1970. évi IV. törvény

a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetéséről és a tanácsok 1971-1975. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról

ELSŐ RÉSZ

A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetése

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének

bevételeit 193.061,000.000 forintban,

kiadásait 195.226,000.000 forintban,

hiányát 2.165,000.000 forintban

határozza meg.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bevétel - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt részletezéssel - a vállalatok, a szövetkezetek és a lakosság befizetéseiből, továbbá egyéb, jogszabályokkal létrehozott forrásokból származik.

(2) A vállalatok, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok illetményadója, társadalombiztosítási járuléka, nyereségadója, termelési adója, forgalmi adója, vámbefizetése, import-forgalmi adója, városi és községi hozzájárulása és egyéb befizetései, továbbá a vállalatok eszközlekötési járulék és központosított amortizáció befizetéseinek együttes összege 159.783 millió forint, a bevétel 82,8%-a, amely a főbb népgazdasági áganként a következő:

- ipar 85.508 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 53,5%-a,

- építőipar 10.975 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 6,9%-a,

- mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 3.389 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 2,1%-a,

- szállítás és hírközlés 10.524 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 6,6%-a,

- kereskedelem 39.532 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 24,7%-a,

- nem termelő ágazatok 9.855 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 6,2%-a.

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetéseinek összege 4.700 millió forint, a bevétel 2,4%-a.

(4) A lakosságtól származó adó- és egyéb befizetések összege 10.500 millió forint, a bevétel 5,4%-a,

(5) A különféle bevételek, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő befizetések, továbbá a központi és tanácsi költségvetési szervek bevételei és az egyéb forrásokból származó bevételek együttesen 18.078 millió forint, a bevétel 9,4%-a.

3. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásokból 41.785 millió forint, a kiadás 21,4%-a:

- az állami költségvetés által folyósított beruházási kiadásokra,

- a tanácsi fejlesztési alapok állami hozzájárulására,

- az egyes állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap kiegészítésre és

- a központi készletezésre, továbbá

- a termelőszövetkezetek beruházásainak támogatására,

- a tanácsi fejlesztési alapba átengedett városi és községi hozzájárulásra,

- a lakásépítés állami támogatására,

- egyéb forgóalap kiegészítésre fordítható.

4. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 53.035 millió forint, a kiadás 27,2%-a, a vállalatok, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok egyes termelési és forgalmi tevékenységének elősegítését szolgáló állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési, árkiegészítésekre, import-árkiegészítésekre, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint a fogyasztói árpolitikai célkitűzések megvalósítását szolgáló fogyasztói árkiegészítésekre, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemviteli támogatására és a Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére fordítható.

5. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásokból 22.214 millió forint, a kiadás 11,4%-a, a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos kiadások teljesítésére, a belföldi államadósságok törlesztésére, a lakbéremelés lakossági terheinek térítésére és egyéb kiadásokra fordítható

6. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadásból a költségvetési szervek kiadásaira 78.192 millió forint, a kiadás 40%-a fordítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások a főbb felhasználási célok szerint a következők:

- a társadalombiztosítási feladatok és készpénzsegélyek, a gyógyszerellátás és gyógyászati szolgáltatás, a családi pótlék, továbbá a nyugdíjak és egyéb ellátás kiadása 23.514 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 12%-a,

- az egészségügyi ellátás és az egészségvédelem fejlesztésének kiadása: a kórházak és egyéb fekvőbeteg intézetek, a klinikák, a járóbetegek ellátását szolgáló orvosi intézetek, a szülőotthonok, a bölcsődék, a gyermekotthonok és egyéb egészségügyi intézetek fenntartásának, valamint az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, a szülészeti ellátás, a közegészségügyi és járványügyi ellátás, valamint egyéb egészségügyi célok kiadása 7.615 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 3,9%-a,

- a szociális támogatások, a szociális otthonok fenntartásának, továbbá más szociális feladatok, valamint az üdülők kiadása 1.172 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 0,6%-a,

- az oktatási intézmények, továbbá a gyermek-és diákjóléti intézmények fenntartásának, valamint az egyéb oktatási célok kiadása 9.787 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5%-a,

- a tudományos kutatás fejlesztésének kiadása 1.079 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 0,6%-a,

- a népművelési, a művészeti és más kulturális intézmények támogatásának, a sportfeladatok ellátásának, továbbá egyéb kulturális célok megvalósításának kiadása 3.024 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,5%-a,

- a védelmi kiadás 9.440 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 4,8%-a,

- a rend- és jogbiztonsági kiadás 5.746 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 2,9%-a,

- az igazgatási kiadás 3.284 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,7%-a,

- a költségvetési szervek különböző gazdasági feladatainak kiadása 10.682 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,5%-a,

- a költségvetési szervek állóeszközei felújításának, valamint egyéb feladatainak ellátásával összefüggő kiadás 2.849 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,5%-a.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzat igénybevételére - az állami költségvetés bevételeinek alakulásától függően - a költségvetési szervek a részükre megállapított feladatok teljesítésével arányosan jogosultak.

7. § Az Országgyűlés a minisztériumok és országos hatáskörű szervek kiadásainak előirányzatát 57.643 millió forintban, működési bevételeinek előirányzatát 2.553 millió forintban állapítja meg.

8. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1971. évi költségvetéséhez nyújtott állami hozzájárulást 2.944 millió forintban, a tanácsok 1971. évi fejlesztési alapjához nyújtott állami hozzájárulást pedig 7.702 millió forintban állapítja meg.

(2) A tanácsok 1971. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásai és az azokból való részesedés mértéke azonos a törvény 16. és 17. §-ai szerint az 1971-1975. évekre megállapított bevételi forrásokkal és azokból való részesedési mértékekkel.

9. § A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésének kötelező előirányzatait a törvény az 1. számú melléklet szerint határozza meg.

10. § A tanácsok költségvetéséhez, valamint a tanácsok fejlesztési alapjához nyújtott állami hozzájárulást fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok szerint részletezetten e törvény a 2. számú melléklet szerint határozza meg.

11. § (1) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésük részletes összetételét a törvény 1. számú mellékletében meghatározott kötelező előirányzatok betartásával - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - állapítják meg.

(2) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésükön belül - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - előirányzatmódosítási jogkörrel rendelkeznek az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.

12. § (1) A tanácsok költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 8. §-ában meghatározott állami hozzájárulás, valamint e törvény 16. és 17. §-a szerint költségvetési szabályozók - a beviteli források és az azokból való részesedés mértéke - alapján, továbbá a Kormány által megállapított kötelező előirányzatok betartásával és a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítják meg.

(2) A tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás, vagy a költségvetésük tartaléka terhére előirányzatmódosítás, vagy pótelőirányzat engedélyezése útján, illetőleg a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással megváltoztathatják.

13. § E törvény kihirdetése után a tanácsok, valamint a minisztériumok és országos hatáskörű szervek - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részletes előirányzatait.

14. § A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a költségvetés végrehajtása során

- az e törvényben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzellátást a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza;

- a pénzügyi egyensúly biztosítására a költségvetési eszközök évközi felhasználásánál intézkedéseket tegyen;

- az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés terven felül keletkező bevételeiből, illetve a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által meghatározott módon, államháztartási fejlesztési kölcsönből fedezze.

15. § A 11. § (2) bekezdésében és a 12. § (2) bekezdésében foglalt előirányzatmódosítási jogkört meghaladó esetekben a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány engedélyezhet előirányzatmódosítást.

MÁSODIK RÉSZ

A tanácsok 1971-1975. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozói

16. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok költségvetésének az 1971-1975. évekre vonatkozó költségvetési szabályozóit az alábbiak szerint állapítja meg:

a) Bevételi források:

Saját források:

- a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények működési bevételei,

- a tanácsok által előírt lakossági adók:

az együttesen kezelt adók, a magánosok forgalmi adója, a borforgalmi adó, valamint a tanácsok által beszedett illetékek és díjak.

Megosztott források:

- a mezőgazdasági termelőszövetkezetek földadója, jövedelemadója, gépjárműadója, a városi és községi hozzájárulása,

- a tanács területén működő vállalatok (gyáregységek, telephelyek), kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok illetményadója s városi és községi hozzájárulása,

- a tanács területén működő vállalatok eszközlekötési járuléka.

b) Állami hozzájárulás

alsó határa az 1971-1975. évre együttesen 11.048 millió forint, felső határa pedig 13.373 millió forint, ebből fix összegben megállapítva:

az 1971. évre 2.944 millió forint,

az 1972. évre 2.725 millió forint.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bevételi forrásokból származó bevétel - kivéve a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott eseteket - a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsokat teljes egészében megilleti.

(3) A tanács területén működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok által fizetendő városi és községi hozzájárulás címén

Baranya, Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna és Vas megyéket, valamint Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokat az említett szervek nyereségének 4%-a,

a Fővárost, valamint Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Pest, Veszprém és Zala megyéket és Debrecen megyei jogú várost pedig az említett szervek nyereségének 5%-a,

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsokat a szövetkezetek bruttó jövedelme 1%-ának 2/3 részében illeti meg.

(4) A tanács területén működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok által fizetendő illetményadó

a Fővárost az említett szervek munkabére 1%-ának,

a megyéket és megyei jogú városokat pedig az említett szervek munkabére 8%-ának

megfelelő mértékben illeti meg.

(5) A tanács területén működő vállalatok által fizetendő eszközlekötési járulék

a Fővárost, valamint Fejér, Komárom, Pest megyéket és Debrecen megyei jogú várost az említett vállalatok eszközállomány-értéke 0,5%-ának,

Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron megyéket, valamint Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokat 1%-ának,

Csongrád és Veszprém megyéket 1,5%-ának,

Heves és Szolnok megyéket 2%-ának,

Zala megyét 2,5%-ának,

Somogy, Tolna és Vas megyéket 4%-ának,

Baranya, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyéket pedig 5%-ának

megfelelő mértékben illeti meg.

17. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok fejlesztési alapjának, illetve községeknél a fejlesztési előirányzatának szabályozóit az alábbiak szerint állapítja meg:

a) Bevételi források:

Saját források:

- a lakosság községfejlesztési hozzájárulása,

- a telekadó, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,

- a tanács területén működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok telekhasználati és telekigénybevételi díja,

- külön jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek.

Megosztott források:

- a tanács területén működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás,

- a tanácsok felügyelete alatt működő vállalatok központosított amortizációja.

b) Állami hozzájárulás

az 1971-1975. évekre 50.749 millió forint, ebből:

az 1971. évre 7.702 millió forint,

az 1972. évre 8.760 millió forint,

az 1973. évre 10.304 millió forint,

az 1974. évre 11.416 millió forint,

az 1975. évre 12.567 millió forint.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bevételi forrásokból származó bevételek a Fővárost, a megyéket és a megyei jogú városokat teljes egészében megilletik.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt megosztott források közül a tanács területén működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás címén

a Fővárost, valamint Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Pest, Veszprém és Zala megyéket és Debrecen megyei jogú várost az említett szervek nyereségének 1%-a,

Baranya, Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna, Vas megyéket, valamint Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokat pedig az említett szervek nyereségének 2%-a,

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsokat a szövetkezetek bruttó jövedelme 1%-ának 1/3 részében illeti meg.

18. § A tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához az 1971-1975. évekre megállapított állami hozzájárulást fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok szerint részletezetten e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

HARMADIK RÉSZ

Hatálybalépés

19. § E törvény rendelkezéseit 1971. január 1. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

A KÖZPONTI SZERVEK KÖTELEZŐ ELŐIRÁNYZATAI FEJEZETENKÉNT ÉS JOGCÍMEK SZERINT

(Ezer forintban)

1. sz. melléklet a törvény 9. §-ához

1) A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.

2) A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A TANÁCSOK 1971. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSI ALAPJÁHOZ

(Ezer forintban)

2. sz. melléklet a törvény 10. §-ához

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A TANÁCSOK 1971-1975. ÉVI PÉNZÜGYI TERVÉHEZ

(Ezer forintban)

3. sz. melléklet a törvény 18. §-ához