43/1970. (XII. 13.) PM-MÉM együttes rendelet
a mezőgazdasági üzemek beruházásainak és termelési tevékenységének támogatásáról
Az 1045/1970. (X. 17.) Korm. számú határozat (a továbbiakban: H.) VI. fejezetének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.
A RENDELET HATÁLYA
1. §
E rendelet hatálya kiterjed:
a) a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetekre, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet közös tevékenységére (a továbbiakban: termelőszövetkezet), valamint az állami gazdaságokra (a továbbiakban termelőszövetkezet és állami gazdaság együtt: mezőgazdasági üzem),
b) beruházás támogatása tekintetében arra a szövetkezeti és gazdasági társulásra, melyben a mezőgazdasági üzemek vagyoni érdekeltsége legalább 51%,
c) az e rendelet egyes rendelkezéseinél megjelölt, az a) és b) pontokban nem említett szervre.
A BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA
Az építési és telepítési beruházások ártámogatása
[A H. III. fejezetének A) pontjához]
Az ártámogatás általános feltételei
2. §
(1) Beruházási ártámogatást csak a nagyüzemi méreteket elérő építési- és ültetvényberuházásra lehet adni (H. III. fejezetének A) pontja). Állattenyésztési épület esetén - juhhodály kivételével - további feltétel, hogy az villanyvilágítással és folyóvízzel ellátva készüljön, valamint az épületen belül gépesített etetést, itatást és mechanikus vagy vízöblítéses trágyaeltávolítást tegyen lehetővé.
(2) A létesítmények nagyüzemi méreteit az 1. számú melléklet tartalmazza.
A szakosított szarvasmarha- és sertéshizlaló telepek ártámogatása
3. §
(1) A szakosított szarvasmarha- és sertéshizlaló telepre megállapított támogatást lehet adni:
a) a legalább 300 férőhelyes tehenészeti-, 500 férőhelyes növendék- vagy hízómarha-, 2000 hízóférőhelyes komplett (tenyésztő és hizlalórészt is magában foglaló) sertéstelep termelő és kiszolgáló épületeire és építményeire;
b) a két vagy több üzem által termelési kooperációban, de külön üzemben megvalósuló sertéstelepek termelő, kiszolgáló épületeire és építményeire, ha az egyik üzemben legalább 4000 hízóférőhelyes hizlaló, a másik üzemben ezt kiszolgáló tenyésztő-nevelő telep valósul, meg;
c) a meglevő telep szakosított teleppé bővítésére is, ha az állatférőhelyeknek legalább 60%-át újonnan építik, feltéve, hogy a fejlesztés után a telep az a) vagy b) pontokban foglaltaknak megfelel.
(2) A szakosított telep és más fontosabb beruházás ártámogatás szempontjából figyelembe vehető legmagasabb bekerülési költségelőirányzatát, valamint a szakosított telephez tartozó épületek és építmények felsorolását a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium által - az Országos Tervhivatallal és az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben - együttesen közzétett normatívák (a továbbiakban: normatíva) tartalmazzák.
4. §
(1) A szakosított teleppé minősítésre - a beruházó kérelme alapján - jogosult:
a) termelőszövetkezet, szövetkezeti társulás és termelőszövetkezet részvételével alakult gazdasági társulás esetén - ha a társulásban állami gazdaság is részt vesz, az Állami Gazdaságok Országos Központjával egyetértésben - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv);
b) állami gazdaság, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai és kizárólag állami szervek gazdasági társulása esetén az Állami Gazdaságok Országos Központja.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM számú együttes rendelet 3. számú mellékletében meghatározott "Vállalati beruházási döntést megalapozó javaslat"-ot, amelynek tartalmaznia keli a telepen alkalmazandó szakemberek számát és szakképzettség szerinti összetételét, valamint a beépítési vázlatot,
b) a területfelhasználási engedélyt, vagy az első fokú építési hatóság nyilatkozatát, hogy a beruházás megvalósításához ilyen engedély nem szükséges,
c) a 3. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti telep esetén a termelési kooperációra vonatkozó szerződést.
5. §
Ha a mezőgazdasági üzem a szakosított telepen olyan létesítményt valósít meg, amely a normatívában nincs feltüntetve, de a szakosított telep üzemelését nem zavarja és a minősítésre jogosult szerv [4. § (1) bekezdése] a megvalósításhoz hozzájárul, arra a létesítményre az egyedileg meghatározott ártámogatást lehet alkalmazni. Más állatfaj tartását célzó épületet a telepen nem szabad megvalósítani.
6. §
A szakosított telep szakember ellátásánál a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által kiadott - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1969. évi május hó 24-i, 9. számában közzétett - irányelveket kell alkalmazni.
Ártámogatásban részesíthető egyes épületek és építmények
7. §
A szarvasmarha- és sertéstartás, a gyümölcstermesztés, a szőlőtermesztés, feldolgozás és tárolás, valamint a szántóföldi és kertészeti terményszárítás (aszalás), gyümölcs- és zöldségporítás céljait szolgáló - a H. III. fejezetének A/2., vagy A/3. pontjai szerinti ártámogatásban részesíthető - épületeket és építményeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
Öntözőtelepek rekonstrukciójának ártámogatása
8. §
Öntözőtelep (öntözőtelep üzemen belüli vízellátását szolgáló csatornahálózat, felületi öntözőtelep, vagy rizstelep, felszín alatti csőhálózatú esőztető öntözőtelep, valamint ezek vízellátását szolgáló szivattyútelep, vízkivételi mű stb.) rekonstrukciójára az üzembehelyezésétől számított 5 év eltelte után és csak akkor lehet állami támogatást engedélyezni, ha:
a) biztonságossá, a megváltozott agrotechnikai igényeknek megfelelővé válik az öntözővíz növényhez juttatása;
b) új korszerű (kisebb munkaerő igényű és gazdaságosabb üzemelésű) vízszállító hálózat, öntözőberendezés és felszerelés alkalmazása válik lehetővé.
Üzemi útépítés ártámogatása
9. §
A H. III. fejezete A/2. pontjának alkalmazása szempontjából szilárd burkolatú üzemi út - a makadám- és a betonburkolatú úton kívül - a mechanikai vagy kémiai talajstabilizációs eljárással megvalósított és felületi koptatóréteggel ellátott, legalább 2,5 m burkolat-szélességű üzemi út is.
Egyes borvidékek szőlőtelepítésének ártámogatása
10. §
(1) Nagyüzemi szőlőtelepítésre a H. III. fejezetének A/2., illetőleg A/3. pontja szerinti ártámogatást abban az esetben lehet adni, ha a telepítés a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelet 1. számú mellékletében megjelölt területen és szőlőfajtával történik.
(2) Ártámogatásban részesülő ültetvény esetén az ültetvényhez tartozó beruházás a hozzá szükséges támberendezés és kerítés is. Az ilyen ültetvénytelepítéshez szükséges támberendezés után az ültetvénytelepítésre előírt mértékű, kerítés után pedig 30%-os ártámogatát lehet adni.
A próba és üzemi kutak létesítésének ártámogatása
11. §
Próba és üzemi kút létesítése után a bekerülési költség 50%-a ártámogatásként abban az esetben számolható el, ha:
a) a víz minősége miatt az illetékes hatóság a kút üzemeltetését az eredeti célra nem engedélyezi és az üzem a vizet öntözésre sem használhatja, vagy
b) a víz mennyisége termelőszövetkezet esetén a megyei szakigazgatási szerv, állami gazdaság esetén az Állami Gazdaságok Országos Központjának igazolása szerint nem éri el a kivitelezési tervdokumentációban előirányzott vízhozam 75 százalékát és az üzemnek emiatt víznyerés célját szolgáló újabb beruházást kell megvalósítania, vagy
c) a geotermikus kút vizének hőfoka nem éri el a rendeltetésszerű használathoz szükséges hőfokot és a kút vizét más célra sem lehet használni.
Az erdőgazdaságok egyes beruházásainak ártámogatása
12. §
(1) A MÁV iparvágány és rakodó, a saját használatú út, az erdei vasút és rakodó meghatározását, valamint ezek ártámogatásban részesíthető fő és járulékos létesítményeinek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Nem lehet ártámogatásban részesíteni a létesítmény üzemeltetését biztosító gépet és gépi berendezést, továbbá a rakodóval területileg összefüggő, a mechanikai fafeldolgozás célját szolgáló telep mélyépítési munkáit.
Az ártámogatási okirat kiadása
13. §
(1) Az ártámogatás igénylésének feltétele, hogy a beruházó az erre illetékes banknál a beruházás teljes megvalósításához a költségvetés és az ártámogatás közötti különbözetet pénzbeni saját forrásból, illetőleg - a bankkal történt megállapodás alapján - hitelből biztosítsa.
(2) Több éven át megvalósuló beruházás esetén a beruházási forrásokat - összetétel szerinti bontásban - éves ütemezéssel kell meghatározni és biztosítani.
(3) Az ártámogatási okirat kiadását követő évben (években) az ütemezés szerinti saját forrásként a saját erőből vásárolt és számlával igazolt építési anyag értékét is figyelembe lehet venni. Ha a jövedelemből előirányzott tárgyévi saját forrás összegét az előző évi zárszámadásban nem helyezik pénzben vagy vásárolt építési anyag értékben fejlesztési alapba, az ártámogatási okirat hatályát veszti.
(4) Illetékes bank:
a) termelőszövetkezet és szövetkezeti társulás tekintetében a Magyar Nemzeti Bank,
b) állami gazdaság, állami vállalat és ezek társulása, valamint az erdőgazdaság tekintetében a Magyar Beruházási Bank,
c) szövetkezeti és állami szerv társulása esetén
- ha a társulás nem jogi személy a társulásban résztvevők szerint az a), illetőleg a b) pontban meghatározott bank,
- ha a társulás jogi személy, az a pénzintézet, amely a beruházási hitelt nyújtja.
14. §
(1) Az ártámogatást az ártámogatáson felüli források biztosítását követően a (2) bekezdésben meghatározott szervtől kell igényelni a 4. számú melléklet szerint. Az igényléshez mellékelni kell:
a) a beruházás jóváhagyását igazoló okmány - a közgyűlés, a vezetőség, az igazgató, az igazgatótanács határozata - másolatát,
b) a kivitelezéshez szükséges műszaki tervdokumentáció költségvetését, az épület alaprajzát és - több épület esetén - azok elrendezési rajzát,
c) a beruházás forrásainak összegszerűségére - ideértve az ártámogatást is - vonatkozó számítást évenkénti ütemezésben,
d) a beruházás megkezdéséhez előírt hatósági engedélyek, valamint - szakosított telep esetén - a szakosított teleppé minősítést tartalmazó okirat másolatát,
e) a bank igazolását arról, hogy a beruházáshoz az ártámogatáson felül szükséges összes költség pénzbeni forrásának tárgyévi része el van különítve és a beruházás következő években megvalósuló üteméhez szükséges saját forrás pénzben történő biztosításának lehetősége megvan,
f) a beruházás üzemeléséhez szükséges tartós forgóeszközök fedezetére vonatkozó számításokat, a mezőgazdasági üzem nyilatkozatát, melyben kötelezettséget vállal ezek biztosítására és a Magyar Nemzeti Bank igazolását arról, hogy a szükséges tartós forgóeszközök saját forrásból, illetőleg hitelből történő biztosításának lehetősége megvan,
g) öntözőtelep esetén az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM számú együttes rendelet 4. számú melléklete szerinti jegyzőkönyvet.
(2) Az ártámogatás adására jogosult szerv:
a) a termelőszövetkezet és szövetkezeti társulás esetén a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának a beruházás helye szerint illetékes megyei hivatala (a továbbiakban: megyei hivatal),
b) állami gazdaság, állami vállalat és azok társulása, valamint erdőgazdaság esetén a Magyar Beruházási Bank,
c) ha a társulás nem jogi személy, a tagok képviseletére jogosult szerv (gesztor) szerint vagy a megyei hivatal, vagy a Magyar Beruházási Bank,
d) állami és szövetkezeti szerv társulása esetén, ha az jogi személy a megyei hivatal, vagy a Magyar Beruházási Bank attól függően, hogy a társulásban a termelőszövetkezetek vagy az állami gazdaságok vagyoni hozzájárulása-e a magasabb.
15. §
(1) A benyújtott okmányok alapján az ártámogatási kulcsok és a normatívák, illetve normatívák hiányában a költségvetés figyelembevételével a támogatás összegéről - a H. III. fejezetének A/13. pontja alapján kiadott korlátozás esetét kivéve - az arra jogosult szerv okiratot állít ki. Az okiratnak tartalmaznia kell a beruházás főbb adatait.
(2) Az okiratot több éven át megvalósuló beruházás esetén az egész beruházásra - ültetvénytelepítés esetén az ültetvénytelepítésre, a támberendezésre és a kerítésre együttesen - kell kiállítani.
(3) Az ártámogatás alapja - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a létesítmény tervezési, lebonyolítási és kivitelezési (telepítési, ápolási) költségének együttes összege, melyből le kell vonni
a) a technológiai gépi berendezés és felszerelés - szerelési költség nélküli - értékét (de nem kell levonni az épületgépészeti berendezés és felszerelés értékét),
b) elemi kár következtében megsemmisült épület, építmény újjáépítése esetében az állami biztosító által térített összeget,
c) kártalanítás mellett végzett beruházás esetében a kártalanításként folyósított összeget,
d) a külön jogszabály alapján más népgazdasági ágazatba tartozó vállalat, vagy más szerv által visszafizetési kötelezettség nélkül átengedett összeget, kivéve ha ez a műszaki fejlesztési alapból származik.
(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak szerint kialakított, korrigált beruházási költségelőirányzat a normatívát meghaladja, az ártámogatás alapja csak a normatíva mértékéig terjedhet; a normatívát is csökkenteni kell azonban a b)-d) pontokban foglalt összegekkel.
(5) Kettős hasznosítású létesítmény ártámogatási százalékának megállapításánál csak a létesítmény rendeltetését meghatározó főhasznosítás vehető figyelembe. Ha a létesítmény bekerülési értéke a főhasznosítású létesítmény normatívában meghatározott összegét meghaladja, a különbözet után más címen ártámogatást nem lehet igényelni.
16. §
A kiállító szerv az ártámogatásról az okirat megküldésével - termelőszövetkezet esetén a Magyar Nemzeti Bank útján - értesíti az igénylőt. Az igénylő csak a kiadott okiratban foglalt létesítmények után részesülhet ártámogatásban.
17. §
(1) Az ártámogatást a beruházás kivitelezésének megkezdése után nem lehet igényelni.
(2) A beruházás kivitelezése megkezdődik, ha:
a) építőipari munka esetén a kivitelezést megkezdték,
b) technológiai szerelési munka esetén a szerelési munkát megkezdték,
c) ültetvénytelepítési beruházásnál a talajelőkészítést (tereprendezést, talajforgatást stb.) megkezdték.
(3) Az anyagvásárlás nem jelenti a kivitelezés megkezdését.
Az ártámogatás igénybevétele és elszámolása
18. §
Az illetékes bank az ártámogatási okirat kiadását követően a beruházásokra megállapított elszámolási rend szerint teljesít kifizetéseket, feltéve, hogy a beruházásra - több éven át megvalósuló beruházás esetén az adott évre - előirányzott saját forrást már felhasználták. A beruházási forrásokat évenként a következő sorrendben szabad felhasználni:
a) saját forrás,
b) ártámogatás,
c) beruházási hitel.
19. §
(1) Az ártámogatást - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a beruházás megvalósulását követő 60 napon belül el kell számolni.
(2) A két vagy több üzem által termelési kooperációban, de külön üzemben megvalósított telep [3. § (1) bekezdésének b) pontja] ártámogatását a kooperációs szerződésben előirányzott telepi beruházások megvalósítását követő 60 napon belül kell elszámolni.
(3) Ültetvényberuházás ártámogatását az ültetvény termőrefordulását követő 60 napon belül kell véglegesen elszámolni. Ha az ültetvény termőrefordulása a telepítési dokumentációban meghatározott időben nem biztosítható, a támogatás végső elszámolására az ártámogatási okirat kiadására jogosult szerv járulék fizetésére kötelezés nélkül legfeljebb egy év haladékot adhat.
(4) A próba és üzemi kút után (11. §) a támogatás iránti igényt a hiányosság megállapítását követő 30 napon belül kell az ártámogatási okirat kiadására jogosult szervhez benyújtani.
20. §
(1) Az elszámolást az ártámogatást igénybe vevő szerv köteles elkészíteni és az ártámogatási okiratot kiállító szervhez benyújtani. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a létesítmény kivitelezési tervdokumentáció szerinti és a tényleges - teljes és korrigált - bekerülési költségét, valamint az előzetesen felhasznált és a véglegesen adható, a visszafizetendő, illetőleg a még folyósítandó ártámogatás összegét. Az igénybe vett saját forrás, ártámogatás és hitel összegét az elszámolás benyújtása előtt a termelőszövetkezetnek a Magyar Nemzeti Bankkal igazoltatnia kell.
(2) Az ártámogatás elszámolásának alapja a 15. §-ban foglaltak szerint korrigált tényleges bekerülési költség, de legfeljebb a normatívában meghatározott összeg.
21. §
(1) Azt az összeget, amelyet az elszámolás szerint a támogatásból vissza kell fizetni, az elszámolás benyújtásával egyidejűleg az igénybe vevőnek az illetékes bankhoz vissza kell utalnia.
(2) Ha az elszámolás szerint még további ártámogatás jár, ennek összegét - 30 napon belül - az ártámogatási okirat kiadására jogosult szerv intézkedése alapján az illetékes bank az igénybe vevő megfelelő bankszámláján jóváírja.
22. §
Ha az ültetvénytelepítés ártámogatásának elszámolása a termőrefordulás részleges, vagy teljes elmaradása miatt kellő időben [19. § (3) bekezdése] nem nyújtható be, az ártámogatási okiratot kiállító szerv az ártámogatást a megyei szakigazgatási szervvel - állami szerv esetében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben - a termőrefordulás mértékét figyelembe véve csökkentheti, illetőleg megvonhatja.
Állami juttatásból megvalósítható beruházások
[A H. III. fejezetének B) pontjához]
Fásítási beruházások
23. §
(1) Mezőgazdasági üzemnél célcsoportos állami beruházási munkák költségei között a fásítási keret terhére a következő költségeket is el lehet számolni:
a) az erdőtelepítési és fásítási munkák érdekében végzett tevékenység (talajelőkészítési és terepegyengetési munkák, ültetés, vetés, dugványozás, pótlás) és a telepítés megkezdésétől számítva 5 évig, szikes és kopár talajon történő telepítésnél 10 évig az ápolás költségeit,
b) a tisztítás és erdővédelem költségeit gyorsan növekvő fafajoknál általában 10 éves, lassan növekvő fafajoknál általában 20 éves korig.
(2) A dió- és szelídgesztenye ültetvény létesítésének költségei között el lehet számolni a termőrefordulásig felmerülő telepítési és ápolási költséget, ez azonban nem haladhatja meg a normatívában megállapított mértéket.
24. §
(1) A fásítási keret terhére elvégezhető beruházást (a továbbiakban: fásítási beruházás) termelőszövetkezet a megyei szakigazgatási szervtől, állami gazdaság az Állami Gazdaságok Országos Központjától kérheti.
(2) A megyei szakigazgatási szerv, illetőleg az Állami Gazdaságok Országos Központja - az állami erdőrendezőséggel együtt - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által rendelkezésére bocsátott éves keretén belül engedélyezi a fásítási beruházást.
25. §
(1) A fásítási beruházás állami támogatásának feltételeit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külön jogszabályok tartalmazzák.
(2) A dió- és szelídgesztenye ültetvény állami támogatásának feltételei (telepítési engedély, normatívák stb.) értelemszerűen megegyeznek az egyéb ültetvényekre irányadó feltételekkel.
(3) Nem engedélyezhető új fásítási beruházás, ha a mezőgazdasági üzem az erdőfelújítási munkákat a külön jogszabályban meghatározott határidőig nem végzi el.
26. §
A fásítási beruházás engedélyezéséről az engedélyező szerv értesíti a kérelmezőt és üzemsoros létesítményjegyzékben az illetékes bankot [13. § (4) bekezdése].
27. §
(1) A mezőgazdasági üzem a fásítási munkák elvégzését követően, de legkésőbb a tárgyév november hónap 30. napjáig köteles a beruházási költséget elszámolni.
(2) A dió- és szelídgesztenye ültetvény elszámolását a termelőszövetkezetnek a megyei szakigazgatási szervvel, az állami gazdaságnak az Állami Gazdaságok Országos Központjával igazoltatnia kell. Az egyéb fásítási elszámolásokat az illetékes állami erdőrendezőséggel igazoltatni kell.
(3) Az illetékes bank csak igazolt elszámolásra teljesít kifizetést.
Mezőgazdasági üzem érdekében megvalósított állami beruházások
[A H. III. fejezetének C) pontjához]
Bekötőutak létesítése
28. §
(1) Mezőgazdasági bekötőút a H. III. fejezetének C/1. pontjában foglaltak szempontjából a legközelebbi szilárd burkolattal ellátott közút és a mezőgazdasági üzem telepe, vagy a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő nagyüzemi szőlő- és gyümölcsös ültetvény telepe közötti legalább 200 méter hosszú útszakasz. A bekötőút végszelvénye a telep kapuja, ennek hiányában a legközelebbi épület, illetőleg az ültetvény határa.
(2) Szőlő- és gyümölcsös ültetvény telephez bekötőutat csak akkor lehet célcsoportos állami beruházásként megvalósítani, ha az ültetvény egybefüggő területe eléri, vagy meghaladja:
a) síkvidéki szőlőültetvénynél a 200 kat. holdat,
b) domb- és hegyvidéki szőlőültetvénynél a 100 kat. holdat,
c) gyümölcsös ültetvénynél a 100 kat. holdat.
29. §
A bekötőút beruházására irányuló kérelem benyújtása, elbírálása és engedélyezése tekintetében az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM számú együttes rendelet az irányadó. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a bekötőút létesítésének engedélyezése esetén a bekötőúthoz kapcsolódó telepen vagy ültetvényen belüli üzemi utat (a továbbiakban: kapcsolódó üzemi út) legkésőbb a bekötőút üzembehelyezését követő 6 hónapon belül üzembehelyezi.
30. §
(1) Bekötőút létesítésének engedélyezése esetén a mezőgazdasági üzem köteles:
a) a kapcsolódó üzemi út kivitelezési tervdokumentációját az értesítés kézhezvételétől számított 80 napon belül megrendelni,
b) a kapcsolódó üzemi út pénzügyi fedezetét a megvalósítás megkezdése évének március hónap 1. napjáig biztosítani és az erről szóló banki igazolást a bekötőút beruházójának bemutatni.
(2) Ha a mezőgazdasági üzem a bekötőút üzembehelyezését követő 6 hónapon belül a kapcsolódó üzemi utat nem helyezi üzembe, az ezt követő naptól az üzembehelyezésig a bekötőút bekerülési költsége után számított havi 0,5%-os járulékot köteles fizetni.
31. §
(1) Saját használatú bekötőút a H. III. fejezete C/2. pontjának alkalmazása szempontjából az a bekötőút, amely kizárólag a mezőgazdasági üzem telepének a közútba bekötését szolgálja és annak megközelítésére szolgál. A mezőgazdasági üzemnek a saját használatú bekötőutat teljes bekerülési költséggel (bruttó érték) kell felvennie az állóeszköznyilvántartásába, ez után - a H. III. fejezetének C/3. pontjában foglaltakon túlmenően - amortizációt nem kell fizetnie.
(2) A bekötőút nem saját használatú szakaszát a beruházó a külön jogszabályban meghatározott szervnek és eljárás szerint adja át.
A csatlakozó vezetek és transzformátorállomás, a hírközlő beruházás és az öntözőfürt létesítmények megvalósítása
[A H. III. fejezetének C) pontjához]
32. §
(1) Mezőgazdasági üzem a kis- vagy nagyfeszültségű csatlakozó berendezés (vezeték, transzformátorállomás) és hírközlő beruházás létesítésére irányuló kérelmét a bekötőútra a 29. §-ban meghatározott eljárás szerint nyújthatja be. A benyújtás határidejét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium évenként külön állapítja meg.
(2) A megyei szakigazgatási szervnek, illetőleg az Állami Gazdaságok Országos Központjának a kérelmét egyeztetnie kell:
a) kis- vagy nagyfeszültségű csatlakozó berendezés (vezeték, transzformátorállomás) esetén az illetékes áramszolgáltató vállalattal,
b) hírközlő beruházás esetén az illetékes postaigazgatósággal.
(3) Az egyeztetett és - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak esetén - műszakilag felmért kérelmet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak kell megküldeni.
(4) A beruházás engedélyezéséről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a kérelmezőt a megyei szakigazgatási szerv, illetőleg az Állami Gazdaságok Országos Központja útján értesíti.
(5) Az engedélyezett beruházás beruházója
a) kis- vagy nagyfeszültségű csatlakozó berendezés (vezeték, transzformátorállomás) esetén a Magyar Villamosművek Tröszt,
b) hírközlő beruházás esetén az illetékes postaigazgatóság.
33. §
A felszín alatti csőhálózatú öntözőfürtön belüli célcsoportos állami beruházásként megvalósuló állami főművek és állami szolgáltató művek igénylése, elbírálása és megvalósítása tekintetében külön jogszabály rendelkezik.
Gépesítési beruházások támogatása
[A H. III. fejezetének D) pontjához]
34. §
(1) A H. III. fejezetének D/1. pontjában foglaltak szerinti támogatás illeti meg:
a) az általa mezőgazdasági célra beszerzett gép és pótalkatrész után a Mezőgazdasági Ellátó Trösztöt és a Mezőgazdasági Gépalkatrész Kereskedelmi Vállalatot,
b) a mezőgazdasági gépet vagy pótalkatrészt gyártó, vagy értékesítő szervet, ha azt közvetlenül mezőgazdasági üzem, mezőgazdasági üzemek gépjavító társulása, állami erdőgazdaság, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szakoktatási vagy kísérletügyi intézmény, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt, vagy annak vállalata - a Mezőgazdasági Gépalkatrész Kereskedelmi Vállalat kivételével - a növényvédő állomás, talajjavító és talajvédelmi vállalat, vízi társulat, a d) pontban meghatározott intézet, a gépet a H. III. fejezetének D/2. pontja szerint hasznosító vállalat, és - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - kivitelező és szerelő vállalat részére értékesíti,
c) saját előállítású mezőgazdasági pótalkatrész után a mezőgazdasági gépjavító vállalatot és a mezőgazdasági üzem gépjavító társulását, ha azt vállalaton, vagy társuláson belül mezőgazdasági gép javításához használja fel, vagy a mezőgazdasági gépjavító vállalat más mezőgazdasági gépjavító vállalat részére értékesíti,
d) a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképző intézetet a mezőgazdasági üzem részére javított mezőgazdasági géphez felhasznált, általa előállított pótalkatrész után.
(2) Kivitelező és szerelő vállalat részére történő értékesítés esetén akkor jár támogatás, ha a kivitelező, vagy szerelő vállalat a mezőgazdasági gépet, vagy gépi berendezést mezőgazdasági üzem részére végzett kivitelezés, vagy szerelés során beépíti, vagy beszereli és a mezőgazdasági üzem részére mezőgazdasági üzemi beszerzési áron számlázza.
(3) Nem lehet támogatást nyújtani korszerűtlen mezőgazdasági gép pótalkatrésze után. A korszerűtlen gépek jegyzékét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a hivatalos lapjában teszi közzé.
35. §
(1) A támogatás kiszámításának alapja:
a) belföldi előállítású termékeknél - az ipari ártámogatással csökkentett - termelői ár,
b) importból származó termékeknél az import beszerzési ár.
(2) Import beszerzési ár a deviza vételár, a magyar határig felmerült - a beszerzéssel kapcsolatos - összes költség, a vám- és mellékköltség, az import forgalmi adó, a behozatali engedélyilleték, az import-árrés és a jutalék együttes összege. Az import beszerzési árból az import árkiegészítést le kell vonni.
36. §
A H. III. fejezetének D/l. pontjában meghatározott átlagos támogatási kulcstól szükség szerint - a támogatási keret és arra számított átlagos kulcs betartása mellett - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium - a Pénzügyminisztériummal, valamint az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben - eltérhet. Azoknak a gépeknek a jegyzékét és támogatási kulcsát, amelyeknél a támogatás kulcsa eltér az átlagostól, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a hivatalos lapjában teszi közzé.
37. §
A H. III. fejezete D/l. pontjának alkalmazása szempontjából:
a) mezőgazdasági üzemi beszerzési ár: a támogatással csökkentett ipari termelői, vagy import beszerzési árnak a kereskedelmi árréssel növelt összege;
b) mezőgazdasági gép: az az erő- és munkagép, valamint technológiai gép és berendezés, melyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által - a Pénzügyminisztériummal és az Országos Anyag- és Árhivatallal történt előzetes egyeztetés után - közzétett jegyzék tartalmaz.
38. §
(1) A támogatás összegét a Mezőgazdasági Ellátó Tröszt és a Mezőgazdasági Gépalkatrész Kereskedelmi Vállalat a beérkezett számla, egyéb értékesítő szerv és - közvetlen forgalmazás esetén - gyártómű a kimenő számla, a mezőgazdasági gépjavító vállalat, a mezőgazdasági üzem és annak az 1. § b) pontja szerinti társulása a belső számla alapján számítja ki, azt negyedévenként a negyedévet követő hónap 15. napjáig köteles - elszámolás végett - a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának, vagy az illetékes adóhatóságnak bejelenteni.
(2) A támogatás igényléséről és folyósításáról külön jogszabály rendelkezik.
(3) Az illetékes adóhatóság kérelemre egyszeri támogatási előleget folyósíthat. Az előlegről a vállalat az adóhatóság által megállapított módon és időközönként köteles elszámolni.
A TERMELÉSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA
A szarvasmarhatenyésztés állami támogatása
(A H. IV. fejezetének A) pontjához)
A mezőgazdasági üzemek szarvasmarhatenyésztésének állami támogatása
39. §
(1) Borjúszaporulat utáni támogatást - a született borjak számától függetlenül - csak ellésenként lehet elszámolni.
(2) A borjúszaporulat utáni támogatást a mezőgazdasági üzem az illetékes adóügyi szervtől negyedévenként utólag, de legkésőbb a tárgyévet követő év február hónap 20. napjáig igényelheti.
40. §
(1) A tehénlétszám növekedése esetén igénybe vehető támogatás kiszámításánál az előző év létszámához (bázislétszám) viszonyított állománynövekedést a negyedéves átlagokból számított éves átlaglétszám alapulvételével kell meghatározni. Az 1968. március 31-i tehénlétszámnál kisebb állomány nem lehet a támogatás elszámolásának alapja.
(2) Ha a bázislétszámhoz viszonyítva a kedvezményben részesült állomány - hatóságilag igazolt tárgyi ok (elemi kár, állategészségügyi intézkedés stb.) kivételével - csökken, az állami támogatást a Pénzügyminisztérium által megjelölt számlára vissza kell fizetni.
(3) A tehénlétszám növekedése miatt elszámolható támogatást a mezőgazdasági üzem évenként egyszer, a tárgyévet követő év február hónap 20. napjáig a 39. § (2) bekezdésében foglaltak szerint igényelheti, illetőleg állománycsökkenés esetén az igénybe vett állami támogatást ugyanezen időpontig köteles a Pénzügyminisztérium által megjelölt számlára visszafizetni.
A háztáji, kisegítő- és egyéni gazdaságok szarvasmarhatenyésztésének állami támogatása
41. §
(1) A továbbtartási kötelezettség (H. IV. fejezete A/2. pont) vállalásáról szóló nyilatkozatot az állattartónak a támogatás igénylésével egyidejűleg az állami támogatást folyósító szervhez kell benyújtania.
(2) Az állami támogatás iránti igényt az állattartók községenként összegyűjtött kérelme alapján a megyei Állattenyésztési Felügyelőség bírálja el és folyósítja az állami támogatás összegét. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalataitól vásárolt előhasi üszők után az állami támogatást az értékesítő vállalat számolja el a tenyésztőnek, amelyet a vállalatnak a megyei Állattenyésztési Felügyelőség térít meg.
42. §
Ha az állatot - elemi kár miatti elhullás, vagy állategészségügyi okból történő selejtezés kivételével - az első elléstől számított 4 éven belül a tenyésztésből kivonják, az állattartó köteles visszafizetni az állami támogatás időarányos részét a megyei Állattenyésztési Felügyelőségnek.
43. §
(1) Az előhasi üsző tenyésztésben tartásával, illetőleg tenyésztésből történő kivonásával, valamint az állami támogatás igényléséhez szükséges egyéb okmányok beszerzésével kapcsolatos előírásokat a megyei Állattenyésztési Felügyelőség határozza meg.
(2) A visszafizetési kötelezettség elmulasztása esetén az igénybe vett állami támogatást adók módjára be kell hajtani.
A gümőkórmentesítés esetén nyújtott támogatás
44. §
A mezőgazdasági üzemet és az állattartót szarvasmarha-állományának gümőkórmentesítése esetén a 29/1968. (VIII. 9.) MÉM számú rendelet alapján is állami támogatás illeti meg.
A műtrágya, a növényvédő és gyomirtószerek után nyújtott ártámogatás
(A H. IV. fejezetének C) pontjához)
45. §
Az import és az összetett műtrágya ártámogatását - a hatóanyag-arányos felhasználói ár figyelembevétele mellett - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal leiratban szabályozza.
46. §
A H. IV. fejezete C/1. pontjának alkalmazása szempontjából az ártámogatás kiszámításának alapja és az üzemi ár azonos a gépesítési beruházásnál meghatározott alappal és üzemi beszerzési árral.
Termelőszövetkezeti erdők felújítási és fenntartási munkáinak állami támogatása
(A H. VI. fejezetének 1. pontjához)
47. §
(1) A termelőszövetkezet a kezdésében lévő erdő felújítási és fenntartási munkái költségeinek fedezetére erdőfenntartási tartalékot köteles képezni. A tartalékot át lehet vinni a következő évekre is.
(2) A tartalékolás a felújítási kötelezettség alá eső területen végzett fakitermelés bruttó fatömege után köbméterenként
a) tölgy és bükk fafajú véghasználatnál és gyérítésnél 60 Ft
b) akác fafajú véghasználatnál és gyérítésnél 40 Ft
c) az összes többi kemény és lágy lombos fafajú véghasználatnál és gyérítésnél 30 Ft
d) fenyőfa fajú véghasználatnál és gyérítésnél 50 Ft
e) tisztítási fatömeg után fafaj megkülönböztetés nélkül 10 Ft
48. §
(1) Az előző évben kitermelt bruttó fatömeg után képzendő tárgyévi erdőfenntartási tartalék összegét az állami erdőrendezőség évenként január hónap 20. napjáig közli az érdekelt termelőszövetkezettel, valamint a megyei szakigazgatási szervvel.
(2) A megyei szakigazgatási szerv az érdekelt termelőszövetkezetet 30 napon belül határozatban kötelezi a megállapított erdőfenntartási tartalék befizetésére és erről a Magyar Nemzeti Bankot a határozat megküldésével értesíti.
(3) A termelőszövetkezet az erdőfenntartási tartalékot köteles a határozat kézhezvételétől számított 14 napon belül az illetékes banknál vezetett beruházási számlára elkülönítve befizetni.
49. §
Ha a termelőszövetkezet az erdőfelújítási és fenntartási kötelezettségéhek eleget tett és ezt az állami erdőrendezőség igazolja, az erdőfenntartási tartalékának fennmaradó részét erdőgazdálkodás fejlesztését szolgáló beruházásra felhasználhatja.
50. §
(1) Az előirányzott felújítási és fenntartási költségnek az erdőfenntartási tartalékot meghaladó részét a termelőszövetkezet a megyei hivataltól állami támogatásként igényelheti. A tartalékolás alapját képező kitermelt bruttó fatömeget és az állami támogatás összegét meghatározó erdőművelési munkák költségszükségletét a területileg illetékes állami erdőrendezőség igazolja.
(2) Az illetékes állami erdőrendezőség által igazolt tényleges felújítási és fenntartási költségnek csak az erdőfenntartási tartalékot meghaladó részét lehet állami támogatásként elszámolni.
A TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS A TÁMOGATÁS VISSZAVONÁSA
(A H. VI. fejezetének 2. és 3. pontjához)
51. §
(1) A támogatásban részesült beruházást a támogatást nyújtó szerv, ezenkívül termelőszövetkezet esetén a megyei szakigazgatási szerv, állami gazdaság esetén az Állami Gazdaságok Országos Központja köteles ellenőrizni és annak során vizsgálni, hogy a H-ban és e rendeletben foglalt előírásokat betartották-e. Szabálytalanság esetén a jogszabályban előírt intézkedést kell kezdeményezni, vagy megtenni.
(2) A támogatást nyújtó szerv a támogatás felhasználásának ellenőrzése során
a) fásítási beruházás esetén köteles az állami erdőrendezőséget az ellenőrzésbe bevonni és megállapításait figyelembe venni,
b) szükség szerint szakértőt vehet igénybe,
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt, nem adóügyi szervek tevékenysége nem korlátozza az illetékes adóhatóság külön jogszabályban előírt -pénzügyi revízió keretében végzendő - ellenőrzési és intézkedési jogát.
(4) Az adóhatóságnak a hatáskörébe utalt támogatások kezelésénél és ellenőrzésénél szabálytalanság esetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárási szabályokról szóló előírások rendelkezéseit - a jelen rendelet előírásainak figyelembevételével - kell alkalmazni.
52. §
(1) Az építési beruházás befejezési határidejének túllépése esetén a járulékot (H. III. fejezetének A/10. pontja) az előírt befejezési határidő utolsó napját követő naptól a tényleges befejezés napjáig kell fizetni az okiratban engedélyezett támogatás összege után. A befejezés napja az a nap, amelyen a műszaki átadás-átvétel megtörtént.
(2) A H. III. fejezetének A/10. és A/11. pontja szerinti járulék fizetésének kötelezettségét és a havi járulék összegét a támogatási okiratot kiállító szerv állapítja meg. A járulékot a támogatást igénybe vevő köteles a fejlesztési alapja terhére havonta befizetni az okiratot kiállító szerv által megjelölt számlára.
(3) A járulékot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.
53. §
(1) A támogatást akkor kell visszavonni, ha a mezőgazdasági üzem
a) fásítási beruházás esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges tennivalókat elmulasztja és emiatt a beruházásban olyan károsodás következik be, amely szakszerű erdőkezeléssel nem hozható helyre,
b) az 1. számú mellékletben meghatározott területnél kisebb területen valósít meg szőlő és gyümölcstelepítést,
c) a szakosított állattenyésztő telepen nem foglalkoztat a "Vállalati Beruházási döntést megalapozó javaslat"-ban meghatározott szakképesítésű munkaerőt,
d) a létesítményt a jogszabály szerinti értékcsökkenési leírás befejezése előtt kiselejtezi (idő előtti selejtezés).
(2) A támogatást az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén egészben, az (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja esetén, valamint a H. VI. fejezetének 3. pontjában foglalt egyéb esetben az okozott hátránnyal arányos mértékben kell visszavonni.
54. §
Azt, hogy az állóeszköz eredeti rendeltetését mezőgazdasági üzemek egyesülése miatt változtatták meg, termelőszövetkezet esetén a megyei szakigazgatási szerv, állami gazdaság esetén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium igazolja.
55. §
(1) A támogatás egészben, vagy részben történő visszavonásáról a támogatást nyújtó szerv rendelkezik termelőszövetkezet esetén a megyei szakigazgatási szervvel, állami szerv esetén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben. Fásítási beruházás esetén az állami erdőrendezőség javaslatát is ki kell kérni.
(2) A visszavont támogatást az igénybe vevő a fejlesztési alapja terhére köteles a Pénzügyminisztérium által megjelölt számlára visszafizetni.
ÁTMENETI ÉS HATALYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
56. §
(1) Ha a támogatási okiratot 1971. év január hónap 1. napja előtt kiadták és a beruházás kivitelezését az előírt határidőn belül megkezdik, a beruházást - a 3. számú mellékletben foglalt beruházás kivételével - az e rendelet hatálybalépése előtt érvényes jogszabályban foglalt feltételek alapján kiadott támogatási okirat szerint kell befejezni azzal, hogy a H. III. fejezetének A/11. pontjában és VI. fejezetének 3. pontjában, valamint e rendelet 19. §-ában, 27. §-ának (1) bekezdésében és az 52-54. §-ában foglaltak erre a beruházásra is vonatkoznak.
