1971. évi IV. törvény
az ifjúságról
A Magyar Népköztársaságban az állam, a társadalom és - a társadalom részét alkotó - ifjúság alapvető érdekei és céljai azonosak. Az ifjúság a felnőtt nemzedékkel együtt építi a szocializmust, küzd a társadalmi haladásért, kész szocialista hazája és a béke védelmére.
A Magyar Népköztársaság társadalmi céljai megvalósításában bizalommal számít és támaszkodik az ifjúságra, különös gondot fordít fejlődésére, oktatására és nevelésére, szocialista világnézetének állandó fejlesztésére, következetesen védelmezi érdekeit.
A társadalom elvárja, hogy az ifjúság a magyar nép forradalmi hagyományainak méltó örököse, a szocialista társadalom felépítésének áldozatkész munkása, a szocializmus és a kommunizmus megvalósításának résztvevője legyen.
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E törvény célja, hogy az ifjúság alapvető jogainak és kötelességeinek megállapításával, az állami szervek és a szövetkezetek feladatainak és kötelezettségeinek meghatározásával elősegítse az ifjúság részvételét a szocializmus építésében, és mind kedvezőbb feltételeket teremtsen a Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának megvalósításához.
(2) A Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának célja az ifjú nemzedék szocialista nevelése, annak elősegítése, hogy az ifjúság felkészüljön feladataira és hivatására, részt vegyen a szocializmus teljes felépítésében és védelmében, megtalálja képességének és munkájának megfelelő helyét és boldogulását a társadalomban.
(3) Az ifjúságpolitika céljainak megvalósítása az egész társadalom érdeke és feladata.
2. § A Magyar Népköztársaság biztosítja az ifjúság jogát a tanuláshoz, a munkához, a művelődéshez, a pihenéshez, a testneveléshez és a sportoláshoz, fejleszti ezek feltételeit, elismeri jogát a szervezeti élethez. Különös figyelmet fordít a fiatalok munkába való beilleszkedésének, a közügyekben való részvételének, szabad idejük kulturált felhasználásának biztosítására, családalapításuk elősegítésére.
3. § (1) A Magyar Népköztársaságban minden fiatal kötelessége, hogy szorgalmasan tanuljon, becsületesen dolgozzon, tisztességesen éljen, védelmezze szocialista hazáját, szolgálja a társadalmi haladás és a béke ügyét. Minden fiatal tegyen eleget állampolgári kötelezettségeinek, teljesítse hazafias és internacionalista kötelességeit.
(2) A társadalom minden fiataltól elvárja, hogy alkotó erejét, képességét és tudását a szocializmus építése érdekében használja fel. Az ifjú nemzedék tekintse példaképének a társadalmi haladásért küzdő felnőtteket, tisztelje szüleit, nevelőit és munkatársait.
(3) Az ifjúság maga is felelős fejlődéséért: a társadalom és a maga javára öntevékenyen használja ki azokat a lehetőségeket, amelyeket számára a társadalom nyújt, éljen jogaival és teljesítse kötelességeit.
4. § (1) Az ifjúságpolitika céljainak megvalósítása során figyelemmel kell lenni az ifjúság különböző rétegeire, az életkori, valamint a nemek szerinti sajátosságokra.
(2) Gondoskodni kell az ifjúság és egyes rétegei helyzetének tudományosan megalapozott kutatásáról, a valóságot híven tükröző megismeréséről. Ennek eredményeit az ifjúságpolitikai célkitűzések sikeres megvalósítása érdekében széles körűen fel kell használni.
II. fejezet
AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE ÉS OKTATÁSA
5. § A társadalom sokoldalú neveléssel, oktatással és képzéssel készíti fel az ifjúságot feladatai teljesítésére.
6. § (1) Az ifjúság felnevelése, a róla történő gondoskodás elsősorban a szülők kötelessége. A szülők felelősek gyermekeik testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséért; ennek feltételeit mindenekelőtt a családban kell biztosítani.
(2) Az állam megfelelő intézmények fenntartásával és egyéb szociális intézkedésekkel segítséget nyújt a szülőknek gyermekeik felneveléséhez.
7. § (1) Az ifjúság nevelésének, oktatásának és képzésének alapvető intézménye az iskola.
(2) A nevelési-oktatási intézmények rendeltetésüknek megfelelő színvonalon biztosítsák a tanulók szocialista - értelmi és érzelmi - nevelését, a társadalom fejlődésével összhangban az általános és a szakmai műveltség elsajátításának feltételeit, a társadalmi, valamint a tudományos technikai fejlődés által megkívánt korszerű képzést.
(3) Annak érdekében, hogy minden fiatal egyenlő feltételek mellett élhessen a tanuláshoz való jogával, az állam - a társadalom hatékony támogatásával - segíti a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását és fokozott figyelmet fordít a hátrányos helyzetben levő fiatalok zavartalan tanulását akadályozó körülmények felszámolására.
8. § A nevelési-oktatási intézmények mellett az ifjúság szocialista nevelése a munkahelyek, a kulturális, az egészségügyi és a sportintézmények, a fegyveres erők és testületek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek feladata is.
9. § A fegyveres erők felkészítik az ifjúságot a haza fegyveres védelmére és gondoskodnak a sokoldalú fejlődésükről. Kiemelkedő szerepük var a katonai szolgálatukat teljesítő fiatalok hazafiai és internacionalista nevelésében, műveltségének elmélyítésében, politikai, erkölcsi és emberi formálásában.
10. § (1) A gyermek- és ifjúságvédelem feladata a kiskorúak egészségi, szellemi és erkölcsi veszélyeztetésének megelőzése, a veszélyeztető okok feltárása és felszámolása, a veszélyeztetett fiatalok védelme és nevelése.
(2) A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítása érdekében az állam megfelelő intézményeket tart fenn. s gondoskodik azok fejlesztéséről. A gyermek- és ifjúságvédelemért felelős állami szervek a társadalmi és tömegszervezetek segítségére támaszkodnak, velük együttműködve látják el feladatukat.
(3) Az illetékes állami szerveknek a fiatalkori bűnözés elleni küzdelmét minden becsületes és a jövőért felelősséget érző állampolgárnak elő kell segítenie.
11. § Fokozott megbecsülésben kell részesíteni a pedagógusokat és mindazokat, akik az ifjúság nevelésével, oktatásával és képzésével hivatásszerűen foglalkoznak. Ezt a felelősségteljes feladatot csak erre alkalmas, feddhetetlen személyek láthatják el.
III. fejezet
AZ IFJÚSÁG RÉSZVÉTELE A MUNKÁBAN
12. § Az ifjúság szocialista emberré formálásában kiemelkedő jelentősége van. a munkának. Ezért a nevelési-oktatási intézményeknek és a munkáltató szerveknek, a munkahelyek vezetőinek arra kell nevelniük a fiatalokat, hogy becsüljék a munkát és a dolgozó embert, felismerjék a munka örömét és alkotó szépségét, tudatában legyenek társadalmi hasznosságának, érezzenek felelősséget a rájuk bízott feladatok teljesítéséért.
13. § Elő kell segíteni, hogy a fiatalok - egyéni képességeiket és törekvéseiket, valamint a társadalom szükségleteit és lehetőségeit is figyelembe véve - megfelelő élethivatást válasszanak.
14. § (1) Az állami szervek és a munkahelyek vezetői segítsék elő, hogy a fiatalok képzettségüknek és adottságuknak megfelelő munkakörben helyezkedjenek el és ennek, valamint képességeiknek megfelelő munkát végezzenek, munkahelyük közösségébe és rendjébe zavartalanul beilleszkedhessenek.
(2) A munkahelyek vezetői a fiatal dolgozók nevelését munkájuk rendszeres értékelésével, a kiemelkedő munka erkölcsi és anyagi elismerésével, a fiatalok kollektíváinak adott önálló megbízatásokkal, a munka javítását célzó kezdeményezéseik, javaslataik felkarolásával, a szocialista munkaversenyben és brigádmozgalomban való részvételük támogatásával is segítsék elő, ösztönözzék a fiatalokat általános műveltségük és szakképzettségük fejlesztésére.
