14/1971. (IV. 15.) Korm. rendelet

az államtitok és a szolgálati titok védelméről

I.

Az államtitok és a szolgálati titok fogalma

1. §

(1) Az államtitok fogalmára a Magyar Népköztársaság Bűntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) 163. §-ának (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) Minden esetben államtitok

a) az Országgyűlés elnöke által államtitoknak minősített országgyűlési határozat, az erre vonatkozó előterjesztés, illetőleg javaslat;

b) a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Kormány határozata (jogszabály) kihirdetéséig, az ezekre vonatkozólag benyújtott előterjesztés és az e szervek üléséről felvett jegyzőkönyv, valamint az ország biztonságát vagy más fontos érdekeit érintő jogszabály-tervezet;

c) a Magyar Népköztársaság más állammal folytatott tárgyalásának és megállapodásának előkészítő adata, az érintett felek által titkosnak minősített megállapodás, az államközi kapcsolatot érintő intézkedés tervezete, valamint más állam által titkosnak minősített és a Magyar Népköztársaság rendelkezésére bocsátott adat;

d) a Magyar Népköztársaság és más állam között létrejött katonai szerződés és az ezzel összefüggő politikai, katonai és gazdasági jellegű adat;

e) a fegyveres erők (néphadsereg, határőrség) és a fegyveres testületek (rendőrség, munkásőrség és büntetésvégrehajtási testület) alakulatainak, szerveinek, intézményeinek szervezetére, elhelyezésére, létszámára, parancsnoki állományára, fegyverzetére, felszerelésére, védelmi berendezéseire, működésére, harcértékére, erkölcsi-politikai állapotára, hadrafoghatóságára, mozgósítási és hadműveleti terveire, valamint anyagi, pénzügyi ellátására vonatkozó fontos adat;

f) a háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetére vonatkozó országos rendelkezések és tervek, valamint a felügyeletet ellátó miniszter, vagy az országos hatáskörű szerv vezetője - ennek hiányában az ágazatilag illetékes miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője - (továbbiakban: a miniszter) által meghatározott szervek, létesítmények mozgósítási tervére vonatkozó fontos adat;

g) a polgári védelem szervezetére és működésére vonatkozó fontos adat;

h) az ország védelmét és biztonságát szolgáló stratégiai készletekre és azok tárolására vonatkozó fontos adat;

i) a hadiipari termelésre, az új haditechnikai eszközökkel kapcsolatos kutatásra vagy kísérletre, a honvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű találmányra és egyéb hasznosítható műszaki megoldásra, továbbá a miniszter által titkosnak minősített létesítményre, védelmi beruházásra, illetve gyártmányra vonatkozó fontos adat;

j) az állami szervek különleges hírközlő berendezésére vonatkozó adat, valamint az állami rejtjelek és az olyan szó szerinti szöveg, amelyből kitűnik, hogy rejtjelezve volt;

k) a honvédelmi miniszter által, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben meghatározott térkép, légifénykép, geodéziai és geodéziai vonatkozású gravimetriai adat;

l) a Központi Földtani Hivatal által meghatározott ásványkincsek lelőhelyeire, készleteire és az azokkal kapcsolatos gravitációs mérésekre vonatkozó fontos adat;

m) a népgazdaság terveire, az ország védelmével kapcsolatos export-import tervre és ezek teljesítésére, továbbá a népgazdaság fizetési és elszámolási mérlegére vonatkozó fontos adat, valamint a külföldi tartozások és követelések országos összesítéséről szóló adat;

n) a Magyar Népköztársaság nemesfém, deviza, valuta és pénzkészleteire, illetve azok elhelyezésére, őrzésére és szállítási rendjére vonatkozó fontos adat;

o) a miniszter által meghatározott kiemelkedő jelentőségű tudományos kutatásra és annak eredményére vonatkozó fontos adat;

p) a nagy jelentőségű vasúti csomópontok, állomások, polgári repülőterek felszereltségére, átbocsátó képességére, fejlesztésére és a katonai szállításokra vonatkozó fontos adat;

r) a miniszter által államtitoknak minősített egyéb adat.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából az adat akkor minősül fontosnak, ha az ott felsorolt védett tárgyakról lényeges ismeretet nyújt; így különösen, ha azok rendeltetésszerű működésére, felhasználására és céljára vonatkozik, illetve, ha olyan mértékű összesítés eredménye, amelynek alapján a védett tárgy egésze, vagy annak lényeges elemei megismerhetők.

2. §

A szolgálati titok fogalmára a Btk. 163. §-ának (3) bekezdése irányadó. Ennek alapján az állami, illetve a szövetkezeti szerv (a továbbiakban: a szerv) vezetője határozza meg a szolgálati titoknak minősülő adatok körét.

3. §

Az 1. és 2. §-ban említett adatok nem minősülnek államtitoknak, illetve szolgálati titoknak, ha azokat jogszerűen nyilvánosságra hozzák.

II.

Az államtitok és a szolgálati titok védelme

4. §

(1) Aki államtitok, vagy szolgálati titok birtokába jut, köteles az annak védelmére vonatkozó jogszabályokat betartani.

(2) A szerv vezetője felelős a titok megőrzését biztosító feltételek megteremtéséért, valamint azért, hogy aki a szervnél betöltött munkakörének vagy a szervtől kapott megbízatásának ellátása során titok birtokába juthat, megismerje és betartsa az annak védelmére vonatkozó előírásokat.

5. §

(1) Az államtitkot, illetve szolgálati titkot tartalmazó iratot, rajzot, térképet, fényképet, filmet, modellt stb. (a továbbiakban: irat) minősíteni kell és nyilvántartásba kell venni.

(2) Az államtitkot tartalmazó iratot "Szigorúan titkos", a szolgálati titkot tartalmazó iratot "Szolgálati használatra" jelöléssel kell ellátni (minősítés). A fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti testületek, valamint a társadalmi szervek iratai esetében ettől eltérő jelölés is alkalmazható.

(3) Ha az irat már nem tartalmaz államtitkot, illetve szolgálati titkot, az erre utaló jelölést módosítani, illetve törölni kell (visszaminősítés).

(4) A "Szigorúan titkos" jelölés alkalmazására és törlésére, valamint a "Szolgálati használatra" jelölés törlésére a szerv vezetője, vagy az általa felhatalmazott személy, a "Szolgálati használatra" jelölés alkalmazására pedig az irat készítője is jogosult. -

6. §

(1) Államtitkot tartalmazó iratba csak az tekinthet be, akit erre a szerv, illetve a felügyeleti szerv vezetője feljogosít.

(2) A szolgálati titkot tartalmazó iratba az tekinthet be, akinek a szervnél betöltött munkaköre, vagy a szervtől kapott megbízatása ellátásához ez szükséges, továbbá akit a szerv, illetve a felügyeleti szerv vezetője erre feljogosít.

7. §

(1) Államtitkot

a) magyar szervvel, illetve személlyel közölni a szerv vezetője, vagy az általa felhatalmazott személy,

b) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, illetve a Varsói Szerződésben résztvevő államok szerveivel és megbízottaival közölni, vagy e célból külföldre vinni a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy,

c) nyilvánosságra hozni, külföldi szervvel, illetve személlyel közölni vagy külföldre vinni - a b) pontban foglaltak kivételével - a miniszter engedélye alapján lehet.

(2) Az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Kormány által hozott, államtitkot képező jogszabály és egyéb határozat, valamint az ezekre vonatkozó előterjesztés, továbbá az e szervek részére készült javaslat nyilvánosságra hozatalához, külföldi szervvel, illetve személlyel való közléséhez, valamint külföldre viteléhez a miniszter csak e szervek előzetes hozzájárulásával adhat engedélyt.

(3) Szolgálati titkot

a) nyilvánosságra hozni, külföldi szervvel, illetve személlyel közölni, valamint külföldre vinni a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy,

b) magyar szervvel, illetve személlyel közölni a szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott személy engedélyével lehet; ha azonban az ügy jogszerű elintézéséhez ez szükséges, az ügyintéző magyar szervvel ilyen felhatalmazás nélkül is közölheti a szolgálati titkot képező adatot.

8. §

Az államtitkot tartalmazó iratoknak, valamint a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati titkot tartalmazó iratainak nyilvántartását, őrzését és azok kezelésének ellenőrzését a szerv titkos ügykezelősége (TÜK) végzi. Az egyéb szolgálati titkot tartalmazó iratokat az általános ügykezelés keretében kell nyilvántartani és kezelni.

9. §

(1) Az államtitok és a szolgálati titok megsértésének bűntetőjogi következményeire a Btk. 160-162. §-ai irányadók.

(2) Nem valósul meg a Btk. 161. §-ban meghatározott szolgálati titoksértés, ha a cselekményt olyan szolgálati titoknak minősített adatra követik el, amely nem felel meg a Btk. 163. §-ának (3) bekezdésében írt fogalomnak.

III.

Vegyes rendelkezések

10. §

E rendelet rendelkezéseit a társadalmi szerveknél értelemszerűen kell alkalmazni.

11. §

A Kormány felhatalmazza

a) a belügyminisztert, hogy az államtitok és a szolgálati titok védelmére vonatkozó eljárási szabályokat határozza meg;

b) a honvédelmi minisztert, hogy az államtitkot tartalmazó és titkos minősítésű földmérési és térképészeti iratok minősítési, kezelési és ellenőrzési szabályait - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben állapítsa meg.

12. §

E rendelet végrehajtását a Belügyminisztérium ellenőrzi; ez azonban nem érinti a felügyeleti szervek ellenőrzési jogát, illetve kötelezettségét.

13. §

E rendelet 1971. november 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 31/1963. (XI. 17.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke