8/1971. (II. 10.) Korm. rendelet
a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a bérbeadás útján hasznosított
a) nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoportokra, illetőleg helyiségekre és az ezekhez tartozó területekre (kert, udvar);
b) a lakó- és a vegyes rendeltetésű épületekben levő vagy ezekhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségekre és a nem közös használatra szolgáló területekre;
c) a tanácsi házkezelési szervek által kezelt raktárakra.
(2) A lakó- és vegyes rendeltetésű épületek esetében a közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a földalatti tárolóterekre - a tanácsi házkezelési szervek kezelésében levő raktárak kivételével -, a raktárgazdálkodásról szóló jogszabály hatálya alá tartozó raktárakra, továbbá a közlekedési és hírközlési szervek (vasúti, hajózási, autó- és légi-közlekedési vállalatok és a posta) raktáraira, valamint a szabadtéri rakterületekre.
A helyiségek és területek bére
2. §
(1) Bérleti jogviszony fennállása esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek), illetőleg a rendelet hatálya alá tartozó területek használatáért a bérlő bért köteles fizetni.
(2) A bért - ha a felek másként nem állapodnak meg - havonta egy összegben előre, a hó 15. napjáig kell megfizetni.
(3) A közüzemi és más közszolgáltatásokért, továbbá a bérbeadó által nyújtott - e rendeletben nem említett - külön szolgáltatásokért fizetendő díjakra a külön jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.
A bér mértéke
3. §
(1) A helyiségek évi bérének mértékét (forint/m2) - a településkategóriák és bérleménycsoportok szerint - e rendelet melléklete állapítja meg.
(2) A bér mértéke - jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben - módosítható (csökkenthető és növelhető).
4. §
A rendelet hatálya alá tartozó területek évi bérét a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása határozza meg.
A bér megállapítása
A helyiségek bére
5. §
(1) Az 1971. július hó 1. napján fennálló bérleti jogviszony esetében
a) állami tulajdonban álló helyiségek bérét a 3. § rendelkezései szerint kell megállapítani;
b) nem állami tulajdonban (nem állami szervek és állampolgárok tulajdonában, továbbá vegyes: részben állami, részben más tulajdonban) álló helyiségek bérét a 3. § rendelkezései szerint lehet megállapítani.
(2) Az 1971. július hó 1. napja után létesített bérleti jogviszonyok esetében
a) az állami tulajdonban álló, "B" - "E" bérleménycsoportba tartozó helyiségek bérét a 3. § rendelkezései szerint kell megállapítani;
b) a nem állami tulajdonban álló helyiségek, továbbá az állami tulajdonban álló helyiségek közül az "A" bérleménycsoportba tartozó helyiségek bérét a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg. A bér mértéke azonban a 3. § (1) bekezdése szerint megállapítható bér mértékének kétszeresét nem haladhatja meg.
(3) Ha a helyiségeket az elhelyező hatóság 1971. július hó 1. napja után a rendeltetéstől eltérő célra utalja ki, a bérbeadó - választása szerint - a kiutalt helyiségek rendeltetésének vagy a kiutaló határozatnak megfelelő bérleménycsoportra irányadó bért követelhet a bérlőtől.
(4) A bérleménycsoportba sorolt egyes helyiségekre - állami szervek tulajdonában álló helyiségek esetében - az ágazatilag illetékes miniszter javaslatára, a fővárosi, megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága eltérő (alacsonyabb vagy magasabb) bérleménycsoportra meghatározott mértékű bér alkalmazását engedélyezheti.
A területek bére
6. §
A helyiségekhez tartozó területek bérére
a) az 1971. július hó 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében a bérleti szerződés,
b) az 1971. július hó 1. napja után létesített bérleti jogviszonyok esetében pedig a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása
az irányadó.
A bér módosítása
7. §
(1) A bér a bérleti jogviszony fennállása alatt - a (2) bekezdésben említett eset kivételével - módosítható, ha a helyiségek településkategóriájában, bérleménycsoportjában, alapterületében, illetőleg a módosító (csökkentő, növelő) tényezőkben változás következik be.
(2) Ha a bérlő a helyiségeket - saját költségén bérbeszámítási igény nélkül - átalakítja (bővíti), e címen a bér a bérleti jogviszony fennállása alatt nem módosítható.