15. § (1) A dolgozó fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsülését a munka szerinti elosztás elve alapján a többi dolgozóval azonos módon biztosítani kell.
(2) A munkahelyek vezetői az érvényes egészségügyi és munkavédelmi szabályok megtartásának biztosítása mellett fordítsanak különös gondot az egészségügyi károsodásra fogékonyabb fiatalok egészségének védelmére.
(3) A fiatalkorú dolgozók - a jogszabályokban meghatározott körben - fokozott védelemben részesülnek.
16. § (1) A munkahelyek társadalmi szervezetei részt vesznek a dolgozó fiatalok szocialista nevelésében, jogaik biztosításában és érdekeik védelmében.
(2) Minden felnőtt dolgozó erkölcsi és munkaköri kötelessége, hogy a rábízott fiatal fejlődésével törődjék, neki szakmai tapasztalatait átadja és példamutatásával is nevelje.
IV. fejezet
AZ IFJÚSÁG RÉSZVÉTELE AZ ÁLLAMI ÉS TÁRSADALMI ÉLETBEN
17. § Annak érdekében, hogy a fiatalok részt vehessenek a közügyek intézésében - már iskolai oktatásuk során is - gondoskodni kell arról, hogy állampolgári jogaikkal és kötelezettségeikkel megismerkedjenek. Elő kell segíteni, hogy a közügyek felelősségteljes intézéséhez szükséges tapasztalatokat megszerezhessék, jogaikkal élhessenek és kötelezettségeiket teljesíthessék.
18. § Az ifjúság közéleti tevékenységének elősegítése érdekében az állami szervek és a szövetkezetek vezetői (vezető testületei) kötelesek:
a) a vezetésük alatt működő szerv tevékenységéről a fiatalokat tájékoztatni, a feladatok teljesítéséhez segítségüket kérni és azt igénybe venni;
b) az ifjúság képviseletére jogosult szervek javaslatát megvizsgálni és - a lehetőséghez képest - megvalósítani, állásfoglalásukról s annak indokairól a javaslattevő szervet tájékoztatni:
c) az ifjúságot közvetlenül érintő jogszabályok és intézkedések meghozatala előtt azokat az ifjúság képviseletére jogosult szervekkel megtárgyalni, véleményüket kikérni, végrehajtásukba őket bevonni, lehetővé tenni számukra a végrehajtás ellenőrzését:
d) az ifjúságpolitikai célok támogatására szolgáló anyagi eszközök felhasználásához az ifjúság képviseletére jogosult szervek egyetértését megszerezni.
19. § A jogszabályokban meghatározott ifjúsági szervek önállóan határoznak a hatáskörükbe utalt kérdésekben.
20. § Azokat a fiatalokat, akik a tanulásban, a munkában, a közéleti tevékenységben, a haza fegyveres szolgálatában kiváló eredményeket értek el, vagy egyéb tevékenységükkel állami, illetőleg társadalmi szervek által adományozott kitüntetésben részesültek, a jogszabályokban meghatározott jogok és kedvezmények illetik meg.
V. fejezet
AZ IFJÚSÁG SZOCIÁLIS HELYZETE ÉS EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME
21. § Az ifjúságot - különösen az arra rászoruló gyermekeket és az önálló keresettel nem rendelkező fiatalokat - szükség esetén szociális támogatásban kell részesíteni.
22. § (1) Az ifjúságpolitikai célok anyagi támogatásáról az állami szervek és a szövetkezetek a jogszabályban meghatározott módon gondoskodnak.
(2) Az állam - a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek segítségével - elősegíti a fiatalok számára a családalapításhoz szükséges feltételek megteremtését, kedvezményeket biztosít a fiatal házasok lakásigényének kielégítéséhez.
23. § (1) Az ifjúság egészségének védelmét a korszerű egészségügyi követelményeknek megfelelően kell biztosítani. Az ifjúságot egészséges életmódra kell nevelni. Óvni kell a fiatalokat az egészségre káros szenvedélyektől.
(2) Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a testi és az értelmi fogyatékos fiatalok képességeinek, valamint a csökkent munkaképességű fiatalok munkaképességének fejlesztésére. A társadalomba való beilleszkedés érdekében - munkára való alkalmasságukkal összhangban - biztosítani kell részükre a megfelelő munkalehetőséget.
VI. fejezet
AZ IFJÚSÁG MŰVELŐDÉSE ÉS SPORTOLÁSA
24. § Az ifjúságot meg kell ismertetni az emberiség haladó kultúrájával és művészeti alkotásaival; lehetővé kell tenni, hogy saját kulturális tevékenységének fejlesztésével is tartalmas, szocialista életmódot alakítson ki.
25. § (1) A fiatalok szabad idejének hasznos felhasználásához - különösen művelődéséhez, szórakozásához, testneveléséhez, sportolásához és turizmusához - szükséges feltételeket az állami szervek, a szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek együttes, céltudatos tevékenységével kell megteremteni, illetőleg továbbfejleszteni. Ehhez igénybe kell venni a fiatalok öntevékeny munkáját és erejükhöz mért anyagi hozzájárulását is.
(2) Az állami szervek és a társadalmi szervezetek a fiatalok szabad idejének hasznos felhasználását ifjúsági körök, klubok és csoportok létrehozásával, valamint ifjúsági egyesületek megalakításának kezdeményezésével is segítsék elő.
(3) A településfejlesztés során gondoskodni kell a fiatalok művelődéséhez, szórakozásához, mozgásigényének kielégítéséhez, testedzéséhez és sportolásához szükséges létesítményekről.
26. § (1) A testnevelés és a sport segítse elő az ifjúság helytállását a tanulásban, a munkában, a honvédelmi készségek fejlesztésében és járuljon hozzá szabad idejének hasznos felhasználásához, egészségének védelméhez.
(2) Az illetékes állami szervek támogatásával és segítségével a sportegyesületek biztosítsák az ifjúság széles réterei számára a testedzés és a sportolás lehetőségét.
VII. fejezet
AZ IFJÚSÁG TÁRSADALMI SZERVEZETEI
27. § (1) Az ifjúság egységes politikai-társadalmi szervezete a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (a továbbiakban: KISZ), valamint az úttörőcsapatokba tömörült gyermekek és vezetők tömegszervezete: a Magyar Úttörők Szövetsége (a továbbiakban: Úttörőszövetség).
(2) A KISZ és az Úttörőszövetség jogosult:
a) az ifjúságot az állami szervek, a szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek előtt képviselni,
b) az ifjúság munkakörülményeinek, művelődésének és sportolásának továbbfejlesztését, szociális helyzetének javítását kezdeményezni,
c) az ifjúság érdekeit és törvényes jogait védeni, az ezeket sértő intézkedések ellen fellépni,
d) az ifjúságot érintő rendelkezések és intézkedések esetén a jogszabályokban meghatározott egyetértési jogot gyakorolni.
28. § (1) Az ifjúsági szerveztek tevékenységét az állami szervek és a szövetkezetek kötelesek segíteni, támogatni.
(2) A KISZ és az Úttörőszövetség választott tisztségviselőit a jogszabályokban meghatározott munkajogi védelem illeti meg.
VIII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. § E törvény alkalmazásában az ifjúságon a tanulóifjúságot, valamint azt a korosztályt kell érteni, amely a társadalom munkájába bekapcsolódik és önálló életkörülményei kialakítását megkezdte.
30. § Az ifjúságpolitika állami megvalósításáért a Minisztertanács felelős. A Minisztertanács határozza meg az ifjúságpolitika megvalósítása érdekében az állami szervekre és a szövetkezetekre háruló feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását. A társadalom fejlődésével és érdekeivel összhangban biztosítja az ifjúságpolitikai célok megvalósításához szükséges eszközöket és feltételeket.
31. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára