Tippek

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

10/1971. (XII. 16.) KPM rendelet

a Hajózási Személy- és Poggyászfuvarozási Szabályzat kiadásáról

1. §

A Hajózási Személy- és Poggyászfuvarozási Szabályzatot a rendelet mellékleteként kiadom.

2. §

Ez a rendelet az 1972. évi január hó 1. napján lép hatályba.

Dr. Csanádi György s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter

Melléklet a 10/1971. (XII. 16.) KPM rendelethez

HAJÓZÁSI SZEMÉLY- ÉS POGGYÁSZ-FUVAROZÁSI SZABÁLYZAT

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya

1. §

(1) A szabályzat hatálya a magyar vízijárművel végzett személy- és poggyászfuvarozásra terjed ki.

(2) Az ország határán túl teljesített személy- és poggyászfuvarozásra e szabályzat rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés vagy megállapodás eltérően nem rendelkezik.

A díjszabás

2. §

(1) A fuvarozásért és a fuvarozással kapcsolatos szolgáltatásokért járó díjakat, valamint a fuvarozás során felmerülő egyéb költségeket a díjszabás tartalmazza.

(2) A díjszabást a Közlekedési Közlönyben ki kell hirdetni és arról, valamint a személy- és poggyászfuvarozás egyéb lényeges feltételeiről az utasokat, - megfelelő módon - egyébként is tájékoztatni kell.

Fuvarozási feltételek

3. §

(1) A közforgalmú hajózási vállalat a fuvarozást teljesíteni köteles, ha

a) az utas a szabályzat, illetőleg a díjszabás feltételeit megtartja;

b) a fuvarozást jogszabály vagy hatósági rendelkezés nem tiltja;

c) a fuvarozás a rendelkezésre álló vízijárművel lehetséges;

d) a fuvarozást nem akadályozza olyan körülmény, amelyet a vállalat ki nem kerülhetett vagy amelynek elhárítása tőle nem függött.

(2) A fuvarozást közérdekből vagy kényszerítő üzemi okból a hajózási hatóság korlátozhatja, vagy különleges feltételhez kötheti.

(3) A közforgalmú hajózási vállalat az (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott fuvarozási akadályról, illetőleg korlátozásról az utasokat, a hajóállomásokon (feladóhelyeken), valamint - szükséghez képest - sajtó, illetőleg rádió útján tájékoztatni köteles.

II. Fejezet

SZEMÉLYFUVAROZÁS

Utasokra vonatkozó általános rendelkezések

4. §

(1) A hajóállomáson (kikötőben) az utasok és kísérőik csak a részükre megnyitott területre léphetnek be; a hajóállomás (kikötő) területére fuvarozásból kizárt személynek belépnie, illetőleg oda a fuvarozásból kizárt tárgyakat bevinni nem szabad.

(2) A vízijárművön az utasoknak csak a részükre megnyitott területre szabad belépniük; kísérőnek a vízijárműbe beszállni tilos.

(3) A vízijármű korlátjának ajtaját, valamint a vízijármű ablakát önhatalmúlag kinyitni, a vízijármű korlátjára ülni nem szabad.

(4) A hajóállomáson (kikötőben) és a vízijárművön tilos a többi utast, valamint a hajóállomás (kikötő), illetőleg a vízijármű személyzetének munkáját zavaró módon zenélni, rádiózni, a nem dohányzók részére fenntartott területen dohányozni, továbbá más olyan magatartást tanúsítani, amely az utastársakat, illetőleg a személyzet munkáját egyébként zavarja.

(5) Tilos a hajóállomást (kikötőt), valamint a vízijárművet és azok berendezéseit beszennyezni, megfertőzni, megrongálni. Aki a hajóállomást (kikötőt), illetőleg a vízijárművet vagy azok berendezését beszennyezi, megfertőzi vagy megrongálja, köteles a tisztítással, fertőtlenítéssel járó költséget megfizetni, valamint az okozott kárt megtéríteni.

(6) A hajóállomáson (kikötőben), illetőleg a vízijárművön árusítani csak az üzembentartó engedélyével szabad; az üzembentartó engedélye azonban nem pótolja az árusításhoz egyébként szükséges hatósági engedélyt.

Utaskiszolgálás

5. §

(1) A fuvarozó a hajóállomáson (kikötőben) és a vízijárművön - a szolgálatot ellátó személyzet útján - köteles az utasoknak az utazással kapcsolatos minden tájékoztatást megadni.

(2) A vízijármű vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a hajóállomásra (kikötőbe) érkezéskor az utasok a hajóállomás nevéről, az átszállási (csatlakozási) lehetőségekről, valamint a 10 percnél hosszabb idejű tartózkodásról tájékoztatást kapjanak. A tájékoztatást olyan időben kell adni, hogy az utasok a kiszálláshoz kellő időben felkészülhessenek.

(3) A közforgalmú víziközlekedési vállalat köteles gondoskodni arról, hogy hajóállomásain (kikötőiben) a hajóállomás (kikötő) nevét jól látható módon feltüntessék.

Utazásból kizárt és feltételesen fuvarozható személyek

6. §

(1) Csoportos személyszállítást végző vízijárművön nem utazhatnak, illetőleg az ilyen járművön való utazásból kizárhatók:

a) a részegek, illetőleg akik botrányosan viselkednek;

b) akik az utasok magatartására vonatkozó rendelkezéseket nem tartják meg;

c) a fertőző betegek;

d) akik egyéb betegség, vagy más ok miatt utastársaik terhére lehetnek.

(2) Vízijárművön önmagával tehetetlen beteg, továbbá hét éven aluli gyermek csak utaskísérővel utazhat. Egy felnőtt utas legfeljebb két negyedik életévét be nem töltött gyermeket vihet magával.

(3) Az útközben megbetegedett utast a fuvarozó addig a legközelebbi hajóállomásig (kikötőig) fuvarozza, ahol a beteg elhelyezésére alkalmas egészségügyi létesítmény van, vagy egyébként az orvosi segítség biztosítható. Fertőző betegség gyanúja esetén az utast a többi utastól a lehetőség szerint haladéktalanul el kell különíteni.

(4) Az útközben az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontjában foglaltak alapján kiszállított utas menetdíj visszatérítést nem igényelhet.

(5) A fuvarozó a betegség miatt útközben kiszállított utasnak a menetdíjat - a megtett útra járó összeg levonásával - az utas kérésére köteles visszatéríteni.

Menetrend

7. §

(1) A közforgalmú vízi személyfuvarozási vállalat a rendszeres járatokról köteles menetrendet készíteni. A menetrendet a fuvarozó megtartani köteles.

(2) A menetrendet és annak változásait a hajóállomásokon hirdetményben közzé kell tenni, illetőleg a szükséghez képest egyéb módon (Közlekedési Közlönyben, sajtóban és rádióban stb.) is ki kell hirdetni.

(3) A menetrend elkészítésénél figyelembe kell venni:

- a személyfuvarozási igényeket,

- a rendelkezésre álló vízijárművek teljesítőképességét,

- a csatlakozásokat,

- a hajózási hatóság által meghatározott egyéb menetrendszerkesztési szempontokat.

(4) A menetrendnek tartalmaznia kell:

- a menetrend érvényességi időtartamát,

- a járat megnevezését (esetleg jelét vagy számát),

- a járat megállóhelyeit, valamint a díjszabási kilómétertávolság megállapítására vonatkozó adatokat,

- a járat indulási és érkezési időadatait, valamint a járat üzemeltetésével kapcsolatos rendszeres korlátozásokat,

- a csatlakozási helyekre, valamint a fontosabb csatlakozásokra vonatkozó adatokat,

- a menetrend használatára, a díjtételekre és a díjszabási határozmányokra, valamint az utazással összefüggésben igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatást.

Menetjegy

8. §

(1) Ha a beszállás helyén (hajóállomáson, illetőleg kikötőben) jegyárusítás van, az utas csak az utazásra jogosító érvényes menetjeggyel szállhat fel a vízijárműre, egyébként menetjegyét a vízijárművön is megválthatja.

(2) A menetjegyek árusítását a hajóállomás (kikötő) jegypénztára legalább 40 perccel a vízijármű menetrend szerinti indulási ideje előtt köteles megkezdeni.

(3) A jegypénztár pénzváltásra csak pénzforgalma függvényében köteles. A jegypénztártól való távozás után téves pénzvisszaadásra vonatkozó felszólamlás nem érvényesíthető.

(4) Az utas köteles a menetjegyet az utazás tartama alatt megőrizni és a fuvarozó jegyellenőrzéssel megbízott dolgozójának felszólításra bemutatni.

(5) A menetjegynek tartalmaznia kell:

- az indulási hajóállomás (kikötő) nevét,

- annak a hajóállomásnak (kikötőnek) a nevét, vagy azt a kilométertávolságot, ameddig a menetjegy érvényes,

- a menetjegy árát,

- a menetjegy érvényességének időtartamát,

- különleges vízijármű (pl. szárnyashajó), vagy különleges járat (pl. strandhajó) esetében az e járatra való érvényesség megjelölését.

(6) Ha az utas a célállomást (kikötőt) nem a legrövidebb útirányon át szándékozik elérni, vagy ha a vízijármű - amelyen utazni kíván - nem a legrövidebb útirányon át közlekedik, a menetjegyet a tényleges útvonalnak megfelelő távolságra kell megváltania.

(7) A menetjegy csak abban az esetben ruházható át, ha az nem névre szól, és az utazást még nem kezdték meg.

(8) A fuvarozó a menetjegy felhasználását érvényességi időtartamhoz kötheti; az érvényességi időtartamhoz kötött menetjegyet a fuvarozó az érvényességi időtartam kezdetét jelző keletbélyegzővel köteles ellátni.

(9) A fel nem használt menetjegyet a kiadó jegypénztár visszaváltani köteles.

(10) A menetjegyre, annak megváltására, illetőleg kezelésére vonatkozóan a díjszabás az e §-ban foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

Gyermekek utazása

9. §

(1) Tíz éven aluli gyermek gyermekjeggyel, négy éven aluli gyermek díjmentesen utazhat; a négy éven aluli gyermek külön ülőhelyet nem foglalhat el.

(2) A díjszabás az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.

(3) A fuvarozó egyes járatok tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény igénybevételét korlátozhatja vagy kizárhatja.

Helyfoglalás

10. §

(1) Az ülőhelyeket az utasok a vízijárműre történt beszállásuk sorrendjében foglalhatják le. Terhes anyák és rokkantok részére ülőhelyet kell biztosítani.

(2) A vízijármű étkezőhelyiségében minden érvényes menetjeggyel rendelkező utas helyet foglalhat, a fő étkezési idő alatt (reggeli-, ebéd-, vacsora) azonban az utas az étkezőhelyiségben csak 45 percig tartózkodhat.

(3) Aki több ülőhelyet foglal le, illetőleg az étkezőhelyiségben a fő étkezési idők alatt 45 percnél hosszabb ideig tartózkodik, a jogtalanul elfoglalt ülőhelyek számának és a megtett útnak a figyelembevételével köteles a teljesárú menetdíjat megfizetni.

Utazási akadály

11. §

(1) Ha a vízijármű az útját a célállomásig (rendeltetési kikötőig) folytatni nem tudja (utazási akadály), az utas - kivéve ha az utazási akadályt erőhatalom, vagy olyan ok idézte elő, amelyet a fuvarozó el nem háríthatott - a meg nem tett útra eső menetdíj visszatérítését, vagy a kiindulási állomásra való visszaszállítását és a teljes menetdíj visszatérítését követelheti.

(2) Utazási akadály miatt a fuvarozóval szemben az (1) bekezdésben említetteken felül igényt érvényesíteni nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a menetrendszerű vízijármű késése miatt csatlakozásmulasztás áll elő vagy a csatlakozó járat marad el.

III. Fejezet

KÉZIPOGGYÁSZ ÉS ÚTIPOGGYÁSZ FUVAROZÁSA

Fuvarozásból kizárt tárgyak

12. §

(1) Vízijárművel sem kézi-, sem útipoggyászként nem fuvarozható:

a) olyan tárgy, amely az utasok és a hajószemélyzet egészségében, testi épségében, öltözékében, a vízijárműben és annak berendezésében, továbbá más útipoggyászban vagy a vízijárművön szállított más áruban kárt okozhat,

b) olyan tárgy, amelynek fuvarozását jogszabály vagy hatósági rendelkezés tiltja,

c) robbanó, tűzveszélyes, öngyúló, mérgező, radioaktív, maró, undort keltő, vagy fertőzés előidézésére alkalmas anyag,

d) töltött lőfegyver.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható szolgálat teljesítése közben hatósági engedéllyel lőfegyvert viselő hatósági személyekre (pl. rendőr, letartóztatottat vagy elítéltet kísérő őr).

Továbbítás

13. §

Ha a díjszabás eltérően nem rendelkezik a kézi-, illetőleg útipoggyászt a fuvarozó azzal a vízijárművel köteles továbbítani, amelyikkel az utas utazik; az utas és a fuvarozó eltérően is megállapodhat.

Kézipoggyászra vonatkozó egyéb rendelkezések

14. §

(1) Kézipoggyászként olyan tárgy fuvarozható, amelynek átmérője egyik irányban sem haladja meg a 70 cm-t és összsúlya a 35 kg-ot, gyermekjeggyel utazónál a 15 kg-ot. E rendelkezéshez képest a díjszabás egyéb korlátozást is megállapíthat.

(2) Az utas az (1) bekezdésben említett méretkorlátozástól függetlenül vihet magával kézipoggyászként sétapálcát, ernyőt, kézíhangszert és - összecsukott állapotban - vászon-, illetőleg gumicsónakot.

(3) Kézipoggyászként az utas

- legfeljebb két egészséges kellően gondozott kutyát szájkosárral és pórázon;

- legfeljebb két énekesmadarat, vagy ugyanannyi baromfit, galambot, házinyulat kosárban, ládában, vagy ketrecben elhelyezve;

- halakat jól záró és a víz kiömlését gátlószerkezettel ellátott edényben

vihet magával. A díjszabás meghatározott feltétellel más állat kézipoggyászként való fuvarozását is megengedheti.

(4) A vízijárműbe bevitt kutyáért a díjszabás - legfeljebb a teljesárú jegy 50%-ának megfelelő összegű - viteldíj fizetését írhatja elő; egyéb kézipoggyász fuvarozásáért a fuvarozó díjat nem követelhet.

(5) A kézipoggyászt úgy kell csomagolni és a vízijárművön elhelyezni, hogy az a vízijárművön a közlekedést ne akadályozza, a személyzet munkáját és az utasokat ne zavarja.

(6) A vízijárműbe bevitt kézipoggyász őrzése az utas feladata.

Útipoggyászba vonatkozó egyéb rendelkezések

15. §

(1) Útipoggyászként legfeljebb 200 kg súlyú áru kizárólag csomagolt állapotban adható fel.

(2) Útipoggyászként csomagolás nélkül is feladható

- összecsukott fekhely,

- gyermekkocsi,

- kerékpár, segédmotoros kerékpár és motorkerékpár,

- hordozható hangszer,

- sporteszközök.

(3) Az útipoggyásznak a vízijárműbe való berakása és onnan való kirakása - ellenkező megállapodás hiányában - az utas feladata.

(4) Az útipoggyász fuvarozásáért a fuvarozó fuvardíjat számíthat. A fuvardíjat a díjszabás állapítja meg; azt - a menetdíjnál alkalmazott módon - ki kell hirdetni.

(5) A feladó útipoggyászt csak a fuvarozás útvonalára érvényes menetjegy birtokában vagy annak egyidejű megváltása mellett adhat fel.

(6) Az útipoggyász viteldíját a feladáskor előre kell megfizetni.

(7) Az útipoggyász csomagolására, fuvarozásra való felvételére, valamint a fuvarozónak az útipoggyász fuvarozásáért fennálló felelősségére a Hajózási Árufuvarozási Szabályzat rendelkezései irányadók.

Tartalomjegyzék