29/1971. (VII. 23.) PM rendelet

a takarékszövetkezetekről

A takarékszövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségének megfelelő fejlődése és önállóságuk fokozása érdekében - a Magyar Nemzeti Bank elnökével és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben - a következőket rendelem:

A takarékszövetkezet célja és feladatai

1. §

(1) A lakosság pénzügyi műveleteit ellátó pénzügyi rendszerbe tartozó takarékszövetkezet az állampolgárok önkéntes személyi és vagyoni társulása abból a célból, hogy a lakosság pénzbeli megtakarításait saját, önálló szervezete útján is összegyűjthesse, és a tagok hitelszükségletét a kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül kielégíthesse.

(2) Takarékszövetkezet alakítása elsősorban ott indokolt, ahol a lakosság pénzügyi szolgáltatások iránti igényei nem kielégítettek, illetve ahol ilyen irányú igényeinek jobb kielégítése érdekében ez szükséges, a lakosság takarékszövetkezet létesítését kezdeményezi, és e célra hajlandó saját pénzeszközeit is rendelkezésre bocsátani.

(3) A takarékszövetkezet jogi személy. Tevékenységét - a szövetkezeti demokrácia és önkormányzat útján, az önsegély és a kölcsönös segítségnyújtás elve alapján - tagjai személyes és vagyoni közreműködésével fejti ki.

(4) A takarékszövetkezet a tagok által meghatározott, a népgazdaság érdekeivel összhangban álló gazdálkodást folytat, s ennek keretében tagjai életviszonyainak javítását szolgálja; egyúttal elősegíti a tagok szocialista gondolkodás módjának fejlesztését.

2. §

(1) A takarékszövetkezet feladata, hogy

a) működési területén takarékbetéteket gyűjtsön, hatékonyan közreműködjék tagjai és a lakosság takarékos életmódra való nevelésében;

b) saját alapjaiból és az összegyűjtött takarékbetétekből tagjai részére kölcsönöket nyújtson.

(2) A takarékszövetkezet a pénzügyminiszter engedélyével

a) az állami pénzintézeti szervekkel kötött megállapodás alapján egyéb pénzügyi jellegű feladatokat is elláthat;

b) az (1) bekezdés szerinti alaptevékenységét kiegészítő egyéb szolgáltatásokat is nyújthat.

A takarékszövetkezet megalakulása és működésének feltételei

3. §

(1) A takarékszövetkezet megalakulásához és működéséhez

a) a legfeljebb 10 000 lélekszámú helységekben a lakosság legalább 5 százalékának tagként való belépése és legalább 120 000 forint részjegyalap befizetése,

b) a 10 001-20 000 lélekszámú helységekben a lakosság legalább 4 százalékának tagként való belépése és legalább 300 000 forint részjegyalap befizetése,

c) a 20 001-30 000 lélekszámú helységekben a lakosság legalább 3 százalékának tagként való belépése és legalább 1 millió forint részjegyalap befizetése szükséges.

(2) 30 000-nél nagyobb lélekszámú helységekben a működési bizonyítvány (7. §) kiadásának feltételeit a pénzügyminiszter esetenként állapítja meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek a rendelet hatálybalépése után megalakuló takarékszövetkezetekre, valamint a működési területüket bővítő takarékszövetkezetekre vonatkoznak.

4. §

(1) A takarékszövetkezet létesítéséhez alakuló közgyűlés megtartása szükséges, ahol el kell határozni a szövetkezet megalakulását; dönteni kell a belépésre jelentkezők felvételéről; meg kell határozni az induló részjegyvagyont, meg kell állapítani az alapszabályt; meg kell választani a takarékszövetkezet vezető- és ellenőrző szerveit, tisztségviselőit, valamint a közgyűlési különbizottság elnökét és tagjait.

(2) Az alapszabályban kell meghatározni

- a takarékszövetkezet nevét, székhelyét, működési területét, tevékenységi körét;

- a tagok alapvető jogait és kötelezettségeit, különösen a vagyoni hozzájárulás, a személyes közreműködés, az anyagi részesedés módjának és mértékének szabályait;

- a választott szervek tagjainak számát, megválasztásuk és elmozdításuk módját, működési időtartamát;

- a szervezetre, a működés rendjére és a vezető és ellenőrző szervek hatáskörére vonatkozó fontosabb rendelkezéseket;

- a közös vagyon kialakításának és növelésének, valamint a gazdálkodási eredmény felhasználásának szabályait;

- a közgyűlési külön bizottságot;

- a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket;

- a takarékszövetkezet képviseletének módját:

- a közgyűlés ilyen irányú döntése esetén a szövetkezeti szövetséghez való csatlakozást;

- mindazt, aminek az alapszabályba való felvételét jogszabály vagy a közgyűlés határozata kötelezően elrendeli.

(3) Az alapszabályt - a "Működési bizonyítvány" kiadása után - törvényességi szempontból a szövetkezet székhelye szerint illetékes járási hivatal, illetőleg a városi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve vizsgálja felül és hagyja jóvá.

5. §

(1) A takarékszövetkezet működési területe egy, vagy több helységre terjed ki. Ez utóbbi esetben a 3. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak a helységek együttes lélekszámára vonatkoznak.

(2) A takarékszövetkezetnek a pénzintézeti tevékenység folytatásához az ügyviteli szabályzat mintában előírt dologi és személyi feltételeket biztosítania kell.

(3) A takarékszövetkezetet a szövetkezetek nyilvántartásába be kell jegyezni.

6. §

(1) A takarékszövetkezetbe tagként olyan nagykorú személyek léphetnek be, akik a takarékszövetkezet működési területén laknak, vagy ott van állandó munkahelyük.

(2) A takarékszövetkezet tagjai a belépéskor legalább egy részjegy ellenértékét kötelesek befizetni. A részjegy névértéke 100 forintnál kevesebb nem lehet.

(3) Az e rendelet hatálybalépése után alakuló takarékszövetkezeteknél, ha a tagsági viszony nem kilépés útján szűnik meg, a részjegyeket legkorábban a befizetéstől számított 5 év eltelte után lehet kifizetni.

7. §

(1) A takarékszövetkezet a működését a pénzügyminiszter által kiadott "Működési bizonyítvány" alapján, az alapszabály jóváhagyása után kezdheti meg. A "Működési bizonyítvány" a 2. § (1) bekezdésében foglalt tevékenység végzésére jogosít.

(2) A takarékszövetkezetnek a "Működési bizonyítvány" kiadását írásban kell kérnie. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy a takarékszövetkezet a 3-6. §-okban foglalt feltételek szerint megalakult.

8. §

(1) A takarékszövetkezet igazgatósága - a tagok és a lakosság pénzügyi szolgáltatásokra irányuló igényeinek jobb kielégítése érdekében - a működési területen kirendeltségeket és betétgyűjtő pénztárakat létesíthet.

(2) A rendelet hatálybalépése után kiadott "Működési bizonyítvány"-nyal rendelkező takarékszövetkezetnél a kirendeltség létesítéséhez az érintett helységre vonatkoztatva a 3. § (1) bekezdésében meghatározott induló taglétszámot és részjegyalapot, betétgyűjtő pénztár létesítéséhez pedig ennek 50 százalékát kell biztosítani.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott "Engedély okirat"-tal rendelkező takarékszövetkezetek működési területén kirendeltség vagy betétgyűjtő pénztár létesítéséhez az érintett helységre vonatkoztatva csak a 3. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszám szükséges.

(4) A kirendeltségek és a betétgyűjtő pénztárak működési bizonyítványát a takarékszövetkezet igazgatósága adja ki.

A takarékszövetkezet szervei

9. §

(1) A takarékszövetkezet szervei:

a) a közgyűlés (részközgyűlés), küldöttgyűlés,

b) az igazgatóság,

c) a felügyelőbizottság.

(2) A takarékszövetkezet helyi önkormányzati szervei:

a) a helyi közgyűlés (részközgyűlés), küldött gyűlés,

b) a helyi intézőbizottság,

c) a helyi ellenőrzőbizottság.

A takarékszövetkezet tevékenysége

10. §

A takarékszövetkezet takarékbetétet állampolgároktól fogadhat el. Az 1952. évi 9. számú törvényerejű rendelettel a takarékbetéteseknek biztosított jogok és kedvezmények a takarékszövetkezeteknél elhelyezett betétekre is kiterjednek. A "Működési bizonyítvány" érvényességének ideje alatt elhelyezett takarékbetétek visszafizetéséért az állam szavatol.

11. §

(1) A takarékszövetkezet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenysége körében tagjai részére, hitelszükségletük kielégítésére - megfelelő fedezet mellett - az érvényes jogszabályokban, valamint a Kormány hitelpolitikai irányelveiben foglalt feltételek szerint a (2) bekezdésben meghatározott kölcsönalapjából rövid- és középlejáratú hitelt nyújthat.

(2) A takarékszövetkezet kölcsönt nyújthat a részjegy- és a tartalékalapjának egyéb célra fel nem használt összege, valamint betétállományának meghatározott része erejéig.

(3) A kölcsönök engedélyezése a takarékszövetkezet igazgatóságának hatáskörébe tartozik, amely a pénzügyminiszter által erre megállapított ügyviteli szabályzat szerint köteles eljárni. Ha az igazgatóság valamely kölcsön engedélyezésénél e szabályoktól eltér, a kölcsön visszafizetéséért az igazgatóság tagjai saját személyükben készfizető kezesként felelősek.

(4) A közgyűlés határozatával a kölcsönök engedélyezésének jogát a helyi intéző bizottságra, a takarékszövetkezet, illetve a helyi intézőbizottság elnökére, az ügyvezetőre vagy kivételesen más alkalmazottra lehet átruházni. Ebben az esetben a kölcsönt engedélyező személyre ugyanolyan felelősség hárul, mint az igazgatóság tagjaira.

(5) Ha az igazgatóság tagjai - a kölcsön engedélyezési hatáskör átruházása esetén - a kölcsönengedélyezéssel kapcsolatos szabálytalanságról szereznek tudomást, tartoznak haladéktalanul megfelelő intézkedést tenni, illetve kezdeményezni. Az ennek elmulasztása következtében keletkezett károkért anyagi felelősséggel tartoznak.

A takarékszövetkezet gazdálkodása

12. §

(1) A takarékszövetkezet a bevételei terhére maga köteles fenntartásáról gondoskodni.

(2) A takarékszövetkezet - az igazgatóság által megállapított legmagasabb pénztári állományt meghaladó - pénzeszközeit az Országos Takarékpénztárnál kezelt számlán helyezi el. A számla vezetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által jóváhagyott "bankszámla szerződés" minta alapján létrehozott szerződés szabályozza.

(3) A takarékszövetkezetnek hitelt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az Országos Takarékpénztár folyósíthat.

(4) A takarékszövetkezetek kölcsönalapjukat más takarékszövetkezetnek nem adhatják át. A hitelpolitikai irányelvekben rögzített kölcsönalap ki nem helyezett része után a takarékszövetkezeteket magasabb kamattérítésben kell részesíteni.

(5) A takarékszövetkezetnek a vonatkozó jogszabály szerint mérleget és eredménykimutatást kell készítenie.

(6) A takarékszövetkezetnek a nyereségből a jogszabályban előírt mértékű nyereségadót kell fizetnie.

(7) A takarékszövetkezet nyereségének felhasználásáról a vonatkozó jogszabályok és az alapszabály előírásainak figyelembevételével a közgyűlés határoz.

(8) A takarékszövetkezet a mérleg szerint mutatkozó veszteség megtérítését kérheti a Kölcsönös Támogatási Alapból. Amennyiben a veszteség ily módon nem rendezhető, azt a tartalékalapból kell fedezni. Ha a veszteségre a tartalékalap nem nyújt fedezetet, a részjegyalapból kell leírni. Ez utóbbi esetben a részjegyek után mindaddig nem lehet részesedést fizetni, amíg a részjegyek névértékükre ki nem egészülnek.

Az igazgatóság és a felügyelőbizottság felelőssége

13. §

(1) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság (helyi intézőbizottság, helyi ellenőrző bizottság) tagjai együttesen kötelesek megtéríteni a takarékszövetkezetnek azt a kárt, amelyet működésük körében a jogszabályok, valamint a szövetkezet rendelkezéseinek megszegésével okoztak.

(2) Nem felel az, aki a kárt okozó határozat meghozatalában, vagy ilyen intézkedés megtételében nem vett részt, ellene szavazott vagy tiltakozott.

(3) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjaival szemben a takarékszövetkezet kártérítési követelését a közgyűlés által kijelölt tag, vagy az ügyész érvényesíti.

(4) Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagjai által a takarékszövetkezet ügyvitelében és pénzkezelésében észlelt jogszabálysértő eljárást vagy visszaélést az igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság ülésén - az (1) bekezdésben foglalt következmények terhével - meg kell tárgyalni, s azok megszüntetése, helyesbítése, valamint szükséges esetben a büntető feljelentés megtétele iránt intézkedni kell.

A takarékszövetkezet állami irányítása és ellenőrzése

14. §

(1) A takarékszövetkezetek ágazati irányítása a pénzügyminiszter feladata.

(2) A takarékszövekezet ügyviteli szabályzatát az igazgatóság állapítja meg és a közgyűlés hagyja jóvá. A takarékszövetkezet szakmai tevékenységének általános elveit és a lebonyolítás szabályait, beleértve a takarékbetétek elfogadásának és kamatozásának, továbbá a kölcsönök engedélyezésének és folyósításának feltételeit, valamint a számvitel rendjét a pénzügyminiszter ügyviteli szabályzat mintában állapítja meg. Az ügyviteli szabályzat mintában foglaltaktól csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet eltérni.

(3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekre vonatkozó ügyviteli előírásokat és az ellenőrzés módját a megkötött megállapodásnak kell tartalmaznia.

(4) A takarékszövetkezet állami törvényességi felügyeletét a 4. § (3) bekezdésében megjelölt tanácsi szerv látja el.

(5) A takarékszövetkezet pénzügyi revízióját a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság irányítása alatt álló megyei hivatal végzi.

(6) A pénzügyminiszter jogosult a takarékszövetkezet tevékenységét megbízott revizorok útján külön is ellenőrizni.

(7) A takarékszövetkezetnek a 2. § (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenységi körébe tartozó feladatok ellátásának adminisztratív rendjét az ügyviteli szabályzat minta tartalmazza.

15. §

(1) A pénzügyminiszter a takarékszövetkezetet adatszolgáltatásra kötelezheti. Az adatok feldolgozását és összesítését az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságai végzik; ezért a takarékszövetkezetnek a szolgáltatott adatokat e szerv részére kell megküldenie. Az Országos Takarékpénztár és annak megyei igazgatóságai a feldolgozott és összesített adatokat átadják az illetékes szövetkezeti szövetségnek.

(2) A takarékszövetkezet munkaügyeinek, létszám- és bérgazdálkodásának szabályait - a pénzügyminiszter, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége, valamint a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete egyetértésével - a munkaügyi miniszter állapítja meg.

Állami törvényességi felügyelet

16. §

(1) A jogszabályok, az alapszabály, továbbá az ügyviteli szabályzat megsértése esetén az állami törvényességi felügyeletet ellátó szerv az alábbi intézkedéseket teheti:

a) a szövetkezet elnökének, illetve igazgatóságának (vezetőségének) írásbeli figyelmeztetése:

b) a jogszabályt (alapszabályt. ügyviteli szabályzatot) megsértő vezetők és tisztviselők felelősségre vonásának javasolása:

c) a szövetkezet szervei által hozott határozat egyes rendelkezései végrehajtásának felfüggesztése:

d) a szövetkezeti szervek jogszabályt (alapszabályt) sértő határozatának, rendelkezésének megsemmisítése:

e) az igazgatóság (vezetőség), illetőleg a közgyűlés összehívása a joszabályoknak (az alapszabálynak) megfelelő törvényes működés biztosítása érdekében;

f) az igazgatóság (vezetőség) működésének felfüggesztése:

g) javaslattétel a pénzügyminiszter részére a "Működési bizonyítvány" visszavonására és a felszámolási eljárás elrendelésére.

(2) A pénzügyminiszter a működési bizonyítványt visszavonhatja, s egyben a felszámolási eljárás megindítása iránt intézkedhet, ha a takarékszövetkezet

- a jogszabályok, az alapszabály vagy az ügyviteli szabályzat súlyos megsértését figyelmeztetés ellenére sem orvosolta, vagy

- részjegyalapja a 3. § (1) bekezdésében előírt mérték alá csökkent.

(3) A takarékszövetkezettel szemben alkalmazható intézkedés előtt - a szükséghez képest - vizsgálatot kell folytatni és az intézkedésnél figyelembe kell venni a törvénysértés súlyát, gyakoriságát, annak hatását, az előidéző körülményeket és a takarékszövetkezet általános helyzetét. A felszámolási eljárás elrendelése, illetőleg a "Működési bizonyítvány" visszavonása előtt meg kell hallgatni az illetékes szövetkezeti szövetség véleményét.

A takarékszövetkezet érdekképviselete és a szövetkezeti kölcsönös támogatás

17. §

(1) A takarékszövetkezet önkéntes elhatározásból - a közgyűlés határozata alapján - érdekképviselete ellátására szövetkezeti területi szövetségbe léphet.

(2) A szövetkezeti szövetségbe lépett takarékszövetkezet a jogszabály, illetve a szövetkezeti szövetség által meghatározott szövetségi fenntartási hozzájárulást tartozik megfizetni.

18. §

(1) A takarékszövetkezet a szövetkezeti kölcsönös támogatás eszméjének gyakorlati megvalósítása céljából önkéntes elhatározásból - a közgyűlés határozata alapján - csatlakozhat a szövetkezeti szövetségeknél létrehozott kölcsönös támogatási rendszerhez.

(2) A kölcsönös támogatásban résztvevő takarékszövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alaphoz való hozzájárulást a vonatkozó előírások szerint tartozik megfizetni és ezek szerint veheti igénybe a Kölcsönös Támogatási Alap szolgáltatásait.

Vegyes rendelkezések

19. §

(1) A takarékszövetkezetet alapszabály szerinti pénzintézeti tevékenysége körében illetékmentesség illeti meg: illetékmentesek a takarékszövetkezet részére kiállított okiratok is.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott "Engedély okirat"-ot "Működési bizonyítvány"-nak kell tekinteni.

(3) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 23/1959. (X. 15.) PM rendelet hatályát veszti.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügy miniszterhelyettes

Melléklet a 29/1971. (VII. 23.) PM rendelethez