való hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(6) A szőlő-, illetőleg gyümölcsöstelepítési engedély a művelési ág változási engedélyt is magában foglalja. Az engedély egy példányát meg kell küldeni az illetékes járási, fővárosi kerületi (a továbbiakban: járási) földhivatalnak.

(7) Az engedély egy évig érvényes; érvényességét - indokolt esetben - az engedély megadására jogosult szakigazgatási szerv egy évvel meghosszabbíthatja.

Telepíthető fajták

7. §

(1) Szőlőt csak az 1. számú melléklet szerint engedélyezett szőlőfajták felhasználásával szabad telepíteni. Ez a rendelkezés a házikerti szőlő telepítésére is vonatkozik azokon a borvidékeken, amelyeknél ezt az 1. számú melléklet feltünteti.

(2) Közvetlenül (direkt-) termő szőlőfajtákat telepíteni nem szabad. Házikerti szőlőben is csak az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács által minősített [(5) bekezdés] fajtákat szabad telepíteni. Közvetlenül (direkt-) termő szőlőfajták az amerikai származású, továbbá az amerikai és az európai (hazai) szőlőfajták keresztezéséből, valamint továbbkeresztezéséből előállított termésthozó hibridek.

(3) Gyümölcsöst csak az egyes termőtájakra a 2. számú mellékletben felsorolt gyümölcsfajták felhasználásával szabad telepíteni; fajtamegjelölés nélkül felvett gyümölcsnemekből bármely fajta felhasználható. Az egyéb gyümölcsnemekből és a bogyósgyümölcsűekből minden termőtájban bármely fajta telepíthető, ha a telepítésre szánt földterület megfelelő természeti adottságokkal rendelkezik.

(4) Városoknak, ipar- és bányatelepeknek, valamint üdülőhelyeknek - a telepítés engedélyezésére jogosult szerv által meghatározott - közvetlen körzetében a helyi ellátás biztosítása érdekében a 2. számú mellékletben felsorolt bármely nyári érésű gyümölcsfajta, továbbá bármely bogyósgyümölcsű fajta telepítése is engedélyezhető.

(5) Az 1. és a 2. számú mellékletben fel nem sorolt fajták telepítését az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács határozatában megjelölt területeken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium külön rendelkezésének megfelelően lehet engedélyezni.

(6) Üzemi kísérleti célra olyan fajta telepítésére adható engedély, amelyet állami minősítésben nem részesítettek, illetőleg forgalombahozatalra nem engedélyeztek. Ebben az esetben a telepíteni szándékozónak az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet írásbeli hozzájárulását a telepítési engedély kiadása iránti kérelméhez kell csatolni.

8. §

Az előző §-ban meghatározott fajtákon kívül szőlőben és gyümölcsösben más szőlő-, illetőleg gyümölcsfajtákat pótlásra sem szabad felhasználni. Telepítésre nem engedélyezhető szőlőfajtákkal e rendelet hatálybalépése előtt fajtatisztán telepített szőlőben azonban - a fajtatisztaság megőrzése végett - a pótlás azonos fajtával elvégezhető.

A telepítés végrehajtása és ellenőrzése

9. §

(1) A telepítést csak az engedély megadása után szabad megkezdeni és annak befejezését az engedélyező szervnek írásban be kell jelenteni.

(2) Az engedélyező szerv köteles az engedélyekről nyilvántartást vezetni, a telepítés elvégzését a helyszínen ellenőrizni és a nyilvántartásba az ellenőrzés eredményét bejegyezni.

(3) Öt ha-nál nagyobb szőlő és gyümölcsös telepítése esetében a 12/1969. (III. 11.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról szóló 6/1969. (III. 11.) MÉM számú rendelet 19. §-ának (1) bekezdésében és 24. §-ának (3) bekezdésében előírt megvalósulási térképet kell készíteni.

Telepítési távolságok a földterület határától

10. §

(1) Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles megtartani az ingatlan határától számított alábbi legkisebb ültetési (telepítési) távolságokat:

a) belterületen és zártkerten belül

- szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 métert,

- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 métert,

- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 métert,

b) külterületen - zártkerten kívül -

- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte-, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 métert,

- minden egyéb gyümölcsbokor (naspolya, mogyoró stb.) esetében 2,00 métert,

- birsalanyra oltott körtefa, továbbá őszibarackfa esetében 2,50 métert,

- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 métert,

- vadalanyra oltott alma-és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 métert,

- cseresznyefa esetében 5,00 métert

- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 métert,

c) külterületen - zártkerten kívül -, ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, gyümölcsbokor és gyümölcsfa kivételével,

- 1 méternél magasabbra nem nővő bokor (élősövény) esetében 0,80 métert,

- 2 méternél magasabbra nem nővő bokor (élősövény) esetében 1,20 métert,

- 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 métert,

- fa esetében 8.00 métert.

(2) Közút, és vasút mentén - ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert - minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1 méter, 3 méternél magasabbra nővő fát és bokrot legalább 2 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

Kivágás

11. §

(1) Központ és üzemi törzsszőlőt vagy törzsgyümölcsöst (a továbbiakban: törzsültetvény), továbbá szőlőalanytelepet engedéllyel szabad kivágni. Az engedély iránti kérelmet a 4/a., 4/b. és 4/c. számú mellékleteknek megfelelően kell benyújtani.

(2) A kivágási kérelem felől a megyei szakigazgatási szerv dönt. Törzsültetvény kivágása az Országos Szőlő-, Gyümölcsfa- és Díszfaiskolai Szaporítóanyag Felügyelőség, szőlőalanytelep kivágása a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium előzetes hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A szőlő és gyümölcsös kivágási engedély egy évig érvényes.

Vadászati tilalom

12. §

Szőlőben és gyümölcsösben július hó 1. napjától a szüret befejezéséig, de legkésőbb november hó 30. napjáig tilos vadászni.

II. MUST ÉS BOR ELŐÁLLÍTÁSA, KEZELÉSE ÉS FORGALOMBA HOZATALA

Fogalommeghatározások, elnevezések

13. §

(1) Törkölyös must (szőlőcefre) a zúzott szőlőfürtök szilárd részeit is tartalmazó anyag.

(2) Must (szőlőmust) a szőlőfürtnek a szilárd részeitől elválasztott és literenként 0,05 térfogatszázaléknál több alkoholt nem tartalmazó leve. Nem tekinthető mustnak a sűrített mustból visszahígított szőlőlé.

(3) Szőlőtörköly (törköly) a szőlő kisajtolása után maradó héjat, magvat és esetleg kocsányt tartalmazó anyag.

14. §

(1) Bor a friss szőlőből készült mustból vagy törkölyös mustból szeszes erjedés útján származó szeszes italt.

(2) Friss szőlőnek azt a szőlőt kell tekinteni, amely idegen folyadék hozzáadása nélkül levet ad.

15. §

A szőlőlé a zajos erjedés befejezéséig - tekintet nélkül az erjedés alatt benne keletkezett szesz mennyiségére - erjedő must, a zajos erjedés befejezése után pedig - tekintet nélkül a benne visszamaradt cukor mennyiségére - bor.

16. §

(1) Fehérbor a fehér vagy kék szőlőből előállított zöldesfehér, zöldessárga, aranysárga vagy a színek árnyalatainak megfelelő színű bor.

(2) Rozébor a kék szőlő gyors feldolgozásával nyert mustból erjesztett, különböző árnyalatú pirosbor.

(3) Sillerbor - a készítés módjától függetlenül - kék szőlő mustjából erjesztett, élénkpiros színű bor.

(4) Vörösbor kék szőlőből, a kellő fanyarság és színanyag eléréséig törkölyön vagy kocsánymentes törkölyön erjesztett, illetőleg melegítéses eljárással készült, sötétpiros színű bor.

17. §

(1) A bor minősége szerint asztali (kommersz) bor, pecsenye bor, minőségi bor és különleges minőségi bor (természetes csemege bor) lehet.

(2) Asztali (kommersz) bor az a bor, amely gyöngyöző bor esetében legalább 8, egyéb esetekben legalább 9 térfogatszázalék szesztartalmú és szesztartalma a 11 térfogatszázalékot nem haladja meg.

(3) Pecsenyebor az a 10,5-12 térfogatszázalék szesztartalmú bor, amelynek a minőségét meghatározó összetevői az asztali borokét felülmúlják, fogyasztási értéke magasabb és benne a szőlőfajta, illetőleg termőhely jellege határozottan felismerhető.

(4) Minőségi bor az a bor, amely valamely borvidékre, községre (városra), termőhelyre, fajtára jellemző illat- és zamatanyagot tartalmaz, a származási helye és évjárata miatt megkülönböztetésre érdemes és legalább 12 térfogatszázalék szesztartalmú.

(5) Különleges minőségű bor az a tőkén túlérett szőlőfürtökből, aszú esetében aszúsodott vagy nemesen rothadt szőlőbogyókból származó bor, amely literenként - Tokaji aszú és Tokaji eszencia kivételével - legalább 13 térfogatszázalék szeszt, legalább 25 gramm cukormentes vonadékanyagot (extraktot, a továbbiakban: cukormentes vonadékanyag) és valamely borvidékre, községre (városra), termőhelyre, fajtára, illetőleg meghatározott készítési módra jellemző illat- és zamatanyagot tartalmaz, továbbá származási helye és évjárata miatt különleges megkülönböztetésre érdemes.

18. §

Állandó jellegű (típusbor) az a bor, amelynek valamely borvidékről, községből (városból), termőhelyről vagy szőlőfajtából eredő sajátos tulajdonságait, illetőleg minőségét meghatározott eljárással [41. § (2) bekezdés] állandósították.

19. §

(1) Csemegebor az a bor, amelynek cukor- és szesztartalmát az e rendeletben meghatározott anyagok [42. § (1) bekezdés] felhasználásával növelték.

(2) Ürmösbor vagy ürmös az a csemegebor, amelynek előállításához ürmöt és más megfelelő fűszeranyagokat vagy ezekből készült kivonatokat használtak fel és amelynek cukor- illetőleg szesztartalmát esetleg más meghatározott anyagok [42. § (2) bekezdése] felhasználásával növelték.

(3) Fűszerezett bor (fűszerezett csemege-, vermut-, likőrbor) az a bor, amelynek előállításához megfelelő fűszeranyagokat, ezekből készült kivonatokat vagy aromákat használtak fel és amelynek cukor-, illetőleg szesztartalmát meghatározott anyagok [42. § (3) bekezdés] felhasználásával növelték.

20. §

(1) Üdítő jellegű bor az a szénsavval mesterségesen dúsított bor, amelyben a szénsav nyomása 15 C°-on legalább 1 atm., szesztartalma a 7 térfogatszázalékot nem haladja meg, s cukortartalma literenként legalább 20 gramm.

(2) Gyöngyözőbor szénsavval mesterségesen dúsított bor, amelyben a szénsav nyomása 15 C°-on legalább 0,5 és legfeljebb 2 atm.

(3) Habzóbor szénsavval mesterségesen telített bor, amelyben a szénsav nyomása 15 C°-on legalább 3 atm.

