2/1971. (VIII. 12.) KkM rendelet
a munkások és az alkalmazottak alapbérének megállapításáról
A munkaügyi miniszter 7/1971. (IV. 1.) MüM sz. rendelete (továbbiakban: R) végrehajtására -a munkaügyi miniszterrel, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete elnökségével egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §
E rendelet hatálya a R. 1. § (1) bekezdésében felsorolt és külkereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított valamennyi vállalatra és gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban együtt: vállalat) terjed ki.
2. §
A vállalat a R. 2. § (1) bekezdésében felsorolt munkásokat, az általuk ellátott munkákat és munkaköröket e rendelet 1. sz. melléklet IV. pontja alapján köteles besorolni.
3. §
Az őr és portás munkakörökben napi 10, vagy 12 órás munkaidő is megállapítható. Ez esetben a havi bértételeket 25, illetve 50%-kal emelten kell alkalmazni.
4. §
A R. 4. és 5. sz. melléklete, továbbá e rendelet 1. sz. melléklete I-III. pontja alapján kell a vállalati alkalmazottakat besorolni.
5. §
(1) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítésként elfogadható végzettség és minősítés feltételeit, továbbá e rendelet 1. sz. melléklet I/2 bekezdésében felsorolt munkakörök betöltéséhez szükséges feltételeket - a R. 4. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömben - külön rendeletben fogom szabályozni.
(2) Az áruforgalmi és gazdasági ügyintézői munkakörökben foglalkoztatott dolgozókat e rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt korlátozások figyelembevételével kell besorolni.
(3) Az áruforgalmi és gazdasági ügyintézői munkakörökben a gyakorlati idő beszámításánál az alábbiak szerint kell eljárni:
a) a vállalatnál bármilyen munkakörben, vagy más vállalatnál azonos tevékenységű munkakörben töltött időt teljes mértékben
b) más vállalatnál nem azonos, de ugyancsak ügyintézői munkakörben, vagy ügyviteli alkalmazottként hasonló tevékenységű munkakörben eltöltött időt 50%-ban
kell figyelembe venni. (pl. áruforgalmi előadóként töltött idő felerészét üzletkötői gyakorlati időnek, bérelszámolási munkakörben eltöltött idő felerészét előadói gyakorlati időnek kell beszámítani.)
(4) A vállalati kollektív szerződés mind a képesítésre, mind a gyakorlati idő beszámítására vonatkozóan e rendeletben foglaltakon túlmenő előírásokat is megszabhat.
6. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. július 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.
(2) A hatálybalépés időpontjával minden dolgozót jelen rendelet szabályai szerint újból kell sorolni és a besorolásra vonatkozó értesítést a dolgozóval írásban közölni kell.
(3) Hatályát veszti a:
- 43/1961. (KkÉ 34.) KkM sz. utasítás, a munkaügyi miniszter 132/1961. MüM sz. utasításának végrehajtásáról;
- 18/1962. (KkÉ 24.) KkM sz. utasítás, a vállalatok külkereskedelmi állománycsoportjába tartozó munkakörök képesítéshez kötéséről, a munkakörök besorolási feltételeiről és munkaköri leírásáról, a 2. sz. melléklet kivételével;
- 30/1965. (KkÉ 17.) KkM sz. utasítás, a külkereskedelmi vállalatok dolgozóira vonatkozó egyes besorolási feltételek módosításáról és a bértáblázat részleges kiegészítéséről;
- 13/1966. (KkÉ 10.) KkM sz. utasítás, a külkereskedelmi vállalatok alkalmazottaira vonatkozó munkaköri bértáblázat módosításáról.
(4) Továbbra is hatályban maradnak az 5. § (1) bekezdésében említett rendelet megjelenéséig a következő jogszabályok:
- 22/1958 (KkÉ 14.) KkM sz. utasítás, a tervgazdasági munkakörben foglalkoztatott dolgozók szakmai képzéséről;
- 10/1962. (KkÉ 12.) KkM sz. utasítás, az árképzési és kalkulációs munkakörben foglalkoztatottak képesítéséről;
- 33/1962. (KkÉ. 4.) KkM sz. utasítás, a raktározási munkakörben dolgozók szakmai képesítéséről;
- 18/1962. (KkÉ. 24.) KkM sz. utasítás 2. sz. melléklete;
- 3/1963. (KkÉ 2.) KkM sz. utasítás, a külkereskedelmi vállalatok propaganda munkaköreinek képesítéshez kötéséről;
- 37/1965. (KkÉ 24.) KkM sz. utasítás, a szállítmányozási és tarifőri munkakörök képesítéshez kötéséről.
Dr. Bíró József s. k.,
külkereskedelmi miniszter
1. számú melléklet a 2/1971. (VIII. 12.) KkM rendelethez
I. Az R. 4. és 5. sz. mellékletét az alábbiak szerint kell alkalmazni:
1. Magasabb vezető állású dolgozók:
a) Vezérigazgató
b) Vezérigazgató helyettes
Igazgató
Igazgató helyettes
Főkönyvelő
2. Vezető állású dolgozók:
c) Vezető I. főosztályvezető
főosztályvezető helyettes
főkönyvelő helyettes
önálló osztályvezető
d) Vezető II. osztályvezető
osztályvezető helyettes (ideértve az
önálló osztályvezető helyettesét is)
önálló csoportvezető
II. Áruforgalmi és gazdasági ügyintézők a következők:
Szabadalmi ügyvivő
Mérnök specialista
Műszaki gazdasági tanácsadó
Mérnök üzletkötő
Üzletkötő
Ipari összekötő
Exportfelelős
Bonyolító diszponens
Államközi előadó
Közgazdasági előadó
Piackutatási előadó
Szállítmányozási diszponens
Áru- vagy gépszakértő
Minőségi ellenőr
Propaganda szaktisztviselő
Biztosítási szakértő, kárbecslő
Bonyolító
Deviza előadó
Külker, idegen nyelvű levelező
Géptávíró kezelő
Dokumentációs szaktisztviselő
Árszakértő
Kalkulátor (árvető)
Szállítmányozási szaktisztviselő
Tarifőr
Vámkezelő
Szabadalom keresk. előadó
Titkárság vezetője
Tervelőadó
Személyzeti előadó
Munkaügyi előadó
Szervező
Külker, ellenőr
Beosztott jogtanácsos
Jogi előadó
Statisztikus
Gondnokság vezetője
Raktárvezető
Könyvelési ellenőr
Vezető bérelszámoló
SZTK ügyintéző
Pénzügyi előadó
Beruházási előadó
Gépkocsi előadó
Titkárnő (magasabb vezetők mellet)
TÜK vezetője
Forgalom vezető
Nemzetközi tarifőr
Fuvardeviza felülvizsgáló
Forgalmi pozíciós lebonyolító
Fuvardíj visszatérítést intéző
Forgalmi tisztviselő
Laboratórium vezető
Osztályügyintéző
Technikus
Munkavédelmi előadó
III. Ügyviteli alkalmazottak a következők:
Irattárvezető Könyvelő
Számlázó - számlaellenőr
Titkárnő
Bérelszámoló
SZTK számfejtő
Anyagbeszerző
Expediáló
Útlevél ügyek intézője
Gyors- és gépíró
Pénztáros
Nyomtatvány és fogyóeszköz raktáros
Adminisztrátor
Nyilvántartó
Kezelő, iktató
TÜK beosztott
Telefonkezelő
Külker. eljáró
Irattáros
Gondnok
Vámraktárnok
Raktárkezelő
Műszaki rajzoló
IV. A külkereskedelem területén dolgozó munkásokat (kisegítő alkalmazottak) a R. besorolási feltételének előírása, valamint annak 1. sz., 2. sz. és 3. sz. melléklete alapján kell besorolni:
11. fokozatba tartoznak:
Portás (őr)
Felvonó kezelő
Takarító
Hivatalsegéd
Segédmunkás
21. fokozatba tartoznak:
Székházi portás
Sokszorosító
Adréma, rotaprint, stb. gépkezelő
Felszolgáló (szakképzetlen)
Mintacsomagoló
Karbantartó segédmunkás
Konyhai beosztott
22. fokozatba tartozik:
Kályha-fűtő
31. fokozatba tartoznak a bonyolult betanított munka, vagy egyszerű szakmunka kategóriába:
Szakács (szakképzett)
Felszolgáló (szakképzett)
32. fokozatba tartozik:
Kazánfűtő
41. fokozatba tartoznak a szakmunka kategóriába:
Főszakács
Üzemi konyha vezetője
Konyhafőnök
Karbantartó szakmunkás (5 év alatti gyakorlat esetén)
51. fokozatba tartoznak az összetett szakmunka kategóriába:
Karbantartó szakmunkás (5 év feletti gyakorlattal)
Grafikus (képesített)
A mellékletben fel nem sorolt, csak egyes vállalatoknál előforduló munkaköröket beazonosítás útján, a R. szerint kell besorolni. Ezt a minősítést a kollektív szerződésben kell meghatározni.
2. számú melléklet a 2/1971. (VIII. 12.) KkM rendelethez
Az egyes munkakörök fokozatokba való besorolásának szabályozása
Legfeljebb a II. fokozatba lehet besorolni - esetleges magasabb képesítéstől függetlenül - a következő munkaköröket
Bonyolító
Exportfelelős
Vezető bérelszámoló
Gondnokság vezetője
Árvető (kalkulátor)
Forgalmi tisztviselő
Dokumentációs szaktisztviselő
TÜK vezető
Titkárság vezetője
Titkárnő (magasabb vezetőállású dolgozó mellett)
Géptávíró kezelő Ipari összekötő
Szállítmányozási szaktisztviselő
Forgalmi pozíciós lebonyolító
Osztály ügyintéző
Gépkocsi előadó
Raktárvezető
Vámkezelő
Fuvardíj visszatérítést intéző tv.
Tarifőr
Legfeljebb a III. fokozatba lehet sorolni - esetleges magasabb képesítéstől függetlenül - a következő munkaköröket:
Biztosítási diszponens, kárbecslő
Technikus
Áru v. gépszakértő
Szabadalomkereskedelmi előadó
Külker. idegennyelvű levelező
Könyvelési ellenőr
Laboratórium vezető
Munkavédelmi előadó