Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

65/1970. (XII. 31.) PM rendelet

a társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről, valamint a hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolásáról szóló 3/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet végrehajtására vonatkozó 7/1968. (II. 4.) PM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről valamint a hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolásáról szóló 3/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével a Magyar Nemzeti Bank elnökével és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A 7/1968. (II. 4.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felesleges állóeszközök - az érdekeltek megállapodásától függően - térítés nélkül is hasznosíthatók a következő esetekben:

a) az állami gazdálkodó szervek és a költségvetési szervek egymás közötti, továbbá szövetkezetek egymás közötti átadása esetén;

b) az állami gazdálkodó szervek és a költségvetési szervek részéről szövetkezetek részére történő átadásnál."

(2) Az R. 3. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A felesleges állóeszközöknek a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt szervek közötti térítésmentes átadását az átadó szerv igazgatója (vezetője), tröszti vállalat esetében a tröszt igazgatója engedélyezi. A felügyeletet gyakorló miniszter szabályozza, hogy szövetkezet részére milyen felesleges állóeszközök, milyen feltételek mellett engedhetők át térítésmentesen az alapító szerv engedélye nélkül. A miniszter által meghatározott körön belül a felesleges állóeszközök átengedésére az állami szerv igazgatója (vezetője) vagy a tröszt igazgatója jogosult.

(4) A gazdálkodó szervek felesleges állóeszközeiket egymásnak bérbe adhatják.

(5) A gépek és a berendezések feladatszerű bérbeadásáról külön jogszabály rendelkezik."

2. §

(1) Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hiányzó, megsemmisült, értékesített, vagy selejtezett állóeszközök nettó értékét a következő a)-b) pontokban foglalt kivételektől eltekintve az eredmény terhére kell elszámolni. A selejtezett állóeszközök nettó értékét - a 11. számlacsoportba tartozó ingatlanok kivételével - az állóeszközök alapjával szemben lehet elszámolni:

a) az 1961. január hó 1. napja előtt beszerzett állóeszközök kiselejtezésénél;

b) a Kormány felhatalmazása alapján - egyedi nagyberuházás (rekonstrukciós beruházás) megvalósításával kapcsolatban - selejtezésre kerülő állóeszközöknél."

(2) Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a bevétel összege a (2) bekezdés szerint elszámolt összeget (összegeket) nem éri el, úgy a két összeg közötti különbözetet az állami költségvetés - illetve a tanács fejlesztési alapja - és a vállalatfejlesztési alap között olyan arányban kell megosztani, mint azt a gazdálkodó szervek számára az értékcsökkenési leírás pénzügyi elszámolására vonatkozó jogszabályok előírják. A befizetést az állami költségvetés (tanácsi fejlesztési alap) javára az elszámolást követő hónap 25. napjáig kell teljesíteni."

(3) Az R. 10. §-ának (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Ha építményeket helyükön létesítendő beruházás megvalósítása miatt kell selejtezni, a bontási költségeket a beruházás ráfordításaként kell elszámolni."

(4) Az R. 10. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Szövetkezet részére a 3. § (2) bekezdés b) pontjának alapján térítés nélkül átadott felesleges állóeszközt az átvevő szövetkezetnél állami vagyonból származó hozzájárulásként kell kezelni és a könyvvitelben külön számlán kell kimutatni.

(17) Ha a felesleges állóeszközök hasznosítása bérbeadás útján történik, az állóeszközök után elszámolandó, illetve fizetendő eszközlekötési járulék és értékcsökkenési leírás a bérbeadót terheli. A bérbeadott állóeszköz kezelésével összefüggő további költségek viselése, a bérleti díj összege és esedékessége időpontjának tekintetében a felek megállapodása az irányadó. A bérlő a bért termelési költségei, a bérbeadó pedig - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - külön bevételei között számolja el."

3. §

Ez a rendelet 1971. január hó 1. napján lép hatályba.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes