6/1971. (II. 10.) PM rendelet
a SZÖVOSZ, illetve az OKISZ érdekképviseletébe tartozó szövetkezetek közös alapjainak képzéséről és a szövetségek fenntartási költségeinek elszámolásáról
A Kormánytól kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, az illetékes ágazati miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben, továbbá a SZÖVOSZ elnökének és az OKISZ elnökének véleményére figyelemmel - a következőket rendelem:
I.
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetre, a kisipari és a háziipari termelőszövetkezetre (a továbbiakban együtt: szövetkezet), a szövetkezeti vállalatra, valamint a rendeletben kifejezetten megjelölt szabályok hatálya a lakásszövetkezetre, a takarékszövetkezetre, továbbá arra a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, amelynek tagjai között a rendelet hatálya alá tartozó szövetkezeti gazdálkodó szervezet is van, és a felsorolt szövetkezetek szövetségeire.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdasági társulásra.
II.
A Szövetkezetek Közös Fejlesztési Alapja
2. §
(1) A szövetkezet és a gazdasági társulás befizetéseiből - a (3) és (4) bekezdésben megjelölt kivételekkel - a területi (szakmai) szövetségnél a Szövetkezetek Közös Fejlesztési Alapját (a továbbiakban: Közös Fejlesztési Alap) kell képezni.
(2) Az a szövetkezet és gazdasági társulás, amelyik a Közös Fejlesztési Alaphoz nem járul hozzá, az (5) bekezdésben meghatározott befizetést az állami költségvetés javára köteles teljesíteni.
(3) A gazdasági társulás - a (4) bekezdésben említett gazdasági társulás kivételével - a közös fejlesztési alapra fizethető részt a vagyoni betétek szerint a társulás tagjainak területi (szakmai) szövetségei között megoszthatja, azzal, hogy a szövetkezeti vállalatra eső vagyoni betétre jutó hányad az országos szövetséget illeti.
(4) A szövetkezeti vállalat és az ilyen vállalat átszervezésével létrehozott gazdasági társulás a saját tiszta vagyona arányában számított hányadot az országos szövetségnél kezelt közös fejlesztési alapra - több országos szövetség érdekeltsége esetén az említettek vagyoni betétei szerint megosztva - tartozik befizetni.
(5) A Közös Fejlesztési Alapot megillető befizetés mértéke a 42/1970. (XII. 13.) PM rendelet szerint költségként elszámolt eszközlekötési járuléknak a finanszírozásban résztvevő szövetkezeti saját tiszta vagyon arányában számított része.
(6) A Közös Fejlesztési Alaphoz való hozzájárulásról - a (3) bekezdésben említett gazdasági társulás esetén a hozzájárulás esetleges megosztásáról - a szövetkezet, illetve a gazdasági társulás vezető testülete (közgyűlés, az alapítók által megjelölt testület) határoz. A döntésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
3. §
(1) A rendelet alkalmazásában a saját tiszta vagyont és az eszközlekötési járulékból a Közös Fejlesztési Alapra fizethető részt az 1. számú melléklet szerint kell meghatározni.
(2) Nem tekinthető saját tiszta vagyonnak az állami költségvetésből 1971. január 1. után nyújtott támogatás (forgóalapfeltöltés, beruházási hiteltörlesztés, egyéb vagyont növelő fejlesztési támogatás), ideértve a tanácsi alapokból juttatott összegeket is.
(3) A szövetségeknél kezelt közös alapokból a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: Bank) útján folyósított kölcsönt saját tisztavagyonnak kell tekinteni.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett összegek elkülönített nyilvántartásáról - az ágazati számlakeret előírásainak megfelelően - gondoskodni kell.
4. §
(1) A Közös Fejlesztési Alapból a vállalatfejlesztési alap felhasználásának szabályai szerint megvalósuló, elsősorban közös érdekű fejlesztésre
a) végleges juttatás, vagy
b) a Bank útján kölcsön folyósítható.
(2) A Közös Fejlesztési Alap felhasználásának irányelveire az országos szövetség választott testületi szerve (OFT, OKISZ Választmány) ad ajánlást.
(3) A területi (szakmai) szövetségeknél képzett Közös Fejlesztési Alapot az országos szövetség, vagy más területi (szakmai) szövetségnél kezelt Közös Fejlesztési Alapba átcsoportosítani nem lehet.
III.
A Kölcsönös Támogatási Alap
5. §
(1) A szövetkezet és a szövetkezeti vállalat az adózott nyereségből képzett tartalékalapból, a takarékszövetkezet az adózott nyereségből a területi (szakmai), illetve az országos szövetségnél szövetkezeti Kölcsönös Támogatási Alapot képezhet.
(2) A Kölcsönös Támogatási Alap képzésére és felhasználására - a közgazdaságilag indokolt mértéket figyelembevéve - az országos szövetség választott testületi szerve (OFT, OKISZ Választmány) ad ajánlást.
(3) A Kölcsönös Támogatási Alapot illető befizetés mértékéről, valamint arról, hogy a befizetésből mekkora hányad kerüljön a területi (szakmai), illetve az országos szövetség kezelésében levő Kölcsönös Támogatási Alapba, a szövetkezet és a takarékszövetkezet vezető testülete (közgyűlés), illetve a szövetkezeti vállalat alapítója dönt.
6. §
(1) A Kölcsönös Támogatási Alap a közgazdasági, vagy más környezeti tényezők miatt arra rászoruló szövetkezet, takarékszövetkezet, illetve szövetkezeti vállalat megsegítésére
a) végleges juttatásként, vagy
b) a Bank útján kölcsön formájában
használható fel.
(2) A Kölcsönös Támogatási Alapnak - mind a területi (szakmai), mind az országos szövetségnél - elsősorban a szanálásra kell fedezetet biztosítania.
(3) A Kölcsönös Támogatási Alapból részesedési alap kiegészítés nem folyósítható. Veszteségesen gazdálkodó szövetkezet, takarékszövetkezet vagy szövetkezeti vállalat részére az általa korábban teljesített befizetéseket meghaladó mértékű támogatás csak szanálási eljárás alapján adható.
(4) A Kölcsönös Támogatási Alapot más szövetséghez átcsoportosítani nem lehet.
IV.
A szövetségek fenntartási költségeinek elszámolása
7. §
(1) A szövetkezetek szövetségeinek és (oktatási, szociális, kulturális, sport) intézményeinek működési kiadásait, a szövetkezeti mozgalom közös feladataival és nemzetközi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket - hozzájárulás fizetésével - a szövetkezetek, a lakásszövetkezetek, a takarékszövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok viselik. Gazdasági társulás hozzájárulást nem fizet.
(2) Az országos szövetségnek és a keretében működő intézményeknek fenntartásához szükséges hozzájárulás fizetése kötelező. A területi (szakmai) szövetség fenntartásának költségeit a szövetség tagjai (szövetkezetek, lakásszövetkezetek, takarékszövetkezetek) önkéntességi elv alapján viselik.
(3) A szövetség fenntartásához szükséges hozzájárulás az alábbi (4)-(5) bekezdésekben meghatározott mértékig az adózatlan nyereség terhére számolható el. Ezt meghaladó mértékű hozzájárulást az adózott alapokból kell fedezni. A lakásszövetkezet a hozzájárulást fenntartási költségei között számolhatja el.
(4) Az országos szövetség részére fizetendő fenntartási hozzájárulás címén a mérleg szerinti nyereségnek
a) a SZÖVOSZ érdekképviseleti körébe tartozó szervnél (a lakásszövetkezet kivételével)
1971- ben 3,5%-a,
1972- ben 3,0%-a,
b) az OKISZ érdekképviseleti körébe tartozó szervnél
1971- ben 3,0%-a,
1972- ben 2,0%-a
számolható el.
(5) A területi (szakmai) szövetség fenntartásához az adózatlan nyereség terhére elszámolható hozzájárulás felső határát a 2. számú melléklet tartalmazza. Területi (szakmai) szövetségi hozzájárulás, kettős tagság esetén is, csak egyszeres tagság címén - legfeljebb a magasabb kulcs szerint - számolható el adómentesen, amely a szövetségek között megosztva fizethető.
(6) A lakásszövetkezet által fizetendő szövetségi fenntartási hozzájárulásra - a lakásszövetkezetek adottságainak és gazdasági erejének figyelembevételével - az érdekelt szövetség választott testülete tesz ajánlást.
(7) Az 1047/1970. (XI. 5.) Korm. számú határozat alapján a területi (szakmai) szövetség keretében létrehozott Revizori Iroda, továbbá a területi (szakmai) szövetség keretében létrehozott Jogi Iroda szolgáltatásaiért fizetett díjat a szövetkezet - az ágazati számlakeret előírásai szerint - költségként számolhatja el. Az Irodák fenntartási költségeit a szövetség elkülönítve tartozik kimutatni.
8. §
(1) A szövetség és a keretében működő intézmények a szövetség illetékes testületi szerve által jóváhagyott éves költségvetés alapján kötelesek gazdálkodni.
(2) A költségvetési szervek gazdálkodási rendjére vonatkozó 107/1968. (P K 4.) PM számú utasítást - a szövetkezeti sajátosságok figvelembevétele mellett - a szövetség és a keretében működő intézmények gazdálkodására is alkalmazni kell. A szövetség alkalmazottainak munkabérét az érvényben levő munkaügyi rendelkezések szerint kell meghatározni.
(3) A (2) bekezdésben említett szövetkezeti sajátosságokra vonatkozóan az országos szövetség - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - a területi (szakmai) szövetségek részére irányelveket ad ki. Az országos szövetség költségvetését - jóváhagyás elölt - a Pénzügyminisztériummal egyeztetni kell.
(4) A szövetségekhez fenntartási hozzájárulás címén befizetett összeg - a Pénzügyminisztériummal történő előzetes megállapodás szerinti mértékben - fejlesztésre is felhasználható. A költségvetési pénzmaradvány a következő évre átvihető.
(5) Az országos és a területi (szakmai) szövetség a költségvetési beszámoló egy példányát a Pénzügyminisztérium részére köteles megküldeni.
V.
Vegyes rendelkezések
9. §
(1) A szövetkezetek közös alapjainak felhasználásáról - e rendeletben foglaltak szerint - kizárólag az alapot kezelő szövetség választott, alapszabály szerint illetékes testületi szerve (OFT, OKISZ Választmány, küldöttközgyűlés, Választmány) dönthet azzal, hogy gazdasági társulás részére végleges juttatás közvetlenül, a takarékszövetkezet részére pedig kölcsönzés vagy hitelnyújtás céljára juttatás vagy kölcsön nem adható.
(2) A közös alapokból nyújtott kölcsön feltételeit (összeg, lejárat, kamat stb.) a szövetség választott testülete annak figyelembe vételével állapítja meg, hogy
a) a kamatláb mértéke nem haladhatja meg az 5%-ot,
b) nem nyújtható kölcsön olyan célokra, amelyek finanszírozását a hitelpolitikai irányelvek kifejezetten megtiltják.
(3) A felszámított kamatnak bankjutalékkal csökkentett összegét a szövetségnél kezelt közös alap növelésére kell fordítani.
10. §
(1) Az eszközlekötési járulékból a Közös Fejlesztési Alapra fizethető részt az állami költségvetést illető résszel egy időben kell elszámolni és befizetni. Az 1971. I. negyedévi előlegeknél a saját tiszta vagyon hányadaként 60%-ot, a további negyedévek előlegszámításainál az előző negyedévi tényleges arányt kell figyelembe venni.
(2) A Kölcsönös Támogatási Alapra meghatározott összeget az éves mérleg jóváhagyását követő 30 napon belül kell átutalni. Az 1971. első félévi eredményből a Kölcsönös Támogatási Alapra előleg fizethető.
(3) A szövetség fenntartásához való hozzájárulást negyedévenként az évközi beszámoló, illetve az éves mérlegbeszámoló benyújtására megállapított határidőben kell elszámolni. A hozzájárulásra - az előző év azonos időszakának nyereségét véve alapul - minden hónap 28. napjáig előleget kell fizetni.
(4) Az eszközlekötési járulékból a Közös Fejlesztési Alapra fizethető rész késedelmes fizetése esetén a 29/1967. (XII. 15.) PM rendeletben előírt mértékű késedelmi pótlékot kell a szövetkezet, a szövetkezeti vállalat, illetve a gazdasági társulás terhére megállapítani és előírni. A késedelmi pótlék az állami költségvetést illeti.
(5) A szövetség fenntartásához fizetendő hozzájárulás (és előleg) késedelmes fizetésénél a 60/1970. (XII. 31.) PM rendeletet kell alkalmazni.
11. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. január 1-től kell alkalmazni.
(2) A SZÖVOSZ és az OKISZ által korábbi jogszabályok alapján kezelt központosított alapok, valamint hozzájárulás 1970. december 31-i maradványának elszámolását 1971. május 31-ig az erre irányadó szabályok szerint kell végrehajtani.
Madarast Attila s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
1. számú melléklet a 6/1970. (II. 10.) PM rendelethez
A rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében eszközlekötési járulékból a Szövetkezeti Közös Fejlesztési Alapra fizethető rész meghatározása:
I.
1. A költségként elszámolt eszközlekötési járulékból a Közös Fejlesztési Alapra szövetkezet és szövetkezeti vállalat esetén a következő képlet szerint számított összeg, gazdasági társulás esetén ebből a szövetkezeti vagyoni betétaránynak megfelelő hányad számolható el.
2. A képletben szereplő "összes lekötött eszköz", valamint "Eszközlekötési járulék fizetési kötelezettség alól mentesített eszközök" összegét a 42/1970. (XII. 13.) PM rendelet szerint negyedévenként külön-külön kell kiszámítani.
A bérelt állóeszközök után fizetendő eszközlekötési járulékot, valamint a bérelt állóeszközök eszmei értékét a fenti számításnál (képletnél) figyelmen kívül kell hagyni.
3. A Közös Fejlesztési Alapra legfeljebb a költségként elszámolt eszközlekötési járulékot lehet befizetni.
II.
Az eszközlekötési járulék megbontása szempontjából - a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel - saját tiszta vagyonként kell figyelembe venni
411 Állóeszközök alapja
412 Állóeszközök alapjának évközi változása
414 Beruházási hitelből megvalósított beruházások elszámolása (szövetkezeti közös alapokból a bank útján folyósított kölcsön nélküli)
számlák tárgynegyedévi összevont nyitó egyenlegét, továbbá a
421 Forgóeszközök alapja
424 Forgóalap-feltöltés elszámolása beruházási hitelből (szövetkezeti közös alapokból a bank útján folyósított kölcsön nélküli)
427 Részjegyalap
44 Részesedési alap
451 Fejlesztési alap
469 Tagsági Érdekeltségi Alap
számlák összevont egyenlegének tárgynegyedévi nyitó- és záróállományának, valamint a halmozott mérleg szerinti eredmény nyereségadóval (előleggel), városi és községi hozzájárulással, a szövetségek fenntartása címén járó hozzájárulással, a kölcsönös támogatási alapra befizetett előleggel csökkentett a tárgynegyedév elején és a tárgynegyedév végén kimutatott összegének számtani átlagát.
Ezek közül azonban nem lehet saját tiszta vagyonként figyelembe venni azt az összeget, amelyet a szövetkezet a finanszírozásból kivont és az MNB-nél tartósan lekötött, vagy jogszabály alapján kötelezően elhelyezett.
2. számú melléklet a 6/1971. (II. 10.) PM rendelethez
A területi (szakmai) szövetségek fenntartásához a rendelet 7. §-ának (5) bekezdése alapján adómentesen elszámolható hozzájárulás a mérleg szerinti nyereség százalékában:
