2/1971. (VIII. 12.) KkM rendelet

a munkások és az alkalmazottak alapbérének megállapításáról

A munkaügyi miniszter 7/1971. (IV. 1.) MüM sz. rendelete (továbbiakban: R) végrehajtására -a munkaügyi miniszterrel, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete elnökségével egyetértésben - a következőket rendelem.

1. §

E rendelet hatálya a R. 1. § (1) bekezdésében felsorolt és külkereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított valamennyi vállalatra és gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban együtt: vállalat) terjed ki.

2. §

A vállalat a R. 2. § (1) bekezdésében felsorolt munkásokat, az általuk ellátott munkákat és munkaköröket e rendelet 1. sz. melléklet IV. pontja alapján köteles besorolni.

3. §

Az őr és portás munkakörökben napi 10, vagy 12 órás munkaidő is megállapítható. Ez esetben a havi bértételeket 25, illetve 50%-kal emelten kell alkalmazni.

4. §

A R. 4. és 5. sz. melléklete, továbbá e rendelet 1. sz. melléklete I-III. pontja alapján kell a vállalati alkalmazottakat besorolni.

5. §

(1) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítésként elfogadható végzettség és minősítés feltételeit, továbbá e rendelet 1. sz. melléklet I/2 bekezdésében felsorolt munkakörök betöltéséhez szükséges feltételeket - a R. 4. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömben - külön rendeletben fogom szabályozni.

(2) Az áruforgalmi és gazdasági ügyintézői munkakörökben foglalkoztatott dolgozókat e rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt korlátozások figyelembevételével kell besorolni.

(3) Az áruforgalmi és gazdasági ügyintézői munkakörökben a gyakorlati idő beszámításánál az alábbiak szerint kell eljárni:

a) a vállalatnál bármilyen munkakörben, vagy más vállalatnál azonos tevékenységű munkakörben töltött időt teljes mértékben

b) más vállalatnál nem azonos, de ugyancsak ügyintézői munkakörben, vagy ügyviteli alkalmazottként hasonló tevékenységű munkakörben eltöltött időt 50%-ban

kell figyelembe venni. (pl. áruforgalmi előadóként töltött idő felerészét üzletkötői gyakorlati időnek, bérelszámolási munkakörben eltöltött idő felerészét előadói gyakorlati időnek kell beszámítani.)

(4) A vállalati kollektív szerződés mind a képesítésre, mind a gyakorlati idő beszámítására vonatkozóan e rendeletben foglaltakon túlmenő előírásokat is megszabhat.

6. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. július 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

(2) A hatálybalépés időpontjával minden dolgozót jelen rendelet szabályai szerint újból kell sorolni és a besorolásra vonatkozó értesítést a dolgozóval írásban közölni kell.

(3) Hatályát veszti a:

- 43/1961. (KkÉ 34.) KkM sz. utasítás, a munkaügyi miniszter 132/1961. MüM sz. utasításának végrehajtásáról;

- 18/1962. (KkÉ 24.) KkM sz. utasítás, a vállalatok külkereskedelmi állománycsoportjába tartozó munkakörök képesítéshez kötéséről, a munkakörök besorolási feltételeiről és munkaköri leírásáról, a 2. sz. melléklet kivételével;

- 30/1965. (KkÉ 17.) KkM sz. utasítás, a külkereskedelmi vállalatok dolgozóira vonatkozó egyes besorolási feltételek módosításáról és a bértáblázat részleges kiegészítéséről;

- 13/1966. (KkÉ 10.) KkM sz. utasítás, a külkereskedelmi vállalatok alkalmazottaira vonatkozó munkaköri bértáblázat módosításáról.

(4) Továbbra is hatályban maradnak az 5. § (1) bekezdésében említett rendelet megjelenéséig a következő jogszabályok:

- 22/1958 (KkÉ 14.) KkM sz. utasítás, a tervgazdasági munkakörben foglalkoztatott dolgozók szakmai képzéséről;

- 10/1962. (KkÉ 12.) KkM sz. utasítás, az árképzési és kalkulációs munkakörben foglalkoztatottak képesítéséről;

- 33/1962. (KkÉ. 4.) KkM sz. utasítás, a raktározási munkakörben dolgozók szakmai képesítéséről;

- 18/1962. (KkÉ. 24.) KkM sz. utasítás 2. sz. melléklete;

- 3/1963. (KkÉ 2.) KkM sz. utasítás, a külkereskedelmi vállalatok propaganda munkaköreinek képesítéshez kötéséről;

- 37/1965. (KkÉ 24.) KkM sz. utasítás, a szállítmányozási és tarifőri munkakörök képesítéshez kötéséről.

Dr. Bíró József s. k.,

külkereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 2/1971. (VIII. 12.) KkM rendelethez

I. Az R. 4. és 5. sz. mellékletét az alábbiak szerint kell alkalmazni:

1. Magasabb vezető állású dolgozók:

a) Vezérigazgató

b) Vezérigazgató helyettes

Igazgató

Igazgató helyettes

Főkönyvelő

2. Vezető állású dolgozók:

c) Vezető I. főosztályvezető

főosztályvezető helyettes

főkönyvelő helyettes

önálló osztályvezető

d) Vezető II. osztályvezető

osztályvezető helyettes (ideértve az

önálló osztályvezető helyettesét is)

önálló csoportvezető

II. Áruforgalmi és gazdasági ügyintézők a következők:

Szabadalmi ügyvivő

Mérnök specialista

Műszaki gazdasági tanácsadó

Mérnök üzletkötő

Üzletkötő

Ipari összekötő

Exportfelelős

Bonyolító diszponens

Államközi előadó

Közgazdasági előadó

Piackutatási előadó

Szállítmányozási diszponens

Áru- vagy gépszakértő

Minőségi ellenőr

Propaganda szaktisztviselő

Biztosítási szakértő, kárbecslő

Bonyolító

Deviza előadó

Külker, idegen nyelvű levelező

Géptávíró kezelő

Dokumentációs szaktisztviselő

Árszakértő

Kalkulátor (árvető)

Szállítmányozási szaktisztviselő

Tarifőr

Vámkezelő

Szabadalom keresk. előadó

Titkárság vezetője

Tervelőadó

Személyzeti előadó

Munkaügyi előadó

Szervező

Külker, ellenőr

Beosztott jogtanácsos

Jogi előadó

Statisztikus

Gondnokság vezetője

Raktárvezető

Könyvelési ellenőr

Vezető bérelszámoló

SZTK ügyintéző

Pénzügyi előadó

Beruházási előadó

Gépkocsi előadó

Titkárnő (magasabb vezetők mellet)

TÜK vezetője

Forgalom vezető

Nemzetközi tarifőr

Fuvardeviza felülvizsgáló

Forgalmi pozíciós lebonyolító

Fuvardíj visszatérítést intéző

Forgalmi tisztviselő

Laboratórium vezető

Osztályügyintéző

Technikus

Munkavédelmi előadó

III. Ügyviteli alkalmazottak a következők:

Irattárvezető Könyvelő

Számlázó - számlaellenőr

Titkárnő

Bérelszámoló

SZTK számfejtő

Anyagbeszerző

Expediáló

Útlevél ügyek intézője

Gyors- és gépíró

Pénztáros

Nyomtatvány és fogyóeszköz raktáros

Adminisztrátor

Nyilvántartó

Kezelő, iktató

TÜK beosztott

Telefonkezelő

Külker. eljáró

Irattáros

Gondnok

Vámraktárnok

Raktárkezelő

Műszaki rajzoló

IV. A külkereskedelem területén dolgozó munkásokat (kisegítő alkalmazottak) a R. besorolási feltételének előírása, valamint annak 1. sz., 2. sz. és 3. sz. melléklete alapján kell besorolni:

11. fokozatba tartoznak:

Portás (őr)

Felvonó kezelő

Takarító

Hivatalsegéd

Segédmunkás

21. fokozatba tartoznak:

Székházi portás

Sokszorosító

Adréma, rotaprint, stb. gépkezelő

Felszolgáló (szakképzetlen)

Mintacsomagoló

Karbantartó segédmunkás

Konyhai beosztott

22. fokozatba tartozik:

Kályha-fűtő

31. fokozatba tartoznak a bonyolult betanított munka, vagy egyszerű szakmunka kategóriába:

Szakács (szakképzett)

Felszolgáló (szakképzett)

32. fokozatba tartozik:

Kazánfűtő

41. fokozatba tartoznak a szakmunka kategóriába:

Főszakács

Üzemi konyha vezetője

Konyhafőnök

Karbantartó szakmunkás (5 év alatti gyakorlat esetén)

51. fokozatba tartoznak az összetett szakmunka kategóriába:

Karbantartó szakmunkás (5 év feletti gyakorlattal)

Grafikus (képesített)

A mellékletben fel nem sorolt, csak egyes vállalatoknál előforduló munkaköröket beazonosítás útján, a R. szerint kell besorolni. Ezt a minősítést a kollektív szerződésben kell meghatározni.

2. számú melléklet a 2/1971. (VIII. 12.) KkM rendelethez

Az egyes munkakörök fokozatokba való besorolásának szabályozása

Legfeljebb a II. fokozatba lehet besorolni - esetleges magasabb képesítéstől függetlenül - a következő munkaköröket

Bonyolító

Exportfelelős

Vezető bérelszámoló

Gondnokság vezetője

Árvető (kalkulátor)

Forgalmi tisztviselő

Dokumentációs szaktisztviselő

TÜK vezető

Titkárság vezetője

Titkárnő (magasabb vezetőállású dolgozó mellett)

Géptávíró kezelő Ipari összekötő

Szállítmányozási szaktisztviselő

Forgalmi pozíciós lebonyolító

Osztály ügyintéző

Gépkocsi előadó

Raktárvezető

Vámkezelő

Fuvardíj visszatérítést intéző tv.

Tarifőr

Legfeljebb a III. fokozatba lehet sorolni - esetleges magasabb képesítéstől függetlenül - a következő munkaköröket:

Biztosítási diszponens, kárbecslő

Technikus

Áru v. gépszakértő

Szabadalomkereskedelmi előadó

Külker. idegennyelvű levelező