1/1971. (I. 29.) BM-KPM együttes rendelet
a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet újabb módosításáról és kiegészítéséről
A közúti közlekedés szabályairól szóló, az 1/1965. (I. 9.) BM-KPM, az 1/1966. (VI. 24.) BM-KPM, az 1/1967. (II. 9.) BM-KPM és a 3/1968. (V. 26.) BM-KPM együttes rendeletekkel, valamint a 2/1969. (II. 27.) KPM és a 6/1970. (VIII. 30.) BM rendeletekkel módosított, illetőleg kiegészített 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) újabb módosítása és kiegészítése tárgyában a következőket rendeljük:
1. §
A KRESZ 4. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) a villamos, a trolibusz, a munkagép, a segédmotoros kerékpár vezetőinek és az állati erővel vont jármüvek haj tóinak a vizsgáztatása, valamint - a villamos- és trolibuszvezetők kivételével - részükre a vezetői, illetőleg a hajtói igazolványok kiadása;"
2. §
A KRESZ 10. §-ának h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"h) lakott terület: olyan terület, amelynek kezdetét és végét jelzőtábla [26. § (2) bek. k) pont] jelzi;
i) kellően világított terület: olyan közút, amelyet a közvilágítási lámpák összefüggően és egyenletesen megvilágítanak úgy, hogy a rajta levő útburkolati jelek és akadályok is kellő távolságból és határozottan észlelhetők;"
3. §
A KRESZ 11. §-ának b) pontja helyébe 3 következő rendelkezés lép:
"b) gépjármű: sínpályához, vagy vezetékhez nem kötött olyan jármű, amelyet gépi erő hajt, - kivéve a segédmotoros kerékpárt és a munkagépet;"
4. §
A KRESZ 21. §-ának (4) bekezdésében ábrázolt jelzőtábla helyett a következő jelzőtáblát kell alkalmazni:
"
"
5. §
A KRESZ 23. §-ának (3) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
"v) "Forgalomirányító fényjelző készülék", a táblát a fényjelző készülék előtt abban az esetben kell alkalmazni, ha a járművezetők figyelmét szükséges külön felhívni arra, hogy fényjelző készülék következik:
"
6. §
A KRESZ 24. §-a (6) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"g) "Megállni tilos", a járművel - a forgalmi okból vagy a műszaki hiba folytán történő megállást kivéve - megállni tilos:
h) "Várakozni tilos", a járművel a be- és a kiszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges időn túl, illetőleg a kiegészítő táblán megjelölt időszakban vagy időtartamnál hosszabb ideig várakozni tilos:
"
7. §
(1) A KRESZ 26. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) "Egyirányú utca", közlekedés a nyíl irányában:
(Az úttest tengelyére merőlegesen helyezendő el)
(Az úttest tengelyével párhuzamosan helyezendő el)"
(2) A KRESZ 26. §-a (2) bekezdésének b) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
"a táblán vagy a kiegészítő táblán - megfelelően kialakított járdaszegély esetében - jelezhető, hogy az ábrán jelzett módon részben vagy egészben a járdán kell várakozni:"
(3) A KRESZ 26. §-ának (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
"j) "Besorolás rendjét jelző tábla", több forgalmi sáv esetén az 54. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában írt általános szabálytól eltérő besorolási rendet jelez; a fényjelző készülékkel szabályozott forgalmú útkereszteződés előtt a táblát el kell helyezni; a táblán és az útburkolati jelek által jelzett besorolási rendnek egyeznie kell; a táblát az útkereszteződés előtt olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a járművezetők a szándékolt továbbhaladási iránynak megfelelő forgalmi sávba kellő időben besorolhassanak;
k) Egyéb jelzőtáblák:
a lakott terület kezdetét jelző helységnévtábla:
(az összefüggően beépített terület kezdeténél kell elhelyezni)
a lakott terület végét jelző tábla:
(az összefüggően beépített terület végénél kell elhelyezni)
a közigazgatási határt jelző vagy helynevet feltüntető tábla:
"
8. §
A KRESZ 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Tilos a közúton a KRESZ-ben nem említett, vagy a KRESZ-ben, illetőleg a szabványban meghatározottól eltérő jelzőtáblát, útburkolati jelet és egyéb jelzést, valamint fényjelző készüléket elhelyezni."