(3) Ha a bérlő a (2) bekezdésben foglaltak helyett költségeinek beszámítására tart igényt, a bérbeszámításra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
Használati díj és bírság fizetési kötelezettség
8. §
A helyiségek jogcím nélküli használata esetén - a használat ellenértékeként - a rendelet alapján megállapítható bérnek megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.
9. §
(1) A helyiségek jogcím nélküli, illetőleg rendeltetésellenes használata esetén a használati díjon, illetve a béren felül bírságot is kell fizetni.
(2) A bírság a jogcím nélküli, illetőleg a rendeltetésellenes használat első évében a fizetett használati díj, illetőleg a bér kétszerese, a második és az azt követő években pedig a háromszorosa.
(3) A jogcím nélküli - és rendeltetésellenes használat együttes fennállása esetén bírság csak egyik címen állapítható meg.
(4) A bírság a fővárosi, a városi (községi) tanácsot illeti meg.
Az albérlet díjának mértéke
10. §
Az albérletbe adott helyiségek, illetőleg terület után albérleti díj címén legfeljebb az e rendelet alapján megállapítható bér arányos része számítható fel.
Az ideiglenes jellegű használat díja
11. §
Az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint ideiglenes jellegű használatra átengedett helyiségek, illetőleg területek esetén használati dij címén a 3. § alapján megállapítható bér mértékének megfelelő összeg számítható fel.
Átmeneti rendelkezések a bér újbóli megállapításáról és közléséről
12. §
(1) A bérbeadó az e rendelet hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszony esetében köteles a bér összegét megállapítani és azt a bérlővel folyamatosan, legkésőbb 1971. június hó 30. napjáig írásban közölni. A fővárosi házkezelési szervek a közlési kötelezettséget legkésőbb 1971.szeptember hó 30. napjáig teljesíthetik.
(2) Az állami tulajdonban álló helyiségek után az (1) bekezdés alapján közölt bért (új bért) az állami és szövetkezeti bérlő 1971. július hó 1.napjától köteles megfizetni. Egyéb bérlők (egyéb nem állami szerv, állampolgár) új bérfizetési kötelezettsége fokozatosan lép életbe. Ilyen esetben az 1971. június hó 30. napja előtt fizetett bért (korábbi bér) 1971. július hó 1. napjától évenként az új bér és a korábbi bér különbözetének egyharmadával kell növelni.
(3) Nem állami tulajdonban álló helyiségeknél az 1971. július hó 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében - az új bérfizetési kötelezettség fokozatosan lép életbe és 1971. július hó 1. napjától a korábbi bér összegét - évenként - az új és a korábbi bér különbözetének egyharmadával kell növelni.
(4) Ha a bérbeadó a közlési kötelezettségét határidőben nem teljesítette, a jogszabálynak megfelelő összegű bérre csak a közlést követő hó 1. napjától tarthat igényt.
13. §
(1) Ha az 1971. július hó 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében a bérbeadó által megállapított bérleménycsoport rendeltetése az elhelyező hatóság kiutaló határozatában megjelölt céltól eltér, a bérlő 1973. június hó 30. napjáig a kiutaló határozatban megjelölt célnak megfelelő bérleménycsoportra irányadó bért köteles megfizetni.
(2) A bérlő 1973. július hó 1. napja után a bérbeadó által megállapított bérleménycsoportnak megfelelő bért köteles fizetni.
14. §
Jogcím nélküli, illetőleg rendeltetésellenes használat esetében a bírság megállapítására és fizetésére vonatkozó rendelkezéseket 1972. július hó 1. napjától kezdve kell alkalmazni.
Vegyes rendelkezések
15. §
Ha a bérbeadó és a bérlő a fizetendő bérben nem tud megegyezni, a bér megállapítását bármelyik fél a bíróságtól, illetőleg - az erre vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben - a Gazdasági Döntőbizottságtól kérheti.
16. §
Nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, ha ezek a lakás (szükséglakás) követelményeinek nem felelnek meg lakás céljára bérbe (albérletbe) adni nem szabad. A rendelet hatálybalépésekor fennálló ilyen szerződés semmis.
Hatályba léptető rendelkezések
17. §
E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az építésügyi és városfejlesztési miniszter - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodik.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke
Melléklet a 8/1971. (II. 10.) Korm. rendelethez
A bér mértéke
(Ft/m2/év)