(4) Pezsgő az a szénsavdús bor, amely az alapborhoz adott cukorból zárt palackban vagy zárt tartályban erjesztés útján képződött szénsavat tartalmaz és amelyben a szénsav nyomása 15 C°-on legalább 3,5 atm.

(5) Gyógybor a gyóggyító anyagokat (gyógyszereket) is tartalmazó bor. Gyógybort a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben az Egészségügyi Minisztérium által adott eseti engedéllyel szabad készíteni és forgalomba hozni.

21. §

(1) Borseprű (híg borseprő) a kierjedt és megtisztult bornak a lefejtés után maradt üledéke.

(2) Sajtolt borseprő (seprőtészta) a borseprő kisajtolása után maradt termék.

22. §

Törkölybor (csiger, lőre) vízzel felöntött friss szőlőtörköly sajtolt levéből erjesztés útján készült ital.

23. §

(1) Fonnyasztott (aszalt) az a szőlő, amelynek fonnyadása (aszalódása) a tőkéről (hajtásról, vesszőről) való leszedése után következett be.

(2) Sűrített must a must természetes víztartalmának főzéssel (elpárologtatással) történt csökkentésével előállított termék.

(3) Töményített (fagyasztott) az a must, illetőleg bor, amelynek természetes víztartalmát fagyasztás útján csökkentették. A töményített bor szesztartalma a 22,5 térfogatszázalékot nem haladhatja meg.

(4) Szeszezett must (misztella) az erjedésben vagy továbberjédesben megakadályozott mustból készült szeszes folyadék.

(5) Párlási célra szolgáló szeszezett bor (Brennwein) fejtett vagy seprős, legalább 8 térfogatszázalék szeszt tartalmazó alapborból készült bor.

24. §

(1) Magasfokú borpárlat a borból, borseprőből vagy párlási célra előállított törkölyborból legalább 92 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó párlattá desztillált folyadék.

(2) Középfokú borpárlat a borból vagy párlási célra előállított törkölyborból 50-65 térfogatszázalék szesztartalomra desztillált - bármely anyag hozzáadása nélküli - folyadék. Nem tekinthető hozzáadásnak a tölgyfahordóban érlelés és raktározás folyamán a borpárlatba jutó anyag.

(3) Fogyasztási borpárlat (brandy) az az ital, amely középfokú borpárlatból érleléssel és esetleg ízesítők hozzáadásával készült 38-45 térfogatszázalék szesztartalmú.

25. §

Borecet a borból ecetsavas erjesztés útján nyert termék.

Must és bor előállításánál és kezelésénél alkalmazható eljárások és felhasználható anyagok

26. §

(1) Forgalomba hozatalra szánt must és bor előállítása és kezelése során a következő eljárások alkalmazhatók, illetőleg a következő anyagok használhatók fel:

a) must és bor, továbbá boroshordók (tartályok) kénezése cseppfolyós kénessavval, tiszta (99 százalékos) arzénmentes kénnel, tiszta káliumpiroszulfittal (káliummetabiszulfit), valamint a borgazdasági eszközök és edények kezelése kénessav vizes oldatával (28. §);

b) bor derítése vizahólyag, zselatin, csersav, friss tojásfehérje, lefölözött friss tehéntej, tiszta kazein készítmény, bentonit és egyéb természetes derítőföld készítménye, végül - ellenőrzés mellett -sárgavérlúgsó (ferrociánkálium) derítőszerekkel;

c) tisztán tenyésztett borélesztő (fajélesztő) használata musthoz és borhoz erjesztés, áterjesztés vagy továbberjesztés céljából (32. §);

d) must, illetőleg bor házasítása (33. §);

e) üdítő jellegű és gyöngyözőbor előállításához szénsav, likőr felhasználása;

f) habzóbor előállításához szénsav, likőr és ízesítő anyagok felhasználása;

g) pezsgő előállításához cukor, likőr és ízesítő anyagok felhasználása;

h) must és bor javítása sűrített, illetőleg töményített musttal és borral, továbbá európai (hazai) fonnyasztott (aszalt) szőlővel, valamint magas fokú borpárlattal vagy I. osztályú finomszesszel (a továbbiakban: magas fokú borpárlat; 34-35. §);

i) must hígítása vízzel és aromásítása alkoholmentes üdítőital előállítása céljából;

j) must és bor savtartalmának csökkentése tiszta, kicsapatott (precipitált) szénsavas mésszel;

k) must és bor színének javítása égetett cukorral (karamellel) vagy sáfránnyal (Carthanus tinctorius), továbbá szőlőből származó önocianin készítményekkel;

l) hibás ízű vagy színű must és bor kezelése citromsavval és tiszta aktív szénnel;

m) must és bor frissítése (impregnálása) tiszta szénsavval;

n) must és bor friss, egészséges törkölyre vagy seprőre való felöntése javítás vagy átterjesztés céljából;

o) must és bor fejtése, szűrése, felmelegítése (pasztőrözése), hűtése, szeparálása és általában a must és a bor kezelésére, tisztítására, eltarthatóvá tételére és érlelésére szolgáló minden olyan eljárás, amellyel a mustba és a borba az e bekezdésben felsorolt anyagokon kívül más anyag nem kerül;

p) vörösbor előállításánál a törkölyös mustnak legfeljebb 70 C°-ra való felmelegítése;

r) ürmösbor előállításához egyes fűszerek vagy fűszerkivonatok felhasználása (42-43. §);

s) fűszerezett bor előállításához egyes növényi eredetű fűszerek vagy fűszerkivonatok, valamint aromák és cukoroldat felhasználása [19. § (3) bekezdés];

t) must és bor kéntelenítése (deszulfitálása).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérő eljárások alkalmazásához és más anyagok felhasználásához - anyagok tekintetében az Egészségügyi Minisztérium véleményének figyelembevételével -, valamint az így kezelt must és bor forgalomba hozatalához a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adhat engedélyt.

Egyes anyagok tárolása

27. §

A must, bor és borpárlat előállításához vagy kezeléséhez meg nem engedett anyagokat ilyen célokra forgalomba hozni vagy a bor előállítására, kezelésére, raktározására szolgáló helyiségben (pince, présház, erjesztő stb.) tartani nem szabad.

Kénezés

28. §

(1) Mustot és bort, valamint hordókat (tartályokat) olyan mértékben szabad kénezni, hogy a fogyasztás céljára forgalomba hozott must literenként legfeljebb 300 milligramm összes és ezen belül 80 milligramm kéndioxidban (SO2) kifejezett szabad kénessavat, a bor pedig literenként legfeljebb 300 milligramm összes és ezen belül 60 milligramm szabad kénessavat (SO2) tartalmazzon és a mustban, illetőleg a borban a közömbös káliumszulfátban (K2SO4) kifejezett kénsavtartalom literenként az 1,5 grammot ne haladja meg.

(2) Kénezésre olyan ként szabad felhasználni, amely 100 grammonként legfeljebb 2 milligramm arzént tartalmaz (arzénmentes kén).

Kékderítés

29. §

Kékderítést (sárgavérlúgsóval: ferrociánkáliummal történő derítést) a bor zavarodásának megelőzése vagy megszüntetése érdekében lehet alkalmazni.

30. §

(1) A kékderítéssel kapcsolatban szükséges vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratóriummal rendelkező és kékderítési vizsgát tett szakembert foglalkoztató vállalat, intézmény, termelőszövetkezet az e §-ban szabályozott engedélyezési eljárás mellőzésével, saját részére önállóan is végezhet kékderítést.

(2) A kékderítést - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Országos Borminősítő Intézetnek (a továbbiakban: OBI) előzetesen be kell jelenteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a deríteni kívánt bor mennyiségét is. A bejelentéshez a derítésre szánt bor minden hordójából egy-egy félliteres mintát kell mellékelni. Az OBI a bejelentés és a minta alapján megállapítja a bor derítésére felhasználható sárgavérlúgsó mennyiségét és erről a bejelentőt 8 napon belül értesíti.

(3) A kékderítést az OBI értesítésének kézhezvétele után, az értesítésben meghatározott mennyiségű sárgavérlúgsó felhasználásával, szabad végrehajtani. A kékderítés befejezése után 6-8 nappal aderített bor minden hordójából ismét egy-egy félliteres mintát kell az OBI-nak küldeni. Kékderített bor abban az esetben hozható forgalomba, ha az OBI megállapítása szerint a borban az emberi egészségre veszélyes anyag nem maradt.

(4) A kékderített bort csak szűrés után szabad forgalomba hozni.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerint vett mintákat tartósítószerrel kezelni tilos.

(6) Kékderített bor alját (seprőjét) pálinkafőzésre felhasználni csak vákuumos szeszfőzdében szabad.

31. §

(1) Kékderítési vizsgára legalább technikusi képzettségű borászati szakembert lehet kijelölni. A vizsgára bocsátást az OBI-tól kell kérni. Az OBI a kérelem alapján a helyszínen ellenőrizni köteles, hogy a kérelmező szerv laboratóriuma megfelelő-e kékderítési vizsgálatok elvégzésére.

(2) A kékderítési vizsgát bizottság előtt kell tenni. A bizottság elnöke az OBI vezetője, tagjai a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint a Kertészeti Egyetem Borászati Tanszékének egy-egy kiküldöttje.

(3) A vizsgán a kékderítéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekben való jártasságról kell számot adni. A vizsga letételéről igazolást kell kiadni. Az igazolás alapján a vizsgát tett személy kizárólag az igazolásban feltüntetett szervnél, annak részére és csak az abban meghatározott helyen végezhet kékderítést.

(4) A vizsgával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat az OBI látja el.

Borélesztő használata

32. §

Musthoz vagy borhoz tisztán tenyésztett borélesztőnek (fajélesztőnek) csak mustban vagy alacsonyabb szeszfokú, esetleg szesztelenített borral kevert (hígított) sűrített mustban elszaparodott tenyészeteit szabad hozzáadni.

Must, illetőleg bor házasítása

33. §

(1) Házasítás két- vagy többféle mustnak vagy bornak az egyöntetűség, az állandó jelleg biztosítása, illetőleg a minőség javítása céljából történő összekeverése.

(2) Tilos házasítani

a) mustot vagy bort ürmösborral, fűszerezett borral, továbbá - a 41. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - csemegeborral;

b) mustot vagy bort törkölyborral vagy törkölyös musttal;

c) mustot vagy bort más gyümölcs levével;

d) beteg, hibás vagy romlott mustot vagy bort egészséges borral;

e) mustot vagy bort a lepárlásnál visszamaradó bormoslékkal;

f) mustot vagy bort hamisított musttal vagy borral;

g) mustot vagy bort - a 48. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - direkttermő musttal vagy borral [48. § (1) bekezdés].

Javítás sűrített vagy töményített musttal, illetőleg fonnyasztott (aszalt) szőlővel

34. §

(1) Kedvezőtlen évjárat esetén engedélyezhető a természetes cukorhiány pótlása céljából musthoz, törkölyös musthoz vagy seprőjéről még le nem fejtett újborhoz a szüret évének végéig sűrített vagy töményített must, illetőleg fonnyasztott (aszalt) szőlő hozzáadása olyan mértékben, hogy ezáltal az előállított bor szesztartama teljesen kierjedt állapotban legfeljebb 3 térfogatszázalékkal növekedjék, de a 12 térfogatszázalékot ne haladja meg. Kivételesen olyan mértékű javítás is engedélyezhető, amelynek eredményeként az előállított bor szesztartalma a 12 térfogatszázalékot meghaladja.

(2) Kedvezőtlen évjárat az, amelyben a szőlőtermés minősége a helyi több évi átlagos minőséget nem éri el.

(3) Az (1) bekezdés szerint szükséges engedélyt országos vállalat (szerv) valamint több megye területén működő vállalat (szerv) részére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, más vállalat (szerv) részére a megyei szakigazgatási szerv adja meg. Az engedélyt az 5. számú mellékletnek megfelelően kell kérni. Az engedély iránti kérelemhez az OBI javaslatát és vegyelemzés bizonylatát csatolni kell.

(4) Ha a javított bor szesztartalma téves számítás következtében vagy más okból az engedélyben meghatározott szesztartalmat meghaladja, az előállító azt házasítani köteles úgy, hogy a javított bor szesztartalma az engedélyezett térfogatszázalékra csökkenjen.

A magasfokú borpárlat és a töményített bor felhasználása

35. §

(1) Magasfokú borpárlat - engedély alapján - musthoz vagy borhoz a következő esetekben adható:

a) kedvezőtlen évjárat termésének javítása céljából legfeljebb 2 térfogatszázalék mértékben, de ezzel a javított bor szesztartalma a 12 térfogatszázalékot nem haladhatja meg;

b) több évi tárolás folytán csökkent szesztartalmú bor szesztartalmának növelése céljából olyan mértékben, hogy ezzel a javított bor szesztartalma a bor eredeti szesztartalmát ne haladja meg;

c) legfeljebb 3 térfogatszázalékig olyan mustból előállított bor természetes édességének megóvása céljából, amely mustnak a cukortartalma a 24 mustfokot meghaladta;

d) állandó jellegű, továbbá csemege-, ürmös- és fűszerezett bor előállítása céljából.

(2) A borderítőszerek előkészítésére és eltartására csak a feltétlenül szükséges mennyiségben szabad borpárlatot felhasználni.

(3) Borhoz - engedély alapján - töményített bor csak az (1) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt esetekben adható.

36. §

Sűrített musttal vagy fonnyasztott (aszalt) szőlővel javított mustból származó bort borpárlattal, valamint borpárlattal javított bort sűrített musttal vagy fonnyasztott (aszalt) szőlővel továbbjavítani tilos.

37. §

(1) Szeszezett must előállításához magasfokú borpárlat, párlási célra szolgáló szeszezett bor előállításához magas- vagy középfokú borpárlat használható fel.

(2) Szeszezett mustot (misztella) és párlási célra szolgáló szeszezett bort (Brennwein) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélye alapján szabad előállítani.

38. §

Borecet gyártására szánt bor szesztartalmát magas- vagy középfokú borpárlat hozzáadásával az illetékes vám- és pénzügyőri szakaszhoz történő bejelentés után szabad növelni.

39. §

(1) Magasfokú borpárlatnak musthoz vagy borhoz, illetőleg töményített bornak borhoz történő hozzáadására az engedélyt országos vállalat (szerv) vagy több megye területén működő -vállalat (szerv) részére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, más részére a megyei szakigazgatási szerv adja meg. Az engedélyt a 6. számú mellékletnek megfelelően kell kérni. A kérelemhez az OBI javaslatát és vegyelemzését csatolni kell.

(2) A kiadott engedélyeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, valamint a megyei szakigazgatási szervnél nyilván kell tartani és az engedélyek másolati példányát az OBI részére - ellenőrzés céljából - meg kell küldeni.

(3) Magasfokú borpárlatot musthoz vagy borhoz az illetékes vám- és pénzügyőri szakasz közvetlen ellenőrzése mellett szabad hozzáadni. A magasfokú borpárlatnak az e rendelet szerint történő felhasználását az OBI is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés érdekében a felhasználás helyét és idejét az illetékes vám- és pénzügyőri szakasznak és az OBI-nak legalább 10 nappal megelőzően be kell jelenteni.

(4) A megyei szakigazgatási szerv által kiadott engedélyeket a másolatok alapján az OBI összesíti és az összesített adatokról a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot negyedévenként írásban tájékoztatja.

40. §

A szeszezett must, továbbá a párlási célra szolgáló szeszezett bor, valamint a borecet gyártására szolgáló bor hordóján (tartályán) "a tartalomnak megfelelően "szeszezett must" vagy "misztella "párlási célra szolgáló szeszezett bor" vagy "Brennwein", illetőleg "borecet gyártására szolgáló bor" megjelölést kell szembetűnő módon alkalmazni.

Állandó jellegű borok, csemege-, ürmös- és fűszerezett borok előállítása

41. §

(1) Állandó jellegű bort a borok összetételében, ízében és zamatában évjáratonként mutatkozó különbségek kiegyenlítése és ezzel a piacnak állandó jellegű borokkal való ellátása céljából szabad előállítani.

(2) Állandó jellegű bor előállítása házasításon kívül sűrített vagy töményített must, töményített bor, fonnyasztott szőlő, illetőleg magasfokú borpárlat felhasználásával történhet. Állandó jellegű bor előállításához csemegebor és szeszezett must (misztella) is felhasználható, de csak olyan mértékben, hogy ezáltal az állandó jellegű bor cukortartalma a 3 súlyszázalék cukortartalmat ne haladja meg.

(3) Állandó jellegű bor szesztartalma a 14 térfogatszázalékot nem haladhatja meg.

42. §

(1) Csemegebor előállítása sűrített vágy töményített must, töményített bor, fonnyasztott szőlő, illetőleg magasfokú borpárlat borhoz vagy musthoz való hozzáadásával történhet.

(2) Ürmösbort ürömnek és egyéb növényi eredetű fűszereknek, esetleg sűrített vagy töményített mustnak, töményített bornak, fonnyasztott szőlőnek, illetőleg magasfokú borpárlatnak borhoz vagy musthoz való hozzáadásával szabad előállítani.

(3) Fűszerezett bort növényi eredetű fűszereknek növényi eredetű ízesítő anyagoknak, sűrített vagy töményített mustnak, cukorszirupnak, töményített bornak, fonnyasztott szőlőnek, illetőleg magasfokú borpárlatnak borhoz vagy musthoz való hozzáadásával szabad előállítani. E célra cukorszirup előállítására desztillált vizet szabad felhasználni. A cukorszirup előállításáról és felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és a cukorszirupot elkülönítve kell tárolni.

(4) Csemege-, ürmös- és fűszerezett bort saját fogyasztásra legfeljebb 5 hektóliter mennyiségben bárki engedély nélkül előállíthat; a forgalomba hozatal céljából való előállításhoz engedély szükséges. Az engedélyt a 7. számú mellékletnek megfelelően a megyei szakigazgatási szerv útján kell kérni. Az engedélyt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adja.

(5) Tudományos kutatás és oktatás céljára kutató (kísérleti) intézet és agrártudományi oktatási intézmény engedély nélkül állíthat elő csemege-, ürmös- és fűszerezett bort.

(6) Csemege-, ürmös- és fűszerezett bort a Tokajhegyaljai borvidéken előállítani nem szabad.

43. §

(1) A forgalomba hozott csemege-, ürmös- és fűszerezett bor szesztartalmának 15-22,5 térfogatszázalék között kell lennie.

(2) A tárolt csemege-, ürmös- és fűszerezett borok hordóján (tartályán) a csemegebor, az ürmösbor, a fűszerezett csemegebor, a vermut és a likőrbor elnevezést szembetűnő módon alkalmazni kell.

Törkölybor készítése

44. §

(1) Törkölybort kizárólag saját termésű szőlő törkölyéből és csak házi fogyasztás céljára az a szőlőtermelő állíthat elő, akinek szőlőterülete a 3000 négyzetmétert nem haladja meg. Az egy szőlőtermelő által évenként készíthető törkölybor mennyisége nem haladhatja meg az előállított must negyedrészét és legfeljebb 200 liter lehet.

(2) Nem készíthet törkölybort az a termelő, akinek italmérési, italárusítási engedélye vagy termelői borkimérése van.

(3) Párlási célra törkölybort csak állami gazdaság, más állami vállalat, mezőgazdasági termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, termelőszövetkezeti közös vállalkozás, szövetkezeti közös vállalat és gazdasági társulás állíthat elő. Az előállításhoz engedély kell. Engedély csak akkor adható, ha a szakszerű előállítás és a törkölybornak minden más bortól külön helyiségben való tárolása biztosított; mezőgazdasági szakszövetkezet, termelőszövetkezeti közös vállalkozás és szövetkezeti közös vállalat esetén további feltétel, hogy a törköly közös feldolgozásból származzék.

(4) Az engedélyt a megyei szakigazgatási szerv adja. Az engedély másolati példányát az OBI-nak és az illetékes vám- és pénzügyőri szakasznak is meg kell küldeni.

(5) Törkölybor készítéséhez friss törkölyön és vizen kívül egyéb anyagot felhasználni nem szabad.

(6) A törkölybort tartalmazó hordókat és tartályokat "törkölybor" megjelöléssel kell ellátni. -

(7) A párlási célra előállított törkölybor mennyiségét - nyilvántartás és a felhasználás ellenőrzése végett - az illetékes vám- és pénzügyőri szakasznak be kell jelenteni.

Forgalombahozatal

45. §

(1) Fogyasztás céljára forgalomba hozott az a must, bor és egyéb, a Tvr., valamint e rendelet hatálya alá tartozó szeszes ital, amelyet termelő vagy más szolgáltat ki közvetlen fogyasztó vagy viszonteladó részére.

(2) Fogyasztás céljára italt engedélyhez (működési, termelői borkimérési, valamint alkalmi italmérési stb. engedélyhez) kötött forgalomban csak akkor szabad értékesíteni, ha azt az OBI e rendelet, valamint a szabvány, ennek hiányában egyéb minőségi előírások alapján előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette. Az OBI a minősítésről okiratot állít ki.

(3) Állandó jellegű borok esetében az OBI által kiállított okirat alapján a jogosult - évjáratra való tekintet nélkül - borát változatlan elnevezéssel mindaddig forgalomba hozhatja, amíg azt az okiratban meghatározott minőségben, összetételben és egyéb ismérveknek megfelelően állítja elő.

(4) A minősítés iránti kérelmet az OBI-hoz írásban kell benyújtani; a csatolandó minták számára, a mintavételre és a további eljárásra a vonatkozó szabvány az irányadó. A mintáért ellenérték nem jár. A minősítéssel járó költségeket a kérelmező viseli.

(5) Fogyasztás céljára tilos forgalomba hozni

a) Tokaji eszencia, valamint üdítő jellegű és gyöngyöző bor kivételével 9 térfogatszázaléknál alacsonyabb szesztartalma bort;

b) hibás, beteg, romlott és hamisított bort, továbbá ecetesedésnek indult olyan bort, amelynek illósav tartalma - ecetsavban kifejezve - literenként aszubornál a 2 grammot, vörös- és sillerbornál az 1,4 grammot, egyéb bornál pedig az 1,2 grammot meghaladja;

c) a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékű felhasználásával előállított vagy kezelt bort.

