2/1971. (VII. 14.) OT-PM-MÉM együttes rendelet
az állami gazdasági, az állami erdőgazdasági és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti beruházásokról szóló egyes jogszabályok módosításáról
A 38/1967. (X. 12.) Korm. rendelet 22. §-a (3) bekezdésében, valamint az 1045/1970. (X. 17.) Korm. számú határozat VI. fejezetének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a nehézipari miniszterrel és a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §
A 2/1969. (VI. 20.) OT-PM-MÉM együttes rendelettel módosított és kiegészített 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelet (a továbbiakban: MR) 5. §-ának (3) bekezdéséhez tartozó 1. számú melléklet helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
2. §
Az MR 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Célcsoportos állami beruházásnak minősülnek:
- az erdőtelepítés és fásítás (a továbbiakban: erdősítés),
- a mezőgazdasági bekötőút építés."
3. §
Az MR 11. § (7) bekezdése hatályát veszíti.
4. §
Az MR 14. § (2) bekezdése a következők szerint módosul:
"(2) A beruházási javaslatnak - részletes indokolással - tartalmaznia kell éves ütemezésben:
a) a mezőgazdasági bekötőutak építésére javasolt előirányzatot és az összes kilométert;
b) az erdősítésre javasolt előirányzatot és területét szektorális bontásban (állami erdőgazdaságok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéb)."
5. §
Az MR 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. §
A célcsoportos állami beruházások és a mezőgazdasági üzem érdekében megvalósított állami beruházások engedélyezése
(1) Az egyes beruházásokra vonatkozó igényeket - az (5) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével - a termelőszövetkezetek az illetékes megyei (fővárosi) tanács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervéhez (továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv), az állami gazdaságok az Állami Gazdaságok Országos Központja illetékes területi főosztályához (a továbbiakban: területi főosztály) nyújtják be.
(2) Az állami erdőgazdaságok az erdősítési igényeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz küldik meg.
(3) A felülbírált és fontossági sorrendben összeállított bekötőút-igényeket termelőszövetkezetek esetében a megyei szakigazgatási szerv közvetlenül, állami gazdaságok esetében a területi főosztály az Állami Gazdaságok Országos Központján (a továbbiakban: ÁGK) keresztül küldi meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak.
(4) A bekötőútigények felülbírálatánál és sorolásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- az üzem területe,
- a bekötésre javasolt telep, ültetvény jellege, távolsága a legközelebbi közúttól, a közútra, vasúiba való csatlakozás kilométer-szelvény szerinti feltüntetése;
- a közúttal, vasúttal való keresztezés kilométer-szelvény szerinti feltüntetése;
- az úttal ellátni kívánt telepen az üzemelő gazdasági épületek, létesítmények száma és kapacitása;
- az úton lebonyolódó forgalom évi és csúcsidőszaki mennyisége;
- az igénylő írásbeli nyilatkozatát, hogy a 43/1970. (XII. 13.) PM-MÉM együttes rendelet 29. §-ának feltételeit teljesíti.
(5) Az erdősítési beruházási igények felülbírálatánál és sorolásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- a végrehajtott telepítések további pótlását és ápolását,
- az elvégzett talajelőkészítések után telepítések végrehajtását;
- az új telepítésekhez talajelőkészítés végrehajtását.
(6) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dönt a mezőgazdasági bekötőutak és az állami erdőgazdaságok erdősítési beruházásainak engedélyezéséről és erről a (3) bekezdésben felsorolt szervek útján - állami erdőgazdaságok esetében közvetlenül - értesíti az igénylőket.
(7) Az erdősítési igényeket állami gazdaságok esetében az ÁGK, a termelőszövetkezetek esetében a megyei szakigazgatási szerv bírálja el és - az Állami Erdőrendezőséggel együtt - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott éves keretén belül engedélyezi.
(8) Nem engedélyezhető új erdősítési beruházás, ha a mezőgazdasági üzem az erdőfelújítási munkákat a külön jogszabályban meghatározott határidőig nem végzi el.
(9) Az engedélyezett mezőgazdasági bekötőútberuházások lebonyolítása során a jogszabályokban meghatározott beruházói feladatokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által megbízott szerv végzi.
(10) Az engedélyezett beruházások - az előírt hatósági engedélyek megszerzése után - kivitelezési tervdokumentáció alapján valósíthatók meg.
(11) Az állami gazdasági és a termelőszövetkezeti erdősítési beruházások vagy saját vállalkozásban, vagy szakképzett erdésszel, illetőleg kertészszel rendelkező egyéb szerv kivitelezésében valósíthatók meg.
(12) A saját használatú bekötőutat, illetőleg annak saját használatú szakaszát üzembehelyezéskor a mezőgazdasági üzem tulajdonába (kezelésébe) kell adni.
(13) Az állami gazdaság és a termelőszövetkezet érdekében állami eszközből megvalósuló villamos csatlakozó berendezések, valamint távközlési beruházások igénylésére, elbírálására és engedélyezésére a 4., illetve az 5. számú mellékletben foglaltak az irányadók.
(14) Az MR 4. és 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. és 3. számú melléklete lép."
6. §
Az MR 17. §-a hatályát veszti.
7. §
(1) Az MR 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az ültetvénytelepítési, a talajvédelmi és a talajjavítási munkák kivitelezési tervdokumentációjának kötelező tartalmi előírásait a 6. számú melléklet, az erdősítési munkákét külön jogszabály határozza meg."
(2) Az MR 6. számú mellékletét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
8. §
Az MR 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági beruházások állami támogatása során nyújtott kedvezmények (ártámogatás, dotáció stb.) felhasználásának ellenőrzésére az 1045/1970. (X. 17.) Korm. számú határozat és annak végrehajtásáról szóló rendelkezésekben foglaltak az irányadók."
9. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 43/1970. (XII. 13.) PM-MÉM együttes rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. § A mezőgazdasági üzem érdekében állami eszközből megvalósuló villamos csatlakozó berendezések, valamint hírközlő beruházások igénylésére, elbírálására és engedélyezésére az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelet 4., illetve 5. számú mellékletében foglaltak az irányadók."
Párdi Imre s. k.,
az Országos Tervhivatal elnöke
Dr. Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Soós Gábor s. k.,
a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese
1. számú melléklet a 2/1971. (VII. 14.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez
[Az MR 1. számú melléklete; az 5. § (3) bekezdéshez]
Mezőgazdasági és erdőgazdasági sajátos szakmai népgazdasági beruházások fogalmi meghatározása
1. Az erdőállomány növelése érdekében végzett tevékenység közül népgazdasági beruházásnak minősülnek:
- az új erdő-, mezővédő és legelővédő erdősávok létesítése;
- a mezőgazdasági művelésre vagy legeltetésre alkalmatlan területek fásítása;
- utak, vasutak, csatornák, vízfolyások mentén létesített fásítások és erdősávok;
- talajvédelem, árvízvédelem érdekében végzett fásítások;
- azoknak a területeknek közjóléti célból való újra erdősítése, amelyek faállományának értéke még a fakitermelés költségeit sem fedezi;
- mezőgazdasági cellulóz nyárfatelepítés;
- az új dió és szelidgesztenye ültetvények létesítése;
- az erdőtelepítési és fásítási munkák érdekében végzett talajelőkészítési, terepegyengetési munkák, ültetés, vetés, dugványozás, pótlás és ápolás a telepítés megkezdésétől számítva 5 évig, dió és geszten e, valamint szikes és kopár talajokon történt telepítésnél 10 évig;
- tisztítás, erdővédelmi költségek gyorsan növekvő fafajoknál átlagosan 10 éves, lassan növekvő fafajoknál általában 20 éves korig;
- erdőállomány létesítését és védelmét szolgáló különféle műszaki létesítmények megvalósítása;
- új erdő kezelését szolgáló erdészlakások építése;
- az erdők közjóléti szerepét növelő turisztikai célú erdőfeltárás és műszaki létesítmények a nyilvántartott parkerdőben.
2. Öntözőtelep létesítése népgazdasági beruházás abban az esetben is, ha az új telep kikapcsolt, felhagyott rizsterület, vagy bármilyen egyéb rendszerű öntözött terület helyébe lép.
3. A termelőszövetkezetekben a termelőüzemi faiskolák, csemetekertek létesítése és felszerelése, ideértve az első talajforgatás munkáit is.
4. Szőlőoltványtelepek létesítése és felszerelése, ideértve az első talajforgatás munkáit is.
5. Szőlő-, gyümölcs-, komló- és spárgatelepítés - ideértve az ültetvények rekonstrukcióját is -termőrefordulásig felmerülő költségei, valamint a nemesfűz-telepítés. Ültetvények rekonstrukciójának minősül a kiöregedett, vagy egyéb okból gazdaságosan nem művelhető termő ültetvények kivágása és. ugyanakkora területen új ültetvény telepítése, beleértve a talajvédelmi létesítményeket is.
6. Ültetvények korszerűsítése a termőre fordult ültetvény gépi művelésre való alkalmassá tétele.
7. Sziláid burkolatú bekötő- és üzemi út létesítése. A mezőgazdasági bekötőút olyan szilárd burkolattal ellátott út, amely a mezőgazdasági üzemeket (major, telep) a legközelebbi szilárd burkolattal kiépített, állami kezelésben levő közúttal köti össze. A bekötőút végszelvénye a mezőgazdasági üzem (major, telep) kapuja, annak hiányában első épülete. A kiépítendő útszakasz csak akkor tekinthető mezőgazdasági bekötőútnak, ha minimális hosszúsága a 200 m-t eléri, vagy meghaladja, illetőleg ezen túlmenően a szőlő- vagy gyümölcsös ültetvény telep egybefüggő területe eléri, vagy meghaladja
a) síkvidéki szőlőültetvénynél a 110 hektárt;
b) domb- és hegyvidéki szőlőültetvénynél az 55 hektárt;
c) gyümölcsös ültetvénynél az 55 hektárt.
Az üzem területén belüli - a mezőgazdasági bekötőút feltételeinek meg nem felelő - szilárd burkolatú utat üzemi útnak kell tekinteni.
8. Kijelölt majorhelyek teljes tereprendezése még abban az esetben is népgazdasági beruházás, ha a major teljes beépítése csak több év alatt történik meg.
2. számú melléklet a 2/1971. (VII. 14.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez
[Az MR 4. számú melléklete a 15. § (13) bekezdéséhez]
A mezőgazdasági üzem villamosenergiaellátása érdekében állami eszközből megvalósuló csatlakozó berendezés igénylése és engedélyezése
1. A kis-, illetőleg nagyfeszültségű csatlakozó berendezés (vezeték, transzformátorállomás) létesítésére, valamint meglevő transzformátorállomás átalakítására (teljesítmény növelésére) irányuló kérelmet a kivitelezés évét megelőző év április 30-ig nyújthatja be:
a) az állami gazdaság és azok társulása az Állami Gazdaságok Országos Központja illetékes területi főosztályához (a továbbiakban: területi főosztály),
b) a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) és azok társulása a megyei, fővárosi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervéhez (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv),
c) állami gazdaságok és a szövetkezeti szervek társulása a területi főosztályhoz, vagy a megyei szakigazgatási szervhez, attól függően, hogy a társulásban a termelőszövetkezetek, vagy az állami gazdaságok vagyoni hozzájárulása-e a nagyobb.
2. A kérelemnek tartalmaznia kell:
- az évi minimális üzemórát és a csúcsteljesítményigényt (kW);
- a szükséges vezeték hosszát:
- az üzem területét, majorjainak (telepeinek) számát, a korábban villamosított majorok (telepek) számát, a villamosításra javasolt majorokban (telepeken) levő épületek számát és nagyságát.
3. A megnövekedett teljesítményigény miatti transzformátorcserére vonatkozó kérelmet - az 1. pontban meghatározott határidőig - a területileg illetékes áramszolgáltató vállalathoz (a továbbiakban: áramszolgáltató) lehet benyújtani. A kérelmet indokolni kell.
Transzformátorcsere esetén a le- és felszerelés költségei az igénylő üzemet terhelik.
4. A területi főosztály és a megyei szakigazgatási szerv a hozzá beérkezett kérelmeket köteles előzetesen megvizsgálni és május hó 15-ig az illetékes áramszolgáltatónak megküldeni.
5. Az áramszolgáltató köteles a beérkezett kérelmek alapján a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat szerinti - az energia ellátás gazdaságosságával kapcsolatos véleményét és a megvalósítási költségeket is tartalmazó - tájékoztatóját július hó 15. napjáig a területi főosztály, illetőleg a megyei szakigazgatási szerv részére megküldeni.
6. A területi főosztály, illetőleg a megyei szakigazgatási szerv köteles - legkésőbb július hó 31. napjáig - az áramszolgáltatóval egyeztető tárgyalást tartani. Az egyeztető tárgyaláson meg kell határozni a kivitelezés feltételeit, ütemét, az indokolt transzformátorcseréket, valamint a szükséges pénzügyi előirányzatokat.
7. Az egyeztető tárgyalás alapján a területi főosztály, illetve a megyei szakigazgatási szerv -az áramszolgáltató álláspontjának figyelembevételével - meghatározza a kérelmek fontossági sorrendjét és összeállítja a javaslatát. A javaslatnak tartalmaznia kell:
- a 2. pontban foglalt és felülvizsgált adatokat és az előirányzott költségeket,
- a kis- illetve nagyfeszültségű csatlakozó berendezés megvalósításához szükséges transzformátor-beszerzések és transzformátorcserék pénzügyi előirányzatait, valamint
- a kivitelezés kezdési és befejezési időpontját.
A javaslatot a területi főosztálynak, vagy a megyei szakigazgatási szervnek és az áramszolgáltatónak alá kell írnia.
8. A javaslatot legkésőbb augusztus hó 31-ig a területi főosztály az Állami Gazdaságok Országos Központján (a továbbiakban: ÁGK) keresztül, a megyei szakigazgatási szerv pedig közvetlenül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Közgazdasági Főosztályához (a továbbiakban: Közgazdasági Főosztály) köteles megküldeni. Egyidejűleg a javaslat 2 példányát az áramszolgáltatónak át kell adni. Az áramszolgáltató az egyik példányt a Magyar Villamosművek Tröszt (a továbbiakban: tröszt) útján a Nehézipari Minisztérium Távlati Tervezési és Beruházási Főosztálya (a továbbiakban: TTBF) részére küldi meg.
9. A Közgazdasági Főosztály és a tröszt a javaslat alapján a rendelkezésre álló fejlesztési előirányzat figyelembevételével kialakítja az éves beruházási tervjavaslatát.
A beruházási tervjavaslatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium együttesen hagyja jóvá.
10. A jóváhagyott beruházások jegyzékét
a) a Közgazdasági Főosztály - az igénylő mezőgazdasági üzemek értesítése céljából - az ÁGK-nak, illetőleg a megyei szakigazgatási szervnek,
b) a TTBF a tröszt útján az áramszolgáltatónak és a Magyar Beruházási Banknak
köteles megküldeni a jóváhagyástól számított 14 napon belül.
11. A Magyar Beruházási Bank a jóváhagyott beruházások pénzügyi felhasználását elkülönítetten tartja nyilván.
12. A jóváhagyott beruházások jegyzékének teljes pénzügyi előirányzatán belül indokolt módosításokat (ideértve az egyes célok törlését, vagy felvételét is) a területi főosztály, illetve a megyei szakigazgatási szerv az áramszolgáltatóval egyetértésben engedélyezheti.
13. A módosítás engedélyezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet
a) az áramszolgáltatók a Magyar Beruházási Banknak és a tröszt útján a TTBF-nek,
b) a területi főosztály - az ÁGK-n keresztül -, a megyei szakigazgatási szerv közvetlenül a Közgazdasági Főosztálynak
köteles 8 napon belül megküldeni.
14. A jóváhagyott beruházások jegyzékébe felvett teljes pénzügyi előirányzatot meghaladó módosítási kérelmeket, ha azokat indokoltnak tartja a területi főosztály - az ÁGK-n keresztül - a megyei szakigazgatási szerv közvetlenül a Közgazdasági Főosztályhoz nyújthatja be legkésőbb a kivitelezés évének május hó 31-éig. A kérelemhez csatolni kell az áramszolgáltató felmérési adatokat is tartalmazó kapacitásvállaló nyilatkozatát. A módosítási kérelmek elbírálása és engedélyezése tekintetében a 9. és 10. pontban foglaltak az irányadók.
15. Az áramszolgáltatók a beruházások teljesítéséről évenként három alkalommal - a tárgyév július hó 10-én, október hó 10-én és a tárgyévet követő év január hó 10-én - tételes jelentést kötelesek adni a tröszt útján a Közgazdasági Főosztály és a TTBF részére.
16. Az áthúzódó beruházások következő évi pénzügyi forrását - az alapszerű kezelésnek megfelelően - a forrásmaradvány mértékéig biztosítani kell.
17. A jóváhagyott beruházási jegyzék a villamosenergia szolgáltatására vonatkozó jogszabály szerinti igénybejelentésnek minősül.
3. számú melléklet a 2/1971. (VII. 14.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez
[Az MR 5. számú melléklete; a 15. § (13) bekezdéséhez]
A mezőgazdasági üzem érdekében állami eszközökből megvalósuló távközlési beruházások igénylése és engedélyezése
1. Távközlési beruházás a mezőgazdasági üzem irodáját, majorjait, telepeit stb. a postai távbeszélő hálózattal összekötő vezetékes, vagy vezetéknélküli távközlési berendezés létesítése, ide értve a távbeszélő alközpontot és a rádiótelefont is.
2. A távközlési beruházás létesítésére irányuló kérelmet a kivitelezés évét megelőző év április 30-ig nyújthatja be:
a) az állami gazdaság és azok társulása az Állami Gazdaságok Országos Központja illetékes területi főosztályához (a továbbiakban: területi főosztály),
b) a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) és azok társulása a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervéhez (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv),
c) az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek társulása a területi főosztályhoz, vagy a megyei szakigazgatási szervhez, attól függően, hogy a társulásban a termelőszövetkezet, vagy az állami gazdaság vagyoni hozzájárulása-e a magasabb.
3. A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a berendezések megjelölését és darabszámát,
- a várható átlagos napi igénybevételt,
- a vezeték hosszát,
- a hálózatba bekapcsolandó helyek - majorok, telepek stb. - megnevezését.
4. A területi főosztály és a megyei szakigazgatási szerv a hozzá beérkezett kérelmeket köteles előzetesen megvizsgálni és május hó 15-ig az illetékes postaigazgatóságnak műszaki felülvizsgálatra megküldeni.
5. A postaigazgatóság megvizsgálja, hogy az igényelt távközlési beruházás műszakilag megvalósítható-e és ha megvalósítható, elvégzi a műszaki felmérést.
A műszaki felmérés kiterjed igénylőnként
- a bekapcsolásra javasolt távbeszélő fő- és mellékállomások, valamint alközponti kapcsolók számának meghatározására,
- az építendő vezeték összes hosszára,
- a kalkulált bekerülési költségre.
A postaigazgatóság a felmérést július 31-ig megküldi a területi főosztálynak, illetve a megyei szakigazgatási szervnek.
6. A műszaki felmérést követően, de legkésőbb augusztus 31-ig a területi főosztálynak, illetve a megyei szakigazgatási szervnek az illetékes postaigazgatósággal egyeztető tárgyalást kell tartania. Az egyeztető tárgyaláson meg kell határozni azokat a beruházásokat,
- amelyeknek kivitelezését a postaigazgatóságok a következő tervévben vállalják,
- azoknak a beruházásoknak a becsült bekerülési költségét, amelyeket a területi főosztály, illetve a megyei szakigazgatási szerv fontossági sorrendben elsődlegesnek ítél meg.
7. Az egyeztető tárgyalás alapján a területi főosztály, illetve a megyei szakigazgatási szerv -a postaigazgatóság álláspontjának figyelembevételével - meghatározza a kérelmek fontossági sorrendjét és összeállítja javaslatát.
A javaslatban véleménykülönbség esetén külön meg kell jelölni azokat a beruházásokat, amelyeknek kivitelezését a megye a postaigazgatóság vállalásán felül fontosnak és sürgősnek ítél meg. A javaslatot a területi főosztálynak, vagy a megyei szakigazgatási szervnek és a postaigazgatóságnak alá kell írnia.
8. A javaslatot legkésőbb szeptember 15-ig a területi főosztály az Állami Gazdaságok Országos Központján (a továbbiakban: ÁGK) keresztül, a megyei szakigazgatási szerv pedig közvetlenül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Közgazdasági Főosztályához (a továbbiakban: Közgazdasági Főosztály) köteles megküldeni. Egyidejűleg a javaslat 2 példányát a postaigazgatóságnak át kell adni. A postaigazgatóság az egyik példányt megküldi a Postavezérigazgatóságnak.
9. A Közgazdasági Főosztály és a Postavezérigazgatóság a területi főosztály, illetve a megyei szakigazgatási szerv javaslata alapján a rendelkezésre álló fejlesztési előirányzat figyelembevételével október 15-ig kialakítja az éves beruházási tervjavaslatot.
A beruházási tervjavaslatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hagyja jóvá.
10. A jóváhagyott beruházások jegyzékét a Közgazdasági Főosztály megküldi:
a Postavezérigazgatóságnak,
az ÁGK-nak, illetve a megyei szakigazgatási szervnek,
a Magyar Beruházási Banknak.
A Magyar Beruházási Bank a jóváhagyott beruházások költségfedezetét egyidejűleg az illetékes postaigazgatóságok részére keretátutalás formájában biztosítja.
11. A postai kivitelező kapacitás növelése érdekében a távközlési beruházásban részesülő mezőgazdasági üzem a szükséges segédmunkák elvégzésében nyújtson segítséget a postaigazgatóságnak.
A segédmunkaerő biztosítására az érdekelt mezőgazdasági üzem és a postaigazgatóság kössön megállapodást. A megállapodás tartalmazza:
- a munkák elvégzésének időpontját,
- a szükséges létszámot és munkanapot,
- az üzemnek fizetendő munkabért.
A segédmunkaerő csak az érdekelt mezőgazdasági üzem távközlési beruházásának a kivitelezéséhez vehető igénybe.
12. A postaigazgatóságok a beruházások teljesítéséről a Postavezérigazgatóságnak évenként három alkalommal - a tárgyév július 20-ig, október 20-ig és a tárgyévet követő év január 20-ig 2 példányban tételes jelentést kötelesek adni. A Postavezérigazgatóság a jelentés 1 példányát a beérkezéstől számított 8 napon belül megküldi a Közgazdasági Főosztálynak.
13. Az áthúzódó beruházások következő évi pénzügyi forrását a postaigazgatóságok - az alapszerű kezelésnek megfelelően - a forrásmaradvány mértékéig biztosítják.
4. számú melléklet a 2/1971. (VII. 14.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez
[Az MR 6. számú melléklete; a 21. § (2) bekezdéshez]
Az ültetvénytelepítési, a talajvédelmi és talajjavítási beruházások kivitelezési tervdokumentációjának kötelező tartalma
I.
Ültetvénytelepítési beruházások kivitelezési tervdokumentációja
1. Előzmények
11. A beruházó vezetőségének (igazgatójának) jóváhagyásáról szóló határozatának, valamint a tervezésre vonatkozó megrendelés másolata, illetőleg utalás arra, hogy a tervezést saját vállalkozásban végezték.
12. Hatósági engedélyek.
13. Az OMMI szakvéleményének másolata.
14. Ha a telepítés megvalósításához talajvédelmi munka elvégzése szükséges, csatolni kell a talajvédelmi munka kivitelezési tervdokumentációjára, illetőleg a munka átadás-átvételi jegyzőkönyvére vonatkozó főbb adatokat.
2. Összefoglaló adatok
21. Általános (összesítő) költségvetés.
22. Részletes költségvetés.
23. Ültetvényelhelyezkedési átnézeti vázrajz (1:25.000).
24. Telepítés-technológiai és agrotechnikai útmutató.
25. Táblásítási vázrajz (1:1000; - 1:5000).
3. Tereprendezés
31. Helyszíni bejárás alapján a tereprendezés osztálybasorolásáról és a tervezés főbb szempontjairól felvett jegyzőkönyv.
32. Tereprendezés műszaki leírása.
33. Szintvonalas helyszínrajz.
34. Keresztszelvények rajza.
35. Földtömegszállítási helyszínrajz.
36. Földtömegszállítás.
37. Költségvetés.
Megjegyzés: A 3/32-37. pontokban előírtakat csak abban az esetben kell kimunkálni, ha a tereprendezés költsége - a telepítendő tábla területére vetítve - 1 hektárra számítva a 3500 Ft-ot meghaladja.
II.
Talajvédelmi beruházások kivitelezési tervdokumentációja
1. Előzmények
11. Azonos az I. 11., 12. és 13. pontjával.
12. Átnézetes helyszínrajz.
13. Üzemi meliorációs terv.
2. Általános és összefoglaló adatok
21. Organizációs adatfelvételek (helyszínrajz, jegyzőkönyv).
22. A tervezett talajvédelmi létesítmények és munkák költségeinek összesítése.
3. Kivitelezési tervek és költségvetések
31. Talajvédelmi kivitelezési terv.
311. A talajvédelmi műszaki létesítmények elhelyezkedésének vázlata.
312. Műszaki létesítmények és munkák kiviteli terve.
313. A kapcsolódó gyepesítés és cserjésítés kiviteli terve, valamint a mélylazításra vonatkozó szakvélemény másolata.
314. Költségvetés.
315. Talajvédelmi agrotechnikai eljárások terve.
32. Szőlők és gyümölcsösök talajvédelmi kivitelezési terve.
321. Szőlők, gyümölcsösök és a műszaki létesítmények elhelyezkedésének vázlata.
322. Kertészeti eljárások terve.
323. Műszaki létesítmények és munkák terve.
324. Költségvetés.
III.
Talajjavítási beruházások kivitelezési tervdokumentációja
1. Előzmények
11. Azonos az I. 11. és 13. pontjával.
2. Anyagkivonat és költségvetés.
21. Anyagkivonat.
22. Költségvetés.
3. Drénezés esetében:
31. A drénezés műszaki kiviteli terve.
32. Költségvetés.