9. §
A KRESZ 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A katonai forgalomszabályozó őrszem által végzett forgalomirányítás rendőri forgalomirányításnak tekintendő."
10. §
A KRESZ 37. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"37. §
(1) A közúton a következő fényjelző készülékek alkalmazhatók:
a) a forgalom irányítására három lámpából álló - sorrendben piros, majd együttesen piros és sárga, utána zöld, majd sárga fényjelzést adó - készülék;
b) kizárólag a gyalogosok közlekedésének az irányítására két lámpából álló - folyamatos, majd villogó zöld fényjelzést adó és e jelzésekben haladó gyalogost ábrázoló, ezután pedig piros fényjelzést adó és e jelzésben álló gyalogost ábrázoló - készülék;
c) ahol a forgalom irányítására három lámpás készülék alkalmazására nincs szükség (pl. villamos és egyéb járműforgalom útkereszteződésen kívüli találkozásánál a villamos áthaladásának a biztosítására), ott két lámpából álló, villogó, majd folyamatos sárga és utána piros fényjelzést adó készülék;
d) alkalmi és ideiglenes jellegű forgalomirányításra (pl. részleges útelzárásnál) két lámpából álló, - kézi állítású - felváltva zöld és piros fényjelzést adó készülék;
e) veszélyes hely jelzésére egy lámpából álló, villogó sárga fényjelzést adó készülék; a három lámpából álló fényjelző készülék [a) pont] is kialakítható úgy, hogy meghatározott időszakban az egyébként három színű fényjelzések helyett a készülék sárga fényt adó lencséivel valamennyi irányba villogó sárga fényt adjon.
(2) A fényjelző készülékek színjelzéseinek jelentése a következő:
a) a három lámpából álló fényjelző készüléken [(1) bek. a) pont]:
a piros fény tilos utat jelez; a fényjelző készülék, illetőleg a megállás helyét jelölő útburkolati jel előtt meg kell állni;
a sárga fény a forgalom irányának megváltozására figyelmeztet; ha a piros fénnyel együtt világít, a tilos utat és azt jelzi, hogy rövidesen szabad jelzés következik; ha egymagában világít, az útkereszteződésben levő jármű azt mielőbb elhagyni, az útkereszteződéshez közeledő jármű pedig - amennyiben az útkereszteződés előtt biztonságosan már nem tud megállni - azon mielőbb áthaladni, egyébként a fényjelző készülék illetőleg a megállás helyét jelölő útburkolati jel előtt megállni köteles;
a zöld fény szabad utat jelez; továbbhaladni - ha a zöld fény nem nyíl alakjában világít, illetőleg a fényjelző készüléken más értelmű, kötelező haladási irányt jelző tábla nincs elhelyezve - egyenes irányban, valamint jobbra kis ívben az 53. § (4) bekezdésének, balra nagy ívben pedig az 53. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint bekanyarodva is szabad;
ha a zöld fény egy vagy két irányba mutató nyíl alakjában világít, továbbhaladni csak a nyíl által jelzett irányba vagy irányokba szabad; az egyenes irányú továbbhaladást hegyével felfelé mutató nyíl jelzi;
ha a fényjelző készülék legalsó lencséje mellett kiegészítő lencse van elhelyezve, ennek világítási ideje alatt a jármű - a gyalogosforgalom zavarása nélkül - a kiegészítő lencsében levő zöld nyíl irányába bekanyarodhat, függetlenül attól, hogy a fényjelző készüléken más színű fény is világít-e vagy sem;
zöld fény vagy zöld nyíl világítása esetén sem szabad az útkereszteződésbe behajtani akkor, ha az útkereszteződést az igénybe venni kívánt irányban - forgalmi torlódás miatt - a zöld jelzés tartama alatt előreláthatóan nem lehet elhagyni;
b) a kizárólag a gyalogosok közlekedésének az irányítására használt két lámpából álló fényjelző készüléken
[(1) bek. b) pont]:
a folyamatos zöld fény a gyalogos számára szabad utat jelez;
a villogó zöld fény a gyalogos számára azt jelzi, hogy az úttestre már nem léphet le, ha pedig az áthaladást már megkezdte, ezt mielőbb be kell fejeznie;
a piros fény a gyalogos számára tilos utat jelez: a járdáról az úttestre lelépni tilos;
c) a két lámpából álló fényjelző készüléken [(1) bek. c) pont]:
a villogó sárga fény azt jelzi, hogy kellő óvatossággal tovább lehet haladni;
a folyamatos sárga fény azt jelzi, hogy rövidesen piros fény következik; a fényjelző készülékhez közeledő jármű - amennyiben a készülék előtt biztonságosan már nem tud megállni - a lámpával védett helyet mielőbb elhagyni, egyébként a fényjelző készülék, illetőleg a megállás helyét jelölő útburkolati jel előtt megállni köteles;
a piros fény tilos utat jelez;
d) az alkalmi és ideiglenes jellegű forgalomirányításra használt fényjelző készüléken [(1) bek. d) pont]:
a piros fény tilos utat,
a zöld fény szabad utat jelez;
e) az egy lámpából álló, vagy az ilyen jelzés adására átkapcsolt három lámpás fényjelző készülék [(1) bek. e) pont] által adott villogó sárga fény veszélyes helyre figyelmeztet.
(3) A három lámpából álló fényjelző készülék [(1) bek. a) pont] jelzései - amennyiben a gyalogosközlekedés irányítására külön készüléket [(1) bek. b) pont] nem helyeztek el, - a gyalogosokra is vonatkoznak. Ilyen esetben piros fényre a gyalogos áthaladása tilos és a járdáról az úttestre nem léphet le, sárga fényre az útkereszteződésben levő gyalogos köteles azt mielőbb elhagyni, egyébként a jelzés tartama alatt a járdáról nem léphet le. A zöld fény szabad áthaladást jelez.
(4) A fényjelző készülék fényjelzése az úttest menetirány szerinti jobb oldalán a készülék felé haladó minden járműre vonatkozik, kivéve ha az úttesten (az útkereszteződés előtti besorolás helyén) a menetirány szerinti jobb oldalon két vagy több, útburkolati jelekkel jelölt forgalmi sáv van és a forgalmat sávonként külön fényjelző készülékek irányítják. Ebben az esetben
a) a menetirány szerinti jobb oldalon az úttest szélén elhelyezett készülék jelzése a külső,
b) a belső forgalmi sáv bal oldalán elhelyezett készülék jelzése a mellette jobbra levő,
c) a forgalmi sáv (sávok) felett elhelyezett készülék jelzése pedig az alatta (alattuk) levő forgalmi sávban közlekedő járműre vonatkozik."
11. §
A KRESZ a következő 37/A. §-sal egészül ki:
"A fényjelző készülékek elhelyezése
37/A. §
(1) A 37. § (1) bekezdésének a) és c)-e) pontjában említett fényjelző készülékek lencséje csak kör alakú, a b) pontban említett készülék lencséje kör és négyszög alakú lehet. A készülék fényjelzésében, illetőleg lencséje mellett - a 37. § (2) bekezdésének a) pontjában említett nyíl alakú zöld fény, illetőleg a zöld nyilat mutató kiegészítő lencse, valamint (1) bekezdésének b) pontjában írt, álló, illetőleg haladó gyalogost mutató ábra kivételével - ábrát (nyilat, nyílkontúrt) vagy egyéb jelzést elhelyezni nem szabad. A fényjelzéseket (lencséket) függőlegesen egymás alatt úgy kell elhelyezni, hogy a piros fényt adó lencse legfelül, a zöld fényt adó lencse legalul, a zöld nyilat mutató kiegészítő lencse pedig a zöld lencsével egy magasságban, a jelzőlámpának azon az oldalán legyen, amelyik irányba a nyíl mutat.
(2) A fényjelző készüléket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a készüléket és jelzéseit azok a járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzések vonatkoznak, kellő távolságból és határozottan felismerhessék. A készüléket az útkereszteződés előtt, az úttest menetirány szerinti jobb oldalán el kell helyezni; a jelzés az útkereszteződés közepén vagy afelett, valamint túlsó oldalán megismételhető; a menetirány szerinti bal oldalon azonban megismétlésük tilos akkor, ha a (3) és (4) bekezdésre vagy egyébként az útkereszteződés forgalmának szabályozási sajátosságaira (pl. több fázisú irányítás) tekintettel az ilyen elhelyezés a forgalomban résztvevőket megzavarhatja vagy félrevezetheti.
(3) A fényjelző készüléken kiegészítő lencsét [37. § (2) bek. a) pont] csak akkor szabad elhelyezni, ha az útkereszteződés előtti besoroláshoz a menetirány szerinti jobb oldalon két -útburkolati jelekkel jelölt - forgalmi sáv áll rendelkezésre és a kiegészítő nyíl által mutatott irányba továbbhaladó járműnek a besoroláshoz külön sáv biztosítható. Az egymást keresztező vagy a különböző irányokból azonos irányba továbbhaladó járművek nem kaphatnak egyidejűleg szabad jelzést.
(4) Ha a menetirány szerinti jobb oldalon az útkereszteződés előtti besoroláshoz két vagy több - útburkolati jelekkel jelölt - forgalmi sáv áll rendelkezésre, az egyes sávokból továbbhaladó járművek számára a fényjező készülékek - a két forgalmi sávval rendelkező úttest vonatkozásában a (3) bekezdésben említett kiegészítő lencse alkalmazása helyett is - zöld nyíl alakú fénnyel sávonként eltérő jelzést is adhatnak.
Ilyen esetben
a) a besorolás rendjét jelző táblával [26. § (2) bek. j) pont], az egyes sávokból lehetséges továbbhaladási irányt (irányokat) pedig útburkolati jelekkel és a sáv forgalmát irányító fényjelző készüléken (vagy más alkalmas módon azzal együtt), vagy a besorolás rendjét jelző útburkolati jelek kezdeténél sávonként elhelyezett, kötelező haladási irányt jelző táblával [25. § (2) bek. a) pont] jelezni kell;
b) az egyes sávok forgalmát irányító fényjelző készülékeket a 37. § (4) bekezdésének a)-c) pontjában foglaltaknak megfelelő elrendezésben kell elhelyezni;
c) az egymást keresztező vagy a különböző irányokból azonos irányba továbbhaladó jármüvek nem kaphatnak egyidejűleg szabad jelzést;
d) a lehetőség szerint gondoskodni kell arról, hogy a kanyarodó jármű útját keresztező gyalogosok külön fényjelző készülékkel [37. § (1) bek. b) pont] egyidejűleg szabad jelzést ne kapjanak."
12. §
(1) A KRESZ 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Közúti baleset bekövetkezése esetén minden érintett jármű vezetője, illetőleg hajtója köteles azonnal megállni és a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére haladéktalanul segítséget nyújtani.
(2) Ha a baleset halált, személysérülést vagy 15.000 forintot nyilvánvalóan meghaladó dologi kárt okozott, a balesetről értesíteni kell a rendőrhatóságot vagy a legközelebbi rendőrt; a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni.
(3) Ha a baleset csupán dologi kárt okozott és a kár nem haladja meg nyilvánvalóan a 15.000 forintot, az érdekeltek kölcsönösen kötelesek személyazonosságukat egymásnak hitelt érdemlő módon igazolni. Ha valamelyik érdekelt ezt kívánja, a rendőrhatóságot vagy a legközelebbi rendőrt értesíteni kell s a rendőri intézkedést a helyszínen mindegyiküknek meg kell várni. Ha a baleset folytán megrongálódott gépjármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni és a balesetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni."
(2) A KRESZ 40. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az üzembentartó szerv és a javító műhely vezetője vagy megbízottja köteles a rendőrhatóságnak haladéktalanul jelenteni a tudomására jutott olyan járműrongálódást, amelyről alaposan feltehető, hogy azt személyi sérüléssel is járó baleset okozta."
(3) A KRESZ 40. §-a (2) és (3) bekezdésének a számozása (5) és (6) bekezdésre változik.
13. §
(1) A KRESZ 45. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A közúti forgalomban az előírásoknak megfelelő, ép, tisztán tartott és olyan járművel szabad részt venni,
a) amelynek biztonsági berendezései (kormánykészülék, fékek, irányjelző készülék, lámpák) a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelnek, s
b) amely a típusának megfelelő mértéknél nagyobb zajt nem okoz és nagyobb füstöt nem terjeszt.
(2) A telephelyről (garázsból stb.) elindulás előtt meg kell győződni arról, hogy a jármű az (1) bekezdés előírásainak megfelel-e. Ha a jármű az (1) bekezdés előírásainak nem felel meg, vagy annak olyan más - kellő gondossággal felismerhető - hibája van, amely balesetet idézhet elő,
a) a járművezető a közúti forgalomba nem indulhat el, illetőleg az elindulást köteles megtagadni;
b) az üzembentartó, illetőleg az üzembentartó által a járművek forgalomba indításával, valamint műszaki állapotának ellenőrzésével megbízott dolgozó az elindulást köteles megakadályozni.
(3) A javító műhely vezetője vagy a jármű átadásával megbízott dolgozója felelős azért, hogy a jármű biztonsági berendezéseinek javítási, karbantartási és ellenőrzési munkáit előírásszerűen elvégezték."
(2) A KRESZ 45. §-a (2) bekezdésének a számozása (7) bekezdésre változik.
14. §
A KRESZ 46. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A jármű vezetéséhez szükséges engedélyt, illetőleg igazolványt a vezető vezetés közben magánál tartani köteles."
15. §
A KRESZ 63. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Olyan egyirányú utcában, ahol a két oldalon várakozó járművek között legalább egy forgalmi sáv szabadon marad, az úttest bal oldalán is meg szabad állni."
16. §
A KRESZ 64. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Várakozás céljából - ha jelzőtáblából vagy útburkolati jelből más nem következik - a 63. § (1) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával kell megállni."
"(3) "Várakozni tilos" jelzőtáblával ellátott helyen a ki- és a beszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges időn túl, illetőleg a kiegészítő táblán megjelölt időszakban vagy időtartamnál hosszabb ideig várakozni tilos."
17. §
(1) A KRESZ 67. §-a (5) bekezdésének c), d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"c) lakott területen kívül gépjárműnek 150 m-nél kisebb távolságban történő követésénél tompított fényszórót kell használni és a fényszórót tompítás nélkül csak előzés esetén szabad bekapcsolni;
d) kellően nem világított lakott területen tompított fényszórót kell használni, kellően világított lakott területen városi lámpát kell és tompított fényszórót is szabad használni;"
"f) sűrű ködben vagy erős hóesésben tompított fényszórót kell használni;"
(2) A KRESZ 67. §-ának (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
"g) várakozó járművön fényszórót, tompított fényszórót használni nem szabad."
18. §
A KRESZ 68. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Teherautón, valamint teherszállításra használt pótkocsin - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vezetőfülkében levő személyekkel együtt legfeljebb kilenc személyt, nyerges vontató pótkocsiján legfeljebb négy rakodót szabad szállítani. Teherautó rakfelületén, valamint teherszállításra használt pótkocsin állva utazni tilos. A szállított személyek csak a jármű oldalfalai által határolt belső részen utazhatnak. Ha a rakfelületen áru van, azon személyt csak akkor szabad szállítani, ha a rakomány alacsonyabb az oldalfalaknál."
19. §
(1) A KRESZ 73. §-ának a címe és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"Elromlott és forgalmi akadályt képező járművek
(1) A közúton elromlott járművet az úttest szélén úgy kell elhelyezni, hogy a forgalmat ne akadályozza. Az ilyen járművet szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik - feltéve, hogy világító berendezése üzemképes -, ki kell világítani. Lakott területen kívül az elromlott gépjárművet - a szóló motorkerékpár kivételével -, valamint az elromlott munkagépet
a) ha irányjelző berendezése erre alkalmas, valamennyi irányjelző készülékének a működtetésével, vagy
b) villogó narancssárga fényjelzést adó, elakadást jelző lámpával, vagy
c) egyenlő oldalú háromszög alakú, vörös színű - a szabványnak megfelelő - prizmával is meg kell jelölni. A lámpát, illetőleg a prizmát az elromlott jármű mögött legalább 30 m távolságban úgy kell elhelyezni, hogy a járművet a többi jármű vezetője kellő időben észlelhesse."
(2) A KRESZ 73. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az úttesten levő, szabálytalan elhelyezése folytán baleseti veszélyt jelentő, vagy a forgalmat nagymértékben akadályozó járművet a rendőrhatóság - az üzembentartó értesítése mellett és költségére - a közútról eltávolíttathatja.
(8) Közveszély vagy elemi csapás elhárítása és az ebből származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendőrhatóság felhívhatja az üzembentartót az úttesten levő jármű eltávolítására. A rendőrhatóság a járművet eltávolíttathatja, ha
a) az üzembentartó a felhívásnak nem tesz eleget, az üzembentartó költségére, vagy
b) az üzembentartó a jármű eltávolítására előzetesen nem hívható fel; ebben az esetben az üzembentartót az eltávolításról haladéktalanul értesíteni kell, s a jármű eltávolítása a rendőrhatóság költségére történik."
20. §
A KRESZ 74. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A munkagép olyan önjáró mezőgazdasági, ipari vagy egyéb gép, amely önerejéből óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képes.
(3) Közúton munkagépet 16. életévét betöltött, munkagépvezetői igazolvánnyal, vagy bármely járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel, illetőleg segédmotoros kerékpárvezetői igazolvánnyal rendelkező személy vezethet."
21. §
A KRESZ 75. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"75. §
(1) Teherautón és teherszállításra szolgáló pótkocsin a 68. § (3) bekezdésében meghatározottnál több személyt szállítani (csoportos személyszállítást végezni) abban az esetben szabad, ha a teherautót, illetőleg pótkocsit a Függelék 22. cikkében, illetőleg 23. cikkének 2. pontjában felsorolt készülékkel, berendezéssel és szerkezettel ellátták.
(2) Csoportos személyszállítást végző teherautót "D" járműkategóriára is érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy vezethet.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a vásári és a piaci árusokat fuvarozó közhasználatú teherautóra, az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a tűzoltóság által, valamint a közveszély vagy az elemi csapás elhárításánál használt gépkocsira nem vonatkozik."
22. §
A KRESZ 81. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) rendszeres fuvarozásra használt, állati erővel vont járművet hajtói igazolvánnyal rendelkező személy hajthat; a rendőrhatóság az állati erővel vont egyéb jármű hajtását is ehhez a feltételhez kötheti; igazolványra nincs szüksége annak, akinek bármely járműkategóriára érvényes vezetői engedélye vagy segédmotoros kerékpár vezetői igazolványa van."
23. §
(1) A KRESZ Függelék 2. cikkének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. A közúti forgalomban gépjárművet a megfelelő járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel, ideiglenes vezetői engedéllyel, illetőleg - gépjárművezetőképző tanfolyam keretében történő képzés kivételével - gyakorló vezetői igazolvánnyal, villamost és trolibuszt - tanfolyamon kívül - vezetői igazolvánnyal rendelkező személy - az engedélyben (igazolványban) foglalt esetleges korlátozás megtartásával - vezethet."
(2) A KRESZ Függelék 2. cikke 2. pontjának az "A" járműkategóriára vonatkozó rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
" "A" járműkategória: oldalkocsis és oldalkocsi nélküli motorkerékpár, motortricikli, valamint az ehhez hasonló olyan gépjármű, amelynek önsúlya a 400 kg-ot nem haladja meg."
(3) A KRESZ Függelék 2. cikkének 2. pontja a következő rendelkezéssel egészüli ki:
" "F" járműkategória: egyéb járművek."
24. §
A KRESZ Függelék a következő 3. cikkel egészül ki:
"3. cikk
A gépjármű- a villamos- és a trolibuszvezető a nevében beállott változást köteles a rendőrhatóságnál 48 órán belül bejelenteni."
25. §
A KRESZ Függelék 10. cikkének 1. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A forgalmi engedély a kiállításától, illetőleg a hatósági időszakos műszaki felülvizsgálat időpontjától számított három évig, vagy a forgalmi engedélyben az illetékes hatóság által feltüntetett időpontig érvényes. A forgalmi engedély a gépjármű sikeres hatósági megvizsgálása vagy időszakos műszaki felülvizsgálata alapján hosszabbítható meg."
26. §
A KRESZ Függelék 11. cikkének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. A közúti forgalomban olyan gépjárművel szabad résztvenni, amely el van látva rendszámtáblával és üzembentartójának érvényes forgalmi engedélye van."
27. §
(1) A KRESZ Függelék 12. cikk 1. pontja a következő i) alponttal egészül ki:
"i) a forgalmi engedélyről - annak elveszése vagy használhatatlanná válása miatt - másodlatot állítanak ki."
(2) A KRESZ Függelék 12. cikkének 2., 3. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"2. A gépjármű hatósági megvizsgálása és időszakos műszaki felülvizsgálata - a vizsgálat kívánt időpontja előtt legalább 30 nappal - a KPM Autófelügyelettől kérhető.
3. Rendszámtábla hiányában a 2. pontban említett kérelemre a KPM Autófelügyelet által kiadott, útvonalengedélyt helyettesítő válaszlap birtokában és "Vizsgára" feliratú táblával a gépjármű a vizsga színhelyére közlekedhet."
"5. Ha a gépjármű műszaki és közlekedésrendészeti szempontból a követelményeknek megfelel, a rendőrhatóság a hatósági jelzéseket kiadja."
(3) A KRESZ Függelék 12. cikke a következő 6-7. ponttal egészül ki:
"6. A gépjármű forgalomba hozatalával foglalkozó vállalatok közül a közlekedés- és postaügyi miniszter által kijelölt kereskedelmi vállalat útján belföldön forgalomba hozott új gépjármű hatósági jelzéseit az 1. pont a) alpontjában meghatározott megvizsgálás nélkül kell kiadni. A belföldi gyártó vagy kereskedelmi vállalat a hatósági jelzések kiadása céljából igazolni köteles, hogy a gépjármű az eladás időpontjában a jogszabályokban meghatározott műszaki követelményeknek és a típusvizsgálati bizonyítványban szereplő kivitelnek megfelel.
7. A KPM Autófelügyelet megvizsgálás céljából bármely gépjárművet - a forgalmi engedély érvényességének az időtartamától függetlenül - berendelhet, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy a gépjármű olyan műszaki állapotban van, ami a hatósági jelzések visszavonására alapot ad, vagy hogy az üzembentartó a gépjárművet a műszaki megvizsgálásra vonatkozó rendelkezések megszegésével tartja üzemben. E felülvizsgálat költsége nem terheli az üzembentartót, ha megállapítást nyer, hogy a gépjármű előírásos műszaki állapotban van és az üzembentartó a gépjármű műszaki megvizsgálására vonatkozó rendelkezéseket nem szegte meg."
28. §
A KRESZ Függelék 13. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. cikk
1. A belföldi használatra gyártott, valamint a külföldről behozott új típusú gépjárművet, pótkocsit, segédmotoros kerékpárt és munkagépet típusvizsgálatnak kell alávetni. A típusvizsgálatot belföldi gyártmányú jármű esetében a sorozatgyártás megkezdése előtt (a prototípus alapján), külföldi gyártású jármű esetében a külkereskedelmi szerződés megkötése, illetőleg egyedi behozatalnál a forgalomba bocsátás előtt kell elvégeztetni. A típusbizonyítványt a KPM Autófelügyelet adja ki.
2. Az 1. pontban meghatározott járművet kereskedelmi forgalomba hozni akkor szabad, ha a járműtípus a jogszabályokban meghatározott műszaki követelményeknek a típusbizonyítvány szerint megfelel."
29. §
(1) A KRESZ Függelék 14. cikkének 1. pontja a következő j) alponttal egészül ki:
"f) a forgalmi engedély érvényességének az ideje lejárt."
(2) A KRESZ Függelék 14. cikkének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. Menetrendszerű járat lebonyolítására szolgáló autóbusz hatósági jelzéseit az 1. pont b), d) és e) alpontjában meghatározott esetben a közlekedés- és postaügyi miniszter előzetes hozzájárulásával szabad visszavonni."
(3) A KRESZ Függelék 14. cikke a következő 4-6. ponttal egészül ki:
"4. A gépjármű hatósági jelzéseit az intézkedő rendőr a helyszínen elveheti, ha a gépjármű
a) lábfékje üzemképtelen;
b) kormánykészüléke, futóműve vagy alváza olyan műszaki állapotban van, hogy a gépjárműnek a közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár.
5. A 4. pontban említett esetben a hatósági jelzéseket az elvételtől számított 24 órán belül - a visszavonás tárgyában hozandó döntés végett -a rendőrhatósághoz fel kell terjeszteni. A rendőrhatóság a visszavonás tárgyában 48 órán belül határozni köteles.
6. A hatósági időszakos műszaki felülvizsgálaton alkalmatlannak minősített gépjármű hatósági jelzéseit a KPM Autófelügyelet elveszi és a gépjárműnek a telephelyig (garázsig stb.) való közlekedéséhez útvonalengedélyt ad ki. Az elvett hatósági jelzéseket a határozat jogerőre emelkedése után az illetékes rendőrhatósághoz kell továbbítani."
30. §
A KRESZ Függelék 25. cikke a következő 14. ponttal egészül ki:
"14. A dieselüzemű gépjármű által kibocsátott kipufogógáz koromtartalma 550 mg/m3-nél több nem lehet."
31. §
(1) Ez a rendelet - a (2)-(7) bekezdésben említett kivétellel - 1971. évi február hó 1. napján lép hatályba.
(2) Az elakadást jelző berendezés, lámpa, illetőleg háromszög használata 1971. évi október hó 1. napjától kötelező.
(3) A csoportos személyszállítást végző teherautó vezetéséhez a "D" járműkategóriára is érvényes vezetői engedély [KRESZ 75. § (2) bek.) 1971. évi október hó 1. napjától szükséges.
(4) Az "Állj! Elsőbbségadás kötelező", "Megállás vagy várakozás korlátozott" és "Egyirányú utca" jelzőtáblákat 1972. évi december hó 31. napjáig kell a KRESZ 21. §-ának (4) bekezdésében, illetőleg 24. §-a (6) bekezdésének g)-h) pontjában és 26. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott jelzőtáblákra kicserélni; a jelenlegi jelzőtáblák a kicserélés időpontjáig hatályosak.
(5) A lakott terület kezdetét jelző helységnévtáblákat és a lakott terület végét jelző táblákat 1971. évi december hó 31. napjáig kell e rendelet rendelkezéseinek megfelelően áthelyezni, illetőleg elhelyezni. A KRESZ 10. § h) pontjának e rendelet 2. §-a által módosított fogalommeghatározása 1972. évi január hó 1. napján lép hatályba.
(6) A fényjelző készülékeket az 1973. évi március hó 31. napjáig kell a KRESZ 37. §-ának megfelelő készülékké átalakítani; a jelenlegi fényjelző készülékek jelzései átalakításuk időpontjáig határosak, kivéve a zöld nyilat tartalmazó kiegészítő táblát; a piros fényjelzésnél való kanyarodásra azonban 1971. évi február hó 1. napjától e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Ha a gépjármű forgalmi engedélye 1971. évi február hó 28. napja előtt jár le és az üzembentartó 1971. évi február hó 15. napjáig, ha pedig a forgalmi engedély 1971. évi március hó 1. és 1971. május hó 31. napja között jár le és az üzembentartó a lejárat előtt legalább 30 nappal a gépjármű hatósági időszakos műszaki felülvizsgálatát kérte, a gépjármű a felülvizsgálat időpontjáig, de legkésőbb 1971. évi május hó 31. napjáig a közúti forgalomban részt vehet.
(8) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a KRESZ 6. §-ának e) pontja, 26. §-a (2) bekezdése i) pontjának a helységnévtáblára, 36. §-a (3) bekezdésének a bekanyarodásra vonatkozó rendelkezése, 63. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 73. §-ának (3) bekezdése, 74. §-ának (4) bekezdése, 88. §-ának (4) bekezdése, valamint a KRESZ Függelék 2. cikkének 4. pontja, 18. cikke 1. pontjának h) alpontja és 2. pontja hatályát veszti.
Benkei András s. k.,
belügyminiszter
Dr. Csanádi György s. k.,
közlekedés- és postaügyi miniszter