1/1971. (VII. 14.) OMFB rendelet

a nukleáris anyagok nyilvántartásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján - a belügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a külkereskedelmi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

I. A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1) A rendelet hatálya minden nukleáris anyagra kiterjed.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából nukleáris anyag:

a) a természetben előforduló izotópkeveréket tartalmazó urán, a 235 tömegszámú izotópban soványított urán (1. számú melléklet 12. pont), a tórium, az előbbiek bármilyen fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában (a továbbiakban: alapüzemanyagok);

b) a 239 tömegszámú plutónium, a 233 tömegszámú urán, a 235 és 233 tömegszámú izotóppal dúsított urán (1. számú melléklet 4. pont), az előbbiekben említett anyagok közül egyet vagy többet tartalmazó bármilyen anyag (a továbbiakban: különleges hasadóanyagok).

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a bányászati vagy ércdúsítási tevékenység keretébe tartozó anyagra (ércre, érckoncentrátumra és érchulladékra).

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki az ország területén átszállított, továbbá a magyar tulajdonban levő szállítóeszközökön külföldi kiindulási és érkezési pontok között szállított nukleáris anyagokra sem.

2. §

(1) A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (1970. évi 12. számú törvényerejű rendelet) szerint valamennyi alapüzemanyagról és különleges hasadóanyagról egységes, más nyilvántartástól független, a Szerződés végrehajtásának biztosítására szolgáló nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nukleáris anyagok nyilvántartásának egységét az e rendelet szerint kialakított információs jelentéstételi, adatszolgáltatási) és ellenőrzési rendszer biztosítja.

(3) E rendelet nem érinti a sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről szóló 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet, valamint ennek végrehajtása tárgyában kiadott és az 1/1965. (II. 21.) EüM számú, valamint az 1/1967. (I. 6.) EüM rendeletekkel módosított 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet rendelkezéseit, valamint a titkok védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokat.

II. NYILVÁNTARTÁSOK RENDSZERE

3. §

(1) Minden szerv, amely tartósan vagy átmeneti jelleggel e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagot termel (előállít), használ vagy tárol (a továbbiakban: nukleáris anyaggal rendelkező szerv), könyvelési nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzéseket köteles vezetni.

(2) Az Országos Atomenergia Bizottság (a továbbiakban: OAB) elrendelheti, hogy a nukleáris anyagok mennyiségére tekintettel, egy szerven belül több (osztott) nyilvántartást vezessenek.

4. §

(1) A nukleáris anyagok központi nyilvántartását a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete (a továbbiakban: Intézet) vezeti.

(2) Az Intézet ellenőrzi a nukleáris anyaggal rendelkező szerveknél levő anyagok kezelését, valamint a reájuk vonatkozó nyilvántartások és üzemeltetési feljegyzések vezetését.

5. §

(1) A nukleáris anyagok nyilvántartásával kapcsolatos tevékenység legfelső irányítása és ellenőrzése az OAB hatáskörébe tartozik.

(2) Az OAB felügyeletet gyakorol az Intézetnek e rendelet 4. §-ban meghatározott tevékenysége felett.

6. §

(1) A nyilvántartásokba adatot bejegyezni csak üzemeltetési feljegyzések és egyéb bizonylatok alapján szabad.

(2) Az e rendeletben szabályozott nyilvántartások és a bejegyzések alapjául szolgáló bizonylatok megőrzésére, védelmére és selejtezésére az állami szervek iratainak védelmére és selejtezésére vonatkozó hatályos rendelkezések az irányadók.

(3) A (2) bekezdésben említett nyilvántartások és bizonylatok selejtezésére az OAB különös előírásokat állapíthat meg.

Könyvelési nyilvántartás

7. §

(1) A nukleáris anyagokat adagonként (1. számú melléklet 1. pont) kell nyilvántartani.

(2) A nukleáris anyag minden adagja tekintetében az uránt, tóriumot és plutóniumot külön kell nyilvántartani.

8. §

(1) A könyvelési nyilvántartásba be kell jegyezni

a) minden készletváltozást (1. számú melléklet 7. pont), hogy bármikor meg lehessen állapítani a könyvelési készletet (1. számú melléklet 10. pont);

b) minden mérési eredményt, amelyet a tényleges készlet meghatározásához használtak;

c) minden kiigazítást és helyesbítést, amelyet készletváltozások, könyvelési készletek és tényleges készletek tekintetében végeztek.

(2) Minden készletváltozás, illetőleg a tényleges készletek meghatározására szolgáló minden mérés esetén a nyilvántartásba be kell jegyezni a kiinduló adatokat (1. számú melléklet 9. pont), és az anyag minden adagja tekintetében az anyag azonosítására szolgáló egyéb adatokat (1. számú melléklet 2. pont).

(3) Minden készletváltozás esetén a nyilvántartásba be kell jegyezni a készletváltozás dátumát, és amennyiben be- vagy elszállítás történik, annak a szervnek az adatait, amelytől az anyag érkezett, illetőleg ahová az anyag került.

Üzemeltetési feljegyzések

9. §

A nukleáris anyaggal rendelkező szervnél vezetett üzemeltetési feljegyzéseknek az alábbi adatokat kell tartalmazniok:

a) azon üzemeltetési adatok feljegyzését, amelyeket a szervek a nukleáris anyag mennyiségében és összetételében bekövetkezett változások meghatározására felhasználnak;

b) a tartályok és műszerek hitelesítése, valamint mintavételi és analitikai eljárások során szerzett adatokat;

c) azon eljárások leírását, amelyeket a mérések minőségének az ellenőrzésére alkalmaznak, valamint a véletlenszerű és rendszeres mérési hibák levezetett becslését;

d) azon lépések sorozatának leírását, amelyeket a tényleges leltárfelvétel készítése és végrehajtása során tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák annak helyességét és teljességét;

e) bármely véletlenül előforduló vagy méretlen anyagveszteség okának és nagyságának meghatározására irányuló intézkedések ismertetését.

10. §

(1) A rendelet 9. §-ában foglalt eljárásokat és méréseket a hatályban levő magyar, valamint az elfogadott nemzetközi szabványok, a mérőeszközökre vonatkozó mérésügyi jogszabályok, ezek hiányában a tudomány és technika legkorszerűbb eredményeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Amennyiben az üzemeltetési feljegyzések vezetésére kötelezett szerv nem rendelkezik a rendelet 9. §-ában meghatározott eljárások lefolytatásához szükséges technikai és tudományos feltételekkel, kérelmére, az Intézet segítséget nyújt azok kialakítására és bevezetésére.

(3) Egyes eljárások országosan egységes bevezetését az OAB - az Intézet javaslatára - elrendelheti.

Felmentés nyilvántartási kötelezettség alól

11. §

(1) Az Intézet felmentheti az e rendeletben meghatározott könyvelési nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól azokat a nukleáris anyaggal rendelkező szerveket, amelyeknél a készletben levő, illetőleg az évente átmenő nukleáris anyagok összesített mennyisége (egy vagy több adagban) nem éri el az 1. számú melléklet 2. pontjában megállapított elszámolási egységek felét.

(2) A nyilvántartási kötelezettség alól való felmentés nem jelenti a 30. § (1) bekezdésben foglalt jelentéstételi kötelezettség alól való mentesítést is.

12. §

A közúti, vasúti, vízi és légi szállítással foglalkozó vállalatok nukleáris anyagok szállítása során e rendeletben szabályozott könyvelési nyilvántartásokat nem vezetnek.

Nyilvántartások felfektetése

13. §

A könyvelési nyilvántartások vezetésére kötelezett szerveknek az alapnyilvántartást 1971. július 15-ig kell felfektetniök.

14. §

(1) A könyvelési alapnyilvántartást leltározási eljárás alapján kell elkészíteni oly módon, hogy a nukleáris anyag adagokban kifejezett mennyiségét mért vagy levezetett értékek alapján tartalmazza (tényleges leltári készlet).

(2) A könyvelési nyilvántartást a 2. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani.

(3) A könyvelési nyilvántartás rendjének bármilyen megváltoztatása csak az Intézet engedélyével történhet.

15. §

Azok a szervek, amelyek e rendelet hatálybalépése után kezdenek el nukleáris anyagot termelni (előállítani), használni vagy tárolni, valamint ha a nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól felmentett szerveknél a felmentésre alapot adó okok megszűnnek, kötelesek leltárt felvenni (17. §), és 15 napon belül könyvelési nyilvántartásukat felfektetni.

16. §

Azokat a nukleáris anyaggal rendelkező szerveket, amelyeknél a nukleáris anyagok előállítása (termelése), használata és tárolása megszűnik, az Intézet menti fel az e rendeletben foglalt kötelezettségeik alól.

Nyilvántartások vezetése

17. §

A nyilvántartások vezetésére kötelezett szervek évenként, illetőleg az OAB által meghatározott időben leltárt kötelesek felvenni.

18. §

Minden készletváltozást legkésőbb 48 órán belül a könyvelési nyilvántartásba be kell jegyezni.

19. §

A könyvelési nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzéseket úgy kell vezetni, hogy azokból bármely időpontban megállapítható legyen a legutóbbi tényleges leltári készlet és a tényleges leltárfelvétel óta előfordult összes készletváltozás összege (könyvelési készlet), valamint a könyvelési készlet és a tényleges leltári készlet közötti különbség (leltárkülönbözet) és annak okai.

20. §

(1) A nyilvántartások és üzemeltetési feljegyzések hiteles, naprakész, az erre vonatkozó előírásoknak megfelelő vezetéséért a nukleáris anyaggal rendelkező szerv vezetője felelős.

(2) A szerv vezetője a könyvelési nyilvántartások vezetésével és az üzemeltetési feljegyzések szerven belüli, a rendelkezéseknek megfelelő vezetésének felügyeletével más személyt is megbízhat. A nyilvántartások vezetésével megbízott személy személyi adatait és a későbbiek során az azokban bekövetkezett változásokat az Intézetnek be kell jelenteni.

21. §

(1) A nyilvántartás vezetésére kötelezett szervek nyilvántartási rendszerük szervezeti és működési kérdéseit (szervezeti struktúra, jelentéstételi rendszer) ügyrendjük mellékleteként, különállóan is kötelesek szabályozni.

(2) A mellékletnek tartalmaznia kell e rendelet 20. § (2) bekezdése alapján megbízott személyek adatait is.

(3) A fentiekben említett melléklet elkészítésének határideje első ízben: 1971. december 31.; a 15. §-ban említett szerveknek az ott meghatározott határidőtől számított 3 hónapon belül kell elkészíteniük.

Központi nyilvántartás

22. §

(1) A nukleáris anyagok központi nyilvántartását az Intézet vezeti.

(2) Az Intézet az e rendeletben szabályozott központi nyilvántartást más jogszabályokban meghatározott nyilvántartásoktól, valamint saját létesítményi nyilvántartásaitól elkülönítetten vezeti.

23. §

(1) Az Intézet a központi könyvelési nyilvántartást a szerveknél vezetett nyilvántartásokra vonatkozó követelmények értelemszerű alkalmazásával vezeti.

(2) A központi nyilvántartásba történő bejegyzések alapjául a szervek jelentései szolgálnak.

(3) A központi könyvelési nyilvántartás rendszerének meghatározása, változtatások engedélyezése az OAB hatáskörébe tartozik, ugyancsak az OAB hozzájárulása szükséges az adatfeldolgozási rendszerek megváltoztatásához is.

24. §

A rendelet hatálya alá tartozó és a 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet, valamint végrehajtásáról szóló rendeletek alapján átmeneti jelleggel az Intézet rendelkezése alá kerülő nukleáris anyagokról az Intézet külön nyilvántartást vezet.

25. §

Nukleáris anyagok exportja esetén az Intézet nyilvántartást vezet az exportált anyagokról, amíg az anyagnak a külföldi fél által történt átvételét nem igazolják az OAB-nál.

26. §

(1) A központi könyvelési nyilvántartást 1971. szeptember 1-ig kell felfektetni.

(2) Az OAB - szükség szerint - a jelentéstételi rendszer körébe tartozó más nyilvántartás központi vezetését is elrendelheti.

III. JELENTÉSTÉTELI RENDSZER

27. §

(1) A nukleáris anyaggal rendelkező szerveket jelentéstételi kötelezettség terheli.

(2) A könyvelési nyilvántartás vezetésére kötelezett szervek folyamatosan készletváltozási jelentéseket, és a 17. §-ban meghatározott időközben anyagmérleg-jelentéseket kötelesek az Intézetnek megküldeni.

(3) Az OAB eseti, különleges jelentések megtételére kötelezheti a szerveket.

28. §

(1) Minden nukleáris anyaggal rendelkező szerv köteles 1971. augusztus 1-ig 1971. július 15-i állapot szerinti nyitójelentést az Intézethez eljuttatni.

(2) A nyitójelentés benyújtásának kötelezettsége kiterjed a rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott szervekre is.

(3) A nyitójelenés részére a 2. számú mellékletben meghatározott űrlapot kell felhasználni.

29. §

(1) A nukleáris anyag készletében bekövetkezett készletváltozásokat azok megtörténtétől, illetőleg tudomásra jutásuktól (megállapításuktól) számított 3 munkanapon belül jelenteni kell az Intézetnek.

(2) A készletváltozási jelentést úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazza a nukleáris anyag minden adagja tekintetében az azonosítást és az adag adatait, a készletváltozás dátumát, és - szállítás esetén - a szállító, illetőleg a címzett adatait.

(3) A készletváltozási jelentéshez az OAB által meghatározott esetekben rövid feljegyzést kell mellékelni, amely

a) magyarázatot ad a készletváltozás okairól az üzemeltetési feljegyzésekben rögzített üzemeltetési adatok alapján; és

b) ha ez szükségesnek mutatkozik, leírja a soron következő időszakban várható üzemeltetési programot, különös tekintettel a tervezett leltározásra.

(4) A készletváltozási jelentést a 2. sz. mellékletben levő formában, írásban kell megküldeni az Intézetnek; az OAB egyes szervek tekintetében és a jelentéstételi formákat illetően eltérően is rendelkezhet.

30. §

(1) A nyilvántartások vezetésére kötelezett szervek a 17. §-ban meghatározott leltárfelvétel után 15 napon belül anyagmérleg-jelentést kötelesek benyújtani az Intézethez.

(2) Az anyagmérleg-jelentésnek az alábbi tételeket kell tartalmaznia:

a) kezdeti tényleges készlet,

b) készletváltozás (először a növekmények, utána a csökkenések),

c) könyvelési zárókészlet,

d) a szállítók és a címzettek által közölt mennyiségek közötti különbségek,

e) a kiigazított könyvelési zárókészlet és

f) a tényleges zárókészlet, valamint a

g) leltárkülönbözet.

(3) Minden anyagmérleg-jelentéshez a tényleges készletre vonatkozó adagonkénti készletkimutatást kell csatolni, amelyben külön szerepel minden adag az anyag azonosításával és az adag adataival.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adagonkénti készletkimutatást minden leltározás után azoknak a szerveknek is el kell készíteniök, amelyek a 11. § alapján fel lettek mentve a könyvelési nyilvántartás vezetése alól.

31. §

(1) Amennyiben a jelentéstételre kötelezett szervek észlelik, hogy a közölt adatok nem felelnek meg a valós helyzetnek, kiigazítási, illetőleg helyesbítési jelentést (1. számú melléklet 6., illetőleg 8. pont) kell készíteniök.

(2) Az Intézet szükség esetén elrendelheti kiigazítási, illetőleg helyesbítési jelentés benyújtását.

32. §

Ha alapos gyanú áll fenn, hogy váratlan esemény folytán előfordult vagy előfordulhat nukleáris anyag rendkívüli vesztesége, ezt azonnal jelenteni kell az Intézetnek.

33. §

Az OAB és az Intézet - szükség esetén - a jelentéstételi kötelezettség alá eső adatokon túlmenő felvilágosításokat, kiegészítéseket és magyarázatokat kérhet a szervektől.

Létesítményi adatok szolgáltatása

34. §

E rendelet szempontjából létesítménynek tekintendők

a) kritikus rendszerek, reaktorok, konvertáló, üzemanyaggyártó, újrafeldolgozó (reprocesszáló) és izotópszétválasztó üzemek, valamint különálló tároló létesítmények;

b) olyan telephelyek, ahol szokványosan egy effektív kilogrammnál (1. számú melléklet 5. pont) nagyobb mennyiségű nukleáris anyagot használnak.

35. §

(1) A meglevő létesítmények tekintetében a szerveknek a 3. számú mellékletben meghatározott módon létesítményi adatokat kell szolgáltatniuk az Intézetnek.

(2) A létesítményi adatok szolgáltatásának határideje: 1971. augusztus 1.

(3) A létesítményi adatokban bekövetkezett minden változásról az Intézetet haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Új létesítmények tekintetében a létesítményi adatok bejelentését a 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott engedélyezési eljárás során kell teljesíteni.

36. §

(1) A 34. § alapján létesítménynek nem tekinthető szerveknek a 3. számú melléklet D. fejezetében meghatározott információkat kell az Intézethez eljuttatniok.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk szolgáltatására a 35. §-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

IV. A NYILVÁNTARTÁSOK ELLENŐRZÉSE

37. §

(1) A nukleáris anyaggal rendelkező szerveknél levő nukleáris anyagok kezelését, valamint a rájuk vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések vezetését az Intézet folyamatosan ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés kiterjed az e rendeletben meghatározott valamennyi jelentéstételi kötelezettség alá eső adatra és tevékenységre, anyagokra és készítményekre.

(3) Az Intézet esetenként ellenőrzést tarthat a nyilvántartási kötelezettség alól felmentett szerveknél is.

38. §

(1) Az OAB - szükség esetén - közvetlenül is tarthat ellenőrzést a nukleáris anyaggal rendelkező szerveknél.

(2) Az OAB ellenőrzés végzésével más szervet is megbízhat.

39. §

Az OAB és az Intézet ellenőrzési joga nem érinti a Belügyminisztérium rendészeti felügyeleti jogát, valamint a nukleáris anyaggal rendelkező szervek felügyeleti szerveinek ellenőrzési jogait.

40. §

(1) Az ellenőrzést végző személyek minden, a nukleáris anyagok termelésével (előállításával), használatával és tárolásával kapcsolatos helyiségbe beléphetnek, betekinthetnek a nyilvántartásokba és feljegyzésekbe, és szóban vagy írásban felvilágosításokat kérhetnek.

(2) Amennyiben az ellenőrzést végző személyek észlelik, hogy a nukleáris anyagok kezelése, valamint a nyilvántartások és feljegyzések vezetésének rendje nem felel meg az erre vonatkozó előírásoknak, illetőleg a szakmai követelményeknek, a helyszínen intézkednek a hiányosságok és szabálytalanságok kijavítása érdekében.

(3) Amennyiben az ellenőrzést végző személyek észlelik, hogy a könyvelési nyilvántartásba vagy az üzemeltetési feljegyzésekbe hibás adatokat jegyeztek be, készletváltozási jelentés tételének előírásával egyidejűleg intézkednek a hibás adatok kijavításáról.

(4) Az ellenőrzést végző személyek által a helyszínen tett intézkedéseket az üzemeltetési feljegyzésekbe be kell vezetni.

41. §

(1) A helyszíni ellenőrzések kereteit, módszereit és formáit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az OAB előírhatja, hogy ellenőrzésre csak az Országos Mérésügyi Hivatal által megvizsgált mérőeszközök és etalonok használhatók.

42. §

(1) A nukleáris anyagok ellenőrzése során az ellenőrzést végző személyek tudomására jutott olyan adatokról és tényekről, amelyek a 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet alapján hatósági intézkedéseket vonnak maguk után, haladéktalanul értesíteni kell ezen intézkedések megtételére hatáskörrel rendelkező illetékes szerveket.

(2) Amennyiben a sugárzó (radioaktív) anyagok és készítmények ellenőrzése során az ellenőrzést végző személyek tudomására jutnak olyan adatok és tények, amelyek az e rendeletben meghatározott intézkedések megtételét igénylik, ezekről haladéktalanul értesíteni kell az Intézetet.

V. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Nukleáris anyagok szállítása (fuvarozása)

43. §

(1) A nukleáris anyagok közúti, vasúti, légi és vízi szállítására (fuvarozására) a sugárzó (radioaktív) anyagokra és készítményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet 6. § (3) bekezdésében említett fuvarlevélben - belföldi forgalomban - a "Nukleáris anyag" megjelölést is fel kell tüntetni.

Nemzetközi áruszállítások

44. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagok bármilyen mennyiségének külföldre történő szállításához az OAB engedélye szükséges.

(2) Az engedélyt az Intézet kéri meg az 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet 5. § (2) bekezdése alapján teendő rendelkezése előtt.

45. §

(1) Nukleáris anyagot a könyvelési nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezések betartására közvetlenül elégséges adatszolgáltatás nélkül az országba behozni nem szabad.

(2) A nukleáris anyagok áruként vagy más címen történő nemzetközi szállításokra vonatkozó szerződésekben utalni kell az (1) bekezdésben foglalt korlátozásra.

(3) Az 1 effektív kilogrammot meghaladó szállítmányok esetén a szerződésekben ki kell kötni, hogy a szállító fél 1 hónappal a szállítmánynak a rendelkezési helyre való beérkezése előtt közölje a szállítmány fontosabb adatait és a beérkezés várható időpontját. Ezen adatokat az anyagokat feladó, illetve fogadó hazai szerv haladéktalanul közli az Intézettel.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nukleáris létesítményi berendezések szállítása esetén a műszaki dokumentáció vonatkozásában olyan módon kell alkalmazni, hogy azok a létesítményi adatokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseknek megfeleljenek.

46. §

Amennyiben az utólagos mérések és eljárások alapján a szállító által közölt specifikációk, illetőleg egyéb műszaki dokumentációban szereplő és jelentéstételi kötelezettség alá eső adatok tekintetében eltérés mutatkozik, azt a helyesbítésre és a kiigazításra vonatkozó rendelkezések szerint haladéktalanul jelenteni kell az Intézetnek.

Zárórendelkezések

47. §

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A jelentéstételi kötelezettségre, valamint az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit azonban csak 1971. július hó 15. napja után lehet alkalmazni.

Dr. Osztrovszky György s. k.,

az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese

1. számú melléklet az 1/1971. (VII. 14.) OMFB rendelethez

MEGHATÁROZÁSOK

1. Adag jelenti nukleáris anyag meghatározott rész mennyiségét, amelyet a nyilvántartás céljaira egységként kezelnek egy mérési kulcsponton és amelynek összetételét és mennyiségét a specifikációk vagy mérések egyetlen készlete határozza meg. Az anyag lehet ömlesztett formában, vagy tartalmazhatja több különálló tárgy.

2. Adag adatai jelentik a nukleáris anyag minden vegyi elemének összsúlyát; plutónium és urán esetén az izotopikus összetételt is. A nukleáris anyagok nyilvántartása során az alábbi elszámolási egységeket kell alkalmazni:

(a) az adagban levő plutóniumra - a grammot;

(b) U-235-ben, illetve U-233-ban dúsított urán esetén: az adagban levő teljes uránmennyiségre - a grammot,

a benne tartalmazott U-235-re és U-233-ra - a grammot;

(c) az adagban levő tóriumra és természetes vagy soványított uránra - a kilogrammot.

Jelentéstétel céljaira az adagot kitevő egyedi tárgyak súlyait össze kell adni, mielőtt a legközelebbi egységre kerekítik az adatokat.

3. Dúsítás jelenti az urán-233 és urán-235 izotóp összesített súlyának és a kérdéses urán összsúlyának arányát.

4. Dúsított urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás magasabb 0,72%-nál.

5. Effektív kilogramm jelenti a nukleáris anyag különleges mennyiségi egységét. Az effektív kilogrammokban kifejezett mennyiség:

(a) plutónium esetén - súlya kilogrammokban;

(b) 0,01 (1%) és annál magasabb dúsítású urán esetén - súlya kilogrammokban, szorozva a dúsítás négyzetével;

(c) 0,01 (1%)-nál alacsonyabb és 0,005 (0,5%)-nál magasabb dúsítású urán esetén - súlya kilogrammokban, szorozva 0,0001-gyel; és

(d) 0,005 (0,5%) és annál alacsonyabb dúsítású soványított urán és tórium esetén - súlya kilogrammokban, szorozva 0,00005-tel.

6. Helyesbítés olyan bejegyzést jelent a könyvelési nyilvántartásban vagy jelentésben, amelynek rendeltetése helyesbíteni egy azonosított hibát, vagy kimutatni egy előzetesen a nyilvántartásba bejegyzett mennyiség javított mérését. Minden helyesbítésnek azonosítania kell azt a bejegyzést, illetve jelentést, amelyre vonatkozik.

7. Készletváltozás a szervnél levő nukleáris anyag mennyiségének adagokban kifejezett növekedését vagy csökkentését jelenti. Ilyen változás az alábbiak közül valamelyiket foglalja magában:

(a) Növekmények:

(i) import;

(ii) hazai beérkezés: szállítmányok más szervektől;

(iii) nukleáris termelés: különleges hasadóanyag termelése reaktorban, és

(iv) mentesítés megszűnése.

(b) Csökkenések:

(i) export;

(ii) hazai kiszállítás: szállítmányok más szerveknek;

(iii) nukleáris veszteség: nukleáris anyag más elembe (elemekbe) vagy izotópba (izotópokba) való átalakulása nukleáris reakciók folytán;

(iv) mért hulladék: nukleáris anyag, amelynek mennyiségét megmérték vagy meghatározták mérések alapján és amelyet oly módon távolítottak el tartósan, hogy további nukleáris felhasználásra alkalmatlanná vált;

(v) tárolt hulladék: feldolgozás vagy üzemeltetési baleset révén keletkezett nukleáris anyag, amelyet egyelőre visszanyerhetetlennek tekintenek, de tárolnak;

(vi) mentesítés;

(vii) egyéb veszteségek: pl. baleseti vagy más végleges és véletlenszerű veszteség vagy lopás.

8. Kiigazítás olyan bejegyzést jelent a könyvelési nyilvántartásban vagy jelentésben, amely a szállító és címzett szerinti mennyiségkülönbözetet vagy a leltári különbözetet mutatja ki.

9. Kiinduló adatok azokat a mérés vagy kalibrálás alatt feljegyzett vagy empirikus arányítások levezetésére felhasznált adatokat jelentik, amelyek azonosítják a nukleáris anyagot és az adagok adataira vezetnek. A kiinduló adatok magukba foglalhatják például a vegyületek súlyát, az elem mennyiségének meghatározására szolgáló átszámítási tényezőket, fajsúlyt, egy elem koncentrációját, izotópok mennyiségi arányait, térfogatok és nyomásmérő műszerek jelzéseinek viszonyát és a termelt plutónium és fejlesztett energia közötti arányosságot.

10. Könyvelési készlet jelenti egy szerv legutóbbi tényleges leltári készletének és a tényleges leltárfelvétel óta előfordult összes készletváltozások algebrai összegét.

11. Mérési kulcspont olyan helyet jelent, ahol nukleáris anyag olyan formában jelenik meg, hogy mennyisége mérhető az anyagáramlás vagy a készlet meghatározása céljából.

12. Soványított urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás alacsonyabb a 0,71%-nál.

13. Szállító és címzett szerinti mennyiségkülönbözet az egy adagban levő nukleáris anyagnak a szállító által közölt és a címzett által mért mennyisége közötti különbözetet jelenti.

14. Természetes urán olyan uránt jelent, amelynek dúsítása megfelel a természetben található urán 0,71-0,72%-os dúsításának.

2. számú melléklet az 1/1971. (VII. 14.) OMFB rendelethez

A JELENTÉSEKHEZ FELHASZNÁLANDÓ ŰRLAPOK ÉS KITÖLTÉSÜK

A rendeletben előírt jelentésekhez a csatolt űrlapokat kell felhasználni.* Egyszeri készletváltozási jelentéshez az R. 02 jelzésű űrlapot, egyéb esetekben (több adagot magában foglaló készletváltozási jelentés, anyagmérlegjelentés vagy adagonkénti leltárkimutatás benyújtásához) az R. 01 űrlapot kell alkalmazni. Az alábbi kitöltési útmutató az R. 01 űrlapra vonatkozik, az R. 02 űrlapra értelemszerű módosításokkal alkalmazandó.[1]

A □ □ □ □ □ kockákat üresen kell hagyni. A fejlécen kívül szereplő adatok közül:

(a) a keltezés az okmány kiállításának napját jelenti;

(b) aláírásra a szerv vezetője, illetőleg a rendelet 20. § (2) bekezdése alapján kijelölt személy jogosult;

(c) amennyiben a jelentés több lapból áll, meg kell jelölni a lap számát és a teljes lapszámot is.

FEJLÉC

1. Az első sort üresen kell hagyni.

2. A létesítmény (nukleáris anyaggal rendelkező szerv).

3. Az "anyagmérlegkörzet" jelzésű sor csak akkor töltendő ki, ha a létesítmény külön nyilvántartásra kötelezett egységekre lett a Rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében felosztva.

4. A jelentés faitája lehet: készletváltozási jelentés (a továbbiakban: KVJ), anyagmérlegjelentés, (a továbbiakban: AMJ), vagy adagonkénti leltárkimutatás, (a továbbiakban: ALK). A megjelöléshez alkalmazni lehet a fent megadott rövidítéseket.

5. KVJ esetén az időszak kezdeti és zárónapját kell megadni, AMJ és ALK esetén a kulcsdátumot.

6. A szervek (osztott nyilvántartás esetén: minden egység) jelentéseit folyamatosan sorszámozni kell.

ADATSZOLGÁLTATÁS

7. Sorszám

A jelentésben szereplő bejegyzéseket (sorokat) folyamatosan számozni kell.

A KVJ-ben és az ALK-ban minden adag tekintetében külön sort kell kitölteni. AMJ-ben külön sorba kerülnek az egyes tételek [Rendelet 30. § (2) bek.]; a dúsított és egyéb (természetes, illetőleg soványított) uránt külön-külön sorban kell kimutatni.

8. Készletváltozás, illetőleg készleti adat

(a) KVJ esetén a következő kulcsszók szerepelhetnek a rovatban:

i. import csak akkor, ha a feladó külföldön van;

ii. átvétel minden belföldi beérkezés esetén;

iii. termelés hasadóanyag keletkezése reaktorban;

iv. mentesítés megszűnése előzetesen mentesített anyag nyilvántartásbavétele;

v. export csak akkor, ha a címzett külföldön van;

vi. átadás minden belföldi elszállítás esetén;

vii. kiégetés veszteségek más elemekbe (vagy izotópokba) való nukleáris átalakulás révén;

viii. mért hulladék amelynek mennyiségét mérték vagy meghatározták mérések alapján, és amelyet oly módon távolították el tartósan, hogy további nukleáris felhasználásra alkalmatlanná vált;

ix. tárolt hulladék feldolgozás vagy üzemeltetési baleset révén keletkezett nukleáris anyag, amelyet egyelőre visszanyerhetetlennek tekintenek, de tárolnak;

x. mentesítés anyag mentesítése nyilvántartás, illetőleg ellenőrzés alól;

xi. baleseti veszteség balesetek következtében;

xii. egyéb veszteségek egyéb rendkívüli veszteség (pl. lopás révén);

xiii. leltárkülönbözet könyvelési és tényleges leltár közötti különbség;

xiv. szállító/címzett szállító különbözet által megadott és címzett által mért mennyiségek közötti különbözet.

(b) AMJ esetén a következő kulcsszók szerepelhetnek:

i. kezdeti tényleges készlet

ii. növekmények a fenti a/i - a/iv rovatokba tartozó változások összege;

iii. csökkenések a fenti a/v - a/xii rovatokba tartozó változások összege;

iv. könyvelési zárókészlet

v. szállító/címzett különbözetek a fenti a/xiv rovatba tartozó változások összege;

vi. kiigazított könyvelési zárókészlet

vii. tényleges zárókészlet leltározás alapján;

viii. leltárkülönbözet b/vi és b/vii különbözete;

- kerekítési különbözet ez a kerekítési különbözetek kiegyenlítésére szolgál. Minden olyan tétel után kell szerepelnie külön sorban, amelynél felmerül. Előjelét értelemszerűen kell megadni.

(c) ALK esetén a rovat üresen marad.

(d) Az e rovatban használt kulcsszó határozza meg a mennyiségi rovatban az előjelhasználatot: mínusz (-) előjellel kell ellátni az olyan mennyiségi bejegyzéseket, amelyek a változás szokványos értelmezésének ellentmondanak, leltárkülönbözet és szállító/címzett különbözet esetén pedig azokat, amelyek akkor lépnek fel, amikor a mért készlet nagyobb a dokumentáltnál (ezek a bejegyzések külön előjel nélkül hiányt jelentenek).

9. Az adat kelte

A leltározás vagy a készletváltozás megállapításának dátuma. Csak több készletváltozást tartalmazó KVJ esetén kell kitölteni.

10. Ország, létesítmény

Szállítások esetén meg kell adni a szállító és címzett partnerlétesítményt (szervet), nemzetközi szállítások esetén az országot is. (Csak KVJ esetén töltendő ki.)

11. Mérési kulcspont

Amennyiben a létesítményben (szervnél) több mérési kulcspont van, meg kell jelölni azt, ahol a jelentésben szereplő adatokat mérték.

12. Adag jelölése (száma)

Megjelölendő a jelentésben szereplő adag neve (száma). (AMJ esetén üresen marad.)

13. Tárgyak száma

Azon különálló tárgyak száma, amelyekből az adag összetevődik (pl. hordók, üzemanyagrudak, kazetták stb. száma). (AMJ esetén üresen marad.)

14. Az anyagokat az alábbi kucsszavakkal kell jellemezni:

(a) első kulcsszó:

oldat,

por,

fém,

fűtőelem,

szilárd hulladék,

folyékony hulladék;

(b) második kulcsszó:

friss üzemanyag,

besugárzott üzemanyag,

visszanyerhetetlen anyag,

visszanyerhető anyag.

15. Urán - elem súlya

Bejegyzendő az adagban levő urán mennyisége, kerekítve a következő oszlopban szereplő egységekre. Amennyiben ebben a rovatban és minden további, mennyiséget jelző rovatban bármilyen adag mennyisége a bejegyzések alapjául szolgáló egységek (gramm, kilogramm) fele alatt van, a vonatkozó rovatba 0 (nulla) írandó. Megkülönböztetésként: ha valamelyik anyagból egyáltalán nincs, ezt áthúzással (-) kell jelezni.

16. Urán - mérési egység

Soványított és természetes urán esetén: kg, dúsított urán esetén: g. (AMJ esetén ezen fenti kategóriákat külön sorokban kell kimutatni.)

17. Urán - hasadó izotópok

Bejegyzendő a hasadó uránizotópok (U-233 és U-235) összmennyisége, kerekítve grammokra.

18. Urán - U-235

Bejegyzendő az adag dúsítása, kerekítve tizedszázalékokra. (AMJ esetén nem kell.)

19. Plutónium - elem súlya

Bejegyzendő az összes plutóniumizotóp súlya, grammokra kerekítve.

20. Plutónium - Pu-240%, Pu-241%, Pu-242%

Amennyiben az ezen oszlopokban szereplő adatok ismertek, bejegyzendők tizedszázalékra történő kerekítéssel. (AMJ esetén nem kell.)

21. Tórium - elem súlya

A tórium súlya, kilogrammokra kerekítve.

22. Meghatározás alapja

Ezen oszlopban meg kell jelölni, hogy az adatok saját mérés (számítás vagy más meghatározás) alapján vannak-e megadva. (AMJ esetén nem kell.) Az alábbi kulcsszavakat kell használni:

mért: amikor az adatok a jelentést adó szerv által lettek meghatározva;

nem mért: amikor az adatok más szervnél történt meghatározáson alapulnak.

23. Helyesbítés

A korábban benyújtott jelentésben közölt adatok helyesbítése az alábbiak szerint történik:

A korábbi bejegyzés összes adatait meg kell ismételni, kivéve azokat, amelyeket helyesbíteni kívánnak; ezek helyett a helyes adatokat kell bejegyezni. A helyesbítési oszlopokban meg kell jelölni a helyesbítendő jelentés számát és a bejegyzés sorszámát.

3. számú melléklet az 1/1971. (VII. 14.) OMFB rendelethez

A NUKLEÁRIS ANYAGOKKAL RENDELKEZŐ SZERVEK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ LÉTESÍTMÉNYI INFORMÁCIÓK

1. A kritikus rendszerek, reaktorok, konvertáló, üzemanyaggyártó és újrafeldolgozó (reprocesszáló) üzemekre nézve az alábbi A, B és C alatti felsorolásokban megadott információt kell benyújtani.

2. A Rendelet 34. § értelmében létesítménynek minősített olyan nukleáris anyaggal rendelkező szerveknek, amelyek nem esnek az 1. pontban felsorolt kategóriák egyikébe sem, az A, B és C alatti felsorolásba meghatározott információt értelemszerűen kell megadniok. Ennek során mérvadó szempont, hogy az anyagot bontott formában, vagy azonosítható tárgyak (fűtőelemek, Pu-Be neutronforrások) alakjában kezelik, használják, illetőleg tárolják.

3. A Rendelet 34. § értelmében létesítménynek nem minősített nukleáris anyaggal rendelkező szerveknek a D alatti felsorolásban meghatározott információt kell megadniok.

4. A létesítmény egyéni jellegétől függően, az említett felsorolások alapján megadott információt alkalmas magyarázatokkal, bővítésekkel kell kiegészíteni, illetőleg egyes kérdések mellőzhetők is lehetnek.

A

REAKTOROK

Az információ kelte: .....................

I. ÁLTALÁNOS AZONOSÍTÁS ÉS A LÉTESÍTMÉNY FŐ ADATAI

1. Név

2. Pontos cím

3. Felügyeleti szerv megnevezése

4. Üzemeltető

5. Jelenlegi állapot

6. Az építés időbeli ütemezése (ha még nincs üzemben)

(a) az építés kezdete,

(b) az átvételi eljárás kezdete,

(c) az üzemelés kezdete.

7. A létesítmény rendeltetése és fajtája

8. A létesítmény üzemeltetésének módja: az alkalmazott üzemelési (pl. több műszakos) rendszer; az évenkénti üzemelési napok közelítő száma stb.; a létesítményen keresztülmenő anyagmennyiséget befolyásoló tényezők.

9. A létesítmény helyszínrajza (a létesítmény határait és terepét, az épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb. feltüntető térképvázlat).

10. A létesítmény elrendezése:

(a) containment szerkezet, kerítések és bejutási utak,

(b) a bejövő anyag tárolásának területe,

(c) a reaktor területe,

(d) vizsgáló és kísérleti terület, laboratóriumok,

(e) a kimenő anyag tárolásának területe,

(f) a nukleáris anyaghulladék eltávolításának területe.

11. A létesítményre vonatkozó további főbb adatok:

(a) a reaktoronkénti méretezési termikus teljesítmény folyamatos működésben,

(b) neutronfluxus (kutató reaktorok esetében),

(c) hasadó és szaporító anyagok,

(d) az aktív zóna kezdeti átlagos dúsítása,

(e) moderátor,

(f) hűtőközeg.

II. A NUKLEÁRIS ANYAGOK JELLEMZÉSÉRE, ÁRAMLÁSÁRA, HOLLÉTÉRE ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES INFORMÁCIÓ

A nukleáris anyag leírása*[2]

12. Vázlatrajz a fűtőelemekről és/vagy kazettákról, az általános szerkezet megismeréséhez elégséges részletességgel, méretek bejelölésével. (Fűtőelem: a legkisebb, magában zárt üzemanyagegység, kazetta: az elemek összeállítása kezelési egységgé, mint amilyen a köteg vagy nyaláb. Az elemek cseréjéhez* készített elrendezést be kell mutatni, ha ilyen van, és jelezni kell, ha ezt rendszeres műveletnek tervezik.)[3]

13. Az üzemanyag (beleértve a szabályozó vagy kiegyenlítő kazettákban levő nukleáris anyagot, ha van ilyen)

(a) kémiai összetétele vagy főbb ötvöző elemek,

(b) az átlagos dúsítás kazettánként,

(c) az üzemanyag névleges súlya kazettánként, megengedett tűrésekkel.

14. Burkoló anyag.

15. Az egyedi fűtőelemek és/vagy kazetták azonosításának módja (ha van ilyen).

16. A létesítményben használt más nukleáris anyag (sorolja fel röviden az anyagokat, az anyagok használatának célját és módját, pl. booster rudak).

A nukleáris anyag áramlása

17. Vázlatos folyamatábra a nukleáris anyagot azonosító mérőpontok, az anyag-nyilvántartáshoz használt anyagmérlegkörzetek és készleti helyek megjelölésével és a nukleáris anyagkészlet becsült tartománya ezeken a területeken normális üzemelési körülmények között.

18. A várható névleges üzemanyag-ciklus adatai, beleértve

(a) a tervezett terhelési tényezőt,

(b) a reaktor aktív zónájának töltetét.

(c) a várható kiégetést,

(d) az évi újrafeltöltési üzemanyag mennyiségét,

(e) az újratöltés időközét (terhelt, illetőleg terhelésmentes állapotban),

(f) tervezik-e az üzemanyag újrafeldolgozását. (Csak az értelemszerűen megválaszolható adatokat kell megadni.)

A nukleáris anyag kezelése

19. A friss üzemanyag tárolásának helyszín- és általános elrendezési rajzai és a friss üzemanyag csomagolásának leírása.

20. A friss üzemanyagot előkészítő és/vagy vizsgáló helyiség és a reaktor töltőterületének helyszín- és általános elrendezési rajzai.

21. A friss, illetőleg besugárzott üzemanyag szállítására szolgáló berendezések általános elrendezési rajzai, beleértve az üzemanyagtöltő gépeket és felszereléseket.

22. A reaktortartály általános elrendezési rajza; az aktív zóna és a nyílások elrendezése, az üzemanyag tartálybeli kezelésének módszere.

23. Az aktív zóna ábrái; a zóna általános elrendezését, rácsát, alakját rácsléptékét és méretét mutató rajzok; a reflektorok, valamint a szabályozó elemek elhelyezését, alakját és méretét, a kísérleti és/vagy besugárzó pozíciókat feltüntető rajzok.

24. A fűtőelemek vagy kazetták és a szabályozó elemek számára a zónában rendelkezésre álló csatornák száma és mérete.

25. A kiégetett üzemanyag tárolása:

(a) helyszín- és általános elrendezési rajz,

(b) a tárolás módszere,

(c) a raktározás névleges kapacitása,

(d) a besugárzott üzemanyag kezelésére alkalmazott módszerek és berendezések,

(e) a besugárzott üzemanyag elszállítása előtti minimális tárolási idő,

(f) a besugárzott üzemanyag elszállítására szolgáló konténer rajza és leírása (ha rendelkezésre áll, ellenkező esetben jelezni kell, hogy az információ hol szerezhető be).

26. Anyagvizsgáló terület (amennyiben van):

(a) a végzett tevékenység természetének rövid leírása,

(b) a főbb berendezések leírása (pl. meleg-kamra, fűtőelem köpenyét bontó, oldó berendezés),

(c) a vizsgált nukleáris anyag szállítására szolgáló szállítótartályok és a hulladék, valamint selejt csomagolásának leírása,

(d) be nem sugárzott, illetőleg besugárzott nukleáris anyag tárolása,

(e) helyszín- és általános elrendezési rajz a fentiekre, ha még másutt nem szerepelt.

A hűtőközegre vonatkozó adatok

27. Hűtőközeg áramlásának vázlatos rajzai, amint ez a hőteljesítménymérleghez kell (nyomás, hőmérséklet és tömegáramlási sebesség feltüntetésével a főbb pontokon).

III. A NUKLEÁRIS ANYAG NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÉS MÉRÉSÉNEK RENDSZERE

28. A nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendszere: a tételenkénti és/vagy tömeg szerinti nyilvántartási rendszer leírása (beleértve a vonatkozó minták mérési módszereit, azok becsült pontosságával együtt). Az anyagellenőrzési és nyilvántartási eljárásokban használt valamennyi nyomtatványból mellékelni kell egy-egy példányt (mintaként).

IV. KÜLÖNLEGES INFORMÁCIÓ

29. A szervezetileg meghatározott felelősség az anyag ellenőrzéséért és az Intézettel, illetőleg az OAB-val tartott rendszeres kapcsolatért (név és pozíció).

30. A nukleáris anyag ellenőrzésére szolgáló főbb intézkedések.

31. Egészségügyi és biztonsági szabályok, amelyeket az ellenőröknek a létesítményben be kell tartaniok.

V. NEM KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓ

32. Javaslatok nyilvántartási és mérési eljárásokra, valamint kvalitatív biztosítéki intézkedésekre (behatárolásra vagy felügyelet alkalmazására), amelyek megkönnyíthetik az ellenőrzést, a nyilvántartások vezetését és a jelentéstételi kötelezettség teljesítését.

B

KRITIKUS RENDSZEREK

Az információ kelte:....................

I. ÁLTALÁNOS AZONOSÍTÁS ÉS A LÉTESÍTMÉNY FŐ ADATAI

1. Név

2. Pontos cím

3. Felügyeleti szerv megnevezése

4. Üzemeltető

5. Jelenlegi állapot

6. Az építés időbeli ütemezése (ha még nincs üzemben)

(a) az építés kezdete,

(b) az átvételi eljárás kezdete,

(c) az üzemelés kezdete.

7. A létesítmény rendeltetése és fajtája

8. A létesítmény üzemeltetésének módja: az alkalmazott üzemelési (pl. többműszakos) rendszer; az évenkénti üzemelési napok közelítő száma stb.; a létesítményen keresztülmenő anyagmennyiséget befolyásoló tényezők.

9. A létesítmény helyszínrajza (a létesítmény határait és terepét, az épületeket, utakat, folyókat, vasutat stb. feltüntető térképvázlat).

10. A létesítmény elrendezése:

(a) kerítések és bejutási utak,

(b) a nukleáris anyag tárolásának területe(i),

(c) a fűtőelemek szerelésére szolgáló terület, laboratóriumok stb.

(d) maga a kritikus rendszer.*[4]

11. A létesítményre vonatkozó további főbb adatok:

(a) a várható maximális üzemelési teljesítmény és/vagy neutron fluxus,

(b) a nukleáris anyag fő típusa(i) és a dúsítás,

(c) moderátor,

(d) reflektorok, szaporító zóna,

(e) hűtési rendszer.

II. A NUKLEÁRIS ANYAGOK JELLEMZÉSÉRE, ÁRAMLÁSÁRA, HOLLÉTÉRE ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES INFORMÁCIÓ

A nukleáris anyag leírása

12. A létesítményben levő valamennyi nukleáris anyag leírása rajz segítségével vagy más módon, amely az alábbiakat mutatja:

(a) valamennyi fajta üzemanyagegységet, beleértve a szokványos kezelési ("kiszerelési") egységeket,

(b) a kémiai összetételt, illetőleg a fő ötvözőanyagokat,

(c) mechanikai alakot és méreteket,

(d) dúsítást,

(e) a nukleáris anyag névleges súlyát, megengedett tűrésekkel,

(f) a burkoló anyagot és

(g) az egységek azonosításának módszere(i)t.

A nukleáris anyag holléte és kezelése

13. Leírás helyszíni és általános elrendezési vázlatok segítségével (vagy másképpen):

(a) a nukleáris anyag tárolásának és szerelésének területéről és magáról a kritikus rendszerről; a leltárfelvételi helyekről;

(b) a nukleáris anyag becsült készletéről ezeken a helyeken;

(c) a nukleáris anyagok összeszerelésére, vizsgálatára és mérésére használt berendezések térbeli elrendezéséről;

(d) a nukleáris anyag mozgatására biztosított utakról.

14. A kritikus rendszer zónarajza és leírása, amely feltünteti az aktív zóna tartószerkezetét, az árnyékoló és hőeltávolító berendezéseket. (Ha a kritikus létesítményben egynél több van, mindegyikre külön rajzot és leírást kell adni.)

III. A NUKLEÁRIS ANYAG NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÉS MÉRÉSÉNEK RENDSZERE

A nyilvántartási rendszer

15. A nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendszere: a tételenkénti és/vagy tömeg szerinti nyilvántartási rendszer leírása (beleértve a használt becslési módszereket; az azokhoz rendelhető pontossággal együtt). Az anyagellenőrzési és nyilvántartási eljárásokban használt valamennyi nyomtatványból mellékelni kell egy-egy példányt (mintaként).

16. A leltárfelvételi eljárások, a leltározások gyakoriságának és az alkalmazott módszereknek a leírása (tételes és/vagy tömeg szerinti nyilvántartás esetén egyaránt, beleértve a vonatkozó becslési módszereket is); a várható pontosság; a nukleáris anyaghoz való hozzáférés az aktív zónában és a besugárzott nukleáris anyaghoz a zónán kívül; a várható sugárzási szintek.

IV. KÜLÖNLEGES INFORMÁCIÓ

17. A szervezetileg meghatározott felelősség a nukleáris anyag ellenőrzéséért és az Intézettel illetőleg az OAB-val tartott rendszeres kapcsolatért (név és pozíció).

18. A nukleáris anyag őrzésére szolgáló főbb intézkedések.

19. Egészségügyi és biztonsági szabályok, amelyeket az ellenőröknek a létesítményben be kell tartaniok.

V. NEM KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓ

20. Javaslatok nyilvántartási és mérési eljárásokra, valamint kvalitatív biztosítéki intézkedésekre (behatárolásra vagy felügyelet alkalmazására), amelyek megkönnyíthetik az ellenőrzést, a nyilvántartások vezetését, jelentéstételi kötelezettség teljesítését.

C

KONVERTÁLÓ ÉS ÜZEMANYAGGYÁRTÓ, VALAMINT ÚJRAFELDOLGOZÓ (REPROCESSZÁLÓ) ÜZEMEK

Az információ kelte: ..............................

I. ÁLTALÁNOS AZONOSÍTÁS ÉS A LÉTESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ FŐBB ADATOK

1. Név

2. Pontos cím

3. Felügyeleti szerv

4. Üzemeltető

5. Jelenlegi állapot

6. Az építés időbeli ütemezése (ha még nincs üzemben):

(a) az építkezés kezdete,

(b) az átvételi eljárás kezdete,

(c) az üzemelés kezdete,

7. A létesítmény rendeltetése és fajtája

8. A létesítmény működésének módja: az alkalmazott üzemelési (pl. többműszakos) rendszer; az évenkénti üzemelési napok közelítő száma; stb.; a létesítményen keresztülmenő anyagmennyiséget befolyásoló tényezők.

9. A létesítmény helyszínrajza (a létesítmény határait és terepét, az épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb. feltüntető térképvázlat).

10. A létesítmény elrendezése:

(a) szerkezeti behatárolás; kerítések és bejutási utak;

(b) a nukleáris anyag útja;

(c) a bejövő anyag tárolása;

(d) valamennyi fő feldolgozó terület és feldolgozó laboratórium;

(e) vizsgálati vagy kísérleti területek;

(f) a kimenő anyagok tárolásának területe;

(g) a hulladékeltávolító létesítmények;

(h) analitikai laboratórium.

II. A NUKLEÁRIS ANYAGOK JELLEMZÉSÉRE, ÁRAMLÁSÁRA, HOLLÉTÉRE ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES INFORMÁCIÓ

11. Folyamatábrák segítségével, illetőleg más módon le kell írni a feldolgozás szakaszait és az üzemen belüli tárolási területeket (beleértve az eltávolítást és recirkuláltatási feldolgozást). A leírás foglalja magában (értelemszerűen) a következőket:

(a) mintavételi és mérési pontokat,

(b) az adagok méretét vagy az áramlási sebességet,

(c) a tárolás vagy csomagolás módszerét,

(d) tárolási kapacitást.

12. A fenti 11. ponton túlmenően az újrafeldolgozó üzemek betáplálási tároló területeit olyan általános elrendezési rajzzal kell leírni, amely mutatja:

(a) a fűtőelemek helyét és a kezelőberendezést;

(b) a kezelőberendezés teljesítőképességét (maximális terhelés, a fűtőelemek maximális mérete);

(c) a feldolgozható fűtőelemek fajtáit, beleértve a nukleáris anyag tartalmát és a dúsítás fokát.

13. A fenti 11. ponton túlmenően a recirkuláltatási körök leírásában szerepeljen:

(a) az időleges tárolás időtartama;

(b) külső recirkuláltatás ütemterve (ha ilyen van).

14. A fenti 11. ponton túlmenően a folyamat eltávolítási fokozatának leírásában szerepeljen az eltávolítás módszere (kidobás vagy tárolás).

15. A 11. és 7. pontokban említett folyamatábrákkal kapcsolatban közölni kell (egyensúlyi állapotra és feltételezve a 8. pontban leírt üzemelési módokat):

(a) a tervezett évenkénti átmenő anyagmennyiséget, és

(b) a tervezett kapacitásra alapozva, a folyamatban szereplő készletet.

16. Az üzem teljes vagy részleges ürítésére elfogadott normális eljárás, vagyis a mosások számának, illetőleg a hátramaradó nukleáris anyag koncentrációjának leírása. Fel kell tüntetni az ürítési eljárással és azt követő tényleges leltárfelvétellel kapcsolatos speciális mintavételi és mérési pontokat, amennyiben a fenti 11. pont ezeket nem sorolja fel.

A nukleáris anyag leírása

17. Ábrák segítségével (vagy más módon) az összes nukleáris anyagnak, mind a betáplált anyagoknak és végterméknek, mind a folyamat egyes fokozataiban levő anyagok leírása.

A leírás tartalmazza:

(a) a fizikai és kémiai alakot,

(b) a tartalom tartományát és várható felső határát a szilárd vagy folyékony hulladékanyag minden kategóriájára,

(c) a dúsítás tartományát.

III. A NUKLEÁRIS ANYAG NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÉS MÉRÉSÉNEK RENDSZERE

Nyilvántartási rendszer

18. A nyilvántartási adatok rögzítésére és jelentésére, valamint az anyag-mérleg megállapítására használt könyvelési rendszer ismertetése. Az ügyvitelhez használt valamennyi nyomtatványból mintát kell szolgáltatni.

19. Anyagmérleg készítésének időpontjai és gyakorisága (beleértve azokat, amelyeket üzem közben készítenek). Az üzem közben felvett leltár után a nyilvántartások egyeztetésére használt módszerek leírása.

20. A szállító átvevő közötti mennyiségi eltérések esetén követett eljárások, valamint a nyilvántartások egyeztetésénél alkalmazott módszerek leírása.

21. Eljárási vagy adminisztrációs hibák, illetőleg szállító átvevő különbségek esetén a nyilvántartások helyesbítése érdekében alkalmazott módszerek leírása.

Tényleges leltárfelvétel

22. Azonosítsák a 11. és 17. pontban említett folyamatábrákon azokat a berendezési tárgyakat, amelyeket a tényleges leltárfelvétel közben a nukleáris anyag tartályainak kell tekinteni. Adják meg, hogy az ilyen tényleges leltárfelvételnek mi az ütemezése a kampány programjában. Írják le a mérés, mintavétel és elemzés módszereit.

23. A mérési és mintavételi pontok elhelyezésével kapcsolatban utalni kell a 11. és 17. pontban említett folyamatábrákra.

24. Le kell írni a megjelölt pontban az egyes mérések végrehajtásának módszerét, meg kell adni azokat az egyenleteket vagy táblázatokat, amelyeket felhasználnak és a számításokat, amelyeket végeznek a tényleges súly- és térfogatmennyiségek meghatározásakor. Közölni kell, hogy az adatok rögzítése automatikusan vagy kézi erővel történik-e. Minden bejelölt pontra ismertetni kell a mintavétel módszerét. A vett minták számát és a mintavétel gyakoriságát, valamint a visszautasítás kritériumait meg kell adni.

25. Le kell írni a nyilvántartás céljaira használt elemzési módszereket Kézikönyvre vagy jelentésre történő hivatkozás megfelel.

A mérési pontosság ellenőrzése

26. Írják le az analitikai, a súly- és térfogatmérés, valamint a mintavételi pontosság és a rendszeres eltérések, továbbá a berendezések kalibrációjának ismételt ellenőrzési programját. Le kell Írni a mérőberendezések 24. pontban említett kalibrációjának módszerét.

27. Ismertetni kell a 25. pontban említett analitikai módszerekhez használt etalonok fajtáit és minőségét. Meg kell adni a használt analitikai berendezés fajtáját, a kalibráció módszerét és gyakoriságát.

Statisztikai kiértékelés

28. írják le a súly- és térfogatmérési ellenőrző programok, a mintavétel és elemzés során felhalmozott adatok statisztikus kiértékelésének programját, vagyis a mérések pontosságának és reprodukálhatóságának, valamint a kapcsolódó hibahatároknak a meghatározását. Írják le azokat a statisztikus módszereket, amelyeket az egyedi becsült mérési hibák összetételére használnak a szállító/átvevő különbségek, a könyvelési leltár, a tényleges leltár és a leltárkülönbözetek teljes hibahatárának meghatározása érdekében.

IV. KÜLÖNLEGES INFORMÁCIÓ

29. Szervezetileg meghatározott felelősség a nukleáris anyag ellenőrzéséért és az Intézettel, illetőleg az OAB-val tartott rendszeres kapcsolatért (név és pozició).

30. A nukleáris anyag őrzésére szolgáló főbb intézkedések.

31. Egészségügyi és biztonsági szabályok, amelyeket az ellenőröknek a létesítményben be kell tartaniok.

V. NEM KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓ

32. Javaslatok nyilvántartási eljárásokra és kvalitatív biztosítéki intézkedésekre (behatárolásra, vagy felügyelet alkalmazására), amelyek megkönnyíthetik az ellenőrzést, a nyilvántartás vezetését és a jelentéstételi kötelezettség teljesí-:ését.

D

LÉTESÍTMÉNYNEK NEMMINŐSÍTETT, NUKLEÁRIS ANYAGGAL RENDELKEZŐ SZERVEK

I. ÁLTALÁNOS AZONOSÍTÁS

1. Név

2. Pontos cím

3. Felügyeleti szerv

4. Üzemeltető

5. A szerv rendeltetése és fajtája

6. A nukleáris anyag használatának, kezelésének, illetőleg tárolásának szűkebb értelemben vett helye.

II. A NUKLEÁRIS ANYAGOK JELLEMZÉSÉRE, HOLLÉTÉRE ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ

7. A használt, kezelt, illetőleg tárolt nukleáris anyag rövid felsorolása, valamint a használat céljának és módjának rövid leírása.

8. A nukleáris anyagra jellemző mérőpontok, illetőleg készleti helyek megjelölése és a nukleáris anyagkészlet becsült tartománya normális üzemelési körülmények között.

9. A nukleáris hulladékanyag kezelése, illetőleg tárolása.

III. A NUKLEÁRIS ANYAG NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÉS MÉRÉSÉNEK RENDSZERE

10. A nukleáris anyagok ellenőrzésének és nyilvántartásának rendszere. Az anyagellenőrzési és nyilvántartási eljárásokban használt valamennyi nyomtatványból mellékelni kell. Egy-egy példányt (mintaként).

IV. KÜLÖNLEGES INFORMÁCIÓ

11. A szervezetileg meghatározott felelősség az anyag ellenőrzéséért és az Intézettel, illetőleg az OAB-val tartott rendszeres kapcsolatért (név és pozició).

12. A nukleáris anyag őrzésére szolgáló intézkedések.

13. Egészségügyi és biztonsági szabályok, amelyeket az ellenőröknek a létesítményben be kell tartaniok.

V. NEM KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓ

14. Javaslatok nyilvántartási és mérési eljárásokra, valamint további intézkedésekre (behatárolásra vagy felügyelet alkalmazására), amelyek megkönnyíthetik az ellenőrzést, a nyilvántartás vezetését, illetőleg jelentéstételi kötelezettség teljesítését.

4. számú melléklet az 1/1971. (VII. 14.) OMFB rendelethez

A NYILVÁNTARTÁSOK ELLENŐRZÉSE

I. AZ ELLENŐRZÉSEK CÉLJAI

1. Az intézet és az OAB által végzett ellenőrzések célja - a rendeletben meghatározott célkitűzéseken túlmenően - az, hogy a jelentéstételi kötelezettség teljesítése során az Intézetnek, illetőleg az OAB-nak benyújtott információk megfelelnek-e a valós helyzetnek (hitelesítés).

2. A nyilvántartások ellenőrzése kiterjed a nukleáris anyagok azonosítására is.

3. A fenti célkitűzéseknek megfelelően az ellenőrzések célja különösen az, hogy

(a) hitelesítsék a nukleáris anyaggal rendelkező szervek nyitójelentésének adatait;

(b) hitelesítsék a jelentésekben és nyilvántartásokban, valamint a feljegyzésekben foglalt adatok azonosságát, különös tekintettel a készletváltozásokra;

(c) hitelesítsék, hogy a nyilvántartások és feljegyzések a való helyzetnek megfelelően adják-e meg a nukleáris anyag tartózkodási helyét, mennyiségét és összetételét;

(d) hitelesítsék a leltárkülönbözetek, valamint a szállítók és címzettek által megadott mennyiségek közötti különbségek és a könyvelési leltárban meglevő bizonytalanságok okaira vonatkozó információkat;

(e) azonosítsák és hitelesítsék a nukleáris anyag mennyiségét és összetételét kiszállítás előtt.

II. AZ ELLENŐRZÉSEK ESZKÖZEI

4. Az ellenőrzések céljainak megvalósítása érdekében az ellenőrök különösképpen az alábbi módszereket veszik igénybe:

(a) megfigyelik, hogy az anyagmintákat olyan eljárások szerint veszik-e, amelyek reprezentatív mintát eredményeznek;

(b) megfigyelik a minták kezelését és elemzését;

(c) megfigyelik, hogy a mérési kulcspontokon végzett mérések a való helyzet meghatározására alkalmasak-e;

ezen belül

(i) megfigyelik a nukleáris anyag mérése során közvetlenül, illetőleg közvetve alkalmazott műszerek és berendezések kalibrálását; ellenőrzik a mérőeszközök mérésügyi hitelességét, (pl. súly- és térfogatmérő eszközök stb. esetében);

(ii) kötelezhetik a nukleáris anyaggal rendelkező szerveket arra, hogy az elemzések pontosságának meghatározása érdekében elemezzék az Intézet által szolgáltatott normálmintákat;

(iii) kötelezhetik a nukleáris anyaggal rendelkező szerveket az Intézet által előírt, illetőleg rendelkezésre bocsátott etalonok használatára;

(iv) kalibrálhatják a műszereket és ellenőrző berendezéseket;

(d) ólomzárak (pecsétek) és más azonosító, illetőleg beavatkozást jelző eszközök alkalmazásával biztosítják az anyagbehatárolást, illetőleg ennek figyelemmel kisérését;

(e) nemzetközi szállítások esetén megfigyelik az anyag be- illetőleg kicsomagolását és szükség esetén ólomzárat (pecsétet), illetőleg más azonosító eszközöket alkalmaznak;

(f) más objektív, technikailag megfelelő módszereket alkalmaznak az ellenőrzés céljainak megvalósítása érdekében.

III. AZ ELLENŐRZÉSEK KÜLÖNÖS SZEMPONTJAI

5. Az egyes létesítmények típusára és sajátosságaira tekintettel különös figyelmet kell fordítani arra, hogy

(a) milyen formában található a nukleáris anyag, ezen belül, hogy az anyag ömlesztett formában vagy külön tárgyak formájában van-e;

(b) milyen a nukleáris anyag vegyi összetétele;

(c) az urán kis vagy nagy dúsítású-e; és

(d) milyen a nukleáris anyag hozzáférhetősége.

6. Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a létesítmények, illetőleg szervek sajátosságaira, ezen belül

(a) a rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagot tartalmazó létesítmény, illetőleg szerv jellegére és típusára;

(b) a nukleáris anyagok behatárolási fokára;

(c) arra, hogy mennyiben könnyíti meg ezen létesítmények konstrukciója a nukleáris anyag áramlásának és készleteinek hitelesítését;

(d) arra, hogy milyen mértékben lehet összevetni egymással a különböző szervektől származó információkat;

(e) minden olyan további sajátosságra, melyek elősegíthetik a rendelet céljainak megvalósítását.

7. Az ellenőrzés során vizsgálni kell

(a) a szervek belső nyilvántartási és ellenőrzési rendszerének hatékonyságát;

(b) a rendeletben szabályozott jelentéstételi kötelezettség betartását;

(c) az Intézet, az OAB, illetőleg az ellenőrök által előírt intézkedések végrehajtását;

(d) a hitelesített leltárkülönbözetek nagyságát és meghatározási pontosságát.