1970. évi 7. törvényerejű rendelet

a közkegyelem gyakorlásáról

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 25. éves évfordulója alkalmából közkegyelmet gyakorol az alábbiak szerint:

I.

Végrehajtási kegyelem

1. § (1) Kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélt.

(2) Felére csökken a büntetése azoknak, akiket a bíróság jogerősen öt évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélt.

2. § A köztörvényi bűntett miatt jogerősen elitéltek közül szabadságvesztésük tartamára tekintet nélkül kegyelemben részesülnek

a) a teherben levő nők, -

b) az olyan anyák, akiknek tíz éven aluli gyermekük van, -

c) az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak, -

d) az életet veszélyeztető gyógyíthatatlan betegségben szenvedők.

3. § Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól azok is, akiket a bíróság jogerősen javító-nevelő munkára, vagy pénzfőbüntetésre ítélt, illetőleg a velük szemben kiszabott ilyen büntetéseket szabadságvesztésre változtatta át.

4. § (1) Az 1-3. §-okban meghatározott kegyelem nem terjed ki azokra, akiket a bíróság szándékos bűntett miatt már megelőzőleg is szabadságvesztésre ítélt el és e büntetés kiállásától, vagy végrehajthatósága megszűnésétől a bűntett elkövetéséig öt év még nem telt el, vagy akikről a bíróság azt állapította meg, hogy a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkednek [Btk. 39. § (3) bek. c) pont második tétel].

(2) Nem terjed ki a kegyelem azokra sem, akiket

a) háborús bűntett (BHÖ 81-85. pont), -

b) lázadás (Btk. 120. §), rombolás (Btk. 125. §), merénylet (Btk. 126. §), hazaárulás (Btk. 129. §), kémkedés (Btk. 131. §), -

c) hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 155-156. §), -

d) szándékos közveszélyokozás [Btk. 190. § (1)-(2) bek.], közérdekű üzem működésének szándékos megzavarása [Btk. 191. § (1)-(2) bek.], közlekedés biztonsága ellen szándékosan elkövetett bűntett [Btk. 192. § (1)-(2) - Btk. 193. § (1)-(2) bek.], -

e) garázdaság (Btk. 219. §), -

f) szándékosan, valamint erős felindulásban el követett emberölés [Btk. 253. § (1)-(3) bek., Btk. 254. §], szándékosan elkövetett súlyos testi sértés [Btk. 257. § (1) bek. 2. tétel, (2) bek. a)-tól c) pont], maradandó testi fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást, illetőleg halált okozó testi sértés [Btk 257. § (3)-(4) bek.], -

g) erőszakos nemi közösülés (Btk. 276. §), vagy szemérem elleni erőszak (Btk. 277. §), -

h) rablás (Btk. 299. §), -

i) elöljáró és szolgálati közeg elleni erőszak (Btk. 318. §), alárendeltnek súlyos gyötrelmet, testi sértést okozó, avagy a szolgálatra jelentős hátránnyal járó megsértése [Btk. 321. § (3) bek.] miatt, vagy ilyen büntettek miatt is elítéltek.

5. § Nem terjed ki a kegyelem azokra sem, akikkel szemben a bíróság összbüntetést szabott ki, ha bármelyik elítélésük tekintetében kizáró ok (4. §) forog fenn, vagy az egyes büntetések ugyan az 1. § hatálya alá esnek, de az összbüntetés mértéke az ott meghatározott tartamot meghaladja.

II.

Eljárási kegyelem

6. § (1) Büntető eljárás nem indítható, illetőleg nem folytatható azokkal szemben, akik e törvényerejű rendelet hatálybalépése napjáig olyan bűntettet követtek el, amely miatt a bíróság előreláthatóan egy évet meg nem haladó szabadságvesztést vagy ennél enyhébb büntetést szabna ki.

(2) A nyomozást a nyomozó hatóság megszünteti (megtagadja), illetőleg a bíróság az eljárást -annak minden szakában - megszünteti, ha a bűntettre a törvény egy évet meg nem haladó szabadságvesztést, javító-nevelő munkát, vagy pénzbüntetést rendel alkalmazni,

(3) A folyamatban levő egyéb ügyekben a nyomozás megtagadásához (megszüntetéséhez) az ügyész határozata, illetőleg hozzájárulása szükséges.

(4) A bíróság - a (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül - akkor szünteti meg az eljárást, ha úgy találja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállanak.

(5) Ha a bíróság a büntető eljárást nem szüntette meg és büntetést szab ki, ítéletében (végzésében) állapítja meg, ha a büntetés az 1-3. §-ok rendelkezései szerint nem hajthatók végre.

7. § (1) E törvényerejű rendelet hatálybalépésének napjáig elkövetett tiltott határátlépés (Btk. 203. §), valamint hazatérés megtagadása (Btk. 205. §) miatt büntető eljárás nem indítható, illetőleg nem folytatható azokkal szemben sem, akik a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti szervénél hazatérési szándékukat bejelentik és 1970. évi december hó 31-ig Magyarországra visszatérnek, feltéve, hogy más bűntettet nem, követtek el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a nyomozó hatóság a nyomozást megszünteti (megtagadja), illetőleg a bíróság az eljárást - annak minden szakában - megszünteti.

8. § A 6. §-ban meghatározott kegyelem nem alkalmazható,

a) ha a büntető eljárást a 4. § (2) bekezdés a)-tól i) pontjaiban meghatározott bűntett (bűntettek) miatt kell megindítani, illetőleg folytatni, vagy

b) olyan terhelttel szemben, akit a bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűntett miatt már szabadságvesztésre ítéltek és ennek kiállásától, vagy végrehajthatósága megszűnésétől öt év még nem telt el.

9. § (1) A 6. § rendelkezései szerint megszüntetett (megtagadott) büntető eljárást folytatni kell, ha azt a terhelt a megszüntető (megtagadó) határozat kézhezvételétől számított nyolc nap alatt kéri.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság büntetést szab ki, a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

III.

Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

10. § (1) Mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akiket a 4. § (2) bekezdés a)-tói i) pontjaiban fel nem sorolt bűntett (bűntettek) miatt csak egy ízben ítéltek el, éspedig

a) állam elleni bűntett miatt öt évet meg nem haladó végrehajtható szabadságvesztésre, vagy

b) szándékos köztörvényi bűntett miatt három évet meg nem haladó végrehajtható szabadságvesztésre, feltéve mindkét esetben, hogy büntetésüket 1968. január l-e előtt kitöltötték vagy büntetésük végrehajthatósága ez előtt az időpont előtt megszűnt,

c) gondatlan bűntett miatt bármilyen tartamú végrehajtható szabadságvesztésre, feltéve, hogy büntetésüket a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kitöltötték, annak végrehajthatósága ez előtt az időpont előtt megszűnt, vagy a jelen törvényerejű rendelet alapján mentesülnek a büntetés alól,

d) akikkel szemben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették (Btk. 70. §).

(2) Nem terjed ki a kegyelem azokra, akikkel szemben a bíróság összbüntetést szabott ki, ha bármelyik elítélésük tekintetében kizáró ok forog fenn [4. § (2) bekezdés a)-tól i) pont], vagy ha az egyes büntetések ugyan az (1) bekezdés a) vagy b) pontjainak hatálya alá esnek, de az összbüntetés mértéke az ott meghatározott tartamokat meghaladja.

(3) Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elitéit mindaddig nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, amíg a mellékbüntetések végrehajtása be nem fejeződött, vagy végrehajthatóságuk meg nem szűnt. Ez a rendelkezés a foglalkozástól eltiltásra nem vonatkozik.

IV.

Vegyes rendelkezések

11. § A jelen törvényerejű rendeletet a katonai büntető eljárás alá vont személyekre is alkalmazni kell

12. § A kegyelem hatályát veszti azokkal szemben, akiket e törvényerejű rendelet hatálybalépését megelőzően elkövetett bármely szándékos bűntett miatt a hatálybalépést követő három éven belül szabadságvesztésre ítélnek, valamint azokkal szemben is, akiket e törvényerejű rendelet hatálybalépését követő három éven belül elkövetett bármely szándékos bűntett miatt ítélnek szabadságvesztésre.

13. § (1) A szabálysértési hatóságok és bíróságok által e törvényerejű rendelet hatálybalépéséig szabálysértés miatt alkalmazott elzárást nem kell végrehajtani, a kiszabott és még be nem fizetett pénzbírságot pedig törölni kell.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépéséig elkövetett szabálysértések miatt eljárást indítani nem lehet, illetőleg a folyamatban levőt meg kell szüntetni.

14. § E közkegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre, valamint a bűnügyi költségekre.

15. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról az igazságügyminiszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, a 13. §-ról pedig a szabálysértési hatóság legfőbb felügyeletét ellátó szerv gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára