65/1970. (XII. 31.) PM rendelet
a társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről, valamint a hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolásáról szóló 3/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet végrehajtására vonatkozó 7/1968. (II. 4.) PM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről
A társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről valamint a hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolásáról szóló 3/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével a Magyar Nemzeti Bank elnökével és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
(1) A 7/1968. (II. 4.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A felesleges állóeszközök - az érdekeltek megállapodásától függően - térítés nélkül is hasznosíthatók a következő esetekben:
a) az állami gazdálkodó szervek és a költségvetési szervek egymás közötti, továbbá szövetkezetek egymás közötti átadása esetén;
b) az állami gazdálkodó szervek és a költségvetési szervek részéről szövetkezetek részére történő átadásnál."
(2) Az R. 3. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A felesleges állóeszközöknek a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt szervek közötti térítésmentes átadását az átadó szerv igazgatója (vezetője), tröszti vállalat esetében a tröszt igazgatója engedélyezi. A felügyeletet gyakorló miniszter szabályozza, hogy szövetkezet részére milyen felesleges állóeszközök, milyen feltételek mellett engedhetők át térítésmentesen az alapító szerv engedélye nélkül. A miniszter által meghatározott körön belül a felesleges állóeszközök átengedésére az állami szerv igazgatója (vezetője) vagy a tröszt igazgatója jogosult.
(4) A gazdálkodó szervek felesleges állóeszközeiket egymásnak bérbe adhatják.
(5) A gépek és a berendezések feladatszerű bérbeadásáról külön jogszabály rendelkezik."
2. §
(1) Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hiányzó, megsemmisült, értékesített, vagy selejtezett állóeszközök nettó értékét a következő a)-b) pontokban foglalt kivételektől eltekintve az eredmény terhére kell elszámolni. A selejtezett állóeszközök nettó értékét - a 11. számlacsoportba tartozó ingatlanok kivételével - az állóeszközök alapjával szemben lehet elszámolni:
a) az 1961. január hó 1. napja előtt beszerzett állóeszközök kiselejtezésénél;
b) a Kormány felhatalmazása alapján - egyedi nagyberuházás (rekonstrukciós beruházás) megvalósításával kapcsolatban - selejtezésre kerülő állóeszközöknél."
(2) Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Amennyiben a bevétel összege a (2) bekezdés szerint elszámolt összeget (összegeket) nem éri el, úgy a két összeg közötti különbözetet az állami költségvetés - illetve a tanács fejlesztési alapja - és a vállalatfejlesztési alap között olyan arányban kell megosztani, mint azt a gazdálkodó szervek számára az értékcsökkenési leírás pénzügyi elszámolására vonatkozó jogszabályok előírják. A befizetést az állami költségvetés (tanácsi fejlesztési alap) javára az elszámolást követő hónap 25. napjáig kell teljesíteni."
(3) Az R. 10. §-ának (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Ha építményeket helyükön létesítendő beruházás megvalósítása miatt kell selejtezni, a bontási költségeket a beruházás ráfordításaként kell elszámolni."
(4) Az R. 10. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:
"(16) Szövetkezet részére a 3. § (2) bekezdés b) pontjának alapján térítés nélkül átadott felesleges állóeszközt az átvevő szövetkezetnél állami vagyonból származó hozzájárulásként kell kezelni és a könyvvitelben külön számlán kell kimutatni.
(17) Ha a felesleges állóeszközök hasznosítása bérbeadás útján történik, az állóeszközök után elszámolandó, illetve fizetendő eszközlekötési járulék és értékcsökkenési leírás a bérbeadót terheli. A bérbeadott állóeszköz kezelésével összefüggő további költségek viselése, a bérleti díj összege és esedékessége időpontjának tekintetében a felek megállapodása az irányadó. A bérlő a bért termelési költségei, a bérbeadó pedig - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - külön bevételei között számolja el."
3. §
Ez a rendelet 1971. január hó 1. napján lép hatályba.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes