37/1970. (X. 7.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. számú törvényerejű rendeletnek az 1970. évi 34. számú törvényerejű rendelet 1. §-ával megállapított 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az 1966. évi 30. számú törvényerejű rendelettel (a továbbiakban: Tsznyt) szabályozott kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás 1971. január 1-től kiterjed a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjaira.

(2) A Szakszervezetek Országos Tanácsa - e rendelet hatályba lépésétől számított hat hónapon belül - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának a javaslatára egyes szakszövetkezeti tagokat, országosan legfeljebb a tagok 25 százalékát - szociális helyzetük alapján különös méltánylást érdemlő kivételes esetben - mentesítheti a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól.

2. §

(1) A nyugdíjbiztosítás hatálya alá tartozó mezőgazdasági szakszövetkezeti tagokra (a továbbiakban: szakszövetkezeti tag), valamint a mezőgazdasági szakszövetkezetekre (a továbbiakban: szakszövetkezet) a Tsznyt és a végrehajtására kiadott 30/1966. (XII. 24.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Tsznyr), valamint a 49/1968. (XII. 18.) számú kormányrendelet rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ahol a Tsznyt, valamint a Tsznyr és a 49/1968. (XII. 18.) számú kormányrendelet termelőszövetkezeti tagot, illetőleg termelőszövetkezetet említ, e megjelöléseken szakszövetkezeti tagot, illetőleg szakszövetkezetet is érteni kell.

Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék

(A Tsznyt 17. és a Tsznyr 17-21. §-aihoz)

3. §

(1) Öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra a Tsznyt-ben és a Tsznyr-ben előírt egyéb feltételek fennállása esetén az jogosult, aki legalább öt év óta szakszövetkezeti tag.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt öt év helyett három év alapján jogosult öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra az a szakszövetkezeti tag, aki

a) 1971. január 1-e előtt összes földjét közös használatba adta és saját használatában a háztáji mértékét meghaladó földingatlana nincsen, vagy

b) legalább három nyugdíj évet szerzett.

(3) Az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadékra jogosultság szempontjából szakszövetkezeti tagsági időként azokat a naptári éveket lehet figyelembe venni, amelyekben a szakszövetkezeti tag

a) a szakszövetkezet alapszabályában előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének rendszerepen eleget tett és

b) e rendelet szerint nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt.

(4) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásánál a nyugdíjéveket (nyugdíjhónapokat) megszakításra tekintet nélkül figyelembe kell venni.

4. §

(1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékra jogosultság szempontjából e rendelet hatályba lépése előtt szakszövetkezeti tagként vagy a szakszövetkezet jogelődjének tagjaként eltöltött időt is - legfeljebb azonban három naptári évet - figyelembe kell venni, ha a szakszövetkezeti tag erre az időre

a) az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett és

b) naptári évenként 1026 forint járulékot 1971. december 31-ig megfizeti.

(2) Nem kell az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt összegű nyugdíjjárulékot külön megfizetni arra a naptári évre, amely a 8. § rendelkezései szerint nyugdíjévnek számít.

5. §

A Tsznyt-ben és a Tsznyr-ben meghatározott feltételek fennállása esetén özvegyi járadékra a szakszövetkezeti tag özvegye akkor jogosult, ha a szakszövetkezeti tag e rendelet 3. §-a szerint öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra jogosító szakszövetkezeti tagsági idő megszerzése után halt meg.

6. §

Az öregségi és a munkaképtelenségi, valamint az özvegyi járadékra jogosultság szempontjából irányadó havi 260 forint határösszeg számításánál a szakszövetkezettől járó juttatásból eredő jövedelem címén

a) a földjáradék,

b) a vagyoni részesedés és

c) a közös munka után járó részesedés

összegét kell figyelmen kívül hagyni.

7. §

(1) Nem lehet öregségi és munkaképtelenségi járadékot megállapítani annak, aki vagy akinek vele együtt élő házastársa a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni, ha a megelőző naptári évre megállapított jövedelemadónak a kedvezményekkel csökkentett összege a 4000 forintot meghaladja.

(2) Nem lehet özvegyi járadékot megállapítani annak, aki a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni, ha a megelőző naptári évre megállapított jövedelemadójának a kedvezményekkel csökkentett összege a 4000 forintot meghaladja.

Nyugdíjévek

Az 1971. évet megelőző tagsági idő nyugdíjévként figyelembevétele

(A Tsznyr 25-26. §-ához)

8. §

(1) E rendelet hatálybalépését megelőzően szakszövetkezet, illetőleg jogelődje tagjaként eltöltött naptári éveket a Tsznyr 25. és 26. §-ainak a rendelkezéseitől eltérően a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén 1971. december 31-ig előterjesztett kérelemre lehet nyugdíjévként figyelembe venni. Kérelmet csak szakszövetkezeti tag terjeszthet elő.

(2) Szakszövetkezeti tagsággal szerzett nyugdíjévként azt a naptári évet lehet figyelembe venni,

a) amelynek teljes tartama alatt a tagság 1971. január 1-én működő szakszövetkezetnél, vagy jogelődjénél állott fenn és

b) amely alatt a közös munkában - tényleges részvétellel - az 1967. évet megelőzően a szakszövetkezet férfi tagja legalább százhúsz, nő tagja legalább nyolcvan munkanapot, az 1966. évet követően pedig a szakszövetkezet férfi tagja legalább százötven, nő tagja legalább száz munkanapot teljesített és

c) amelyre a szakszövetkezeti tag a nyugdíjjárulékot megfizeti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a beszámításnak nem akadálya, ha a szakszövetkezeti tag a beszámítani kért naptári évben valamely más - 1971. január 1-én működő - szakszövetkezetnek, illetőleg jogelődjének volt a tagja.

(4) A szakszövetkezeti tag a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt nyugdíjjárulék címén 1968. január 1-e előtti időre évi 324 forintot, az 1967. december 31-e utáni időre pedig naptári évenként annak a havi nyugdíjjáruléknak a tizenkétszeresét köteles megfizetni, amelynek fizetése a szakszövetkezeti tagot az 1971. évben egyébként terheli.

9. §

Az a szakszövetkezeti tag, aki tagként történt belépése előtt valamely 1971. január 1-én működő szakszövetkezetnél vagy jogelődjénél, mint családtag vett részt a közös munkában, a Tsznyr 27.§-a alapján a tagságát megelőző naptári éveknek - legfeljebb azonban öt évnek - a figyelembevételét akkor is kérheti, ha a 8. § rendelkezései szerint is jogosult időbeszámításra.

A nyugellátások összegének alapját képező jövedelem

(A Tsznyr 32. §-ához)

10. §

A szakszövetkezeti tag nyugellátása összegének megállapításánál a Tsznyr 32. §-a (2) bekezdése nem alkalmazható, (3) bekezdését pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben megjelölt időszaknak arra a tartamára is az 1953.évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint figyelembe vehető munkabért kell számításba venni, amikor a szakszövetkezeti tag a szakszövetkezeti tagságával egyidejűen állott munkaviszonyban.

(A Tsznyr 35. §-ához)

11. §

A Tsznyr 35. §-ában megjelölt időpont (1967. január 1.) helyett szakszövetkezeti tagnál 1971. január 1-ét kell érteni.

A nyugellátások fedezete

(A Tsznyr 83. §-ához)

12. §

(1) A szakszövetkezet a nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett tagjai után - a baleseti biztosítási díjat is magában foglaló - társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék a szakszövetkezeti tag nyugdíjosztálya szerint figyelembe vehető havi jövedelem 6,5%-a.

(2) A szakszövetkezet a tagok 1971. évi nyugdíjosztálya szerint figyelembe vehető havi jövedelmének 6,5 százalékát köteles visszamenőleg az 1970. évre is megfizetni mindazok után, akik 1971. január 1-én járulékfizetésre kötelezett tagjai voltak a szakszövetkezetnek.

(3) A szakszövetkezet a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettségét átháríthatja arra a férfire, aki a megelőző naptári évben legalább harminckilenc munkanapot, illetve arra a nőre, aki legalább huszonnégy munkanapot nem szerzett.

(4) A szakszövetkezeti tagoknak a Tsznyr 83.§-a (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége 1971. január 1-től, illetőleg - későbbi belépés esetén - a nyugdíjbiztosítással egyidejűleg kezdődik.

(5) A szakszövetkezetek tagjai és ezek hozzátartozói részére folyósított nyugellátásokat és mindezek fedezetére szolgáló bevételeket a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap"-on belül külön ki kell mutatni.

Átmeneti rendelkezések

(A Tsznyr 106. §-ához)

13. §

(1) A szakszövetkezeti tag által elszenvedett üzemi baleset és foglalkozási betegség alapján járó nyugellátások összegét akkor lehet a Tsznyr 34-37. §-ai szerint számított havi átlagjövedelem figyelembevételével megállapítani, ha az üzemi baleset 1970. december 31-ét követően történt, illetőleg a foglalkozási betegség megállapítására ezt az időpontot követően került sor.

(2) A baleseti járadékban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő szakszövetkezeti tagnak 1970. december 31-e után bekövetkezett üzemi balesete (foglalkozási betegsége) esetében a nyugellátás összegét akkor lehet a Tsznyr 34-37. §-ai szerint számított havi átlagjövedelem figyelembevételével módosítani, ha a szakszövetkezeti tag a korábbi és az újabb üzemi baleset (foglalkozási betegség) együttes következményeként magasabb fokozatba (rokkantsági csoportba) kerül vagy meghal.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt személy munkaképességének csökkenése állapotrosszabbodás miatt fokozódik vagy halála állapotrosszabbodás következménye, az igényt annak a jogszabálynak az alapján kell elbírálni, illetőleg a nyugellátás összegét módosítani, amely szerint a baleseti járadékot (baleseti rokkantsági nyugdíjat) korábban megállapították.

Hatálybaléptető rendelkezések

14. §

Ez a rendelet 1971. január 1-én lép hatályba; egyidejűleg a Tsznyr 92. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint 93. §-a hatályát veszti.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese