2/1970. (III. 3.) BM rendelet

az útlevelekről szóló 4/1970. (III. 3.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról

Az útlevelekről szóló 4/1970. (III. 3.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 20. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem:

Hatásköri rendelkezések

1. §

(1) Az útlevél és a kiutazási engedély iránti kérelem elbírálására az alábbi szervek jogosultak:

a) A Belügyminisztérium Útlevélosztálya (a továbbiakban: Útlevélosztály) bármely kérelmet elbírálhat. Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a szolgálati útlevél, a szolgálati hajós útlevél, a határátlépési igazolvány, a kivándorló útlevél, a konzuli útlevél és a hazatérési igazolvány,

2. Budapesten - a c) pontban felsorolt államokon kívül - a magánútlevél, az útlevéllap és a csoportos útlevél,

3. az utazási irodák által országosan szervezett társasutazáson részt vevők részére a magánútlevél és a csoportos útlevél iránti kérelem elbírálása.

b) A megyei rendőrfőkapitányság:

- a c) pontban felsorolt államokon kívül a magánútlevél, az útlevéllap és a csoportos útlevél,

c) a járási, városi, fővárosi kerületi rendőrkapitányság:

1. a Bolgár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Román Szocialista Köztársaságba szóló útlevél-lap és csoportos útlevél,

2. a kishatárforgalomban történő utazáshoz a határátlépési engedély iránti kérelmet bírálja el.

(2) A magánútlevél, az útlevéllap és a csoportos útlevél iránti kérelmet az azonos hatáskörű szervek közül az bírálja el, amelynek illetékességi területén szolgálati utazás esetén a küldő szerv székhelye, magánutazás esetén a kérelmező állandó lakóhelyen van.

(3) Az útlevél kiállítására az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szerv jogosult. A Magyar Népköztársaság külképviseleti szerve (a továbbiakban: külképviseleti szerv) állítja ki a hazatérési igazolványt és kiállíthatja a külföldön élő magyar állampolgár konzuli útlevelét is.

(4) A R. 20. § (3) bekezdésben foglalt jogkört az Útlevélosztály gyakorolja.

2. §

(1) Az útlevél időbeli és területi érvényességét az útlevél iránti kérelem elbírálására jogosult szerv meghosszabbíthatja, illetve kiterjesztheti, abba az útlevél tulajdonosának személyazonosságára vonatkozó bejegyzést tehet, továbbá újabb kiutazást engedélyezhet.

(2) Külföldön a szolgálati vagy a magánútlevélben a tartózkodás időtartamának vagy az útlevél időbeli és a területi érvényességének meghosszabbítását, illetve kiterjesztését a külképviseleti szerv jegyzi be.

(3) A szolgálati hajós útlevél tulajdonosának szárazföldi vagy légi közlekedési eszközzel külföldről történő hazautazása esetén az útlevélbe a hajóskapitány és a MAHART külföldi ügynöksége tehet bejegyzést.

Az útlevél iránti kérelem elintézése

3. §

(1) Az útlevél iránti kérelmet az e célra rendszeresített útlevélkérő lapon kell benyújtani.

(2) A szolgálati útlevél, a szolgálati hajós útlevél, valamint a határátlépési igazolvány iránti kérelmet az utazást elrendelő, a R. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szerv nyújtja be.

(3) A szolgálati célból kért magánútlevél iránti kérelmet a küldő szerv nyújtja be,

(4) Az útlevél iránti kérelmet - egyéb esetekben - a kérelmezőnek személyesen kell benyújtani. Az együttélő családtagok együttes utazása esetén a kérelmeket a szülő, a házastárs vagy a felnőttkorú gyermek is benyújthatja.

(5) A kérelemhez csatolni kell:

a) személyenként 2 db 5x6 cm-es - egy évnél nem régebbi - arcfényképet,

b) életrajzot,

c) az utazást elrendelő, illetve a küldő szerv javaslatát,

d) a munkáltató állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv véleményét,

e) sorköteles kort be nem töltött, katonai szolgálatot még nem teljesített hadköteles esetében az illetékes katonai kiegészítő parancsnokság engedélyét,

f) tanulónál és felsőoktatási intézmény hallgatójánál a tanintézet vezetőjének véleményét,

g) az illetékes érdekképviseleti szerv véleményét, amennyiben a kérelmező magánkereskedő, kisiparos, vagy önálló szellemi tevékenységet folytat,

h) tanulmányút, munkavállalás és gyógykezelés céljából történő kiutazás esetén a R. 2. §-ának (5) bekezdésében előírt javaslatot,

i) a látogatás céljából történő utazás esetén három hónapnál nem régebbi keletű, magyar nyelvű vagy hiteles magyar fordítású meghívást,

j) a turisztika céljából történő utazás esetén a Magyar Nemzeti Bank által kiadott valutakiutalási engedélyt.

4. §

(1) Az útlevél iránti kérelmet - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az útlevél kiállítására jogosult szervhez [1. § (3) bek.] kell benyújtani.

(2) Az útlevél iránti kérelmet

a) a végleges külföldi letelepedéshez vidéken a kérelmező állandó lakóhelye szerinti megyei rendőrfőkapitánysághoz

b) a magánútlevél esetén [az 1. § (1) bek. a/2. és b) pontja] Budapesten az IBUSZ Útlevél és Vízumosztályához, vidéken a megyei IBUSZ Irodához,

c) utazási iroda által szervezett társasutazás esetén a szervező utazási irodához kell benyújtani.

5. §

(1) Az érvényes útlevéllel történő ismételt utazáshoz kiutazási engedély szükséges.

(2) A kiutazási engedély iránti kérelem benyújtására az útlevél iránti kérelemre vonatkozó rendelkezések irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy a kérelemhez az útlevelet csatolni kell, fénykép és életrajz benyújtása nem szükséges,

6. §

(1) Az útlevél iránti kérelmet az alábbi határidőn belül kell elbírálni:

a) szolgálati útlevél, szolgálati hajós útlevél és határátlépési igazolvány, továbbá szolgálati utazásra szóló magánútlevél, útlevéllap és csoportos útlevél esetén tizennégy nap,

b) látogatásra és turisztikára szolgáló magánútlevél, csoportos útlevél esetén harminc nap, útlevéllap, illetve határátlépési engedély esetén tizennégy nap,

c) konzuli vagy kivándorló útlevél, valamint hazatérési igazolvány esetén harminc nap.

(2) Indokolt esetben (szolgálati érdek, haláleset, súlyos betegség stb.) az útlevél és az útlevéllap iránti kérelmet soron kívül, illetve 48 órán belül is el lehet bírálni.

7. §

(1) Az útlevél iránti kérelem elutasítása esetén fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az elutasító határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a határozatot közlő szervhez.

(2) A fellebbezést, ha első fokon

- a járási (városi) rendőrkapitányság járt el, a megyei rendőrfőkapitányság,

- a fővárosi kerületi rendőrkapitányság, illetve a megyei rendőrfőkapitányság járt el az Útlevélosztály,

- az Útlevélosztály járt el, az Útlevélosztály vezetője harminc napon belül bírálja el.

8. §

A kérelmező az útlevél iránti kérelem elbírálása során keletkezett iratok közül nem tekinthet be azokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak.

9. §

Az útlevél iránti kérelem jogerős elutasítása esetén a lerótt illeték visszautalásáról - az útlevélkérelmet elbíráló szerv értesítése alapján - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes illetékkiszabási hivatal gondoskodik.

Az útlevél tartalma

10. §

(1) Az útlevél tartalmazza:

a) az útlevél számát,

b) az útlevél tulajdonosának

- nevét, születési helyét és időpontját,

- személyleírását,

- fényképét,

- sajátkezű aláírását,

c) az útlevél tulajdonosával együtt utazó, személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú gyermek személyi adatait és fényképét,

d) annak az államnak vagy földrésznek a megnevezését, amelyre az útlevél érvényes,

e) az útlevél érvényességi idejét,

f) a kiutazási engedélyt.

(2) A személyi igazolvánnyal rendelkező állampolgárokat - a csoportos utazást kivéve - önálló útlevéllel kell ellátni.

(3) A személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorút önálló útlevéllel kell ellátni, amennyiben nem a szülőjével vagy a törvényes képviselőjével (a továbbiakban: szülő) utazik.

11. §

(1) A kiutazási engedélyt egy vagy több utazásra lehet kiadni, az engedély tartalmazza a kiutazás célját és a külföldi tartózkodás időtartamát is.

(2) Az útlevéllel az útlevél iránti kérelemben megjelölt államokban és a kiutazási engedélyben meghatározott időtartamig lehet külföldön tartózkodni. Ez az időtartam a Magyar Népköztársaság államhatára átlépésének napjával kezdődik.

Egyes útlevelekre vonatkozó különös rendelkezések

12. §

(1) Azokba az államokba, amelyekkel a Magyar Népköztársaság a vízummentességre és az útlevéllappal történő utazásra államközi egyezményt kötött [R. 9. § (2) bek.], a szolgálati és a magánutazáshoz a személyi igazolvánnyal együtt érvényes útlevéllapot kell kiadni.

(2) Az útlevéllap a kiállításától számított egy évig, egy vagy több államra érvényes; érvényessége nem hosszabbítható meg és nem terjeszthető ki.

(3) Az útlevéllap - külön engedély nélkül - egyszeri kiutazásra jogosít.

(4) Az útlevéllap iránti kérelemhez a 3. § (5) bekezdésében felsoroltakat az egyezménytől függően kell csatolni, valutakiutalási engedély nem szükséges.

13. §

(1) A csoportos útlevél egy vagy több államra érvényes, egyszeri kiutazásra jogosít.

(2) A csoportos útlevél tartalmazza a csoport tagjainak személyi adatait, továbbá - amennyiben nem a személyi igazolvánnyal együtt érvényes - azok fényképét.

14. §

(1) A kivándorló, illetve a végleges külföldi letelepedésre jogosító konzuli útlevél iránti kérelemhez a 3. § (5) bekezdésében felsoroltakon kívül csatolni kell a befogadó állam elővízumát, a külföldön élő hozzátartozó meghívását, továbbá - hadköteles esetében - a katonai kiegészítő parancsnokság igazolását

(2) A kivándorló, illetve a végleges külföldi letelepedésre jogosító konzuli útlevéllel az ország területét a kiállítástól számított hat hónapon belül lehet elhagyni. Ez az időtartam indokolt esetben meghosszabbítható.

(3) A kivándorló útlevéllel, illetve a végleges külföldi letelepedésre jogosító konzuli útlevéllel rendelkező személy az ország területét csak külön határkilépési engedéllyel hagyhatja el.

(4) A határkilépési engedélyt az utazás megkezdése előtt hat nappal személyesen kell az Útlevélosztálytól kérni. Egyidejűleg harminc napnál nem régebbi keletű igazolást kell csatolni arról, hogy a kérelmezőnek köztartozása nincs. Hadköteles esetében igazolni kell, hogy katonai okmányait a katonai kiegészítő parancsnokságnak átadta.

15. §

(1) A külföldön élő magyar állampolgárnak a konzuli útlevél iránti kérelméhez csatolnia kell a magyar állampolgárságát igazoló iratokat.

(2) Ha a külföldön élő magyar állampolgár konzuli útlevéllel rendelkezik, útlevelébe az egyszeri vagy többszöri be- és kiutazásra jogosító engedélyt a külképviseleti szerv, illetve a határátkelőhelyek belügyi szerve adja ki; az engedély harminc napi tartózkodásra jogosít.

(3) A tartózkodási engedélyt a konzuli útlevél tulajdonosának ideiglenes lakóhelye szerinti megyei rendőrfőkapitányság, Budapesten az Útlevélosztály hosszabbíthatja meg.

(4) A konzuli útlevéllel beutazó állampolgárnak lakcímét az illetékes járási (városi, fővárosi kerületi) rendőrkapitányságon, illetve rendőrőrsön 24 órán belül kell bejelenteni.

(5) A konzuli útlevél tulajdonosa köteles állandó lakóhelyének megváltozását tizenöt napon belül a külképviseleti szervnek bejelenteni.

(6) A konzuli útlevéllel véglegesen külföldre távozott magyar állampolgárnak a letelepedéstől számított három hónapon belül a külképviseleti szervnél nyilvántartásba vétel céljából jelentkeznie kell

16. §

(1) Hazatérési igazolvánnyal kell ellátni azt a külföldön élő magyar állampolgárt, akinek végleges hazatérését engedélyezték és konzuli útlevele nincs.

(2) A külképviseleti szerv hazatérési igazolvánnyal látja el azt az ideiglenesen külföldön tartózkodó állampolgárt, akinek az érvényes útiokmánya elveszett vagy megsemmisült, továbbá csoportos útlevéllel történt kiutazás esetén azt, aki indokoltan nem a csoportos útlevéllel tér haza.

(3) A hazatérési igazolvány egyszeri beutazásra jogosít.

Záró rendelkezések

17. §

(1) A szolgálati útlevél megőrzéséről és rendeltetésszerű felhasználásáról az útlevél tulajdonosának munkáltatója (tagsági viszonya) szerinti, a a R. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott központi szerv gondoskodik.

(2) A magánútlevél az utazás befejezése után a tulajdonosánál marad, aki köteles azt gondosan megőrizni.

(3) A csoportos útlevelet, az útlevéllapot és a hazatérési igazolványt felhasználás után a határátkelőhely belügyi szerve bevonhatja.

18. §

(1) Az útlevelet az útlevél tulajdonosa az azt kiállító, illetve külföldön a külképviseleti szervnek köteles átadni, ha:

- az útlevél megrongálódott vagy betelt,

- a magyar állampolgárságát elvesztette.

(2) Az útlevél tulajdonosának halála esetén az útlevelet az elhalt hozzátartozója köteles a rendőrségnek, illetőleg külföldön a külképviseleti szervnek beszolgáltatni.

19. §

(1) Az útlevél elvesztését, megsemmisülését, eltűnését vagy külföldi hatóság által történt bevonását haladéktalanul jelenteni kell az azt kiállító, külföldön pedig a külképviseleti szervnek.

(2) A talált útlevelet a rendőrségnek haladéktalanul be kell szolgáltatni.

20. §

Magyar állampolgár külföldre - engedély nélkül - az útlevélen és az utazással összefüggő iratokon kívül más okiratot nem vihet magával.

21. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 2/1956. (I. 11.) BM számú rendelet, a 6/1963. (XII. 21.) BM számú rendelettel módosított 1/1961. (III. 31.) BM számú rendelet és a 6/1966. (XI. 20.) BM számú rendelet a hatályát veszti.

Benkei András s. k.,

belügyminiszter