(6) Hamisított mustot, bort és borpárlatot forgalombahozatali szándékkal birtokban tartani tilos.

46. §

(1) Csemegebort csak kifejezetten csemegebor, ürmösbort csak kifejezetten ürmösbor vagy ürmös, fűszerezett csemegebort csak kifejezetten fűszerezett csemegebor, vermutot, illetőleg likőrbort csak kifejezetten vermut, illetőleg likőrbor, gyöngyöző és habzóbort pedig csak kifejezetten gyöngyözőbor, illetőleg habzóbor elnevezéssel szabad forgalomba hozni.

(2) Tilos a gyöngyözőbor és a habzóbor elnevezésére olyan nevet vagy jelzőt alkalmazni, amely a forgalomban pezsgő elnevezésére is használatos vagy egyébként alkalmas a pezsgővel való összetévesztésre.

47. §

(1) Fogyasztási borpárlatot csak "borpárlat" vagy "brandy" elnevezéssel szabad forgalomba hozni.

(2) Nem kizárólag borpárlatból készült italt tilos borpárlat vagy olyan magyar, illetőleg idegen nyelvű elnevezéssel (brandy) forgalomba hozni, amely annak borból vagy borpárlatból való származására utal.

A közvetlenül (direkt-) termő szőlőfajtákból előállított must és bor

48. §

(1) Közvetlenül (direkt-) termő szőlőfajták terméséből előállított must, illetőleg bor, továbbá az ilyen musttal vagy borral kevert (házasított) must, illetőleg bor: direkttermő must, illetőleg bor.

(2) A közvetlenül (direkt-) termő szőlőfajtákat az egyéb szőlőfajtáktól külön kell szüretelni és feldogozni, s az azokból nyert, mustot és bort -a színjavítás céljára előállított Otelló kivételével - külön kell tárolni. A direkttermő mustot és bort tartalmazó hordón és tartályon a fajta megnevezését fel kell tüntetni.

(3) Aki must és bor közvetlen fogyasztás céljára történő forgalmazásával foglalkozik, direkttermő mustot és bort pincéjében nem tárolhat.

(4) Otelló fajtájú szőlőből törkölyön való erjesztéssel vagy melegítéses eljárással készült mélysötét színű vörösbort - kizárólag színjavítás céljából - európai (hazai) fajtájú szőlőből származó vörös- vagy sillerborral legfeljebb 10%-os arányban szabad házasítani.

(5) Direkttermő mustot és bort - az Otelló szőlőfajta terméséből előállított festő must és bor, valamint a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően javított színű bor kivételével - forgalomba hozni tilos.

Hibás, beteg és romlott bor

49. §

Hibás vagy beteg az a rendellenes ízű, zamatú, illatú vagy színű must vagy bor, amely az e rendelet szerint megengedett eljárások [26. § (1) bekezdés] valamelyikének alkalmazásával, illetőleg anyagok hozzáadásával megjavítható (meggyógyítható). Megengedett eljárással, illetőleg anyagok hozzáadásával meg nem javítható (meg nem gyógyítható) must vagy bor: romlott must vagy bor.

A borok palackozása

50. §

(1) Asztali (kommersz-), pecsenye- csemege-, ürmös- fűszerezett borok és likőrborok - tokaji alakú palack kivételével - tetszőleges formájú és méretű palackokban hozhatók forgalomba. Asztali- és pecsenye boroknál olyan egyéb csomagolás is alkalmazható, amelyben a bor kárós elváltozás nélkül tartható.

(2) A minőségi fehér- és - a tokaji borok kivételével - a különleges minőségű fehér borokat rajnai, a minőségi siller és vörös borokat bordói alakú palackokban szabad forgalomba hozni. E rendelkezés alól a minőségi boroknál a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium eseti felmentést adhat. Az állami ellenőrzőjeggyel (53. §) ellátott borok csak palackozva hozhatók forgalomba.

51. §

A palackozott bor palackján, egyéb csomagolás esetén a csomagoláson címkét kell alkalmazni. A címkén fel kell tüntetni a termelő- vagy palackozó (csomagoló) üzem elnevezését, a palackozás (csomagolás) helyét, a bor elnevezését, származási helyét, szesztartalmát, a minőségre utaló megjelölést, a palackozás (csomagolás) időpontját, a minőségi és a különleges minőségű bor palackján (csomagolásán) az évjáratot is. A címkén tilos a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármilyen rajz vagy szöveg alkalmazása.

A borok megnevezése és megjelölése

52. §

(1) Aki bor forgalombahozatalával foglalkozik, köteles a pincéjében, raktárában és kimérő helyiségében levő italok tartályán az italok fajtáját, minőségét, Malligand fokát, termőhelyét, évjáratát, illetőleg e jogszabályban meghatározott elnevezését feltüntetni.

(2) Az ugyanazon borvidéken, községben (városban), termőhelyen termelt szőlőből előállított mustokból, illetőleg borokból házasított must és bor az illető borvidékre, községre (városra), termőhelyre utaló megnevezéssel hozható forgalomba. Ugyanabból a szőlőfajtából nyert mustok, illetőleg borok házasítása esetén a must és a bor - a termőhelyre való tekintet nélkül - az illető szőlőfajtára utaló megnevezéssel hozható forgalomba. Ha a különböző származási helyek egy borvidékhez tartoznak, a házasított must és bor a borvidék nevét is viselheti.

(3) Különböző borvidékekről, községekből (városokból), termőhelyekről származó vagy különböző szőlőfajtákból nyert mustok és borok házasítása esetén a házasított mustot és bort borvidékre, községre (városra), termőhelyre, szőlőfajtára, illetőleg évjáratra utaló megnevezéssel akkor szabad forgalomba hozni, ha annak legalább 70 százaléka a megnevezésben használt borvidékről, községből (városból), termőhelyről, szőlőfajtából, illetőleg évből származik és a házasított must vagy bor ennek a borvidéknek, községnek (városnak), termőhelynek vagy szőlőfajtának átlagos minőséget és jellegét a házasítás után is megtartotta.

(4) Különböző borvidékekről, községekből (városokból), termőhelyekről vagy különböző szőlőfajtákból származó mustok, illetőleg borok házasítása esetén - amennyiben a (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések a must vagy bor származás szerint történő megjelölésére nem nyújtanak lehetőséget, - a házasított mustot vagy bort csupán általános vagy fantázia megjelöléssel (must, fehérbor, vörösbor, pecsenyebor, Hableány stb.) szabad forgalomba hozni.

(5) A kivitelre kerülő bor elnevezésére, jellegzetes nevére, minőségi jelzőire, továbbá származási helyére (helység, vidék, völgy stb.) a korábban használt idegen nyelvű (latin, német, lengyel stb.) megjelölést is lehet használni.

Állami ellenőrzőjegy

53. §

(1) Az állami ellenőrzőjegy alkalmazásának engedélyezése iránti kérelmet a 8. számú mellékletnek megfelelően az Országos Borszakértő Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) kell beadni; a kérelemhez csatolni kell:

a) a származási bizonyítványt (54. §),

b) egy, a palackozásra felhasználni kívánt palackot címkével, és egyéb kellékkel, illetőleg a palack megnevezését, továbbá a címke és egyéb kellék rajzát és leírását, valamint

c) a forgalomba hozni kívánt borból fajtánként három félliteres és két egyliteres átlagmintát.

(2) Az állami ellenőrzőjegy alakját, rajzát és szövegét a 9. számú melléklet tartalmazza.

54. §

(1) A származási bizonyítványt a megyei szakigazgatási szervtől kell kérni. A szakigazgatási szerv helyszíni eljárás során állapítja meg, hogy a bor kezeletlen állapotban megfelel-e a meghatározott követelményeknek; ehhez képest a származási bizonyítványt kiállítja vagy a kérelmet elutasítja.

(2) A megyei szakigazgatási szerv elutasító határozatát a kérelmező 15 napon belül a Bizottsághoz fellebbezheti meg. Ebben az esetben a szakigazgatási szerv a szabvány szerint mintákat vesz, s egyet a Bizottságnak megküld. A Bizottság határozata végérvényes.

(3) A származási bizonyítvány kiadásával kapcsolatos költségeket a bizonyítványt kérő viseli.

(4) A származási bizonyítványt a termelő, ha a palackozást nem maga végzi, a palackozó üzemnek átadni köteles.

(5) A származási bizonyítvány mintáját a 10. számú melléklet tartalmazza.

55. §

(1) Az állami ellenőrzőjegy alkalmazását a Bizottság az OBI meghallgatásával engedélyezi; az engedélyt - a sorszámozott állami ellenőrzőjegyekkel együtt - az OBI adja ki.

(2) A beküldött minták közül egy félliteres átlagmintát az engedélyezéstől számított egy évig meg kell őrizni.

(3) Az állami ellenőrzőjegyek elkészítéséről az OBI gondoskodik és azokat elszámolási kötelezettség mellett kezeli.

(4) Az állami ellenőrzőjegy kiadásával kapcsolatos költségeket az engedélyt kérő viseli.

(5) Az engedély a kiadás keltétől számított egy évig érvényes. Az engedély érvényességi határidején belül fel nem használt állami ellenőrzőjegyeket a határidőtől számított 2 héten belül az OBI-nak vissza kell adni.

56. §

(1) Az állami ellenőrzőjegyet az engedélyben meghatározott borok palackjára sorszám szerint kell elhelyezni úgy, hogy az részben a palack dugóját lezáró kupakra, részben pedig közvetlenül a palack nyakára simuljon. Az állami ellenőrzőjegyekről a felhasználó köteles nyilvántartást vezetni és a felhasználásról összesítő kimutatást minden naptári év végén az OBI-nak megküldeni.

(2) Az OBI köteles az állami ellenőrzőjegyek felhasználását, valamint - ellenőrző minták vételével - a bor azonosságát időközönként ellenőrizni.

Külföldi származású bor

57. §

(1) Külföldi származású bort akkor szabad behozni, ha annak minősége a származási helyén hatályos jogszabályoknak megfelel.

(2) Palackozott bort az eredeti állapotban kell forgalomba hozni. A hordós bor kezelésére, forgalmazására - az állami ellenőrzőjegyre vonatkozó rendelkezések kivételével - a Tvr, valamint e rendelet rendelkezései az irányadók.

Gyümölcsből származó italok

58. §

(1) Szőlőn kívül más gyümölcsből készített gyümölcslevet vagy ebből szeszes erjedés útján készült italokat - palackozott italok kivételével - musttal vagy borral egy helyiségben tárolni tilos.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt italokat a Tokajhegyaljai borvidéken előállítani, oda bevinni, ott tárolni és forgalomba hozni nem szabad. A forgalombahozatali tilalom nem vonatkozik a palackozott állapotban fogyasztás céljára való forgalombahozatalra.

A tokaji borokra vonatkozó külön rendelkezések

Tokaji borok

59. §

(1) A tokaji borok a következők: Tokaji pecsenyebor, Tokaji furmint, Tokaji hárslevelű, Tokaji szamorodni, Tokaji máslás, Tokaji fordítás, Tokaji aszú, Tokaji aszú eszencia és Tokaji eszencia.

(2) Tokaji pecsenyebor, Tokaji furmint, Tokaji hárslevelű a legalább 11 térfogatszázalék szesztartalmú tokaji bor.

(3) Tokaji szamorodni a válogatás nélkül szedett túlérett, illetőleg aszusodott vagy nemesen rothadt szőlőbogyókat is tartalmazó szőlőfürtök feldolgozásával nyert mustból szeszes erjedés útján készült és legalább 13 térfogatszázalék szeszt, édes szamorodni esetében legalább 10 gramm természetes cukrot, továbbá literenként legalább 23 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmazó, megfelelő ászkolási illattal és zamattal rendelkező tokaji bor.

(4) Tokaji máslás mustnak vagy bornak szamorodni vagy aszú seprőjére felöntése útján készült tokaji bor.

(5) Tokaji fordítás mustnak vagy bornak kitaposott aszú vagy szamorodni törkölyére felöntése útján készült tokaji bor.

(6) Tokaji aszú a tőkén aszúsodott vagy nemesen rothadt és szüretkor külön szedett szőlőbogyónak tésztaszerűvé feldolgozott anyagára öntött must vagy bor szeszes erjedése útján készült, jellegzetes aszú illattal és zamattal rendelkező tokaji bor, amely - puttonyszám szerint - a következő a)-d) pontokban meghatározott mennyiségű természetes cukrot és cukormentes vonadékanyagot tartalmaz:

a) a 3 puttonyos aszú literenként legalább 60 gramm természetes cukrot és 30 gramm cukormentes vonadékanyagot;

b) a 4 puttonyos aszú literenként legalább 90 gramm természetes cukrot és 35 gramm cukormentes vonadékanyagot;

c) az 5 puttonyos aszú literenként legalább 120 gramm természetes cukrot és 40 gramm cukormentes vonadékanyagot;

d) a 6 puttonyos aszú literenként legalább 150 gramm természetes cukrot és 45 gramm cukormentes vonadékanyagot.

(7) Tokaji aszú eszencia olyan kiemelkedő minőségű, kiválóan alkalmas területről és évjáratból származó aszúbor, amelynek minőségi értékét a puttonyszám feltüntetésével már nem lehet kifejezésre juttatni.

(8) Tokaji eszencia a tőkén aszúsodott vagy nemesen rothadt és szüretkor külön szedett szőlőbogyók tömegéből azok saját súlya alatt kiszivárgó sűrű mustból szeszes erjedés útján keletkező olyan ital, amely literenként legalább 250 gramm természetes cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz.

Tokaji borok előállítása és házasítása

60. §

(1) A Tokajhegyaljai borvidéken termett szőlőből származó törkölyös mustra, borseprőre vagy törkölyre csak az e borvidéken termett szőlőből származó mustot vagy bort szabad önteni.

(2) A Tokajhegyaljai borvidéken termett szőlőből származó mustot és bort e borvidéken tilos máshol termett musttal vagy borral házasítani.

(3) A Tokaji aszút, Tokaji aszú eszenciát és Tokaji eszenciát előállítók a felhasználásra szánt szőlőbogyó mennyiségét a megyei szakigazgatási szervnek bejelenteni kötelesek.

Tokaji borok javítása

61. §

(1) A Tokajhegyaljai borvidékről származó must és bor javítására csak az e borvidékről származó mustot, e borvidéken sűrített vagy töményített mustot, illetőleg csak e borvidékről származó fonnyasztott szőlőt szabad felhasználni.

(2) A Tokaji szamorodni, Tokaji máslás és Tokaji aszú szesztartalma az alkoholveszteség pótlására - a természetes édesség fenntartása érdekében - I. osztályú finomszesz kivételével magasfokú borpárlat hozzáadásával legfeljebb 3 térfogatszázalékkal növelhető úgy, hogy ezáltal e szesztartalom a fogyasztás céljára történő forgalombahozatal időpontjában a 16,5 térfogatszázalékot ne haladja meg.

(3) A Tokajhegyaljai borvidékről származó egyéb borok borpárlattal történő javítására és ennek engedélyezésére az általános rendelkezések az irányadók.

A tokaji borok forgalombahozatala

62. §

(1) A Tokajhegyaljai borvidékre, s ezen belül községre (városra) utaló vagy tokaji elnevezéssel csak olyan mustot és bort szabad forgalomba hozni, amely a Tokajhegyaljai borvidéken fekvő szőlőben termett Furmint, Hárslevelű, vagy Sárgamuskotály fajtájú szőlőből vagy azok keverékéből származik és amelyet e borvidéken meghatározott eljárással és meghatározott összetételben (59-60. §) állítanak elő.

(2) A Tokaj hegyaljai borvidékről származó és máshol termett musttal, illetőleg borral e borvidéken kívül házasított mustot és bort a Tokajhegyaljai borvidékre, s ezen belül községre (városra) utaló elnevezéssel forgalomba hozni tilos.

63. §

(1) Tokaji szamorodnit, Tokaji máslást, Tokaji fordítást, Tokaji aszút, Tokaji aszú eszenciát és Tokaji eszenciát kizárólag állami ellenőrzőjeggyel ellátva és palackozva szabad fogyasztás céljára forgalomba hozni. A palackozáshoz csak tokaji alakú, színtelen palackot, a Tokaji pecsenyebor, a Tokaji furmint, a Tokaji hárslevelű palackozásához csak rajnai palackot szabad felhasználni.

(2) Tokaji szamorodnit, Tokaji máslást, Tokaji fordítást és Tokaji aszút poharanként csak palackból szabad kimérni.

(3) A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a Tokajhegyaljai borvidéken a termelők által forgalomba hozott saját termésű, valamint a vendéglátó üzemek által forgalomba hozott termelői Tokaji szamorodni, Tokaji máslás, Tokaji fordítás, Tokaji aszú, Tokaji aszú eszencia és Tokaji eszencia borokra.

Must, bor és ízesítő anyagok bevitele a Tokajhegyaljai borvidékre

64. §

(1) A Tokajhegyaljai borvidékre 50 litert meghaladó mennyiségben mustot és bort csak a megyei szakigazgatási szerv előzetes engedélyével szabad bevinni. Az engedély mintáját a 11. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Tokajhegyaljai borvidék területére bevitt mustot és bort e borvidékről származó musttól és bortól elkülönítve külön helyiségben kell tartani és hordóját (tartályát) olyan megjelöléssel kell ellátni, amely a must, illetőleg a bor más helyről való származását kétséget kizáró módon feltünteti. A kizárólag házi fogyasztás céljára behozott idegen eredetű must és bor Tokajhegyaljai borvidékről származó musttal és borral egy helyiségben is tartható, származását azonban a hordón (tartályon) ilyen esetben is fel kell tüntetni

(3) Nem vonatkoznak az (1) és (2) bekezdés rendelkezései a Tokajhegyaljai borvidékre fogyasztás céljára való forgalombahozatalra bevitt palackozott borra és gyógyborra.

(4) A Tokajhegyaljai borvidék területére 50 litert meghaladó mennyiségben bevitt must vagy bor megérkezését a beviteli engedély bemutatása mellett 3 napon belül be kell jelenteni a községi szakigazgatási szervhez. A bejelentésben fel kell tüntetni a must vagy bor származását, minőségét, mennyiségét és rendeltetését (eladás, kimérés, saját fogyasztás stb.) is. A községi szakigazgatási szerv a bejelentés megtörténtét a beviteli engedélyen igazolni és a bejelentésekről nyilvántartást vezetni köteles.

65. §

A Tokajhegyaljai borvidékre sűrített mustot, mazsolaszőlőt, aszúszőlőt, továbbá borhamisításra alkalmas déligyümölcsöt, valamint ízesítő anyagokat tartalmazó vegyi készítményeket a rendes üzleti forgalom, az üzemi működés, illetőleg a háztartás ellátásához szükséges mennyiséget meghaladó mértékben bevinni vagy ott készletben tartani tilos.

Borpárlat készítése és pálinkafőzés

66. §

A borpárlat-készítés, a pálinkafőzés, valamint az ezekre jogosító engedély megadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.

Egyes egészségügyi feltételek

67. §

Mustot és bort az egészségügyi követelményeknek megfelelően kell előállítani, csomagolni, tárolni, szállítani és forgalomba hozni úgy, hogy az ital szennyeződésnek, fertőzésnek, romlásnak ne legyen kitéve.

68. §

(1) Szőlő feldolgozására, must és bor előállítására, átvételére, kezelésére, forgalombahozatalára, csomagolására, tárolására szolgáló épületeket, helyiségeket, azok berendezéseit (gépeit), valamint az árusító helyeket az egészségügyi követelményeknek megfelelően szabad létesíteni, átalakítani vagy használatba venni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeknél használt eszközt, edényt és gépet csak olyan anyagból és olyan megoldással szabad előállítani, hogy az

a) a vele érintkezésbe kerülő termékben egészségre káros elváltozást ne okozzon,

b) ne tartalmazzon kioldható anyagot olyan mennyiségben, amely a vele érintkezésbe kerülő terméket az egészségre károssá teszi,

c) az ital minőségét, valamint tulajdonságait hátrányosan ne befolyásolja.

69. §

Italt nyílt árusítási üzletben vagy árusítás céljára szolgáló egyéb helyen az egészségügyi követelményeknek megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy az a szennyeződéstől, fertőződéstől, romlástól, vagy minőségi értékcsökkenéstől védve legyen.

Ellenőrzés

70. §

(1) A Tvr. és e rendelet rendelkezései megtartásának ellenőrzése a megyei szakigazgatási szerv, e jogszabályok rendelkezései alá eső italok előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzése az OBI-nak, továbbá a vám- és pénzügyőrségnek is feladata.

(2) A megyei szakigazgatási szerv feladata az ellenőrzésen túlmenően a megye területén az ellenőrzés összehangolása, irányítása. A szakigazgatási szerv köteles az ellenőrző szervek éves működéséről - azok tájékoztatása alapján - a következő év március hó 1-ig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak jelentést tenni.

(3) Az ellenőrző szervek képviselői jogosultak minden olyan helyiségben, amely must és bor előállítására, elhelyezésére, kezelésére, átvételére és forgalombahozatalára szolgál, valamint az azokkal kapcsolatos egyéb helyiségekben - szükség szerint a rendőri szervek támogatásával - szemlét tartani, az üzleti könyveket, feljegyzéseket, számadásokat és egyéb iratokat megtekinteni, azokról másolatot igényelni vagy készíteni.

71. §

Az ellenőrző szerv az ellenőrzés alkalmával az italokat érzékszervileg és műszeres méréssel vizsgálja. Ha e vizsgálat eredménye szerint a Tvr-ben, valamint e rendeletben foglalt rendelkezések megszegésének alapos gyanúja forog fenn, a nem megfelelőnek talált italokból és anyagokból mintát vesz, s ezzel egyidejűleg megtiltja ezeknek az italoknak és egyéb anyagoknak forgalombahozatalát, illetőleg felhasználását.

72. §

(1) Az ellenőrzés alkalmával észlelt szabálytalanság gyanúja esetén a 12. számú mellékletnek megfelelő jegyzőkönyvet kell 3 példányban készíteni.

(2) Mintavétel esetén 3 db egy-egyliteres mintát kell venni az italból, s ugyanakkor mintát kell venni az ital készítéséhez felhasználásra szánt vagy felhasznált anyagokból is. A kimérő helyiségben (söntésben) levő italból vett mintán felül az azzal azonosnak jelzett pincebeli italból is minden esetben külön mintát kell venni. Ha az italból a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, abból kisebb mennyiség is vehető ezt a körülményt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3) A mintavételhez szükséges italokat, palackokat és egyéb anyagokat a mintaadásra kötelezett díjtalanul köteles rendelkezésre bocsátani. Megfelelő palackok hiányában azok beszerzéséről a mintaadásra kötelezett költségére kell gondoskodni.

(4) Egy minta és a jegyzőkönyv egy példánya a mintaadásra kötelezetté, két további minta és a jegyzőkönyv két példánya az ellenőrző szervé. A fel nem használt mintákat 6 hónapig meg kell őrizni.

(5) Amennyiben az azonosnak jelzett italoknak az ellenőrzés alkalmával végzett vizsgálata 0,5 térfogatszázalékkal nagyobb eltérést mutat, a szeszfok-vizsgálat eredményét is fel kell venni a jegyzőkönyvbe.

(6) A továbbiakban a mintavételre, valamint a minta tartósítására, lezárására és megjelölésére a vonatkozó szabvány az irányadó.

73. §

(1) Az ellenőrző szerv a mintát vegyelemzi. Ha ennek feltételei nincsenek meg, a mintát vegyelemzés végett - a mintavételnél készült jegyzőkönyv, egy példányával együtt - bármelyik megyei (fővárosi) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézethez megküldheti. Fellebbezés esetén az eljáró szerv vegyelemzés céljából az OBI-t köteles megkeresni. Ha az ellenőrzést az OBI végezte, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a vegyelemzést más szervvel is elvégeztetheti.

(2) A vizsgálati díj fizetése tekintetében a 14/1970. (V. 15.) MÉM számú rendelet 11. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

74. §

Az ellenőrző szerv határozata ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye; ha az ellenőrzést az OBI végezte, határozata ellen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak címezve az OBI-nál kell benyújtani.

75. §

(1) Az ital és anyag forgalombahozatalának, illetőleg felhasználásának megtiltása esetén a hordókat, tartályokat úgy kell lepecsételni, hogy azok tartalmát a pecsét megsértése nélkül ne lehessen megváltoztatni.

(2) A forgalombahozatali, illetőleg felhasználási tilalmat elrendelő szerv köteles lehetővé tenni, hogy az ital, illetőleg anyag további romlásának megakadályozása céljából a tulajdonos (kezelő) a szükséges intézkedéseket megtehesse.

76. §

Az elkobzott italok - ha egészségre ártalmas anyagokat nem tartalmaznak - ipari célra felhasználhatók. Azokat az elkobzott italokat, amelyek ipari célra felhasználásra nem alkalmasak, meg kell semmisíteni.

Egyéb rendelkezések

77. §

Az egészségügyi ellenőrzés részletes szabályait; illetőleg az italmérési, italárusítási és termelői borkimérési tevékenység gyakorlásának módját külön jogszabály tartalmazza.

78. §

Az Országos Borszakértő Bizottság jogállását; feladatkörét, összetételét és a működésével kapcsolatos egyes rendelkezéseket a 13. számú melléklet tartalmazza.

79. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM számú, a 2/1961. (IX. 24.) FM-ÉlmM számú, az 1/1963. (I. 4.) FM-ÉlmM számú együttes rendelet, valamint a 14/1966. (VIII. 26.) FM számú rendelet 1. §-a hatályát veszti.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

BORVIDÉKEK, BORVIDÉKBE NEM SOROLT JÓ BORTERMŐHELYEK ÉS AZ AZOKON TELEPÍTHETŐ SZŐLŐFAJTÁK

Azoknál a fajtáknál, amelyek a következők szerint csak meghatározott százalékos mértékben telepíthetők, a telepítőnek a százalékos mérték alkalmazásához a fehér bort adó fajták telepítése esetén az összes fehér, vörös bort adó fajták telepítése esetén pedig az összes vörös bort adó fajtákkal beültetett, illetőleg telepítésre szánt területét kell alapul venni.

A) BORVIDÉKEK

1. Alföldi borvidékek

A borvidék magában foglalja:

Bács-Kiskun megye községeinek (városainak),

Csongrád megyéből a Tisza jobbparti községeknek (városoknak),

Szeged megyei jogú városnak,

Heves megye hevesi járásából Boconád, Erdőtelep és Heves községeknek,

Pest megyéből a ceglédi, dabasi, monori, nagykátai és ráckevei járás községeinek, valamint Cegléd és Nagykőrös járási jogú városoknak,

Szolnok megye jászberényi járásából Jászágó, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászszentandrás és Pusztamonostor községeknek, kunszentmártoni járásából Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Nagyrév, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas és Tiszaug községeknek, szolnoki járásából Nagykörű, Tiszaföldvár, Tiszavárkony és Vezseny községeknek, tiszafüredi járásából Abádszalók, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaörs, Tiszaszentimre és Tiszaszőlős községeknek, végül Jászberény járási jogú városnak

szőlőtermesztésre alkalmas homoktalajú területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: Ezerjó, Kövidinka, Pozsonyi fehér, Bánáti rizling, Kecskemét virága, Pirosszlankamenka, az Izsáki sárfehér 10%-ban, továbbá a D) jegyzékben felsorolt fajták. Nem esik korlátozás alá az Izsáki sárfehér szőlőfajta telepítés Ágasegyháza, Bugac, Fülöpháza, Fülöp-szállás, Izsák, Jakabszállás, Orgovány, Páhi, Solt és Szabadszállás községekben;

vörösborszőlőfajták: Oportó, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet franc, Kecskemét vonalától délre a Kadarka, Nemeskadarka és Fűszeres Kadarka is, továbbá a Baracsi rubint festőszőlő 5%-ban;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

2. Badacsonyi borvidék

A borvidék magában foglalja Veszprém megye tapolcai járásából Badacsonytomaj, Badácsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepeszd, Gyulakeszi, Hegymagas, Kisapáti, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Szigliget községeknek, továbbá Káptalantóti község Hegymegi és Tótierdő (Rizapuszta) dűlőjének, Kővágóőrs község Ecseri szőlőhegy dűlőjének, Zánka község Öreghegy dűlőjének, végül Tapolca járási jogú város Szentgyörgyhegyen levő dűlőinek a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet által készített szőlőkataszter (a továbbiakban: szőlőkataszter) szerint I. és II. osztályú területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Zöldszilváni, Furmint, Nemesfurmint, Királyfurmint, Fehérburgundi (Chardonnay blanc) Rajnai rizling, Sárgamuskotály, Szürkebarát, Kéknyelű, Pirostramini, Rizlingszilváni, továbbá a Budai zöld 10%-ban;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

E borvidék területén a házikerti szőlőkben is csak a borvidéken telepítésre engedélyezett borszőlőfajták telepíthetők.

3. Balatonfüred-csopaki borvidék

A borvidék magában foglalja Veszprém megye veszprémi járásából Alsóőrs, Aszófő, Balatonakali, Balatonfüred, Balatonudvari, Csopak, Felsőörs, Lovas, Örvényes és Paloznak községeknek, továbbá Balatonalmádi község Öreghegy dűlőjének, a Dörgicse község Agyaglik, Bece és Kisleshegy dűlőinek, Pécsely község Kispécsely dűlőjének és Vászoly község Öreghegy dűlőjének, tapolcai járásából Szentantalfa és Tagyon községeknek, Balatoncsicsó község Balázs dűlőjének, Monoszló község Hegyestű dűlőjének a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Zöldszilváni, Rajnai rizling, Szürkebarát, Pirostramini, Rizling-szilváni, továbbá a Budai zöld 10%-ban:

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

E borvidék területén a házikerti szőlőkben is csak a borvidéken telepítésre engedélyezett borszőlőfajták telepíthetők.

4. Balatonmelléki borvidék

A borvidék magában foglalja Veszprém megye keszthelyi járásából Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Rezi, Várvölgy és Vonyarcvashegy községeknek, tapolcai járásából Balatonederics, Balatonhenye, Diszel, Hegyesd, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Monostorapáti, Nemesvita, Óbudavár, Salföld, Szentbékkálla, Szentjakabfa és Zalahaláp községeknek, veszprémi járásából Balatonszőlős és Vörösberény községeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú azokat a területeit, amelyek nem tartoznak a Badacsonyi vagy a Balatonfüred-csopaki borvidékhez.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Zöldszilváni, Ottonel muskotály, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Pirostramini;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

E borvidék területén a házikerti szőlőkben is csak a borvidéken telepítésre engedélyezett borszőlőfajták telepíthetők.

5. Bükkaljai borvidék

A borvidék magában foglalja Miskolc megyei jogú városnak, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőcsáti járásából Emőd községnek, mezőkövesdi járásából Bogács, Borsodgeszt, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Kács, Mezőkövesd, Sály, Szomolya, Tard, Tibolddaróc és Vatta községeknek, miskolci járásából Bükkaranyos, Harsány, Kisgyőr, Kistokaj és Mályi községeknek szőlőtermesztésre alkalmas területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban a Furmint, Nemesfurmint, Királyfurmint, Hárslevelű, Leányka, Rizlingszilváni, Pirostramini, Ottonel muskotály, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

6. Egri borvidék

A borvidék magában foglalja Heves megyéből Eger járási jogú városnak, továbbá az egri járásból Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj és Ostoros községeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban a Leányka,Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Hárslevelű, Rizlingszilváni, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

vörösborszőlőfajták: Kékfrankos, Medoc noir Cabernet franc, Cabernet Sauvignon és az Oportó, a Nemeskadarka, Fűszeres Kadarka, továbbá a Baracsi rubint 5%-ban;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

7. Mátraaljai borvidék

A borvidék magában foglalja Heves megyéből Gyöngyös járási jogú városnak, továbbá az egri járásból Egerszólát és Verpelét községeknek, a füzesabonyi járásból Aldebrő és Feldebrő községeknek, a gyöngyösi járásból Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyöshalász, Gyön-gyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyrede, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs és Visonta községeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban a Hárslevelű, Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Leányka, Ottonel muskotály, Pirostramini, Bánáti rizling, Mézesfehér, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

8. Mecseki borvidék

A borvidék magában foglalja Pécs megyei jogú városnak, továbbá Baranya megye pécsi járásából Cserkút, Hosszúhetény, Kővágószőlős, Kővágótöttös és Pécsvárad községeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Furmint, Nemesfurmint, Királyfurmint, Piroscirfandli, Fehérburgundi (Chardonnay blanc), Rizlingszilváni, Pirostramini, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

9. Mór-császári borvidék

A borvidék magában foglalja Fejér megye móri járásából Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám és Söréd községeknek, valamint székesfehérvári járásából Zámoly községnek a "Felsőszőlők" elnevezésű zárkert területét, továbbá Komárom megye komáromi járásából Ászár, Bábolna, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Hánta, Kerékteleki, Kisbér, Tárkány és Vérteskethely községeknek szőlőtermesztésre alkalmas területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Ezerjó, Rizlingszilváni, Pirostramini, Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling 20%-ban, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

10. Somlói borvidék

A borvidék magában foglalja Veszprém megye devecseri járásából Doba, Somlójenő, Somlószőlős és Somlóvásárhely községeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: Furmint, Nemesfurmint, Királyfurmint, Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Rajnai rizling, Pirostramini;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

11. Soproni borvidék

A borvidék magában foglalja Győr-Sopron megyéből Sopron járási jogú városnak, továbbá a soproni járásból Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Kópháza és Magyarfalva községeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

vörösborszőlőfajták: Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Oportó, továbbá a Baracsi rubint 5%-ban;

fehérborszőlőfajták: elsősorban a Korai-Pirosveltelini, Zöldveltelini, Pirostramini, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

12. Szekszárdi borvidék

A borvidék magában foglalja Tolna megyéből Szekszárd járási jogú városnak, továbbá a szekszárdi járásból Decs és Öcsény községeknek, valamint Sióagárd községnek a Leányvár dűlőben levő Bátaszék községnek a Farkasd, Orbánhegy, Zenta, Kövesd I. völgy, Kövesd II. völgy dűlőben levő, végül a bonyhádi járási Zomba községnek a Határvölgy dűlőben levő szőlőtermesztésre alkalmas területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

vörösborszőlőfajták: Nemeskadarka, Fűszeres Kadarka, Medoc noir, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Oportó, Kékfrankos, továbbá a Baracsi rubint 5%-ban;

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Bánáti rizling, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

13. Tokajhegyaljai borvidék

A borvidék magában foglalja Borsod-Abaúj-Zemplén megye sátoraljaújhelyi járásából Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Hercegkút, Károlyfalva, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Tolcsva, Vámosújfalu községeknek, szerencsi járásából Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogszegi, Erdőbénye, Golop, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Ond, Rátka, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj községeknek, továbbá Sárospatak és Sátoraljaújhely járási jogú városoknak a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: Furmint, Nemesfurmint, Királyfurmint, Hárslevelű, Sárgamuskotály;

megengedett csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

E borvidék területén a házikerti szőlőkben is csak a borvidéken telepítésre engedélyezett borszőlőfajták telepíthetők.

14. Villány-siklósi borvidék

A borvidék magában foglalja Baranya megye siklósi járásából Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Márfa, Máriagyüd, Nagyharsány, Nagytótfalu, Siklós, Terehegy, Villány és Villánykövesd községeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú területeit.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

vörösborszőlőfajták: Nemeskadarka, Fűszeres Kadarka, Kékfrankos, Oportó, Medoc noir, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, továbbá a Baracsi rubint 5%-ban;

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Hárslevelű, Pirostramini, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

B) BORVIDÉKBE NEM SOROLT JÓ BORTERMŐHELYEK

Ide tartoznak az alább felsorolt községek (városok) szőlőtermesztésre alkalmas területei.

1. Baranya megyéből Mohács járási jogú város, továbbá a mohácsi járásból Babarc, Bár, Dunaszekcső, Lánycsók, Liptód, Nagynyárád, Szajk és Versend községek, a pécsi járásból Helesfa község.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Hárslevelű, Rizlingszilváni, Bánáti rizling, Bouvier, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

vörösborszőlőfajták: Nemeskadarka, Fűszeres Kadarka, Oportó, továbbá a Baracsi rubint 5%-ban;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye encsi járásából Hejce község és miskolci járásából Nyékládháza község.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Hárslevelű, Furmint, Nemesfurmint, Királyfurmint, Leányka;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

3. Fejér megye székesfehérvári járásából Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró és Velence községek.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Ezerjó, Rizlingszilváni, Piros-tramini, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

4. Győr-Sopron megye győri járásából Écs, Győrság, Győrszemere, Kisbarát, Ménfőcsanak, Nagybarát, Nyúl, Pázmándfalu, Tényő és Tét községek.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Ezerjó, Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Ottonel muskotály, Mézesfehér, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

vörösborszőlőfajták: Kékfrankos, Oportó, továbbá a Baracsi rubint 5%-ban;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

5. Hajdú-Bihar megyéből Debrecen megyei jogú város, továbbá a debreceni járásból Hajdúhadház, Újléta és Vámospércs községek, a derecskei járásból Kókad és Nagyléta községek.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Ezerjó, Mézesfehér, Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Bánáti rizling, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

6. Komárom megyéből Esztergom járási jogú város, továbbá a tatai járásból Baj, Dunaalmás, Neszmély és Szomód községek.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Ezerjó, Rizlingszilváni, Mézesfehér, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

7. Nógrád megye pásztói járásából Pásztó és Szirák községek.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Ottonel muskotály, Bánáti rizling, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

8. Somogy megye fonyódi járásából Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő és Szőlőskislak községek, marcali járásából Kéthely község, siófoki járásából Kőröshegy és Szólád községek.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszriziing, Furmint, Nemesfurmint, Királyfurmint, Zöldszilváni, Ezerjó, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

9. Szabolcs-Szatmár megyéből Nyíregyháza járási jogú város Sóstóhegyi része, továbbá a nyíregyházi járásból Napkor község, s a vásárosnaményi járásból Barabás község.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: Ezerjó, Mézesfehér, Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Bánáti rizling, Furmint, Nemesfurmint, Királyfurmint, Hárslevelű;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

10. Tolna megye szekszárdi járásából Alsónyék és Várdomb községek, tamási járásából Felsőnyék, Ozora, Pincehely, Simontornya és Tamási községek.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Bánáti rizling, Ezerjó, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

vörösborszőlőfajták: Nemeskadarka, Fűszeres Kadarka, Oportó, Cabernet franc és Cabernet Sauvignon;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

11. Vas megye celldömölki járásából Borgáta és Kissomlyó községek, továbbá Celldömölk, Ke-meneskápolna és Mesteri községek határában a Sághegy szőlőterületei, sárvári járásából Bérbaltavár és Sitke községek, szombathelyi járásából Vaskeresztes község, valamint Kőszeg járási jogú város.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlő fajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Leányka, Korai-Pirosveltelini, Ezerjó, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

vörösborszőlőfajták: Kékfrankos, Oportó;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

12. Veszprém megye devecseri járásából Csab-rendek község, tapolcai járásából Sümeg község.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlő fajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Zöldszilváni, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

13. Zala megye nagykanizsai járásából Galambok, Kiskomárom, Nagyrada, Orosztony, Zalakaros és Zalaszabar községek, zalaszentgróti járásából Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Kállósd, Pakod, Türje, Zalabér, Zalakoppány és Zalaszentgrót községek.

Telepítésre engedélyezett szőlőfajták:

fehérborszőlőfajták: elsősorban az Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling, Leányka, Rizlingszilváni, Ezerjó, Mézesfehér, továbbá a D) jegyzékben felsorolt egyéb fajták is;

csemegeszőlőfajták: a C) jegyzék szerint.

C) TELEPÍTÉSRE ENGEDÉLYEZETT CSEMEGESZŐLŐFAJTÁK

Csemegeszőlőfajták:

Afuz Ali

Attila

Cardinál

Cegléd szépe

Csabagyöngye

Favorit

Gloria Hungariae

Hamburgi muskotály

Italia

Mathiász Jánosné muskotály

Mócsai Mariska

Olimpia

Pannónia kincse

Passatutti

Rekord

Saszla-félék

Szőlőskertek királynője

Kettőshasznosítású fajták:

Irsay Olivér

Kocsis Irma

D) TELEPÍTÉSRE ENGEDÉLYEZETT MINŐSÉGI FEHÉRBORSZŐLŐFAJTÁK

Az 1., 5-9., 11-12., és 14. számú borvidékeken és az 1., 3-8., 10-13. számú borvidékekbe nem sorolt jó bortermő helyeken az e jegyzékben felsorolt fajták telepítése is engedélyezhető:

Balaton kincse

Bouvier

Fehérburgundi (Chardonnay blanc)

Furmint, Nemesfurmint

Királyfurmint

Hárslevelű

Korai-Pirosveltelini

Leányka

Mathiász muskotály

Ottonel muskotály

Olaszrizling, Nemes-Olaszrizling

Piroscirfandli

Pirostramini

Pirosveltelini

Rajnai rizling

Rizlingszilváni

Sárgamuskotály

Szürkebarát

Zöldveltelini

Zöldszilváni

2. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

GYÜMÖLCSTERMŐTÁJAK ÉS AZ AZOKBAN TELEPÍTHETŐ GYÜMÖLCSFAJTÁK

I. Északdunántúli termőtáj

A termőtáj magában foglalja:

Fehér megye,

Komárom megye,

Veszprém megye,

Győr-Sopron megye csornai, győri és mosonmagyaróvári járásának,

Pest megyei budai járása déli részének,

Budapest főváros XI., XII., és XXII. kerületének területét.

A termőtájban telepíthető gyümölcsfajták:

1. Almagyümölcsűek:

a) almafajták:

Asztracháni piros

Golden Delicious

Jonathán

Starking

Starkrimson Delicious

b) körtefajták:

Avranchesi jó Lujza

Bosc kobak

Clapp kedveltje

Diel vajkörte

Esperen bergamottja

Hardenpont téli vajkörte

Téli esperes

Vilmos körte

2. Csonthéjas gyümölcsűek:

a) cseresznyefajták:

Germersdorfi óriás

Hedelfingeni óriás

Jaboulay

Márki korai

Solymári gömbölyű

b) meggyfajták:

Cigány meggy

Meteor korai

Pándy üvegmeggy

c) szilvafajták:

Althann ringló

Besztercei szilva

Olasz kék

d) kajszi fajták:

Borsi-féle kései rózsa

Kecskéi rózsa

Korai piros

Magyar kajszi

e) őszibarack fajták;

Amsden

Champion

Elberta

Ford

Győztes

Incrocio Pieri

J. H. Hale

Julian

Mariska

Mayflower

Nektár H.

Shipley

Sunbeam

3. Héjasgyümölcsűek:

a) mandulafajták:

Akali 60.

Burbank magonca

b) diófajták

c) gesztenyefajták

II. Nyugatdunántúli termőtáj

A termőtáj magában foglalja:

Vas megye,

Zala megye,

Győr-Sopron megye Soproni járásának, Kapuvár járási jogú városnak és csornai járásából Cirák, Dénesfa, Gyóró, Himód, Szárföld, Veszkeny községek, továbbá Beled (Vica), Mihályi (Kisfalud, Vadasfa), Bábakecöl (Edve, Vásárosfalu) közös tanácsú községek területét.

A termőtájban telepíthető gyümölcsfajták:

1. Almagyümölcsűek:

a) almafajták:

Golden Delicious

Jonathán

Starking

Starkrimson Delicious

Téli arany parmen

b) körtefajták:

Avranchesi jó Lujza

Bosc kobak

Clapp kedveltje

Diel vajkörte

Esperen bergamottja

Hardenpont téli vajkörte

Serres Olivér

Vilmos körte

c) birsfajták:

Bereczki birs

Konstantinápolyi birs

2. Csonthéjas gyümölcsűek:

a) cseresznyefajták:

Germersdorfi óriás

Hedelfingeni óriás

b) szilvafajták:

Besztercei szilva

Olasz kék

c) őszibarack fajták:

Amsden

Champion

Elberta

Ford

J. H. Hale

3. Héjasgyümölcsűek:

a) diófajták

b) gesztenyefajták

III. Déldunántúli termőtáj

A termőtáj magában foglalja:

Baranya megye,

Somogy megye,

Tolna megye és

Pécs megyei jogú város

területét.

A termőtájban telepíthető gyümölcsfajták:

1. Almagyümölcsűek:

a) almafajták:

Asztracháni piros

Golden Delicious

Golden spur

Jonathán

Starking

Starkrimson Delicious

Staymared

b) körtefajták:

Bosc kobak

Clapp kedveltje

Diel vaj körte

Esperen bergamottja

Hardenpont téli vajkörte

Serres Olivér

Vilmos körte

c) birsfajták:

Bereczki birs

Kostantinápolyi birs

2. Csonthéjas gyümölcsűek:

a) cseresznyefajták:

Germersdorfi óriás

Hedelfingeni óriás

Jaboulay

Márki korai

b) meggyfajták:

Cigány meggy

Meteor korai

Pándy üvegmeggy

c) szilvafajták:

Besztercei szilva

Olasz kék

d) kajszifajták:

Borsi-féle kései rózsa

Kécskei rózsa

Korai piros

Magyar kajszi

3. Héjas gyümölcsűek:

a) mandulafajták:

Burbank magonca

b) diófajták

c) gesztenyefajták

e) őszibarack fajták:

Amsden

Aranycsillag

Carman

Champion

Elberta

Ford

Győztes

J. H. Hale

Julian

Mariska

Mayflower

Sunbeam

IV. Duna-Tiszaközi termőtáj

A termőtáj magában foglalja:

Bács-Kiskun megye,

Csongrád megye Tisza jobbparti részének,

Pest megye ceglédi, dabasi, monori, nagykátai és ráckevei járásának,

Budapest főváros XVII., XVIII. és XX. kerületének,

Szeged megyei jogú városnak

területét.

A termőtájban telepíthető gyümölcsfajták:

1. Almagyümölcsűek:

a) almafajták:

Asztraháni piros

Ceglédi piros

Egri piros

Golden Delicious

Golden spur

Húsvéti rozmaring

Jonathán

Starking

Starkrimson Delicious

Staymared

b) körtefajták;

Avranchesi jó Lujza

Bosc kobak

Clapp kedveltje

Diel vajkörte

Hardenpont téli vajkörte

Vilmos körte

c) birsfajták

Berecki birs

Konstantinápolyi birs

2. Csonthéjas gyümölcsűek:

a) cseresznyefajták:

Germersdorfi óriás

Hedelfingeni óriás

Jaboulay

Márki korai

b) meggyfajták:

Cigány meggy

Meteor korai

Fándy üvegmeggy

c) szilvafajták:

Althann ringló

Besztercei szilva

Korai besztercei

Olasz kék

d) kajszifajták:

Borsi-féle kései rózsa

Kécskei rózsa

Korai piros

Magyar kajszi

e) őszibarack fajták:

Amsden

Aranycsillag

Bársonypír

Champion

Elberta

Ford

Győztes

J. H. Hale

Mayflower

Nektár H.

Sumbeam

V. Tiszántúli termőtáj

A termőtáj magában foglalja:

Békés megye,

Szolnok megye,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőcsáti járásának, továbbá mezőkövesdi járásából a vasútvonaltól délre fekvő résznek, Csongrád megye, Tisza balparti részének

területét,

Hajdú-Bihar megye területét a debreceni járás Debrecen megyei jogú várostól északra elterülő részének kivételével,

Heves megye füzesabonyi és hevesi járásának,

Szabolcs-Szatmár megye tiszalöki járásának, végül

Debrecen megyei jogú városnak

területét.

A termőtájban telepíthető gyümölcsfajták:

1. Almagyümölcsűek:

a) almafajták:

Asztraháni piros

Ceglédi piros

Golden Delicious

Golden spur

Jonathán

Starking

Starkrimson Delicious

Staymared

b) körtefajták:

Bosc kobak

Clapp kedveltje

Diel vajkörte

Esperen bergamottja

Hardenpont téli vajkörte

Hardy vajkörte

Vilmos körte

c) birsfajták

Bereczki birs

Konstantinápolyi birs

2. Csonthéjas gyümölcsűek:

a) cseresznyefajták:

Germersdorfi óriás

Hedelfingeni óriás

Jaboulay

b) meggyfajták:

Cigány meggy

Meteor korai

Pándy üvegmeggy

c) szilvafajták:

Besztercei szilva

Debreceni muskotály

Korai besztercei

Olasz kék

Paczelt szilvája

d) kajszifajták:

Borsi-féle kései rózsa

Kécskei rózsa

Magyar kajszi

VI. Nyírségi termőtáj

A termőtáj magában foglalja:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye sátoraljaújhelyi járása Bodrogközbe eső részének,

Hajdú-Bihar megye debreceni járása Debrecen megyei jogú város határától északra fekvő részének, továbbá a tiszalöki járás kivételével Szabolcs-Szatmár megye

területét.

A termőtájban telepíthető gyümölcsfajták:

1. Almagyümölcsűek:

a) almafajták:

Asztraháni piros

Golden Delicious

Golden spur

Jonathán

Starking

Starkrimson Delicious

Téli arany parmen

b) körtefajták:

Bosc kobak

Clapp kedveltje

Diel vajkörte

Hardenpont téli vajkörte

Serres Olivér

Téli esperes

Vilmos körte

c) birsfajták:

Bereczki birs

Konstantinápolyi birs

2. Csonthéjas gyümölcsűek:

a) cseresznyefajták:

Cermersdorfi óriás

Hedelfingeni óriás

b) meggyfajták:

Cigány meggy

Meteor

Pándy üvegmeggy

c) szilvafajták:

Besztercei szilva

Olasz kék

Paczelt szilvája

d) kajszifajták:

Magyar kajszi

e) őszibarack fajták:

Amsden

Champion

Ford

Győztes

3. Héjas gyümölcsűek:

a) diófajták

VII. Felvidéki termőtáj

A termőtáj magában foglalja:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területét a mezőcsátai járás, továbbá a sátoraljaújhelyi járás Bodrogközben fekvő részének, valamint a mezőkövesdi járás vasútvonaltól délre fekvő területének kivételével, Heves megye területét a füzesabonyi és hevesi járás kivételével,

Nógrád megye,

Pest megye gödöllői, szentendrei és váci járásának, valamint budai járása északi részének,

Budapest főváros II., III., IV., XV. és XVI. kerületének,

Miskolc megyei jogú városnak

területét.

A termőtájban telepíthető gyümölcsfajták:

1. Almagyümölcsűek:

a) almafajták:

Golden Delicious

Jonathán

Starking

Starkrimson Delicious

b) körtefajták:

Bosc kobak

Clapp kedveltje

Diel vajkörte

Hardenpont téli vajkörte

Serres Olivér

Téli esperes

Vilmos körte

c) birsfajták:

Bereczki birs

Konstantinápolyi birs

2. Csonthéjas gyümölcsűek:

a) cseresznyefajták:

Germersdorfi óriás

Hedelfingeni óriás

Jaboulay

Solymári gömbölyű

Szomolyai fekete

b) meggyfajták:

Cigány meggy

Meteor korai

Pándy üvegmeggy

c) szilvafajták:

Althann ringló

Besztercei szilva

Debreceni muskotály

Olasz kék

Paczelt szilvája

d) kajszifajták:

Gönci magyar kajszi

Kécskei rózsa

Magyar kajszi

e) őszibarack fajták:

Amsden

Champion

Elberta

Ford

Győztes

J. H. Hale

Mariska

Shipley

3. Héjas gyümölcsűek:

a) mandulafajták:

Burbank magonca

b) diófajták

c) gesztenyefajták

3. a) számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

3. b) számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

4. a) számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

4. b) számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

4. c) számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

5. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

6. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

7. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

8. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

9. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

Az állami ellenőrzőjegy alakja, színezése és méretei a következők:

Az állami ellenőrzőjegy szalagcímke középen köralakban kiképezve.

Az alapmező aranyszínű. A köralakú részben a Magyar Népköztársaság címere, amelyben a címerpajzs piros, fehér, zöld, a búzakalász koszorú szürkével áttört fehér, a csillag piros színű.

A címertől jobbra és balra levő szalagrész szélétől 2,5 mm-re, annak teljes hosszában felül 2 mm szélességű piros, alul 2 mm szélességű zöld csík húzódik. Az állami ellenőrzőjegy középső 9 mm széles része fehér színű, mely feliratok és a sorszám feltüntetésére szolgál.

Az állami ellenőrzőjegy teljes hosszúsága 110 mm, szélessége 18 mm, a köralakú rész átmérője 28 mm.

10. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

11. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

12. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

13. számú melléklet a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelethez

Az Országos Borszakértő Bizottság

1. Az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelés- és Műszaki Fejlesztési Főosztályának (a továbbiakban: Főosztály) felügyelete alatt működik.

2. A Bizottság feladata

- a származási bizonyítvány kiadásával kapcsolatos fellebbezés elbírálása [54. § (2) bek.]; az állami ellenőrzőjegy alkalmazásának engedélyezése, módosítása és visszavonása [55. § (1) bek.],

- szakvélemény adás borászati ügyekben a bíróság, gazdasági döntőbizottság, egyéb hatóság, valamint mások megkeresésére, illetőleg felkérésére.

A Bizottság ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Főosztály a hatáskörébe utal.

3. A Bizottság létszáma - az elnökkel, elnökhelyettessel és a titkárral együtt - 13 fő. A Bizottság tagjait - ideértve annak elnökét, elnökhelyettesét és titkárát is - a Főosztály vezetőjének előterjesztésére

- az Egészségügyi Minisztérium,

- a Belkereskedelmi Minisztérium,

- a Külkereskedelmi Minisztérium,

- a Pénzügyminisztérium

által javasolt személyeket, valamint a Főosztály vezetője által a szőlőtermesztésben és borászatban jártas szakemberek közül javasolt 5 személyt a miniszter bízza meg és hívja vissza; a Bizottságnak tagja még az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban: OBI) igazgatója.

4. A Bizottságnak az állami ellenőrzőjeggyel kapcsolatos határozata elleni fellebbezést a Főosztályhoz címezve a Bizottságnál kell benyújtani.

5. A Bizottság elnökét, elnökhelyettesét, titkárát és tagjait tevékenységükért díj illeti meg.

6. A Bizottság határozatképességéhez legalább 7 tag jelenléte szükséges; szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

7. A Bizottság munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket (a 1. pont első bekezdésében említett határozatnak a kérelmező részére megküldése, a határozatok nyilvántartása stb.) az OBI látja el; előadója - a Főosztály eltérő rendelkezése hiányában - az OBI igazgatója; a Bizottság működésének rendjét elnöke állapítja meg.