(2) A 3. számú mellékletben foglalt annál a beruházásnál, melynek kivitelezése e rendelet hatálybalépése előtt megkezdődött, az 1970. évi december hónap 31. napjáig műszakilag megvalósított munkákat el kell számolni. A beruházás befejezéséhez szükséges költségek után a H-ban megjelölt mértékű támogatást az e rendeletben foglaltak szerint kell igényelni és elszámolni.
57. §
Ez a rendelet 1971. évi január hónap 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 39/1968. (XII. 27.) PM-MÉM számú együttes rendelettel és a 43/1969. (XII. 31.) PM-MÉM számú együttes rendelettel módosított 2/1967. (XII. 22.) PM-MÉM számú együttes rendelet, a 18/1969. (XII. 29.) MÉM-PM számú rendelet hatályát veszti.
Vályi Péter s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Dimény Imre s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
1. számú melléklet a 43/1970. (XII. 13.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
A mezőgazdasági építési- és ültetvénytelepítési beruházások nagyüzemi méreteinek minimuma
Tehénistálló 96 férőhely
Növendékmarha-, hízómarha istálló 100 férőhely
Borjúnevelő 60 férőhely
Sertésfiaztató 30 férőhely
Sertéshizlaló 300 férőhely
Öntözőtelep 50 kat. hold
Üzemi víztározó 50.000 m3
Bogyós gyümölcsök és spárgaültetvény 10 kat. hold
Szőlő- és egyéb gyümölcsös ültetvény 50 kat. hold
Átmeneti gyümölcstároló, vagy manipuláló 1.000 m2
Szőlőfeldolgozó 2.000 q
Borpince, bortároló 3.000 hl
Liba-, pulykaól 900 m2
Juhhodály 300 férőhely
Megjegyzés: A fel nem sorolt épületeket megkötöttség nélküli méretekben lehet megvalósítani.
2. számú melléklet a 43/1970. (XII. 13.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
A rendelet 7. §-a alkalmazása szempontjából:
a) szarvasmarhatartási épületek:, tehénistálló, borjúnevelő, ellető, előkészítő istálló, növendékmarhaistálló, hízómarha istálló, ülepítő és fertőtlenítő az elletőhöz, tejház, elkülönítő, inszemináló, takarmányos karám.
b) sertéstartási épületek: sertéshízlaló, sertésfiaztató, kocaszállás, kanszállás, vemhesítő, takarmánytároló keverővel, darálóval, takarmánykeverő, szúró-boncoló, élőállat rakodó, falkásító, ülepítő és fertőtlenítő medence.
c) gyümölcstermesztéshez kapcsolódó épületek: permetlékeverő és tároló (torony, vagy épített betonkád), átmeneti gyümölcstároló, gyümölcsmanipuláló, cefretároló, hűtő-tároló.
d) szőlőtermelés, feldolgozás és tárolás épületei, építményei: permetlékeverő és tároló (torony vagy épített betonkád), szőlőfeldolgozó (présház), bortároló, borpince, 50 hl űrtartalmat meghaladó beépített ászokhordó.
e) szántóföldi és kertészeti termény szárítás épületei, építményei: mesterséges dohányszárítók, - a hagyományos dohánypajták kivételével -hideg- vagy forrólevegős szálas- és szemestakarmány szárító, zöldségszárító, gyümölcsaszaló, gyümölcs és zöldségporító.
3. számú melléklet a 43/1970. (XII. 13.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
Ártámogatásban részesíthető erdőgazdasági beruházások meghatározása
1. A rendelet 12. § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából:
a) erdőgazdasági MÁV iparvágány és rakodó: a kitermelt faanyaga erdei választékokká történő felkészítését, azok kérgezését, aprítását, osztályozását és tárolását biztosító állandó jellegű felszerelt telephely és a vasúti szállításhoz szükséges MÁV iparvágány,
b) saját használatú erdei út: az erdőgazdaságok kezelésében levő erdőterület feltárását, a csemetekert, az erdészeti központ vagy település megközelítését biztosító minden olyan üzemi út, amelynek a fenntartását és üzemeltetését az erdőgazdaság látja el, függetlenül attól, hogy az erdei út erdő vagy egyéb területen vezet-e keresztül, feltéve, hogy az szilárd burkolatú I. osztályú, vagy főfeltáró II. osztályú, vagy feltáró erdei út, vagy talajstabilizációs eljárással kivitelezett, illetőleg mű-szelvényes földútként megvalósított III. osztályú vagy gyűjtőút,
c) erdei vasút: az erdőgazdaság kezelésében levő erdőterületek feltárását szolgáló keskeny nyomtávú vasút a szükséges forgalmi kitérőkkel és állandó jellegű felszerelt rakodókkal együtt,
d) erdőgazdasági rakodó: a szálában vagy hosztoltan kiszállított faanyag koncentrált felkészítését, kérgezését, aprítását, osztályozását és tárolását biztosító, valamely szilárd burkolatú saját használatú út vagy közút és hajózható vízfolyás mellett létesített állandó jellegű felszerelt telephely.
2. Az erdőgazdasági MÁV iparvágány és rakodó ártámogatásban részesíthető fő és járulékos létesítményei:
a) a tereprendezés, a felszíni vízelvezetés és ezek műtárgya,
b) a bekötőút és a rakodó belső úthálózat,
c) a térburkolat,
d) a MÁV iparvágány és az építési engedélyben előírt biztosító, hírközlő és jelző berendezés,
e) a híd és az áteresz,
f) az elektromos szekunderhálózat és a térvilágítás,
g) a kötöttpályás rakodóberendezés építési munkái,
h) a közúti, vagy vasúti hídmérleg építési munkái,
i) az ásott kút és a tűzoltás célját szolgáló víztároló,
j) a kerítés.
3. Az erdőgazdasági rakodó ártámogatásban részesíthető fő és melléklétesítményei - a MÁV iparvágány és a vasúti hídmérleg építési munkáinak kivételével - megegyeznek a 2. pontban foglaltakkal.
4. számú melléklet a 43/1970. (XII. 13.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
